Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-11 / 181. szám

TI M OBI M A <> ) A R 0 H N A V » Kedd, 1912. mi.«<H 11. Német szövetkezetek Romániában A német szövetkezeti ügy Romá­niában már a háború kitörése előtti évben a mezőgazdasági termékek ér­tékesítésének és a termelés fokozá­sának egy igen fontos eszköze volt A román élőállat-, taus- és zsirkivitel köze! 70 százalékát a bánsági német földművesek és az erdélyi Darcuság termeli A terményeket a német fölt! művesek szövetkezeti szervezete érté­kesiti. mégpedig elsősorban a zsidó és idegen közvetítő kereskedők kikapcso­lásával külföldre, főleg a Németbiro­dalomba. a Protektorátusba és Olasz­országba szállitja. Románia háborúba lépése és a keleti hadjárat megindu­lása óta még nagyobb feladatok há­rultak a német szövetkezetekre a román városoknak hússal, zsírral, vajjal, tojással és főzelékfélékkel va­ló ellátása, anélkül, hogy a frontután­pótlás a legkisebb zavart is szenved­né. A temesvári szövetkezeti központ, mint az első értékesitőszövetkezet 1931-ben keletkezett, helyi jellegű cél­lal. De nemsokára a községi szövet­kezetből egy fontos, főszövetkezet lett. A gabonának a külföldi piacokon való értékesítése után következett az ál­latértékesités. nevezetesen a sertés­kivitel megszervezése Ezt egymásután követlék a tej- és husfeldolgozógyá­rak létesítése. A va.ifcldolgozók 1041­lien több mint 130 községi szövetke zettől 1.7 millió kg. tejfelt veitek át, ami 16 millió liléi tejnek felel meg. 1941-ben 455 000.kg szárnyast 54 mil­lió lei és 5.3 millió tojást 32.8 millió lei értékben értékev'etiek. Az 1940-es évhez viszonyítva a német mezőgaz­dasági szövetkezet a következő ter­mékekel értékesítették millió leiben: 1941 1940 vaj 141.3 71.1 olajmag 70.0 29.0 szárnyas és tojás 86.8 12.3 egyéb tejtermékek 19.2 — Ezek a legfontosabb terményei a síivelkezetnek. de ezeken kívül még egyéb termek is .piacra került. Az riadóit áruk összértéke 1941-ben 121.68 millió lei volt. szemben az 1940 ovi 25Q,15 millió leiel. A bánsági >Agrária«, Temesvárojt a Bánság második föszövelkezete egy i'Fvel Később kezdeti munkálkodni, de mégis hasonló eredményes munkát lud felmutatni. Legfontosabb munkája a sertéskivitel megszervezései, illet­ve a háború kitörése óta sertés, hus és zsir szállítása a véderő számára. A német véderő eílátasáa délkeleten, továbbá a román hadsereg és a ro­mán főváros ellátásának biztosítása elsősorban az Agrárba érdeme. A szö­vetkezet németországi kivitelében né­mi visszaesés állapítható meg. mert míg 1940-ben az összkjvitel 46 száza léka Németország fejé irányult, ad­dig 1941-ben inár csak 39 százalék Ez :< 7 százalékos visszaesés részint a gyenge gabonaterméssel és a kivitel általános hanyatlásával, részben pe­dig azzal magyarázható, hogy a szö­vetkezet a keleti fronton küzdő német sapatok számára is szállított, mig előző évben 1940-ben az értékesített wiik összege 539.7 millió lei volt, 1941­ben 846 millió lei. amelyből 53.80 s'zá zalék a sprtésértékesitésre, 18.2 szá­zalék a főzelék és 13.98 százalék a gabonaértékesítésre esett, mig a ma­radék különböző termékek között osz­lott meg. 1942 január l-e és április 80 közüti 10675 sertést szállított az 'Agrárja a Némethit-odalom és a né inét véderő számára. A brassói Bauernhilfe. mint a ro­mániai német népcsoport egységes szövetkezeti szervezetérfek harmadik Föszövetkezete. későbben alakult, mint a másik két sz.ervezet. Ennek ellené­re az elmúlt évben már 814 vagon fő­zeléket értékesített, több, mint 60 millió lei értékben. Az 1911-ben el­adott sertések értéke 5.4 millió, a bu­sa értéke 7.2 millió, az öszvérek ér-1 folyó évben már kiváló eredménnyel léke pedig 15 tnillió lei volt. Az el-J oldotta meg feladatát és ma mái mult években még kezdeti stádium- J semmivel sem marad a másik két né­ban levő Bauernbilfe-főszövetkezet a met szövetkezet mögött. (Stud.) Befejeződtek a szegedi egyetemen a tudományos gyorshizlafási kísérletek: 20 kilós súlytöbblet a zsirsertésnél — t kiló 40 dkg többlet a libet nal t kiló 25 dkg súlytöbblet a nyúlná! — Tárgya­lások a jöídmivelésügyi minisztériumban a gyorshizlalásró (A Délmagyarország munkatársá­tól) Nagyjelentőségű kísérleteket fe­jezett be a szegedi Horthy Miklós­tudoni.inyegyetemen dr, Fazekas 1. Gyula egyetemi magan tanár, aki a törvényszéki orvosi intézetben műkö­dik. Fazekas tanár a mellékvese mű­ködését vizsgálta és kutatásai közben érdekes felfedezésre jutott: a gyorsí­tott állathizlalásra. Kísérletei sze­rint a jószágoknál a hizlalási időt je­lentékenyen meg lehet rövidíteni és ezenfelül még számottevő súlytöbblet is elérhető. Fazekas magántanár egymásután négyizben kapta meg a herceg E s ­terházy-féle orvosi ösztöndíjat és igy anyagi szempontból is lehetővé volt téve, hogy ez a fiatal szegedi tu­dós teljesen a kutatómunkájának él­jen Éveken keresztül csak a labora­tóriumokban folytatta kísérleteit, ké­sőbb pedig gyakorlati uton próbálta ki módszerét. Különben érdekes körülmények ve­zették Fazekas tanárt kísérleteinek megindítására. Kilenc esztendővel ez­előtt történt, hogy egyugyanazon idő­ben két szegedi asszony ammó­niákkal megmérgezte magát. Az öngyilkos asszonyok holttestét a törvényszéki orvosi intézetbe szállí­tották és Fazekas tanár jelenlétébea felboncolták. A magántanár itt a szö­veti vizsgálatokból kiindulva, indítot­ta meg a mellékvese működésével kap. esolatos vizsgálatait. Kutatásai ké­sőbb már ne.mcsak a szorosan vett orvosi területen mozogtak, hanem át­terjedtek az állathizlalásra és sike­rült feltárnia a gyorsított állathizla­lás módszerét. A fiatal tudós, 9 év óta foly­tatott kutatómunkáját most vég­re befejezte és megállapítha­tó. hojcy az állathizlnlás terén szinte korszakos felfedezésre jutott Szakértők jelenlétében megtörtént nemrég a gyakor­lati kivitelezés is és nz min­den tekintetben sikerrel járt. Értesülésünk szerint Fazekas tanár kísérletét bemutatta a földművelési minisztériumban, ahol azt kérte, hogy jelöljön ki a minisztérium szá­mára állami birtokot, ahol szakértők bevonása mellett kí­vánja bemutatni és lefolytatni gyors­hizlalási kísérletét. Valószínűleg er­re most már hamarosan sor kerül. A gyorsított állafblzlalás — Faze­'kas tanár tudományos módszere sze­rint — itt Szeged mellett, egyik nagy­gazdaságban folyt le. A magántanár személyesen ellenőrizte a kísérleteket 273 zsirsertést, 120 libát és 300 nyulat fogtak be a tudományos kísérletekbe és a jószágokat szigorúan a tudományos mód­szer alapján hizlalták. A szak­értők és ellenőrző közegek nagy meglepetésére már rövid idő alatt is jelentős eredmény mutatkozott a hizlalás terén. A sertéseknél hét hónapig tartott a gyorshizlalás és ezen idő alatt husz kilogram hizá­si többletet 6Íkorült elérni egy-egy jószágnál. A libáknál viszont négyhetes töméei idő alatt darabonkint egy kiló és negyven deka súlytöbblet mu­tatkozott. Igen érdekes a nyu­laknál végzett kísérlet, ahol a súlytöbblet egy kiló és 25 deka volt. Most hogy a gyorshizlalási kísér­letek befejezést nyertek — értesülé­sünk szerint —. arról va nszó, hogy a gyorshizlalás egész komplck­szumát állami kezelésbe ve­szik. Mindamellett Fazekas magántanár máris ajánlatot kapott több nagybir­tokostól és külföldről is érdeklödnek a gyorshizlalási találmány iránt. Ar­ról értesülünk egyébként, hogy a gyorshizlalási elősegítő anyag előál­lítása nem kerül majd sokba és igy az álláttenyésztő gazdák hatalmas ré­tege egykönnyen hozzájuthat majd és a szegedi tudós találmánya révén ha talmas nyereséghez jut nemzetgazda­ságunk. Kitűnően sikerült a felsővárosi tűzharcosok vasárnapi dísztáborozása (A Délmagyarország munkatársá­tól. A Tűzharcos Szövetség szegedi Főcsoportjának IV. körzete vasár­nap kitűnően sikertilt tűzharcos­ünnepet tartott a Római-körút 81 száma Tűzharcos Otthonban. A Fő­Csoport tagjai délelőtt 10 órakor szentmisét hallgattak a felsővárosi templomban, ahova zászló alatt tes­tületileg vonultak ki, majd 11-től 1 óráig zenés diszőrséget adtak az Országzászlóuál­A Főcsoport disztáborozási ün­nepsége délután 6 órakor kezdő­dött a Tűzharcos Otthonban nagy­száma közönség és meghívott ven­dégek jelenlétében. Az ünnepség első számaként a tűzharcosok fu­vószenokara eljátszotta a magyar Hiszekegyet, majd Lippai Péter körzetVöZoiö mondott elnöki megnyi­tó beszédet. Hangoztatta, hogy a tűz­harcosok kötelességüknek tartják, hogy nocsak az élő bajtársak érde­keiért küzdjenek, hanem megbe­csüléssel őrizzék azoknak az emlé­kei- akik vért és életet áldoztak a hazáéi t. Az a nemzet, amely hőseit é.s hőseiben a katonaerényeket nem beesüli, nem érdemli meg, hogy fennmaradjon — mondotta Lippai Péter bevezető beszédében­Az elnöki megnyitó után vitéz Kiss Gyula pápai káplán, ujszege­di körzetvezető emlékezett meg a vi Iágháboru és a mostani háború bő­seiről. Szivhezszóló lelkes szavak­kal méltatta a katonai hősi erénye­ket. Beszéde végén a kürtös imát fujt s a jelenlevők felállva néma kegyelettel emlékeztek a háborús hősökre• A íiüzharcos-disztáboro/.ó következő programpontjában Vadász István alkörletvnzető leltárbiztos be­számolt a körzet működéséről, maJ1' | sor kerüli a körzet tagjairól bésf'i f csoportkép felavatására. Az avat® beszédet dr. Hajnal István ügyvéd, a Vitézi Szék ügyésze mondotta. A disztáborozás záróbeszédét Lfi- ; sonczy Lukács, a körzet zászlós- 1 tisztje tartotta. Végezetül Trischler Antal ezredes kiosztotta a kivonu­lási melldiszeket mindazoknak a tűzharcosoknak, Szögi Ferencnek Jákli Kálmánnak, Fazekas Antal­nak, Filótds Sándornak, Németh Andrásnak, Katona Györgynek 68 Szűcs Istvánnak, akik a körzel minden kivonulásán vészt vettek. A disztáborozási ünnepség utan gyűjtés indult a fronton küzoó hönvédeink javára s ennek sorú* 130 pengő készpénz, sok cigaretta, dohány és egyéb adomány gyűl* össze. A tűzharcos ünnepséget este ' órai tábortűz és vidám kabarém®90'8 fejezte be, amelyen Bárány P»l, Bánky Júlia és Domaházi Pannika tűntek ki. Az egésznapos üanepsóS sikeres megrendezése Vadász Ist­ván körzeti alvezető érdeme. Horváth István tűzoltófő­parancsnok felgyógyult . (A Délmagyarország munkatársától) A Kardos-féle valériatéri festékrak­tár égésénél, mint emlékezetes, az ol­tási munkákat irányító és azokba* személyesen is résztvevő Horváth Ist­ván tüzoltófőparancsnok maga is sú­lyos gázmérgezést szenvedett és * maróhatásu savgőzök látásától is megfosztották. A mentők azonnal be­szállították Horváth főparancsnokot a dr. Ditrói Gábor professzor vezetés® alatt álló szemészeti klinikára, ahol nyolcnapi gondos ápolással sikerű® mindkét szemét annyira meggyógyí­tani, hogy a hétfői nap folyamán roáf elhagyhatta a klinikát. A mentőautó a tüzoltöföparancsuO­kot lakására szállította, abol még W" vábbi hét-nyolc napig fogják ápoln1. Munkatársunknak alkalma volt beszel- < getést folytatni a főparancsnokká'! akin ma már alig van nyoma az *'* viselt szenvedéseknek. Derűsen moso­lyogva beszél a kiáltott szenvedések­ről. — Hála az Istennek és Kitűnő vosaimnak, sikerüjt megúsznom ezt t súlyos balesetet — mondja megkőF nyebbült sóhajjal —, pedig az első ­pókban azt hittem, hogy a gázáig alá beszivárgott tömény gázak mará» végleg megfoszt a látásomtól. Hogy ev mégsem igy történt, az elsősorban ét­Polyákovics Anna tanárnőnek köszön­hető, aki segédorvosaival a kriZ'8 napjuiban éjjel-nappal az ágyam mel­lett tartózkodott és minden orvosi tu' dását latba vetette, hogy megmenthes­se a szemem világát — A legnagyobb hála és elismeré' illeti meg dr. Purjesz Béla orvosp0©' fesszor urat, a belgyógyászati noszüka vezetőjét, akinek fáradozás0' megakadályozták a savgözök rombo­lását a tüdőben és a kezdődő mellbár' tyagyul Indásnak is elejét vette. Hőstettéről, amely majdnem életébe került Horváth főparancsnok nak, nem akar btfszélni, de annál foF bet emlegeti orvosainak odaadó &ot doskodását és azt a szeretetteljes ép^ lást, amellyel igyekeztek enyhítem fájdalmakat és a koromsötótség dalmából visszahozták az egészség* t inberek világába. A hála elragad'8 tolt szavaiból bőven jut ki Ilona nrj vérnek is, akinek mindenre kitérj01 figyelme és gondos kezelése na5? mértékben elősegítette a gyógyulás8 A beteg főparancsnok teljes gyógyulásáig Kopasz István pára"® nok intézi a tűzoltóság ügyeit

Next

/
Thumbnails
Contents