Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-09 / 180. szám

OELMAÜVAROHSZAP Vasárnap. 1912. augusztus 9 a helyi hatóságok részéről nehezen lehetett volna. Hol akadt el az épitkezés? Kolumbusz tojása az egész ügy azért nem építenek a tanyán, mert nem tudjak kiluvarozni a téglát. A • tényállás pedig röviden ez: A közellátási miniszter még ta­. fasszal megállapilotta a telierluvaro­zás legmagasabb díjtételeit, amelyek­nél magasabb árat nem kérhetnek a fuvarosok. A szegedi iuvarosok nem voltak megelégedve ezzel a szabályo­zással, alacsonynak tartották a díj­tételeket és beadványt szerkesztettek, amelyben kérik a szabályozás revízió­ját, illetőleg a díjtételek felemelését. A beadványt a város hatósága hiva­talos uton felterjesztette a közellátási miniszterhez, annak elintézése érdeké­ben az utóbbi időkben több interve­niálás is volt, az elintézés azonban mind a mai napig nem történt meg. A fuvarosok szabályozasban megálla­pított díjtételek mellett nem vállalnak munkát, a város ós a Közjóléti Sző 'retkezet pedig nem járhat elől rossz példával s egy fillérrel sem fizethet többet a kormányhotóságilag megál­lapitot díjtételnél. Az építkezések lefolytatására a legalkalmasabbak a nyári hónapok lettek volna. Az építkezések összes előfeltételeit biztosították is a város illetékes hatósági tényezői: rendelke­zésre áll a szükséges összeg, tégla is van annyi, amennyi biztosithatná a munka zavartalanságát, de nincs fu­var, a téglát pedig szatyorban nem le­het az építkezés esetleg 30—40 kilo­méterre levő színhelyére szállítani. Mindössze arról van szó, hogy a téglát a gyárból ki kell vinni a kisvasúira, vagy a teherpályaudvarra. Ennek a szállításnak tarifája a szabályozás szerint ezer darab téglánál öt kilumé­tei- távolságra 12 pengő. A fuvarosok ezt kevésnek tartják' és nem vállalják a fuvart. A vasúti berakodás után már egyszerűbb volna a kérdés, a ta nyai állomásokon lerakott téglát már nem volna gond ar épitkezés színhe­lyére szállítani. Igy történt, hogy ott, ahol a leg­nagyobb szükség, a tanyán nem le­hetőt a nyári hónapokban elvégezni g szükséges építési munkát. Folynak bizonyos árvizi építkezések, azonban nem a tanyán, hanem bent a város­ban, a városkórüli felepeken, esetleg a külvárosban, vagy a közelebb levő külterületi részeken s néhány olyan károsult tanyáján, aki esetleg ki tud­ta maga szállítani a tanyára a téglát Ezek azonban elenyészően csekély számok a nagy átlagot véve figyelem BT — I Sürgés intézkedést v- rna!< o károsultak és a hatóságok Az Országos Szociális Felügyelő rég néhány hétel ezelöt leküldölteSze gedre dr. Gosztonyi József építke­zési szakértő-mérnököt, aki behatóan tanulmányozta a helyzetet s megálla­pításairól jelertést készített. Gotzto nyi mérnök az elmúlt hétén Budapest­re utazott, hogy személycsen is jelen­tést tegyen a helyzetről s beszámol­jon a téglafuvarozás terén tapasztal­takról. A városházán biznak benne, hogy a Felügyelőség építési szakér­tőjének jelentése alapján kieszközlik Budapesten, hogy a közellátási mi­nisztériumban sürgősen vizsgálják meg és intézzék el a szegedi fuvaro sok kérelmét a tarifarevizióra A Közjóléti Szövetkezetben hangoztatták előttünk, hogy bár már augusztus kö­aepc táján vagyunk, még mindig nem volnánk elkésve, ha sürgős intézkedés történne és megkezdődhetnének a tég­Inszállitások Az árvizi károk jóváté­telének teljes zavartalansága érdeké­ben szüksége® volna hogy kél avér kizárólag csak a Szövetkezetnek dol­gozzon Azonban más célokra is kell tégla s a ({várak is nehézségekkel küzdjenek A munka folyamatosság**!- b, a»eriUjw> luuw'osw megoMaw b.ztor RenrfőrMrtos. Maito afr W itt is, ott is megzavarja valami vá-ja fuvarozás kérdését. A . ^duk án_k ratlanul jelentkező körülmény, de még biznak benne, hogy a kedvező elinte-J Megdöbbenve állok meg effl « mindezeknek bekalkulálása mellett islzésre irányuló legújabb ^o erad-.cWb eredményesen lehetne cpilkczni a ta-! ménves lesz s még a téli idő beallta nván, még a falak kiszáradására is [előtt felépithetik es megjávifhatjákI maradna elegendő idő, biztosítani tud-1 legalább a legjobban megrongálódott nának elegendő mennyiségű téglát is | tanyai házakat Utazás Felsővároson III. Dugonics András cs környezete itt nyugszik KISS ISTVÁN 6 éves áldezóps* 1862—1881, (A Délmagyarország munkatársá­tól) A Dugonics, vagyis népszerűbb cimen Deszkás-temetőben már ottho­nosabb vagyok, annyi ismerősöm, jó­emberem van itt eltemetve. Nyári utam nem egyszer vezet ki hozzájuk, hiszen a régi összeköttetés nem sza­kadhat ifteg a temetéssel. Egyö'» vol­tam a javarészével sok jóba< -rossz­ban, ültünk reménykedve, aggodalom­mal, sőt vidáman is. Nagy köteteket tenne ki a munkálkodásuk. Finom polgári kis regények, nincs bonyo­lult meséjük csak hangulatuk, szinük és zamatuk, épp azért nem is valók akárki kezébe, csak aki meg tudja érezni, apró események magja mint válik hííst adó terebélyes fává. Alap­vetők, építők voltak, az ő nyomukban járunk most is, szűkös időkben az 6 szellemi és erkölcsi tartalékjaikból fedezzük a deficitjeinket. A polgárság elitje nyugszik itt. va­laki ugy magyarázza nekem, hogy Felsőváros baloldali és a Palánkhoz közelebb eső része. Ne legyenek tut­messzire az elhagyott otthontól A síremlék, családi sírbolt már sokkal tfihb itt. bár fel kell panaszol nom a sok és nagy füvet, ami járha­tatlanná leszi az elfeledett helyeket a besüppedt sirhantokkal. Van hejőlük elég, mint ahogy hatalmas máglyát le­hetne rakni az egybehordott, elszáradt koszorúkból, amiket annakidején uj­ságnvilatkozatokban köszönt meg a család, állítván, hogy ez is hozzájárult sulvos bánatuk enyhítéséhez. Nem tehetek róla. tudom, hogy nem is segítek a dolgon de régi mániáim közé tartozik, hogy a kegyelet pazarol a legjob balt. Milyen súlyos ezrek mennek cl koszo­rúkra, mikor egy szál virággal is ki lehetne fejezni a megemlékezést! Az­zal vágnak vissza, ha erről szó esik. hogy igen ám, dc hányan élnek ebből a kultuszból kereskedők és iparosok! Mire én azt felelem, hogy szép, szép, de mennyire emberibb cselekedet vol­na, ha kivezényelnének a temetésekre, főleg Halottak napján a temetőbe, egy sereg szegény gyereket és a gyászbe­szédek végén valaki azt mondaná: — Ezek a kisrongvosok siratnak ineg téged a legtisztább szivből, mert ruhát kaptuk a koszorúidra szánt pénz­ből és cipőt, hogy ne gázolja meztelen vánnyadt lábuk az őszi sarat. Tudom, hogy hiábavaló itt minden beszéd, az élő emberek jórészt a ma­guk hiúságát elégitik ki a busz-ötven pengős koszorúval, viszont ha vala­milyen oknál fogva lemaradnak n ren­deléssel, kosz.orumegváltás cimén leg­feljebb tiz pengőt juttatnak jótékony célra. Ilanrm a szegény gyerekek azért mégis az eszembe jutnak sdott alka­lommal, akárcsak most. mikor .emele­tes magasságban látom összehordva a haraszttá száradt koszorúkat. A sok ruhát, kis cipőt. A temető túlnyomó részét az aláb­bi családok halottai foglalják el: Gc­dó, Toinbácz, Kopasz. Erdélyt. Uflfn, Felmayer. Zombory. Kátav. Hodács, Gombos. Bója. Báíó, Adók, Csikós, Balla. Lengyel. Vctro. Itiac.sy. Klivi­nyi, Vastag. Palatínus. Kciblinger, Re­ines. Hegedűs. Wolford. Ábrahám, Tá­pay, Sávny, Kovács, többféle Sza­bó, Somogyi, — ki tudná valamennyit felsorolni! Mind felsővárosi polgá.-ok, valamikor tevékeny tagjai a város­nak, munkások, lelkesek, politizálók, mulatók. A Felmayereknek három sírboltjuk is van, E n y e d y Lukács­nak valósággal emeletes háza bronz­cimerekkel kidiszitve a falak, mert hoigy az özvegy valami hivatalnok­grófhoz ment másodszor férjhez. i A temető legnagyobb értéke Du­gonics András egyszerű, régi diva­tú, kúpalakú síremléke. Körülötte a rokonok, a Bánhidyak nagy tömege, bár van külön Bánhidy-kripta is. Né­melyik sírbolt szinte a pazarlás jeleit viseli magán. Rengeteg márvány min­den sikba kiterjeszkedően, jóllehet nem a túlzsúfoltság a legszebb. De lássák hogy van, hogy tellett! A bejárat mellett pihen Farkas János arany- és gvémántmisés áido­zár, volt törökkanizsai plébános '1816 —1900.) Azon a soron folytatódik az­tán egész nagy fejezete a múltnak. Itt a T a s c h I e r-család sírboltja Az öreg József idejét az 1828—1902 évszámok szabják meg. Az apósát, S t u h ) Sándor felsővárosi sebészoi ­vost (1801-1865) szintén ide temették Épp ugy a vejét, Wagner Gyula ügyvédet. (1819—1895.) A nyáron tért meg a régiekhez az özvegye, Taschler Margit, a név utolsó viselője. Együit maradtak a halál után is, akárcsak az életben a tradicionális családi ebé­deken, vasárnaponkint az öreg ház­ban. Következnek a sirboltban a Tasch­ler-fiuk. akik az egész város tanúbi­zonysága Szerint ketten voltak: nz Endre (1862 1-925' és a Jóska (1867 —1916), azaz hogy a Nagytata meg a Kisebbik Magas kultúrnivó, páratlan életszeretet és jókedv a két agglegény. >Nagytala< a mosolygó böles mát egész fiatalkorában, a kisebbik pedig olyan dalos és főleg szinésztehetség. hogy mikor Uj házi Ede végigélvez­te egy műkedvelői előadáson Baraes­alakitását a Bor ban, alig tndott szó­hoz jutni. — Ha nekünk ilyen színészeink len­nének a Nemzetiben, mint ez a marhat Pedig szinész a színésztől nem na­gyon szokott elragadtatva lenni. Leg < feljebb a temetésén állapítja meg. hogy nagy tehetség volt. Ezen a soron van a Muntyán­család sírboltja is. A család feje M ti n t v á n János cs. és kir. kapitánv volf (1832 1902.) Csi fészkük szintén a finom hangulatú, lombos Teleki­utca. T> o b á k Béla főügvészhelyettes (184ÍU-18981 régi hires tőrvényszéki tárgyalások nagy viharait idézi em­lékezetbe. ri képviselte annakidején a vádat a hires vásárhelvl méreezési bünperben. vádolván Jágcr Marit Szappanos Juditot, meg a többi boszor­kányt. Akkor jött divatba a* ügyvédi handabandázó®, amely nem riadl visz­S7a a hotránvtól sem. ha lohefeitenné kellett fenni a terhelő tanukat A? esküdtbíróság! intézmény csak kifej­lesztette és tökéletesítette ezt a szr. repkört. A laikus esküdtekre mégis osak jobfcan lehetett hatni, mint a szakbiróságra. — Dobák Béla leánya, Fatime. körülrajongott szépsége volt az ifjúságnak, ftreg urak ma ts vele kezdik a sort az emlékezéseknél. Két R z r k n 1 a József is N Desz­kás-temetőben pihen. - Az egyik város' tiszti alüevész. a másik lb. alkapitány (1831—1903.) — Biztos dolog ez mondták a régi időben valamire. Erre aztán türelmiemé valt az j akit mesffvőrei nfcirtak — Az öreg Szekula volt az utolsó Mátyás király korában volt ^ mekhercegprimásunk, de az nemzetk^ zi politika volt, hogy ne mondjam a®* szonyi furfang és erőszakoskodás eredménye. Hat éves áldozópapról azonban nem tudok, egy kissé korá» volna. Szerencsére ki lehet az évszámok­kel bogozni, hogy csak >stélns<- róf van a szó. Kiss István felszentelteté­se után csupán hat évig mutathatta W Áldozatát az Urnák. Kátay Ferdinándról, általában • város életében nagy szerepet játszó Kátavakról. nem lehet egy kurta CIKK keretében megemlékezni. De adott »•* kalommal nem maradnak el ők s«"' annyira érdekes, jellegzetes volt eletük. Füves, elhagyatott, sir jelzi, hog? alatta nyugszik Erdélyi Ignác neje Ráez Anna. Apja a későbbi res Erdélyi (Kis) Nádnak A kis Ná­ci, a hires prímás, a belvárosi tem® tőben várja a feltámadást és özvegyéi, kinek neve szintén bele van vésve • kőbe, habár egyelőre csak a szülőié" évvel. Máchánszky László (l8^ 1929) és Kő szó István (1861-193* szintén idekerültek végső pihenőt* Vánky Józseffel, régi idők népsze­rű föreáliskMai tanárával °Syü\J (1819—19-11), aki tavaly halt meg * éves korában. Procul negotiis. Közigazgatásilag tök,!etes tanács ülést lehelne lartani. Lázár György­nek, (1851 1915), a városépítő' H' gármcslernek. mauzóleumát kegyeié'? kezek állandó virágdíszben tartják­Mintha megegyeztek volna Kállai Alberttel, ő itt vigyáz Szegedre, K*1' lay a belvárosi temetőben. Fodor Károly h. polgármester adóügyi tanácsnok a legnagyobb kon­cepciójú férfiak közé tartozott. A W elsők közül való, aki külföldi egyete" meken is járt. Száraznak tetsző be'®' ges ember, de annyi szarkazmussá'®, humorral, hogv az egyszerű hom" ember vagy nem érlelte meg n"r gyárt, vagy egyáltalában nem értetj Hires ember volt már az István is (Szegedi csipkés nyel*™ Paszur Pista.1 Róla nevezték el Fodor utcát, vezető és irányító sf, mélyiség az öreg takarékban és a va rosi közgyűlésen egyaránt. . Zombory Antal (1840—1990) ' másik tanácstag a Deszkás-temetőn?^ Jelen volt annakidején mint tiszt*'-) lő azon a közgyűlésen, ameiv aZ " II. , £„p viz emlékére fogadalmi templom f jj .- ...—.. _JT.II„T KOZ"1 I* Tóth Mihálv tanáesnok még deákja voll Lázárnak, _ éjféli 0 leinórákon talán meg is beszélik sáros flgvsit. „a Egész kis palota Lázár közeiében a TTeitzmann esaládi kriptája. Elhagyatott. f! t borított helv, nem gondozza sonk1 _ valamikor óriási vállalatokat lebo"^ (ését határozta el • a régiek - ^ egyedül ő érte meg a fogadalom váltását, a templom felszentelését- . liló építőmester famíliája rég r ríilt Szegedről, a nagy vagyonná*^ tudjuk hirét. akárcsak a hozíá'u zóknak. „ T o m b á c Z Károly (1 hirdeti egy sir a >Sógor« régi monarchia egyik legbireséb® g vasa. a legjobb izü huszárezred 4 sietősehben élt. mint az ajánlat®* rövid életre herendezkedőknek ^ Sokan vannak" az eltávozottak ^ gvőri őket számba venni? ^^ helyen esak igen tömegeinek « T^íi* meg kell nézni, mi vonja őkef gélő. bolondos táncba. W Mnsztafa éli 73 évet. hirdett ^ aránylag frissen hantolt Ismert eukorkaárus voft vá jjon « foglalkozásának bódoJ ( w ívüjtő szárnyas sereg? &&

Next

/
Thumbnails
Contents