Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-07 / 178. szám

'I Az . Hogyan fogták »l az angolok a ievanteí francia flottát? Viöhy, augusztus 8. (A Délmagyarország munkatársától) A ke rek két év óta az alexandriai kikötőben internált közelkeleti francia hajóraj sorsa világpolitikai kérdéssé nőtt és minden eddiginél jobban kiélezte a már amúgy is súlyos angol-francia viszonyt. A rendkívül éles francia-amerikai jegyzékváltást az egész világsajtó ismertette. Nem érdektelen azonban visszaemlékeznünk azokra a drámai körülményekre, amelyek között az angolok foglyulejtették ezeket a hadihajókat. Az alant közölt elbeszélés minden szava hiteles és az utólag nyilvánosságra hozott angol és franbia jeléintések egybevetésével készült ... Godefroy és Cunninghom 1940 június 23-án az egyiptomi 'Alexandria kikötőjében Godefroy tengernagy parancsnoksága alatt erős francia hajóraj horgonyzott. Vezérhajóként a Lorrame páncélos Csatahajó, ezenkívül a Dúquesne TourvílTe, Suffren, Dnguay-Trouin cirkálók és három torpedóromboló': a Fortnne, Forbin és a Basque. Az öböl másik oldalán a nálunk sokszorosan erősebb angol levtantei flotta. Négy páncélos Csatahajó: a Warspite, a Malaya, a Royal Sovereign, a Romillies és az Eagle repiilőgépanyahajó, továbbá nyolc Orion-típusú Cirkáló, öt rajnyi torpedózúzó, hat modern tengeralattjáró és egy kísérőhajó. A fegyverszüneti szerződés életbelépését köVető éjjelen, június 24. és 25-e között Godefroy tengernagy rádiótáviratot kapott a francia admiralitástól, hogy hagyja el Alexandriát és fusson be a szíriai Beyrouth kikötőjébe. Amikor az angol flotta parancsnoka, Cunnmgham tengernagy erről értesült, közölte Qodefroy tengernaggyal, hogy őneki viszont az angol admiralitástól van parancsa: akadályozza meg a francia hajóraj kifutását Alexandria kikötőjéből. Súlyos és nagyjelentőségű pillanat volt ez- Az első fordulat, melyben a tegnap tét szövetségese szembekerült egymással. Mindenki érezte. hogy a feszültségből, mely az oly sok történéltaet látott alexandriai öbölre ráborult, véres tragédia robbanhat ki ... A két tengernagy: Godefroy és Gunningham -»tegnap még barátok — most ott állnak egymással szemben a Warspite parancsnoki fülkéjében. Mindketten nagyon levertek. Hevülik egymás tekintetét. — Éh csak az utasításaim alapján járok el — mondja az angol komoran. — Képes lesz lövetni ránk, CünBinghamf *— Ha szükséges lesz .. . — Ágyúi az 'entente Uordialét* végzik ki örökre 1... — Teszek Önnek egy ajánlatot, Godefroy!... Szavamat adom Önnek. hogy aem kísérlem meg erőszakkal hatalmunkba keríteni a francia hajórajt, ha... , ha Öo ugyancsak szavát adja, hbgy nem tesz halóival swikési kísértetet! — Huszonnégy órára elfogadom, Gunningham. Ezt a hnszonnég-yórás fegyverszünetet, napról-napra hosszabbította meg a két tengernagy. Igy tartott. ez egy héten át. Időközben a Frotée francia tengeralattjáró, mit sem tudván a világpolitika új fordulatáról, cirkálóútról jövet felmerült a tengerből és békésen befutott az alexandriai kikötőbe. Persze, fogollyá vált többi társával együtt. A július másodlika és harmadika közötti éjjelen Gunningham tengernagy levelet küldött a francia parancsnoknak . . . 'Szíveskedjék másnap reggel kilenc órakor meg beszélésre a Warspite fedélzetére fáradni* Reggel kilenckor Cunningh'am vezérkara élén fogadta Godefroyt és felolvasta neki az angol ultimátumot. A francia hajóraj három lehetőség között választhat: 1. A hadihajók az angol flotta parancsnoksága alá kerülnek. . Ha erre nem hajlandók, 2. leszerelik és lefegyverzők őket. Ha erre nem hajlandók, 3. elsüllyesztik őket Gedefroy két óra gondolkodási időt bért. Tizenegy órakor közölte Cunningharnmel: a francia flotta becsületével csak a harmadik megoldás^fér össze: elsüllyeszti hajóit. Délután a francia tengernagy összehívta a hajóraj tisztjeit s megható bejelentésben közölte velük, hogy másnap hajnalban a parti vizeken kívül el fogják süllyeszteni hajónkat. A tisztek hang nélkül vették tudomásul a parancsot. A nap az előkészületekkel telt el. A hadihajók mellé tartályhajók álltak, amelyek kiszivattyúzták belőlük a felesleges nyersolajat. Igy, ebben a hangulatban érte a frantia tengernagyot a hír, hogy az angol flotta megtámadta a mers-el-kebm hadi kikötőben horgonyzó, leszerelés alatt álló francia hajóhadat és tönkreágyúzta azt .. Szörnyű hír! Harc ! t.. Gedefroy előbb vezérkarával tanácskozott, majd este tízkor átment Ctfnningham tengernagyhoz és kijelentette: — A mers-el-kebiri merénylet ntán minden eddigi megállapodásunk semmis! A francia hajóraj visszaveszi akciószabadságát s akár harc árán is, eltávozik a kikötőből. — Ha ön nem süllyeszti el hajóit — felelte Csendesen Cunningham — úgy ón leszek kénytelen elsüllyeszteni azokat. — Ez a haro! — Igen! Ez a harc . . , Egy óra múlva a francia flotta felkészül az ütközetre. Nyersolaja, melynek jórészét napközben kiszivattyúzták, természetesen nem elég a tengeri útra Itt fognak elpusztulni Alexandria kikötőjében. A halál biztos. De nem adják olcsón ... Az angol hajók szintén készülődnek. Egyrésziik az éj sötétjében helyet Változtat. Másrészük elzárja a kikötő bejáratait Minden francia hajó kiválasztja leendő ellenfelét, mellyel fefvesai a párharcot. A Duöuesne a Warsoitét. a Suffren a Malayát, a Tourville as Eaglet, a., Lörraine a Raínilliest. De számbeli aránytalanságuk miatt a DuguayTrouinnek nyolc vele egyenlő erejű cirkálóval kell harcolnia, a három francia torpedórombolónak pedig tizennyolc angol destroyerrel és hat tengeralattjáróval... Az angol matrózok megdöbbenve látják, hogy a franciák, pár órával a halál előtt, még rendületlenül mossák a fedélzetet Repülőtámadás Az angol ultimátum déli tizenkettőkor jár le. Reggel kilenckor a légvédelmi szirénák bőgni kezdenek és pár perc múlva hatalmas olasz bombavetőraj támadja meg a kikötőt. Az angol hajók vadul tüzelnek a repülőgépekre, de a francia hajók lég védelmi ágyúi némák maradnak ... Franciaország és Itália már fegyverszünetet kötött egymással. Tízkor véget ér a repülőtámadás. Tizenegy órakor minden angol hajó kapitánya átüzen a vele szemben álló frairtüa hajóra, hogy a döntő túlerőre való tekintettel adják meg magukat. A legénységet és tiszteket — így szól az üzenet hajóra teszik és hazaküldik Frau ciaországba— Godfroy válasza: •Tisztjeim és matrózaim nem hagyják el hajóikat!* Háromnegyed tizenkettő ... A francia hajók legénysége elfoglalja tüzelőállását. Az ágyúk "Csövei megmozdulnak és eélbaveszik az ellenfelet. ...Két perE múlva tizenkettő: halálos csend. Tizenkettő . . . Csend . . , Az angolok nem lőnek! Igy vár a francia flotta betöltött ágyúkkal, az ágyúk elsütéséhez felemelt kézzel délután háromig. Délután háromkor egy motorcsónak indul el a vízen. Fehérzászlós francia parlamenter megy az angol vezérhajóra. Nagy borítékot ad át Gunningham tengernagynak. Benne Godefroy admirális utolsó ajánlata? 'Hajlandó vagyok teljesen kiüríteni hajóink üzemanyagát. Hajlandó vagyok lőszerünk egyrészét aa alexandriai francia konzulátus letétjébe helyezni. Hajlandó vagyok a Hajók legénységének nagyobb részét szárazföldön tartani. De [mindezt Csak becsületre, Saját hatáskörömben és angol ellenőrzés elfogadása nélkül.* — No, hála istennek! 1— dörmögi Gunningham. S megkönnyébbülten sóhajt... A francia ajánlatot,mely a kecske és káposzta elvének a gyakorlatba való áttétele, elfogadja. Tgy történt, hogy 1940 július 5-e óta a levantei francia hajóraj »tengerészbecsfilettel őrzött 'vendége* az alexandriai hadikikötőnek. Olyan hadifogolytiszthez hashnlóan, akinek meghagyják a kardját. Mindenesetre nagy kár lett volna az óriási értéket jelentő hadihajókért. De fia a csata bekövetkezik, mégis az angolok jártak volna rosszabbul. A szokatlan közelségű ágyúpárharBban nemcsak a francia hajók pusztultak volna el, hanem az angol flotta nagyrésze is. Az ölül fenekére süllyedt 15—20 hajóroncs- .pedi£ « háború egész tar. témára használhatatlanná tette voltui az alexandriai kikötőt. EgyiD-i népére, melynek fraaeiabatétsága hagyományos, yaiészínölf* szintén igen rossz hatást tett völn» egy ilyen mészárlásA két esztendő előtti feszült-"? most ismét kiújult. Az újabb P»" ran&sig felfüggesztett halálos ítélet megint fenyegetőleg ott lebeg G®4 defroy admirális és tengerészei tó lett ... . 'Lehet, hogy meg fog"®* halni — mondotta a napokba" Philippe Hcnriot a francia rádióban —, de egy bizonyos, nem vállnak becstelenekké és a francia tó bogóval az árbocukon süllyednek el, mint annyi nagy elődjük:-" 'Pavillon hant!* Ö. G. Ha eket re Átkísérték az ügyészségre a fuvarosok „abrakbevásárlóját" (A Dcluiagyaiország munkatársát''') A rendőrségről csűtöi iokón délelőtt átkísérték az ügyészségre Huszár Pál •nogyilelepi fuvarost, aki ellen árdrágító visszaélés cimén iiiűult eljárás * most lezárult rendőr, vizsgálat méí' állapította, hogy Húszát Pál auguszlu' elsején bizonyíthatóan második alkuloonnai. azonban feltehetően ezt nt 6' előzőleg már máskor is foglo kosw" gabona- és takaimányfélék engedély nélküli beszei zesével. Palotás peren® reiidörfőtörzsörmesler leplezte le * csempészt, ani.kor a Bácskából átkozott árpát a maximális árnál lényéé®; sen drágábban éppen értékesite"' akarta. Huszár Pál kihallgatása során beismerte, nogy több íuvarostársán"11 megbízásából, ezek rábeszélésére m®"1 át kocsijával Szabadka kör.yéké|C árpa- és egyéb lóahrak vásárlása céljából. Védekezésül azt adta elő, hogf íuvarostársainqk állatai takarmány hijján elerőtlenedtek és hogy el pusztuljanak, kénytelenek voltak ** abrakot olyan áron megszerezni, ab®gyan éppen tudták. Beismerte, bog* volt tudomása arról, hogy ez büntetendő cselekmény, azonban arra hivatkozott, hogy ő csak végrehajtója társai kívánságának. Azt hangoztat^ hogy nem nyerészkedési célból vásárolta fel a takarmányt, hanem csupán szívességet tett. Ezzel szemben a tó nuk kihallgatása során kitÜBt, bog? 20 pengő napidijat számított társa'-1 nak, még pedig mázsánkint Az árff mázsáját igy 100 pengőért adta és amikor a rendőrség rajtaütött, éppen J®járt Péternek és Mateisz Jánosna* mérte el a hozott árpát. Ezenkívül H®r" váth Mihály somogyitelepi géplakatosnak 55 fillérért árulia a szemes teng®" ri kilóját. A tanúkihallgatási jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy Szécsi Józsefné uj"0' magyitelepi fuvaros 50 pengő előleg®1' Bittó Istvánná és Mateisz János fuvarosok szintén 50—50 pengőt, Süli Já"p* fuvaros 60 pengő, Jójárt Péter peira 100 pengőt fizettek ki előre Huste® Palnak. Az igy felszedett pénzekh" Rózsa István és Tyúk Ferenc álobháf gazdáktól szerezte be a lóabrakot. szár kihallgatása során azt vallott8' hogy Rózsa és Tyúk tudomása szeri"' Bácskából hozták a gabonát -Átokhá*"' ra. Az árpa mázsáját 80 pengőért, 8 tengerit 94 pengőért, vette tőlük, a"11' hez ő mázsánkinl 20 pengőt számit®' • napidíj* cimén. Huszár hangoztat'1'' hogy nem üzletszerli árusitássaj hilkozott hanem csupán megbízóin" számára hozta el a megrendeli Erre a vallomásra rácáfol az a lé"1 högy a tengerit kicsiben, kilónkint |í! árusította. A rendőrség a vizsgálat anyagú1^1 ugy látta hogv súlyos árdrágitó vis2' szaélés esete forog' fenn. -ezért a ügy iratait áttette az ügyészség^?.' ahol rövidesen döntenek Huszár ** további tosvatartása felöl