Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-29 / 195. szám

TANKÖNYV a Kar* A Kor­ín rése­li Mibo* követ, » és Beli­pénteke® tályandv*!" az összes iskolákba beszerezhető uj és használt állapotban a Szukits könyvesboltban, 93.900—1942. K. K. M. re-delet szerint az 1942. évre tankönyv árusításra kijelölt cég. tea I, -74. 380 Hiért vannak a horgosi paprikások hátrányosabb helyzetben, mint a szegediek Paprika mintafelepeket á'litanak fel Horgoson és Martonoson (A Délmngyarorszóg munkatársá­ul) Paprikaterraelők és általában az összes paprikaszakmák köreiben "ÜST érdeklődést keltett a Délvidéki Magyarságnak a Délmagyarország tagnap] számában leközölt cikke, amely a horgosi papriktermelők Panaszaival foglalkozik részletesen A Cikk hangoztatja a horgosi pap­fikatermelők számos sérelmét, ame­lyek között egyike a legfontosabbak "ak az, hogy szerintük a paprika­beváltás és értékesítés mai rendsze­re teljesen visszafejleszti a nagy­in ultu horgosi paprilcatermelést önnek következtében tönkremennek a termelők es egymásután hagynak fel a termeléssel. Hivatkoznak arra, hogy a megszállás ideje alatt lé­nyegesen kedvezőbb körülmények között termelhettek s felhozzák azt is, hogy a szegedkörnyéki kitűnő üzletet csinálnak abból, hogy Hor­gos határában felvásárolják a zú­zott paprikát, feldarálják és sok­kal jobb áron beválfjk, mint a sze­gedi paprikát. A különösen hangzó panaszokkal kapcsolatban érdeklődtünk a szege­di paprikafeldolgozást ellenőrző és az értékesítési szerveknél, ahol egé­szen más megvilágításba helyezték a horgosi paprika-kérdést. Minde­nekelőtt hangsúlyozták előttünk, bogy tévedés az, mintha bármelyik paprikaszerv háttérbe akarná szo­rítani a horgosiakat, vagy tudato­san arra törekednének, hogy a hor­gosi termelés elsorvadjon. Vannak azonban jelenségek és bizonyos kö­rülmények, amelyek önmagukból kifolyólag hozzák hátrányos hely­zetben a horgosi paprikásokat. A horgosiak bnsz éven át a ma­gyarországiaktól lényegesen eltérő körülmények között termeltek ós dolgoztak fel és hoztak forgalomba Paprikát. A szerb kormány maga nem foglalkozott a paprikakérdés­fel, foglalkozott ellenben az újvidé­ki kamara, ennek az intenciója azonban soha nem volt a. minőségi termelés fokozása. A minőség soha nem volt, olyan, hogy felvehette volna a versenyt a magyar papri­mnnkás Szegeden az itt bevezetett feldolgozási mód mellett napi há­rom füzérnél nagyobb mennyiséget nem tud feldolgozni, A munka ap­rólékos és körülményes: szalagosan kell hasitani, az eret teljesen ki kell vágni, magtalanitani kell stb. Egy füzér hasitási dija 1 pengő 40 fillér s igy a paprikahasitó napi munká­jával csak 3 pengő 12 fillért tnd ke­resni. Ezzel szemben a szerb Uralom alatt egy horgosi paprikahasitó munkás 5—8 füzért is feldolgozott naponta, természetesen nem lelfcjt ez olyan jó mnnka, mint a szegedi, benne maradt az ere, a magva s erős és nagyon ösipós .-ett a pap­rika. A szegedi paprikakisérleti 'és vegykisórleti 'állomás a visszatérés után tanfolyamokat rendezett Hor­goson és Martonoson s oktatta az ottani kikészitőket a magyarorszá gi minőségi feldolgozás módjaira, a megkívánt munkatempót azon­ban még mindig nem tudták át­venni s ez az oka annak, hogy bi­zonyos hátrányos helyzet tagadha­tatlanul fennáll még ma is. Az il­tékes tényezők azonban ezt a hely­zetet mindenképpen meg akarják szüntetni s éppen ezért tervbe van véve, hogy Horgoson és Martono­son mintatelepet állítanak fel, ahol a termeléstől kezdve egészen az ér­tekhez kell alkalmazkodni. A kü- j tékesitésig gyakorlatilag mutatják lönhözőség illusztrálására közölték • he az ottani paprikásoknak a he­veliink, hogy egy paprikahasitó | lyes eljárásokat. kával éppen azért, mert vagy nem helyeztek súlyt a iá minőségre vagy olyan visszaélések történtek a hivatalos szervek részéről, amelyek szükségképpen rontották a minősé­get. Hogy mennyire felette állt ezekben az időkben a a szegedi pap­rika a horgosiuak, mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, bogy a szerbek­től számtalanszor jöttek át Szeged­re tanulmányozni a minősítési eljá­rást, a feldolgozás körülményeit és az értékesítés rendszerét- A kitűnően bevált magyar eljárásokat azonban soha nem tudták, átvenni, illetve megvalósítani. A feldolgozás min­rig felületesen történt s ezért, bár szép volna a, szine, olyan csipás volt a szerb paprika, hogy fel se vehet­te a versenyt a magyar papriká val. A horgosiak ma is nehezen tud­nak megbarátkozni azzal, hogy a magyar paprika Világhírének meg­őrzése, a minőség fokozása, a márka fenntartása s az értékesítési lehető­ségek mind azt követelik, hogy o jól bevált magyar feldolgozási módsze­nmuia pcngií rnmmu siet o maesi mmuiM mm soron városi alhalmázofteh hOzOlf Belvárosi Mozi Szombat, vasárnap, hétfő > JELMEZ! Szitnyay Zoltán közismert rege­se filmen. A legújabb nagysikerű ®agyar film. A főszerepeket ^ORÉNY! ÉVA, AJTAY ANDOR rURAY JDA, G REG US, BILlCöl és MIHALYFFY stb. játszák. A- legfrissebb 'A-Hiradé? 5, 7, ft (A Délmagyarország munkatársá­tól) Ismertes, hogy a városnak a fizetési osztályokba nem sorolt al­kalmazottai, a dijnokok, a kezelők és az altisztek néhány héttel ezelőtt küldöttségileg kérték a polgármes­tert, hogy a számvevőség utalja ki részükre a költségvetésileg is bizto­sított fizetési pótlékot. amelynek folyósítását a belügyminiszter el­rendelte. A küldöttség kérésének előterjesztése után a plgármester a hivatalvezetőket s a számvevőség főnökét értekezletre hivta össze s ezen az értekezleten megvizsgálták a helyzetet. Ennek a megbeszélés­nek eredményeként délben 20,000 pengőt fizetett, ki a főpénztár a fi­zetési osztályba nem sorolt, alkal­mazottaknak. összesen 350-en ré­szesültek ebben a rendkívüli segély­ben. A folyósifot legkisebb összeg 30 pengő, a legnagyobb pedig 120 pengő volt. Az összegek nagyságát főképpen az illetők rászorultsága határozta meg. Sokan voltak azon­KORZOBAN M A Karády Katalin Valahol Oroszorszihao A svéd deietctivfitm ban a fizetési osztályban nem soroHtf alkalmazottak között olyanok is, akik a rendelkezésre álló összeg cse­kély volta miatt nem részesülhettek a segélyben. A kifizetéssel kapcsolatban 3f. Katonai István tanácsnok, a pol­gármester helyettese a következő­ket mondotta a Délmagyorország munkatársának; — A költségvetésben 20.000 pengő volt felvéve erre a célra s ezt az összeget fizette ki most a főpénz­tár a megállapított arány szerint. Téves értemezés azonban az, hogy ez tígyanaz a fizetési pótlék, vagy annak visszaállítása volna, amiben a fizetési osztályba sorolt vá.rosi tisztviselők részesülnek. A fizetési ;x)tlék rendszeresen jár ezeknek a tisztviselőknek s jellegét az a kár­pótlási szándék adja meg, amelyben a városi tisztviselők részesülnek azért, mert számúkra nem áll ren­delkezésre az állami tisztviselők automatikus előmeneteli lehetősége. A fizetési osztályba nem sorolt al­kalmazottak előléptetése éppen ugy biztosítva van, mint a hasonló munkakörben dolgozó állami alkal­mazottaknak és éppen ezért a mi­niszter álláspontja az volt, hogy fizetési pótlékot nem jehet folyó­sítani, ellenben méltányossági ala­pon engedélyezte a költségvetésbe ! felvett 20.000 pengőnek rendkívüli segélyként való kifizetését. Vitéz Gyímesy Frigyes vezérőrnagy hadtest­parancsnoki kinevezése (A Délmagyarország munkatársá­tól) Vitéz Gyímesy Frigyes vezér­őrnagyot a Kormányzó ur őfőmél­tósága, legfelsőbb elhatározásával a szegedi V. honvédhadtest parancs­nokává nevezte ki. Vitéz Gyimesy Frigyes 1890-ben Gyulafehérváron született Fiatal tiszti éveit a somogyi 44. gyalogez­redben szolgálta,. A világháborút különféle csapatbeosztásokban és különféle arcvonalakon küzdötte végig. 1918 végén és 1919 elején a szegedi honvédkerületi parancsnok­ságnál teljesít vezérkari szolgála­tot és küzd a szegedi gondolat dia­dalrajutásáért, amennyiben tevé­keny részt vesz az ellenforradalom­ban. Majd a fővezérség szervezési osztályában vezérkari beosztásban működik. 1923-ban, a hadiakadémia elvégzése után, a vezérkari testü­letben folytatja munkásságát. 1928­tól 1931-ig a hadiakadémián a har­cászat tanára volt 1932-től 1934-ig Genfben a leszerelési konferencia magyar delegációban teljesít fon­tos szolgálatit. 1935-től 1937-ig a 3. vegyeshandár vezérkari főnöke. 1937-től 1939-ig a honvédelmi mi­niszter szárnysegéde volt. 1939-ben a 10. gyalogdandár parancsnokává nevezték ki Kaposvárra. 1939-beu átveszi az újonnan felállított 3. had­sereg vezérkari főnöki teendőit. Eb­ben a minőségben 1940-ben Kelet­magyarország ós Erdély egy részé­nek visszacsatolásában irányító munkát végez. Ez alkalomból a Kormányzó ur őfőméltósága az 'át­lagos kötelességteljesitésen túlter­jedő érdemeinek elismeréséül a Magyar Érdemrend Középkeresztjét adományozta részére. Ugyancsak hadsereg vezérkari főnöki beosz­tásban éri az 1941. évi Jugoszlávia elleni mozgósítás. Most is a hadso­rek parancsnokának első munkatár­sa, annak a hadseregnek, amelyre a Délvidék elfoglalása és visszacsato­lása hárult Érdemeinek elismeré­séül ujabb magas kitüntetés éri. A Kormányzó ur őfőméltósága az el­lenség előtt a hadmüveletek vezeté. sében yaló kiválóan eredménye® közreműködéséért a Magyar Ér­demkereszt Középkeresztjét hadi­szalagon a kardokkai adományozta. Vitéz Gyimesy Frigyes vezérőr­nagy, az újonnan kinevezett szege­di hadtestparancsok — amit már je­lentettiik — augusztus 26-áti érke­zett Szegedre és vette át a hadtest­paraucsnokság vezetését. Az orszá­gos gyászra való tekintettel minden külsőségekben megnyilvánuló ünne­pélyes fogadtatástól eltekintett **ZfcC&&«Yl MOZI Ma is 5, 7, 8 órakor a példátlan nagy sikerrel futó legjobb magyar vigjáték Estélyiruha kötelező Főszereplők: RÉTHY ESZTER, JÁVOR PAJL, PETHES SÁNDOR, Azonkívül: SÚLYTALAN EMBEREK, artista­film és a legújabb UFA-HIRADÓ

Next

/
Thumbnails
Contents