Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-28 / 194. szám

$1 halattat viv<I Turán-venat utia Budapest, augusztus 27. A ceglédi állomáson ezrekre menő embertömeg várta a Koruiáuyzóhelyettes Ur földi maradványait szállító különvonatot. Sárkány Gyula polgármester a város, Szemző Imre őrnagy pedig a helyőrség koszorúját helyezték fii- A vonat háromperces tartózkodás után tovább haladt. Cegléd közönsége néma tisztelgéssel búcsúzott a nagy halottól. A városban az összes üzletek egész nap zárva maradtak, Szolnok, augusztus 27. Szolnokon a Kormányzóhelyettes ar hamvait szállító Túrán-vonat 2 óra 35 perckor érkezett a pályaudvarra, ahol már órákkal előbb a város, a vár» megye, a társadalmi egyesületek küldöttségei sorakoztak fel, hogy utolsó Isteu-hozzádot mondjanak a nagy halottnak. A Turán-vonat 8 percet időzött a páulyaud varon, ahol a közönség néma kegyelettel hódolt a halott emlékének. A Tiirán 2 óra 43 perckor hagyta ej a. szolnoki pályaudvart. . kenetei esi temetés Budapest, auguszlus 27. Délután l órakor futult be a Turán-vonat Kendereire, magával hozva a gyász kocsit vitéz Horthy István korrnányzúhelyettes koporsójával. Kenderesen a falu népe könnyes szemmel állt az állomáséul a faluba vezető uton. A megérkezés ulán a koporsót hatalmas gyászoló tömeg között nyolclovas gyászhintón, harangzugás közben vitték a Horthykastély parkjába és elhelyeztek a ravatalon. Amikor a ravatal inel • lelt elhelyezkedett a Korniányzo ur a Fchnéltoságu Asszony és á fiatal özvegy, valamint a Budapestről crkezell előkelőségek csoportja, a református teológiai énekkai a 'Tebenned bíztunk* kezdetit zsoltárt énekelte el. Ezután Révész Imre püspök imádkozott és gyászbeszédet mondott. — Vitéz Horthy István, te áldott íiju, aranymag — mondotta többek között a püspök —, megtanultad Megváltódtól a gabonamag törvényét es engedelmességgel hullasz alá az ezereves magyar földbe, hogy meghalj és sck gyümölcsöt teremj, Jézus azt mondotta a mi fájó szivünknek erről a halhatatlan halottról: Magyarok, ne sírjatok, ő már egészen az enyém és én egéssen nektek adom őt. Adom benne uj, szebb, magyarabb és krisztusibb magyar jövendő dus arany ter mesét. Adok Vele uj kegyelmi jelvényt az életre és a tej támadásra Ezután a koporsót a Horlhy-család sírboltjába vitték, ahol viléz Horthy István korinányzóhelyellest örök nyugalomra helyezték. A Kormányzó ur, a Főméitóságu Asszony és az özvegy háromnegyed 7 órakor hagyták el Kenderest a Turán-vonaltal. Ezt követte negyedóra múlva az a különvonat, amely az előkelőségeket hozta Budapestre. bécsi gyorsvonattal visszaindult Olaszországba. Az olasz külügyminisztert és a küldöttség tagja itt Ghiczy Jenő rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese, valamint gróf teleki Gyula, követségi tanácsos, a külügyminisztérium protokollosztályának vezetője és Anfuso követ vezetésével a budapesti olasz követség tagjai búcsúztatták el. Gróf Ciano olasz külügyminisztert, akinek kocsiját a menetrendszerű bécsi gyorsvonathoz Csatolták, elkisete Anfitso budapesti követ is. Szobrot állit a Kormányzóhelyeftesnek a Nemzetvédelmi Szövetség Budapest, augusztus 27. A Nemzetvédemi Szövetség káptalanja egyhangúlag elfogadta vitéz dr. Somogyi Béla felsőházi tag javaslatát, hogy a Nemzetvédelmi Keresztesek országos akciót szervezzenek és az Országos Nemzetvédelmi Szövetség állítson szobrot vitéz nagybányai Horthy Istvánnak. Msndenkinek szól ez a figyelmeztetés: aki itthon, nyugodt kényeimet biztosító polgári környezetben és nem minden pereben reá leselkedő veszedelmek között végzi polgári munkáját, tartsa erkölcsi kötelességének, hogy bőségesen adakozzék a honvédség téli ruhagyüjtő akciójára. Sorvadna* a horgost paprihaiOldch - emiatt Szegedet okolják a szomszéd község oaprlkalermeioi - Nagt? o ráiizetes, meri nem képesek meg búi itozni a szegediek versenyévei A német küldöttség elutazása Budapest, augusztus 27. A Kormányzóhelyettes ur temetésére Budapestre érkezett német küldöttség, élén Ribbentrop külügyminiszterrel aki a Führer kép viselt élv-n jött a temetésre és Keltei vezértábornaggyal, csütörtökön délután külön repülőgépen elhagyta a magyar fővárost A repülőtéren a német küldöttséget Ghiczy Jenő rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese, valamint Ullein-Revtezky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnök én a budapesti német követség tagjaival búcsúztatta, Hz olasz küldöttség elutazása Budapest, auyusztua 27. gróf Ciano olasz külügyminiszter, az olasz küldöttség tagjaival Csütörtökön este fél 8 órakor a menetrendszerű 1 hold itja««e term (A Déimagyarország munkatársától) A Szabadkán megjelenő Délvidéki Magyarság horgosi riportot közöl. A lap munkatársa beszélgetést folytatott néhány vezető egyéniséggel ennek a színmagyar községnek nagy problémáiról. ,V i r á gh István plébános és S ó t i Károly főjegyző az általános helyzetről tájékoztatták a szabadkai újság munkatársát, Pálinkás Ferenc pedig a horgosi paprikatermelők válságos helyzetét ismertette előtte. Tudni kell, hogy a világháború előtti években Horgos volt a paprikája termelés központja — irja a lap. — ' Trianon után Jugoszláviában is tneg1

tartotta ezt a pozícióját, hiszen a község határában elterülő 18.500 hold földből több mint 2000 holdon termelték a paprikáit. A megszállás éveiben is e tekintetben rohamosan fejlődött a község, egymásután létesültek a paprikamalmok, hat malom éjjel-nappal dolgozott s kilencvennyolc paprikafeldolgozó átlag 5—6 munkást foglalkoztatott állandóan. Köhnyébbé tette a paprikatermelők helyzetét az a körül mén? is. hogy vegyvizsgáló állomást kaptak, itt működött a beváltó, azonkívül a paprika szabad forgalom tárgyát képezte, úgyhogy ezek az adottságok igen jövedelmező foglalkozássá nemesítették a papríkatennesztést. Ma azonban egyenesen katasztrófális a helyzet, amint azt Pálinkás Ferenc előadja. Azzal kezdte, hogy ma a paprikatermelés nem kifizetődő, sőt a termelök nagy része rá is fizet Ezt számszerű adatokkal bizonyltja akkor, amikor elmondja, hogy mibe kerül egy hold paprikaföld megmunkálás* és ezzel szemben mennyi a hozama. Nézzük a költségeket; trágyázás 250 P palánta 200 P háromszori szántál 150 P ültetés 100 P háromszori kapálás 00 P szedéí, beszájiitás, füz-ég 100 P árenda 200 P Seszasw: 1090 P Az idei roífí gazdasági évben egy lése «® füzér. ««v füzér ára 4.50 pengő, tehát 270 pengőnél többel nem hoz, holott jó esztendőben 230—240 füzér bt termett egy hold földön. Elkeseríti emellett a termelőket az is, hogy a paprika beváltási ára igen alacsony, azonkívül megszűnt a szabadkereskedelem. a paprika beváltást egy Szegeden székelő tőkéscsoport monopolizálja, itt működik a vegyvizsgáló állomás is és a beváltó. Nagy a panasz, hogy a horgos jak « szegedi beváltásnál még soha sem tudtak eiérni 2.50 pengősnél magasabb árat kilogramonkint, ezzel szemben a szegediek a 3.15 pengős árat is elérik. A beváltó állomás azzal magyarázza ezt, hogy a horgosi paprika nem olyan minőségű, mint a szegedkőrnyéki, viszont a szegedkörnyékiek kitűnő üzletet csinálnak abból, hogy Horgos ha tárában felvásárolják a zúzott papri kát, feldarálják s sokkal jobb áron be váltják, mint a szegedi paprikát, fgv azután Horgos, amely eddig ugy szói ván a paprikatermelésből élt, kezd felhagyni ezzel a termelést ággal, a hat malom közül már csak kettő dolgozik. az sem állandóan — havonta átlag ti* napon át. A horgosiak panaszaikkal előbb Szegeden jártak, ott azonban azt mondták amikor feltárták helyzetüket, hogy ha nem találják kifizetődőnek a paprika termesztést, hagyjanak fel vele. Ebbe az elintézési módba természetesen nem nyugodtak bele, tovább próbálkoztak és a földművelésügyi minisztérium közbelépését kérték. Meg is indult a vizsgálat, de egyelőre még semmi eredmény nincs Ha pedig nem történik sürgősen intézkedés, ugy a virágzó horgosi paprikaipar már csak a mult emléke lesz. a termelők inkább elmennek kubikolnj, de többé nem paláiitáznnk. Viszont ha erre sor kerül, annak nemzetgazdasági szempontból is káros kihatása lesz. hiszen a horgosi föld semmi másra nem való mint paprikn.termeszfésre ' , Ez tehát a másai nagy és súlyos problémája Horgos községnek., de remélhetőleg nem sokáig marad probléma, ha s minisztérium tg ugy akarja — végzi cikkét • azabadkai pisát Az arcképrendelö váras (A Délmag) arország munkatársától) örömmel vettük tudomásuk hogy a város elhatározta Kormányzó ur és [Teleki Pál arcképének meg festését. Régen esedékes követelmény, hogy Magyarország kormányzójának, a diadalra emelkedett és nemzeti eszmévé lett szegedi gondolat megszelné; iyesitőjének, harcos utja kiindulási helyen arcképét elhelyezzék, örömmel vettük tudomásul az elhatározási azért is, mert Szegeden ritkán ismétlődő alkaiom ez arra, hogy a város a művészetet pártfogolja. Már kevésbé örültünk annak, hogy a város ebben az elhatározásban nem óhajt a szegedi művészekről tudomást venni, Budapestre megy művészeket keresni és művészetet támogatni Talán nincs tudomása a városnak arról, hogy Szegeden élnek igen jó festőművészek? Sajnálatos körülmény ez, »n' nál is inkább, meri művészeink mindent megtesznek, hogy ne csak az ország, de szűkebb pátriájuk is tudo mást vegyen róluk. Az elmúlt művészi szezonban egymást követték a jobbnál-jobb kiállítások, amelyeket tömegek látogattak, éppen csak azok » városi funkcionáriusok mulasztották volna el ezeket megtekinteni, akiktől a megbízások odaítélése a PJÜtárgvak vásárlása függ? Nagyon időszerű fenne már, hogy az általunk annyit propagált művészeti tanácsadó szervet feláll itsa » város és korszerütsitse nemkevésbé szakszerüsitse jelentő^ elhatározásait. Meggyőzfidőtt e a város arról, hogy művészeit nem kel! szégyríníe, meri azok országos viszonylatban is megállják a helyüket. Talán jeien képreadelési elhatározást az a félreismert cél vezette-e, hogy nagy mesterek muzeális alkotásait szerezze be? Gondolja a város, hogy tényleg nagymesterei az arcképfestésnek akár Boldizsár, akár Burghardt? Ezek kétségtelen jó festőművészek, de elsősorban mégiscsak tijkíplestök. Tagadhatatlan, hogy Boldizsár •szaktekintélye az arcképek fejtésében, de talán épp ez indokolja, hogy lássunk jó arcképet friss felfogásban, más művészi lélek vezette kivitelezésben is. Arra is gondolhatnánk, amikor arcképet rendel a város, hogy a többi között él itt egy művész, aki Balé- és Jel 1 i n e k-dijat nyert portréjáva), akitől arckéoet vásárol! a magyar állam, az olasz állam. Evvel a művésszel készíttette cl a Szépművészeti Muzeum. a berlini Collégirnn HuUgárieum részére egy K a rlovszkv portré másolatát, bizvaa kitűnő arcképfestö tanítványának nem közönséges képességeiben. Ez csupán egv példa, egy művész, felsorakoztathatnánk többet is, akiknek útját fővárosi sikerek jelzik. Ez a reprezentáns városi megrendelés ujabb ambíciókra. ujabb nekilendülésekre serkentené művészeinket s az S eredményeik * város eredménvef is. Csoda, hogy Szegeden él még művész, hogv nem kedvetlenedtek el M örökös mellőzésben s hogv nem keresnek alkotó munkájuknak megértőbb talajt, megértőhn embereket. A város müvasárTo cTKatarozásban nem független talán? Nem bisf szűk, hogy magasabb helyről irány*" tanák megrendeléseit. Nem kötelessege-e a városnak az, hogy lokális értékeit országos szintre segítse, értekük komolvs ágának elismertetésével. Szabad-e hivatalos uton. sértő dezavuálni művészeit a uasjlíörjlnseeiőtt? ... Jelen esetben olyan minőségi * lönbség nincsen a meshivott • 9 ** sredi művészek kőzött. junt a m*" zést megindokolná, Ismételten azt ajánlhatjuk a \ rosnak. illetve a kulturügyosztéM'" ' hogy találja meg annak * . hogv minél e!őb« felállítsa az I' mi és Művészeti Tanácsadó got Ken** meg szt i keretet •eb „tővé tesri, boftv a város Hf üjjvnkben M£4 ért&ttrrrí 0