Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-27 / 193. szám

y nemzet == Kéltségé annál il jobbak, ebböl követkerjesztése nems áltatában kívánatos*. - egyenkint fölészek neveit, rik mostohasát, tényt akarzerint new * bajiam, hanem íny a oka máinak*. • Karolíert tudomány, zon háromság, nősen, ha nem s becsülésére ián a >hört gai*' s «a műit* hála Istenzitás. Szegeden snlő a helyzet, üvészetünk vili. a •mostohamég arra, k' egy megnem hiáb* eső munkánksikerül mi"' Szkeptikusuk igaz eé! érBkséges élőké eredményekitartására saj" megállapitás, egyetemi t*J d megkiváni*, viszont arról iáltás a puszradjon»« kultúrát W" levéli réínkuak ogy a szegedi még e is. kiáltók tY JÓZSEF t&e** U etó m Ibeli sirt tátítben érték®* Különbé®^ 'Ultrájára nentumok k«" 3. Egy ki* ülő nő* or minded idomok3' azonb«* rén nyila* i követte^ edénykén' smbere, vallZ" fogadalmi' lehetett. Ednem fddk ezért a lr ínyos s®®1' nagy. B**' őröl ws « -kkel ezeldt* irt női ,z* rtint*; • nevcae'' sok óvszás9' tudomány^ «fae nyoe í i f t CZAJA CIRKUSZOSÉ Csak 7 napig! férést Augusztus 28-ától szeptember 3-ig! Előadások sorrendje: Pénteken, augusztus 28-án este fél 9 órakor nagy megnyitó dlSZelÓadáS. Szombaton, augusztus 29-én két előadás • d. u. 4 és este fél 9 órakor. Vasárnap, augusztus 30-án 3 előadás: d. u. 4, 6 és este fél 9 órakor. Hétfőn, augusztus 31-én kedden szeptember 1-én, szerdán, szeptember 2-án 2—2 előadás: d. u. 4 és este fél 9 órakor. Csütörtökön, szeptember 3-án utolsó Z nagy bucsue'öadás: d. u. 4 és este léi 9 órakor. Tolongás elkerülése végett jegyelővétel d. e. 10 órától a cirkusz pénztáránál. < Hegérkeztek Szegedre a sebesült honvédek A város lakossága meleg magyar testvéri szereteitel fogadta a haza szolgálatában megsebesült honvédeket (A Dél Magyarország munkatársiHl) Szerdán délután érkezett meg ®»gedre az első kórházvonat az tfj világháború katonai szolgálatában ^Mgsebesült vagy megbetegedett Magyar hősökkel. Szeged lakossága a hazáért súlyos áldozatot hozó honvédeket a testvért megillető meleg szeretettel, ennek a szeretelnek minden külső megnyilvánulásával fogadta. A nagyállomáson 6 ója tájban kezdtek gyülekezni a hivatalos pnlgári és katonai személyek s peierői perere nagyobb közönség lepte ol a pályaudvar perronját. A Vöröskereszt önkéntes ápolónőinek első szereplése A pályaudvar épülete mellett sorakoztak fel hosszú sorban a katonai betegszállító gépkocsik a hozzájuk tartozó egészségügyi kezelő személyzettel. A perronon hosszú asztalok mellett a£ önkéntes ápolónők serege tevénykedett lelkes buzgalommal, dr. Csikós Nagyjózsefné hadtcst-főápölónő irányítása mellett. Virágcsokrokat kötöztek, hűsítő italokat készítettek, cigarettát csomagoltak előkészületéül a vonat tóságát dr. Kemenesy Tibor tanácsnok képviselte a kórházvonat fogadásánál, a MAV részéről dr. Szilágyi Ferenc üzletigazgató jelent meg az üzletvezetőség több főtisztviselőjének kíséretében. A szegedi Vöröskereszt részéről megjelent dr. Kogutowicz Károly, dr. Baló József és dr. Kanyó professzor és s ott láttuk rajtuk kívül polgári társadalmi életünknek még sok más vezető tényezőjét. A vonat 6 óra 40 perckor néma csendben, zajtalanul gördült be az állomásra. Minden kocsin fehér mezőben messzelátható vörös kereszt hirdette, hogy betegeket hoz a vonat. . A koesik ablakai nyitva voltak s kíváncsi Konvédtekintetek kémleltek ki az állomásra, ahol a kocsik mellett ekkor már készen állottak az önkéntes ápolónők a be tegek meglátogatására.. Ki hűsítői italokat, ki cigarettát vitt, hogy a haza szolgálatában sok szenvedést átélt beteg honvédeink megérkezésének első impressziója kellemes legyen. Elsőnek a vonat parancsnoka Ugrott le az egyik kocsiból s jelentést tett először Tilger vezérőrnagynak, azt mind adja a betegnek ebben a vonatban a magyar testvéri szeretet, A parancsnok látogatásával egyidejűleg katonás rendben és pontossággal minden egyes kocsi betegeit felkeresték a Vöröskeresztes ápolónők is. Hatalmas tálcákon hordták a hűsítő italokat, a virágot, Cigarettát a sebesülteknek, mindenkihez volt néhány meleg szavuk, egy vigasztaló pillantásuk. A sebesültek boldogan és hálásan leteket a betegek elszállítására. % lábadozók és járni tudó sebesültek saját lábukon hagyták el a vöröskeresztes bajtársak kíséretében a vonatot s ezek nagy része villamoson jött be a városba. A fekvő betegeket hordágjia téve emelték ki a koesik ablakain s katonai betegszállító gépkocsikon hozták be a bztoyadá sukra már teljesen előkészített hó* házakta. A betegek elszállítása gyofs tempóban haladt s egy óra leforgása fogadták a szeretetnek ezt a buzgó jután már üres volt a feosss" kÓTmegnyilatkozását s a forró nyári I házvonat, utasai pedig az esti órákdélutánon való hosszú utazás után jóízűen fogyasztották a kocsikba felhozott hűsítő italokat A sebesültek kórházba szállítása Ezalatt a vonat mellett felsorakozott a helyőrség egészségügyi sze. mélyzete és megtették az előkészű bán már szegedi betegágyaikon pihenték ki a hosszú vasúti utazást. A haza védelmében megsebesült magyar testvérek Szegeden kapják majd vissza az élet legnagyobb ajándékát, az egészséget Szeged meleg szívvel és testvéri szeretettel fogadta be a sebesült hősöket s úúelőbbi szerencsés felépülést kiváa tiszta szívből valamennyiüknek. A tengerentúl búzatermelő országolt küzdelme a buzabOseg ellen fogadásának. A fehérruhás vörö.s- majd dr yén Ferenc ezredorvosnak keresztes önkéntes ápolónők közötti a beteglétszámról s az utazás lefoSzcgcd uri társadalmának vezetöhy^rél. A jelentés beadása után szerepet betöltő hölgyei közül igen | mindenekelőtt a katonai parancsnosokat ott láttunk az ápolónők Sso- kok s a Vöröskereszt vezetői keresportjában. Ott. volt vitéz Solymossy Jánosné, Pintér Ferencné, dr. Ko gutowicz Károly né, dr. Büócz Béláié, Tilger Ferencné s polgári társadalmunk és tisztikarunk asszonyainak s leányainak még számos tagja. Lent az állomás előtti téren nyüzsgött a tömeg. Asszonyok, leányok, férfiak ezrei szorongtak az erős rendőrkordon mögött xírágokkül, dobogó meleg magyar szívvel. Várták sebesült magyar testvéreinket. Végig " a Boldogasszony-sugárzón mindenütt embercsoportok vá,,0W.tak türelmesen s a katonakórkazzá berendezett iskolaépületek kö' is nagy tömegek csoportosultak *w<tf a kora délutáni órákban Ö*fut az állomásra a vöröskeresat'es kórházvonat A kór házvonat fogadására Tilger ei'ertf; vezérőrnagy vezetésével da?.vobb tiszti küldöttség sorakozott , 'r/- állomás perronján. Csapatl(,zt«k, orvosok, lelkészek jelentek a kiildötiséirliei) s nagy tétlék fel a kocsikban a betegeket, A korszerű sebesültszállitás Minden kocsiban a koCsi parancsnoka tett jelentést a betegek állapotáról és a létszámról. Ezekből a jelentésekből meg lehetett állapítani, hogy valamenyien jó kedélyállapotban és kedvező egészségi körülmények között érkeztek meg Szegedre. Egész uton gondos és szeretetteljes ápolásban s gondozásban volt részük bajtársaik, a katonai egészségügyi személyzet részéről. A szegedi gyógykezelés és ápolás valamennyinek visszaadja majd az egészséget s ennek a reménye dobogtatta meg sebesültjenk szivét a megérkezéskor. A korszerű katonai egészségügyi szolgálat minden kényelmével és a korszerű gyógykezelés összes szempontjainak figyelembevételével felszerelt és berendezett valóságos mozgó kórházban lelték meg az utat Szegedig. Külön kocsikban elhelyezve utaztak a fekvő beteg- külön a lábadozók, külön ez ülő betegek, külön vannak a ki A Statisztikai Tudósító uja: flioomhallaakj a nagytekintélyű buzastatisztikusnak adatai szerint az USA, Kanada, Argentína és Ausztrália, a •big four*, a négy legnagyobb búzatermelő, az idei julius végén mintegy 425 millió métermázsa búzakészlettel rendelkezett, _ helyesebben ezzel a hatalmas búzakészlettel szemben állott egészen tehetetlenfii. A gazdaságtörténelemben ehhez hasonló készletekre még aligha volt példa. A világ egyévi búzatermése átlagos évben 1.2 milliárd métermázsa, tehát most csak a maga, a következő termelési évre átmenő készlete ebben a négy országban meghaladja az egész földgömb egyévi termésének a harmadrészét. Eddig a legmagasabb készlet 300 millió mázsa körül volt, a háború kitörése előtt pedig az utolsó esztendőben nem volt több az átmenő készlet, mint 200 millió métermázsa. A világ búzakészletének több mint a fele négy ország birtokában van, amelyek annak maguk alig az egyötödrészét fogyasztják el, a többi négyötödrésszel pedig a világpiac szükségletét fedezték. De ebben a tekintetben nemcsak az európai piac kikapcsolódása jelent rájuk nézve uj helyzetet, hanem az is, hogy ugyanakkor elvesztették keleti piacaikat is. A készletek felhalmozódása ennélfogva különösen Argentínában megoldhatatlan probléma és igy érthető, hogy amint jelentik, a négy nagytermelő ország a mult hónapban Washingtonban felelevenítette az 1939. évi londoni konferencia gondolatát és ujabb értékesítési megállapodást kötött. A megállapodás lényege ez: A búzatermelést a négy nagy termelőországban le kell csökkenteni arra a mértékre, amit azoknak egyfelől saját szükséglete szab meg, másfelől pedig a kiviteli kontingensre, amit piinüig a közös tanácskozás állapit 7 tt KOldttttóéirben s nagy W- w,v "" ' .. . , . mindig a KOZOS tanacsKozas anapu wiv't ki a heh.-pbftnmdf** kocsijai, a koma. \ kontingens megosztási kulcsai eSésg$égiiffyi 1. na- wtktt* •«>• A»i fcfcttftMH* Wö-jewfts Argentína 25. Ausztrália ». Kanns^M LJÍ S-l* roedoMáe®' '^etinatta MA i« százalék. Megállanitolták a tárodható tartalékok mennyi' ségét is, még pedig megszabták annak alső és felső határát. Ezek a mennyiségek: Argentinára nézve 9.5— 35.0 millió q Ausztráliára 23.ft— 49.0 millió d Kanadára 22.0— 75.0 millió q USA-ra nézve 41.0—109.0 millió p A megengedhető készlelek tehát 95 és 270 millió q között váltakozhatnak, vagyis még a megengedhető legfelső esetben sem sokkal haladhatják meg a mai valóságos készleteknek a felerészét. Ha a termés előre nem látható módon jó lenne, intézkedni kell annak a megfelelő szintre való eáö&kentése iránt. Mindezek a termelésre és készletekre vonatkozó megállapodások nagyon is problematikus értékűek, mert hiszen ma sem a forgalom nem normális, sem pedig a tanácskozásokban nem vehetnek részt az európai főlö-slegtermelö államok, aminthogy Anglia kivételével az európai nagyfogyasztó államok is csak újsághírekből értesülnek a tengerentúli nagytermelők reménytelen helyzetéről s a zavarról, amiben készleteik képtelen megnövekedése folytán vannak. Világos, hogy a megállapodásnak ezt a részét a tanácskozás résztvevői maguk is ugy tekintik, mint amit csak a háború után lehet majd végleges rendezés tervével felváltani, addig pedig nem tekinthetők egyébnek jámbor óhajtásnál. Fontosabb a négy nagytermelőre nézve a határozatoknak az a része, amely a pillanatnyi helyzet orvoslására irányul. Ebben a vonatkozásban az árak kérdése jelentősebb. Az árakra nézve azt határozták, hogv azokat mindig egyöntetűen fogják megáltaoitani és egyelőre az az á'r az irányadó amit mint főfogvasztó. Anglia fizet a búzáért. Az árakat mindig hat hónapra állapítják meg. Az árakat a határzoat szeript uffv kell megállapítani, hogv a termelők azzal meg legyenek elégedve, de egvben ^tekintette! kell lenni « vevők fizető ereiére is* A. h*-