Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-26 / 192. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szerda. 1942 angusztns Magyar tannyelvű iskolák felállítását kérik a horvátországi magyarok A Statisztikai Tudósító irja~: A Horvátországi Magyar Közművelődési Közösség mind a múltban, mind pedig a jelenben, legfőb feladatának a magyar anyanyelvű elemi iskolai oktatás biztosítását tekinti. Legutóbb is lépéseket tett ebben az ügyben a horvát közoktatásügyi minisztériumnál. Erről tesz bizouyságpt a HMKK vezetőségének a helyi csoportokhoz intézett aiabbi körievei, amely a következőket tartalmazzad — Közöljük a helyi csoportok" vezetőivel, hogy a közoktatásügyi minisztériumban csak annyi magyar tacozatrt iskolát kérvényezhetünk, ahány magyar tanítóról szereztünk tudomást. Tekintettel arra. hogv tddig több, mint 30 helyitsopoft kér magyar tagozatú iskolát, tanitá pedig csak 21 van bejelentve, ezért lehetetlen minden helyicsoport ilyenirányú kérésének eleget, tenni, Az a cél vezetett bennünket, hogy ameuyiben lehetséges, legalább minden politikai járásban nyíljon ma* egy magyar tagozat, elsősorban azon helységekben, ahol a legnagyobb számban vannak tanköteles magyar gyermekek. A kijelölt hely ségekuél arra is vigyáznunk kellett. hogy olyan helységre kérjünk magyar iskolát, ahova a kinevezenria tanító el is akar menni. A minden forgalomtól messze félreeső községekbe egyelőre a kisszámú tani lók csoportjából senkit sem küldhetünk ki- Figyelmeztetjük a helyicsoportokat, hogy ez a beosztás riem végleges, mert még a közoktatásügyi miniszter; jóváhagyása szükséges. A következő helyicsoportok részére kért a Horvátországi Magyar Közművelődési Közösség magyar, tagozatú iskolát; 1. Veliki piszaniea (bjelovári járás), 2. Laszovac (bjelovári járás), 3. Virovitica, 4. Krestelovac (daruvári járás), 5. Podravszka Szlatina, 6. Dolnyi Mihelyac, 7. írig, 8. Sztari Jaukovci (vinbovei járás), 9, Szrems/ki Csakovszki (vukovári járás), 10. Hrv. Mitrovica, 11. Beska (hrv. kai lovci-i járás), 12- Nikinei (rumai járás), 13. Maradik (irigi járás), 14. Hi'tkovci (rumai járás), 15. Satrinci (irigi járás), 16. Ivanovci (djakovói járás), 17. Opatovac (vukovári járás), 18, Budakovac (virovitiCai járás), 19. Grubisnopolje, 20. Bedenik (bjelovári járás) és 21. Novi Gradac (virovitica! járás). Amíg a horvát közoktatásügyi minisztérium engedélyezi a magyar tagozatú elemi iskolák megnyitását, addig a Horvátországi Magyar Közművelődési Közösség tanfolyamok rendezésével igyekszik megakadályozni az Írás- cs olvasás tudat tanság terjedését. Nemrég fejeződött be a HMKK eszéki belyiösoportja gyermektanfolyamáuak záré vizsgája. A záróvizsga alkalmával Kovács Gyula, a bélyicsoport elnöke tartott beszédet, amelyben hangoztatta, menynyire fontosak a magyar gyermeket számára az ilyen tanfolyamok, amelyben megtanulnak anyanyelvükön irni ós olvasni. A tanfo1ya-| mon elért eredmény több, mint kielégítő. A gyermekek legnagyobb része nem hogy irni és olvasni nem tudott, de többen még saját anyanyelvükön is igen gyegén beszélnek. Ma már ezek a gyermekek úgyszólván kifogástalanul irnak és olvasnak magyarul. t Erre az eszéki tanfolyamra kezJdetben 38 magyar gyermek iratkof zott be, de ezek közül elköltözés miatt néhányan kimaradtak. A tanitó hetenként kétszer két órát tar tott. A tanfolyam anyaga elsősorban az irás ós olvasás elsajátítása volt, de tanultak ezenkívül a gyermekek történelmet, földrajzot, természetrajzot, sőt számtant is. (PEKÍl Szeged és a Délvidék érdekei s a Duna—Tisza-csatorna Hol legyen a csatorna tiszai betorkolása? — Csergő Károty csongradmegyei alispán javaslata — Egységes álláspont az érdekelt törvényhatóságokban (A Déimagyarország munkatársától) Érdekes mozgalom kezdődött néhány héttel ezelőtt a tiszamenti alföldi városok és törvényhatóságok között — amint, arrói ma hírt adott a Déimagyarország. A mozgalom szoros összefüggésben van a Duna—Tiszacsatorna nagyszabású építkezési terveivel, illetve azzal a kérdéssel, hogy hol legyen a csatorna tiszai betorkolása ? A Duna—Tisza-csaforna megépítése már több. mint egy évszázados állandó törekvése a mindenkori kormányoknak, mert a két nagy folyó csatornával való összekötése valahol a Duna—Tisza közének közepe táján nagymértékben megrövidítené a magyarországi viziutakat, megkönnyítené a közlekedést s az áruszállítást a Dunántul és a Tiszántúl között s mindezekből az előnyökből kiszámíthatóan hatalmas nemzetgazdasági hasznok származnának. Napjainkban a kérdés rgvik leglelkesebb propagátora és legtájékozottabb szakértőin dr. Csergő Károly, Csongrád vármegye nyugalmazott alispánja, aki számtalan cikkben, tanulmányban, előadásban fejtegeti már egy évtized óta a Duna— Tisza-csatorna megépítéséhez tiiződö hatalmas érdekeket Szeged, Szolnok, Csongrád vagy Ujkécske? A csatorna megépítésének gondolata az utóbbi időkben egyre jobban az illetékes kormányzati tényezők érdeklődésének előterébe került s ma már véglegesnek lehet tekinteni azt a szándékot, hogy a lehetőségekhez képest a legrövidebb időn belül — ami azonban így is legalább 8—10 éves távlatot jelent — elkészül nemcsak Magyarország, de egész Középen rópa számára rendkívül nagy fontossággal rendelkező uj viziut. Az építkezési elgondolások körvonalai már bontakozr nak, a pénzügyi fedezet keretének terveit is felállították s iuniusban a csatorna első terveiben szereplő nyomvonal szakértői bejárását és megvizsgálását már meg is kezdték Kecskemét határában. A kérdés sarkalatos pontja az, •hogv h«l lesz a csatorna dunai és tiszai betorkolása, A két betorkolás határozza meg ugyanis a csatorna vonulási irányát a Duna—Tisza közén s tekintettel arra, hogy a csatorna megépítése hatalmas fellendítő hatással tesz környékének egész életére, érthető, hogy a kérdést a legélénkebb érdeklődés kisóri az egész vonalon. A •tervezgetések stádiumában több megoldás is felmerült s ezek között kezdetben első helyen állott a szegedi betorkolás terve. Később azután különböző érdekek figyelembevétele folytán ez lekerült a napirendről s Szolnok, később Csongrád volt a tiszai betorkolás tervbe vett helye. A jelenlegi elgondolásokban azonban mind ezek a tervek háttérbe szorultak s ezidöszerínt ugy áll a helyzet, hogy se Szolnok, se Csongrád, se Szeged nem kapja meg a tiszai betorkplást. hanem azt Ujkécske mellett építik ki. Csongrád vármegye állásfoglalása Ex • körülmény volt az, ami főleg a délebbre fekvő Tiszavidéke közvéleményét megmozgatta az elmúlt hétekben. A mozgalom Csongrádról indult ki, ahol a vármegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén élénk érdeklődés mellet foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az ülésen dr. Csergő Károly nyugalmazott alispán, bizottsági tag terjesztett elő határozati javaslatot ebben az ügyben. Dr. Csergő Károly határozati javaslata többek között a következőket tnoudja: — Az utóbbi időben olyan lépések tétettek illetékes kormányzati körökben, amelyekből joggal arra lehet következtetni, hogy a Duna—Tisza-csaíorna megépítése most már döntő •stádiumába jutott és a csatorna a jövőben meg is valósul. Azt kell mondanom, hogy akkor, amikor a csatorna epitc.se kormányzati program, mert 1942. évre az állami költségvetésbe külön is vétetett fel e cimen hitel és a miniszterelnök oly értelmű kijelentést tett, hogy az előmunkálatokat ugy kell megkezdeni és befejezni, hogy a háború után nyomban hozzákezdjenek az építéshez, akkor le keli szögeznem azt a tényt is, bogy a Duna—Tisza-csatorna építése a kormányzati program mellett Csongrád vármegye ügye is. — A vármegye a csatornaépítéssel kapcsolatban már több izben intézett felterjesztést a kormányhoz és igényt emelt az iránt, hogy amennyiben a csatorna megépül, az a csongrádi betorkolással épüljön meg, mert ez felel meg legjobban a vármegye érdekeinek. — Most, amikor döntő stádiumba jutott ez az ügy köztudomásra jutott, hogy a földmivelésügyi minisztérium most, már elvetve a szegedi és a szolnoki heforkolást, elkészítette az njkéeskai betorkolás tervét is, amely erős versenytársa Csongrád vármegye érdekeinek. Az uj betorkolás megépítése sokkal költségesebb és nem teszi lehetővé a Tiszának mint viziutnak teljes kihasználását és nem adja meg a módot ahhoz, hogy a most már ha józhatóvá tenni szándékolt Fekete- és Sebes-Köröst, továbbá ezeken keresztül a Berettyó folyót bekapcsolják az olcsó viziut hálózatba. Ennek a viziut hálózatnak a bekapcsolása szorosan összefügg a csongrádi betorkolás kérdésérvcl is. — A vármegye törvényhatósági bizottságának már a legközelebbi ülésén, szeptember hónapban részletesen I. Mura esetére is ervM kell foglalkozni a csatornaépítés doT-L gával és rá kell mutatni azokra a döntő tényezőkre, amelyek a csongrádi betorkolás mellett szólnak. Az érdekelt törvényhatóságok mozgalma A csongrádi közigazgatási bizottság egyhangúlag elfogadta dr. Csergő Károly határozati javaslatát s elhatározta, hogy felirattal fordul a kormányhoz. Ugyanekkor elhatározta azt is, hogy hasonió állásfoglalás végett megkeresi az érdekelt társtörvényhatóságok közigazgatási bizottságait is. Megkapta a megkeresést Szeged is, ahol természetszerűleg szintén élénk érdeklődés kiséri a csatornaépítéssel kapcsolatos összeg kérdéseket, annál is inkább, mcrt.hiszen Szegednek is érdeke volna, hogy a csatorna tiszai betorkolása itt, vagv legalább is Szegedhez minél közelebb legyen. Értesülésünk szerint a csatornaépítés •ügye legközelebb Szegeden is napirendre kerül vagv a törvényhatósági bizottság közgyűlésén, vagy a közigazgatási bizottságban. A. csatorna betorkolásinak kérdi* sörei kapcsolatban mcgállapitiák.Stégeden, hogv a trianoni időkben, amikor komolyabb kereteket kezdett ölteni a csatorna megépítésére irányuló mozgalom, a szegedi betorkolás ellen az volt a legtöbb érv, hogv a város közvetlenül a határon fekszik, semmiféle nemzetgazdasági érdek nem kívánja tehát, hogy Szegednél legyen a tiszai betorkolás. Ebben az esetben ugyanis egy célját tévesztett vaknyulvá'ny lett volna a csatorna a Szegednek sem lett volna belőle semmi hasa. na. mertbiszen ilyen körülmények között aligha alakulhatott volna ki jelentős belföldi forgalom a csatornán. A Páeska visszafoglalásával azonban mindezek- kétségtelenül helyiálló szempontok önmaguktól megszűntek s éppen az ellenkező helyzet alakult ki: a Bácskának a fővárossal, a Dunántúllal s a Felvidék nyugati részeivel kapcsolatos forgalmát rendkívül nagy mértékben mrgjavifaná ez * megoldás s feltétlenül figyelmet kell szentelnie illetékes tényezőknek ezekre a szempontokra is és meg kell vizsgálni azokat a körülményeket, amelyek a esalorna esongrádmrgyei Woitése mellett érvelnek. Sebesült katonák érkeznek ma Szegedre A Bajtársi Szolgála! kórósa a közönséghez (A Déimagyarország munkatársától) Ma szerdán, sebesült katonák érkeznek Szegedre. Ezzel kapcsolatban a hadikórház parancsnokság a Bajtársi Szolgálat nevében a következő felhívással fordul a közönségséghez; >Harctéri sebesültek érkeznek ma Szegedre, akiket a Zrinyi-utcai iparosbanoneiskolában, a Mérei-utcai női felsőkereskedelmi Iskolában, a rókusi elemi iskolában és a Madáeh-utcai polgári fiúiskolában, mint a hadikórház átalakított épületeiben helyeznek el. Kérjük az összes gépkocsi, kocsi, egyéb jármüvek, motorkerékpárok vezetőit, hogy különösen a Zrínyi- és Méreiutcában lassítsák le menetsebességüket, ezeken a helyeken ne tülköljenek, ne csengessenek, hanem minél kisebb zajjal közlekedjenek, hogy ne zavarják hős honvédőink nyugalmát. A sebesültek látogatóit is szeretettel kérjük, mutassanak nehéz betegeinknek, sebesüljeinknek mosolygós, derűs arcot, ue sajnálkozással közeledjünk hozzájuk, hanem vigasszal, bátorítással, feledtessük szenvedéseiket. Na felejt' síik, érettünk, miattunk feküsznek betegágyon.*