Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-26 / 192. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szerda. 1942 angusztns Magyar tannyelvű iskolák felállítását kérik a horvátországi magyarok A Statisztikai Tudósító irja~: A Horvátországi Magyar Közművelő­dési Közösség mind a múltban, mind pedig a jelenben, legfőb fel­adatának a magyar anyanyelvű ele­mi iskolai oktatás biztosítását te­kinti. Legutóbb is lépéseket tett eb­ben az ügyben a horvát közoktatás­ügyi minisztériumnál. Erről tesz bizouyságpt a HMKK vezetőségé­nek a helyi csoportokhoz intézett aiabbi körievei, amely a következő­ket tartalmazzad — Közöljük a helyi csoportok" ve­zetőivel, hogy a közoktatásügyi mi­nisztériumban csak annyi magyar tacozatrt iskolát kérvényezhetünk, ahány magyar tanítóról szereztünk tudomást. Tekintettel arra. hogv tddig több, mint 30 helyitsopoft kér magyar tagozatú iskolát, tanitá pe­dig csak 21 van bejelentve, ezért lehetetlen minden helyicsoport ilyenirányú kérésének eleget, tenni, Az a cél vezetett bennünket, hogy ameuyiben lehetséges, legalább min­den politikai járásban nyíljon ma* egy magyar tagozat, elsősorban azon helységekben, ahol a legna­gyobb számban vannak tanköteles magyar gyermekek. A kijelölt hely ségekuél arra is vigyáznunk kel­lett. hogy olyan helységre kérjünk magyar iskolát, ahova a kinevezen­ria tanító el is akar menni. A min­den forgalomtól messze félreeső községekbe egyelőre a kisszámú ta­ni lók csoportjából senkit sem küld­hetünk ki- Figyelmeztetjük a helyi­csoportokat, hogy ez a beosztás riem végleges, mert még a közokta­tásügyi miniszter; jóváhagyása szükséges. A következő helyicsoportok részé­re kért a Horvátországi Magyar Közművelődési Közösség magyar, tagozatú iskolát; 1. Veliki piszaniea (bjelovári já­rás), 2. Laszovac (bjelovári járás), 3. Virovitica, 4. Krestelovac (daru­vári járás), 5. Podravszka Szlatina, 6. Dolnyi Mihelyac, 7. írig, 8. Sztari Jaukovci (vinbovei járás), 9, Szrem­s/ki Csakovszki (vukovári járás), 10. Hrv. Mitrovica, 11. Beska (hrv. kai lovci-i járás), 12- Nikinei (rumai járás), 13. Maradik (irigi járás), 14. Hi'tkovci (rumai járás), 15. Satrin­ci (irigi járás), 16. Ivanovci (dja­kovói járás), 17. Opatovac (vuková­ri járás), 18, Budakovac (viroviti­Cai járás), 19. Grubisnopolje, 20. Bedenik (bjelovári járás) és 21. Novi Gradac (virovitica! járás). Amíg a horvát közoktatásügyi minisztérium engedélyezi a magyar tagozatú elemi iskolák megnyitását, addig a Horvátországi Magyar Közművelődési Közösség tanfolya­mok rendezésével igyekszik meg­akadályozni az Írás- cs olvasás tu­dat tanság terjedését. Nemrég fejeződött be a HMKK eszéki belyiösoportja gyermektan­folyamáuak záré vizsgája. A záró­vizsga alkalmával Kovács Gyula, a bélyicsoport elnöke tartott beszé­det, amelyben hangoztatta, meny­nyire fontosak a magyar gyerme­ket számára az ilyen tanfolyamok, amelyben megtanulnak anyanyel­vükön irni ós olvasni. A tanfo1ya-| mon elért eredmény több, mint ki­elégítő. A gyermekek legnagyobb része nem hogy irni és olvasni nem tudott, de többen még saját anyanyelvükön is igen gyegén be­szélnek. Ma már ezek a gyermekek úgyszólván kifogástalanul irnak és olvasnak magyarul. t Erre az eszéki tanfolyamra kez­Jdetben 38 magyar gyermek iratko­f zott be, de ezek közül elköltözés miatt néhányan kimaradtak. A ta­nitó hetenként kétszer két órát tar tott. A tanfolyam anyaga elsősor­ban az irás ós olvasás elsajátítása volt, de tanultak ezenkívül a gyer­mekek történelmet, földrajzot, ter­mészetrajzot, sőt számtant is. (PEKÍl Szeged és a Délvidék érdekei s a Duna—Tisza-csatorna Hol legyen a csatorna tiszai betorkolása? — Csergő Károty csongradmegyei alispán javaslata — Egységes álláspont az érdekelt törvényhatóságokban (A Déimagyarország munkatársá­tól) Érdekes mozgalom kezdődött né­hány héttel ezelőtt a tiszamenti al­földi városok és törvényhatóságok között — amint, arrói ma hírt adott a Déimagyarország. A mozgalom szoros összefüggésben van a Duna—Tisza­csatorna nagyszabású építkezési ter­veivel, illetve azzal a kérdéssel, hogy hol legyen a csatorna tiszai betorko­lása ? A Duna—Tisza-csaforna megépíté­se már több. mint egy évszázados ál­landó törekvése a mindenkori kormá­nyoknak, mert a két nagy folyó csa­tornával való összekötése valahol a Duna—Tisza közének közepe táján nagymértékben megrövidítené a ma­gyarországi viziutakat, megkönnyítené a közlekedést s az áruszállítást a Du­nántul és a Tiszántúl között s mind­ezekből az előnyökből kiszámíthatóan hatalmas nemzetgazdasági hasznok származnának. Napjainkban a kérdés rgvik leglelkesebb propagátora és leg­tájékozottabb szakértőin dr. Csergő Károly, Csongrád vármegye nyugal­mazott alispánja, aki számtalan cikk­ben, tanulmányban, előadásban fejte­geti már egy évtized óta a Duna— Tisza-csatorna megépítéséhez tiiződö hatalmas érdekeket Szeged, Szolnok, Csongrád vagy Ujkécske? A csatorna megépítésének gondo­lata az utóbbi időkben egyre jobban az illetékes kormányzati tényezők ér­deklődésének előterébe került s ma már véglegesnek lehet tekinteni azt a szándékot, hogy a lehetőségekhez képest a legrövidebb időn belül — ami azonban így is legalább 8—10 éves távlatot jelent — elkészül nemcsak Magyarország, de egész Középen rópa számára rendkívül nagy fontossággal rendelkező uj viziut. Az építkezési el­gondolások körvonalai már bontakozr nak, a pénzügyi fedezet keretének ter­veit is felállították s iuniusban a csa­torna első terveiben szereplő nyomvo­nal szakértői bejárását és megvizsgá­lását már meg is kezdték Kecskemét határában. A kérdés sarkalatos pontja az, •hogv h«l lesz a csatorna dunai és ti­szai betorkolása, A két betorkolás ha­tározza meg ugyanis a csatorna vonu­lási irányát a Duna—Tisza közén s tekintettel arra, hogy a csatorna meg­építése hatalmas fellendítő hatással tesz környékének egész életére, érthe­tő, hogy a kérdést a legélénkebb ér­deklődés kisóri az egész vonalon. A •tervezgetések stádiumában több meg­oldás is felmerült s ezek között kez­detben első helyen állott a szegedi betorkolás terve. Később azután kü­lönböző érdekek figyelembevétele foly­tán ez lekerült a napirendről s Szol­nok, később Csongrád volt a tiszai betorkolás tervbe vett helye. A jelen­legi elgondolásokban azonban mind ezek a tervek háttérbe szorultak s ez­idöszerínt ugy áll a helyzet, hogy se Szolnok, se Csongrád, se Szeged nem kapja meg a tiszai betorkplást. hanem azt Ujkécske mellett építik ki. Csongrád vármegye állásfoglalása Ex • körülmény volt az, ami főleg a délebbre fekvő Tiszavidéke közvéle­ményét megmozgatta az elmúlt hétek­ben. A mozgalom Csongrádról indult ki, ahol a vármegye közigazgatási bi­zottságának legutóbbi ülésén élénk ér­deklődés mellet foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az ülésen dr. Csergő Ká­roly nyugalmazott alispán, bizottsági tag terjesztett elő határozati javasla­tot ebben az ügyben. Dr. Csergő Ká­roly határozati javaslata többek kö­zött a következőket tnoudja: — Az utóbbi időben olyan lépések tétettek illetékes kormányzati körök­ben, amelyekből joggal arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a Duna—Tisza-csa­íorna megépítése most már döntő •stádiumába jutott és a csatorna a jö­vőben meg is valósul. Azt kell mon­danom, hogy akkor, amikor a csator­na epitc.se kormányzati program, mert 1942. évre az állami költségvetésbe külön is vétetett fel e cimen hitel és a miniszterelnök oly értelmű kijelen­tést tett, hogy az előmunkálatokat ugy kell megkezdeni és befejezni, hogy a háború után nyomban hozzá­kezdjenek az építéshez, akkor le keli szögeznem azt a tényt is, bogy a Du­na—Tisza-csatorna építése a kor­mányzati program mellett Csongrád vármegye ügye is. — A vármegye a csatornaépítés­sel kapcsolatban már több izben inté­zett felterjesztést a kormányhoz és igényt emelt az iránt, hogy amennyi­ben a csatorna megépül, az a csong­rádi betorkolással épüljön meg, mert ez felel meg legjobban a vármegye érdekeinek. — Most, amikor döntő stádiumba jutott ez az ügy köztudomásra jutott, hogy a földmivelésügyi minisztérium most, már elvetve a szegedi és a szol­noki heforkolást, elkészítette az nj­kéeskai betorkolás tervét is, amely erős versenytársa Csongrád vármegye érdekeinek. Az uj betorkolás megépí­tése sokkal költségesebb és nem teszi lehetővé a Tiszának mint viziutnak teljes kihasználását és nem adja meg a módot ahhoz, hogy a most már ha józhatóvá tenni szándékolt Fekete- és Sebes-Köröst, továbbá ezeken keresz­tül a Berettyó folyót bekapcsolják az olcsó viziut hálózatba. Ennek a viziut hálózatnak a bekapcsolása szorosan összefügg a csongrádi betorkolás kér­désérvcl is. — A vármegye törvényhatósági bizottságának már a legközelebbi ülé­sén, szeptember hónapban részletesen I. Mura esetére is ervM kell foglalkozni a csatornaépítés doT-L gával és rá kell mutatni azokra a döntő tényezőkre, amelyek a csongrá­di betorkolás mellett szólnak. Az érdekelt törvény­hatóságok mozgalma A csongrádi közigazgatási bizott­ság egyhangúlag elfogadta dr. Cser­gő Károly határozati javaslatát s el­határozta, hogy felirattal fordul a kormányhoz. Ugyanekkor elhatározta azt is, hogy hasonió állásfoglalás vé­gett megkeresi az érdekelt társtör­vényhatóságok közigazgatási bizottsá­gait is. Megkapta a megkeresést Sze­ged is, ahol természetszerűleg szintén élénk érdeklődés kiséri a csatornaépí­téssel kapcsolatos összeg kérdéseket, annál is inkább, mcrt.hiszen Szegednek is érdeke volna, hogy a csatorna ti­szai betorkolása itt, vagv legalább is Szegedhez minél közelebb legyen. Ér­tesülésünk szerint a csatornaépítés •ügye legközelebb Szegeden is napi­rendre kerül vagv a törvényhatósági bizottság közgyűlésén, vagy a köz­igazgatási bizottságban. A. csatorna betorkolásinak kérdi* sörei kapcsolatban mcgállapitiák.Sté­geden, hogv a trianoni időkben, ami­kor komolyabb kereteket kezdett ölte­ni a csatorna megépítésére irányuló mozgalom, a szegedi betorkolás ellen az volt a legtöbb érv, hogv a város közvetlenül a határon fekszik, semmi­féle nemzetgazdasági érdek nem kí­vánja tehát, hogy Szegednél legyen a tiszai betorkolás. Ebben az esetben ugyanis egy célját tévesztett vaknyul­vá'ny lett volna a csatorna a Szeged­nek sem lett volna belőle semmi hasa. na. mertbiszen ilyen körülmények kö­zött aligha alakulhatott volna ki jelen­tős belföldi forgalom a csatornán. A Páeska visszafoglalásával azonban mindezek- kétségtelenül helyiálló szempontok önmaguktól megszűntek s éppen az ellenkező helyzet alakult ki: a Bácskának a fővárossal, a Du­nántúllal s a Felvidék nyugati részei­vel kapcsolatos forgalmát rendkívül nagy mértékben mrgjavifaná ez * megoldás s feltétlenül figyelmet kell szentelnie illetékes tényezőknek ezekre a szempontokra is és meg kell vizsgálni azokat a körülményeket, amelyek a esalorna esongrádmrgyei Woitése mellett érvelnek. Sebesült katonák érkeznek ma Szegedre A Bajtársi Szolgála! kórósa a közönséghez (A Déimagyarország munkatársá­tól) Ma szerdán, sebesült katonák érkeznek Szegedre. Ezzel kapcsolat­ban a hadikórház parancsnokság a Bajtársi Szolgálat nevében a követ­kező felhívással fordul a közönség­séghez; >Harctéri sebesültek érkeznek ma Szegedre, akiket a Zrinyi-utcai iparosbanoneiskolában, a Mérei-ut­cai női felsőkereskedelmi Iskolá­ban, a rókusi elemi iskolában és a Madáeh-utcai polgári fiúiskolában, mint a hadikórház átalakított épületeiben helyeznek el. Kérjük az összes gépkocsi, kocsi, egyéb jármü­vek, motorkerékpárok vezetőit, hogy különösen a Zrínyi- és Mérei­utcában lassítsák le menetsebessé­güket, ezeken a helyeken ne tülköl­jenek, ne csengessenek, hanem mi­nél kisebb zajjal közlekedjenek, hogy ne zavarják hős honvédőink nyugalmát. A sebesültek látogatóit is szeretettel kérjük, mutassanak nehéz betegeinknek, sebesüljeink­nek mosolygós, derűs arcot, ue saj­nálkozással közeledjünk hozzájuk, hanem vigasszal, bátorítással, fe­ledtessük szenvedéseiket. Na felejt' síik, érettünk, miattunk feküsznek betegágyon.*

Next

/
Thumbnails
Contents