Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-23 / 190. szám

Madácsy László erdélyi utijeeyzetei: Erdély gyöngye: Kolozsvár V" aziuczy írja valahol az Erdélyi levelckbcn, hogy Magyarország ueui ismeri Erdélyi. Megszokta mai, hogy Nyugatnak menjen s megfelejtkezik róla, hogy Kelet felé rokon nép iakik, melyet elsősorban kellené megismernie. Minden magyar nevelőnek kötelességévé kellene tenni, hogy nyáron állandóan utazzék hazájában, de hogy ezt megtehesse, olyan fizelést is kellene neki adni, mely nem laszitja, az örökös >tisztes« szegénység küzködö, bajlódó, vergődő, szomorú bajnokai közé, hanem kiemeli onnan. It csak szerény anyagi jólétre gondolok, mely biztoü'taná szellemi f. jlödése folyamán a nevelöt, niint a magyar jövő épitőjét a mindennapi keserves gondoktól. Hogyan szól az -i nevelő a magyar ifjúságnak hazája értékeiről, szépségeiről, melyeket csak könyvekből ismer. A tanult, tapasztalt és világlátott nevelők képesek •sak igazán az ifjúságra hatni, mert szellemi horizontjuk szélesebb, mint bárki másé és a tapasztalatból eredő eleven élménynek megigéző ereje van. Ezek a gondolatok foglalkoztatlak, amint a Szamos völgyének, Kolozsvárnak egyik utcáján a Horthy Miklós-utcán a város központja, felé haladtam. A régi oláh világnak már rivoma sincs. Bár a figyelmes szemlélő könnyen észreveheti, hogy az üzletek felírásai frissek, a legtöbb helyen megelégedtek azzal, hogy az üveg elé uj felírást raktak. A benyomás, az első pillanatokban vegyes, erősen vegyes. Többet vártam, szebbet vártam. De valami intett, figyelmeztetett: vigyázz, ne itélj hamar. Mátyás király szülővárosában nem lehet csalódni. A szállodában, a Mátyás király-téren nagy nehezen k'aptam helyet. A kiszolgálás rendkívül figyelmes és mindenre kitekintő. A tisztaság pedig csat a figyelmes és nagyon előzékeny " kiszolgálással hasonlítható össze. Ha az ember helyet akar kapni, hetekkel előbb kell jövetelét bejelenteni, annyira keresett és közkedvelt szálloda, Egy órai pihenő után ugy délután 5 óra felé felfedező útra indultam. Még kis se léptem az ajtón, már is szegedivel találkoztam. Aztán lépten, nyomon. Szinte azt kellett hinnem, hogy Szegeden vagyok. A Máttyás király-tér közepén a Zsigmond király idejében épült Szent Mihálv-plébániatemplom áll. A középkori építészet egyik legszebb magyar remeke. Szinte felkiáltok: >Beszéljetek, beszéljetek, kövek. Azért jöttem, hogy meghallgassalak benneteket!* Csak a mult tapasztalatain építhetjük a jövőt. Ttt a Jósika-, ott a Bánffy-, amott a Bátborv-ház. A Jósika-, kemény- és Jókai-regények világának hősei, mintha hősei megelevenednének... Abafi léptet délceg lován hányaveti derékkai... Izabella királyné adja át a magyar koronát Ferdinánd császár követeinek... És ahogy megyek, mepyek, mindinkább szeretném kifejezésre juttatni, hogy milyen város is Kolozsvár s ahogy elnézem szép régi magánházait, nagyszerűen kövezett utcáit, az elnevpzés magától adódik: Kolozsvár uri város, igazi uri város. Háthogyha még a Fellegvárból nézünk le a városra. Köröskörül szelid vomilatu hegyek", amott, szemben a hegven a batár, de milyen határ... 'Aki Kolozsvárt Erdélv gvöngvének nevezte. itt erről a helyről nézve iiithatotí eszébe az elnevezés, mert a város fekvése nagyon szép. Nagyon szépi * A mi a megélhetést és az árakat 11leti. bizony Kolozsvár jóval drágább. mini Szeged. A bires erdélyi fatánvéros, meg a vargabéles a szülőföldjén, a legtárgvilagosabb Ítélettel mondva, meg se közelíti a mi szegedi .Tanik-vendéglőnk erdélvi ételeit s arról, hogy kereken 50 százalékkal drágább, ne is beszéljünk. Az este hűvös. A gyalui havasok hideg leheiletüket küldik... Kolozsvár hűvös, uri városi A

levegő különös izes illatoktói terhes és mégis könnyű, felemelő. Észre se veszem, hogy hegynek megyek. A felhőtlen égből meleg mosolygásu nap tekintget a sürü lombozatú fákon ét a mohos kövekre. Ez a mult, ez az igazi mult. Kolozsvár múltja, Erdély múltja a házsongárdi temető. Nincs izgatóbb, nagyszerűbb, nemesebb érzéseket 1 követelő, mint egy nagy város, nagy temetőjében, nagy emberek sírjait keresni... és megtalálni. Ez a hegyoldalban elterülő temető is ugy érzem, éppen olyan hűvösen uri, mint a város. A régi sirok, fenn. magasan vannak... Kevesen tudnak róluk ... Ady, Arany sírjához zarándoklásomrá, a montmart rei és a pére-Jachaisei temetői sétákra gondolok. Vigny, Musset sírjánál megállni, végiggondolni azt a hosszú szellemi utat, mely hozzájuk elvezeteti s aztán azt az utat, melye' velük együtt teltünk meg. A szellemnek való hódolatnál nincs szebb. Egyszer a pére-lachaisei temetőben bolyongtam. Egy fásitott részről pázsitos tisztásra érek s mintha a földből nőtt volna ki, előttem áll egy gyönyörű női fehér márványszobor. Kék futóvirágot tart a kezében, mely körülfollva a L'éternelle idole-ra "emlé keztető szépségesen tiszta alakját, a kék virág körülfollya a talpazatot és a sirt... Kié ez a sir? Kit őriz kék virággal körülfogva ez a fájdalmasan szépséges szobor? Chopint. Chopint, a legfájdalmasabb, a leglázadóbb, a leglemondóbb és legrajongóbb hangú muzsikust. A Chopin-balladái: és étude-ök sziveken és egeken dörömbölő dallamaival telt meg egyszerre á temető és a szobor, mintha a megtestesült fájdalom TstpnnŐje árasztotta volna az. ember? bánat kék virágát törékeny, finom kezéből s sirra és az egész világra. Ezekkel az emlékekkel kerestem, mondhatnám azt is, kutattam Apáczai Cseri János sirja után. A szegedi Pantheon Apáczai féle döbbenetes síremlékének képe kisért. Mintha az igazi tudósság é« nemzetnevelői jóakarat egy födél alatt clne a legtragikusabb magyar végzel tel... Zrínyi, Széchenyi. Vörösmar'y. Teleki... Végre nehezen rátalálok" a sirra. egyszerű sir, kopjafás sir, melyei százados moh takar, mohosabb kegyelettel és emlékezettel.., Ttt nyugszik hát Barcza Apáczai a zsellér család szülötte, az. összes tudományok magyar nyelven való megszölaltatóie a legelső öntudatos magyar nyelvújító! Apáczai Cseri Jánosi Sirod felett a magyar végzet hányszor tombolt. de a viharban is tanitoltál és hatottál. Hogyan is írtad? •Senki a tudományban felső polcra nem hág. ha az futó idővel okosan nem él.. Jobb volna egy tagodtól megválni, mint két óráig haszontalan beszédet hallgatnod... Az hosszú ideig való nvugodalom a testet megerőtleníti és az emberben kfivet nemz... A boldogság mindenkor munkát követel, * Hánv magvar órán ihlettél engem és tanitváovaim nagyszerit gondolataiddal, hánv magvar órán érezte tanár és tanifvánv faltad forró szeretetéhen kigyúlt lázas lelkrd teltfakasriv, t'avaVzj melegét' Anácrri Cser! János! Szikem mélvéböl 'áldom a földet melv szült és amelv most betakar. . Anárzai siria után Szenczl Holn á r A ifiért. Aranyosrákosi g zék el v Sándor. Kriza János. f> r a s s a j Sámuel st-'M keresem meg... B';ró Jósika Mik'osét rsnlpgésreu véletlenül találom meg Egy idősebb iiriasszonvná! érdeklődöm Naivon szívesen megmutatom — volt a válasz. Nagvápóék sirja Fetlhivjwk a butorr&sárlő kdzSnség figyelmét Kertész Sándor müipari butortermeire ahol különleges szép bútorok kerülnek a legolcsóbb árért eladásra: Kizárólag az emeleten, Kárász-u. és Kölcsey-u. sarok mellett van s magam is odatartok. Annyira lefoglal a beszélő növek környezete, hogy a szives úriasszony szavaira alig ügyelek és meg se nézem a sirt, melyre rámutat, hogy: >Ime a nagyapóék sirja«. Eugein Jósika sirja érdekel. Lefelé, jobbra a harmadik — szól —, megköszönöm s már magamra is higy. Fekete márvány sirkö nehezíti a neliéz földet két sziv felett... Itt oyugszik báró Jósika Miklós és felesége. A sírkövén vers vam Két szívnek porlad itt drága hamva, Két szívnek álma inie teljesüli Szabad hazában boldogan nyűg hatva E drága földdel poruk elvegyül. Költő, örülhet • lelked fenn az égben, Nem rab honod, mi ott is fája még. Mit festi annyi tündér bájos képbén, Megadta nemzetednek a nagy ég... >Szabad hazában, boldogan uyughatva«... ismételem a sorokat... Milyen boldog, önfeledt lélek írhatta őket valaha... Közben a szabad bazábói rab lett. de megint szabad... Itt az idő megállt, itt száz év vei ezelőtt is így volt, mint ma... Ezek az aranyos betűk a fekete márványból ooszszu husz éven át ragyogtak, fájdalmasan rut valósággaj való ellentétben és ma megint diadalmasan hirdetik a temető és az élet nagy harmóniáját .,. Visszafelé menet meg kell kerülnöm egy kápolnát, mert a temetőnek ez a része be van kerítve. És akkor figyelmes leszek a magyapó* sírjára. A sir feliratáról tudóin meg, hogy Báró Jósika sirját egv Esterházy unoka mulatta meg. Kedvességéért itt Is köszönet. Van itt még egy sir, ahova vonz. nagyon vonz a szivem. Nemrég, hantolták ... A könnyek 's elvezetnek a sirhoz, hiszen még fel se száradhattak ... Végvári, Beményik sírjához... 1 Eredj, ha tudss... Eredj, ha gondoláé. Hogy valahol, bárhol a nagy vilá - (gon Könnyebb lesz majd a sorsod horIdanod Eredj . . . . ragadok, testvéreim, jertek segítsetek, Egy kapavágást ti is legyetek. Mert az az arc igazán én vagyok.. * Az az arc igazán Te vagy, mely az örökkévalóság hadakutjaszerii csillagfátyola mögé rejtőzött... Ismeretlen magadnak, nekünk. Hogy is montad? Elmúlik a világ • És játékai is, Még kívánságai fa Szél szórjg szét a színes szavakat, De sorsom békyegéneht De lelkem Istenének Beszéde megmarad • Vasárnap este van. A szórakozóhelyek tömve vannak. A közönség hullámzik az utcákon. Az egyik Mátyás-téri kávéház terraszán Zolnai Béla professzor sakkozik. Aznap érkezett, vissza Szegedről, de amint kitűnik, csak igen rövid időre. Köszöntöm, szokásával ellentétben melegen üdvözöl és megkérdi: Mi újság? Igén óvatos és ravasz jsakkjátékos. Sokat gondolkodik. Van időm megfigyelni. Zolnai Béla az örök fiatalember. Szinte fiatalabb, mint 10 évvel ezelőtt, friss egészséges... Bár azt sem szabad elfelejteni, hogv aznap érkezett Szegedről és Szegednek megvan a maga fiatalító varázsa. Most az ellenfele következik lépésre. A helyzet kissé kényes, de nem veszélyes. Zolnai Béla mégis, gyorsan egy üveg sört rendel, ellenfelét - megkiná'ia. aki nem veszi észre a sörcselt. Lenyeli, mint ahogy a szegedi halaknál stokás a jó horog esetében és a lépést még egy kicsi meggondolás után alaposan elvéti. Zolnai Béla már meg is nyerje a játszmát. Kár folytatni. De az ellenfél makacs ember. Nem győzöm végét várni, elköszönök, mert reggel korán kell kelnem. Még félálomban is a friss, az örökfiatal Zolnai Bélát látom a hosszú cigaretta szipkával. amint sakkozik és ugy tetszik, mintha engem kinálra most sörrel, melvet az előbb elfelejtett a nagy sakkozásban ... ORfljnVITflS Gyűri seianai ívessé Klauzál-tér (Keteskedelmi Bank-épület), Dübörögnék' bennem a gyermekkaromban tanult borzongató verssorok. Nem kérdem senkitől merre van a _ sir. Csak megyek. Érzem, rá kell ta- í lálnom. ÉS csakugyan. Egy elkerített családi sírhelyen mohos sírköveket látok Beményik felírással, aztán égy frissen hantolt virágos, dé jeltelen sirt, egv ' koszorút: »Erdé!y ' legnagyobb költőjének* feilrássul.... nyugszik hát Beményik Sándor, mondok nlost neked köszönetet Reménrik1 Sándor aZokért a versekért, melyekkel-, annyiszor döbbentetted meg fiatal szivemet... űnnepiesen szép délelőtt van... és csönd, micsoda csönd! Ebben a csöndben szint? felhallik az -igazi temetőcső-.zők munkájának zaja a szomorú barázdás östelevényböl, ki rejti, őrzi a jövő életet Szenteltessék meg g Te neved, Föld, Akiben minden új alakot ölt, "Nyugalomba fordul a szív, az árva Kalászba á mag, a halott virágba. . Mintha hallanám, amint hozzám is szé!: >Egy isténarc ván. eltemetve bennem, S most ásót, kapát, csákáirri Szeged sz. kir. város polgármesterétől 37.964—1942. E. sz. Tárgy: Nagy feszültségü villamos vezetékek közelében élőfák kivágása. Hirdetés A Magyar Villamos Müvek Országos Szövetségének közlése szerint • Itt I nagyfeszültségű villamosvezetékek, jlt' közelében az utmenti élőfák kivágása során gyakran előfordul, hogy a kivágott fa rádül a vezetékre, azt sulyfisán megrongálja és huzamosabb ideig tartó energiaszolgáltatási zavarokat idéz elő. Figyelmeztetem az utmenti birtokosokat, hogv villamosvezeték mentén, gmikor fakivágás szükségesség® merül fel, okvetlenül kérjék a villamos szakemberének kiküldését, aki * szükséges biztosítási munkálatokat helyszínen foganátositani, illetve ezek végrehajtását ellenőrizni fogja. Mindazok, akik szakember kiküldését nem kérik, vagy annak rendelkezését be nem tartják, súlyos büntetésnek teszik ;ki magukat Szeged, 1942. éri augusztus hó Dr. Pálfy József polgárm(ft>teö