Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-23 / 190. szám

' is ói bálbékésen todó Moállt. a* it pisloszépe" (A Délmagyarország mnnkParsátói) A nagykörúton akkora a íütermés. mint a legjobb esztendőben. Jártam errefelé már májusban, amikor ákácerdő volt minden, napközben közömbös. csak este beszéltek a világok, zengő némaságban álomba ringatva embert és részeg méhikéket egyaránt. Most csak árnyékot adnak, de ugy ballom, kitűnően fizetett a méz. A közbeeső utcák hangulata, szine vegyes. Meglepően kedves a Sándor-utca, amit a Csuka nevezetűről nem lehet állítani. A túlsó oldalon a legkedvesebb a G á I - utca templom mögötti része, talán éppen ezért, mert ékes macskakövei közt majdnem térdig ér a fű és olyan elhagyatott, mint öreg ember, akivel leszámolt az utolsó ábrándja is. De végig őrt állanak az árnyas fák és mivel az utca keskeny, lombjaik felkeresik a túlsó oldal lombjait, egymásba kapaszkodnak, ezek akkor sem válnak el, amikor a levelekből száraz haraszt lesz s ssegedi Bajtársi Szolgálat tájékoztató könyvecskéje (A Dó/magyar ország munkatársé tál) Hézagpótló és figyelmet érdemlő közszükségleti könyvecske hagyta el napokban a sajtót. A könyvecskét dr. Balé József és dr. Kongó Bé 'a egyetemi professzorok a Magyar Vöröskereszt szegedi főmegbízottai szerkesztették dr. Bicsay Béla. dr. Csikós Nagy Józsefné, dr. Eargit>ntt János. dr. Jung Sándor, Karácsonyi Guido, Kovács Sándor és Tóth Sándor közreműködésével. A Bajtársi Szolgálat minden ágának működéséről bőségesen és részletesen tájékoztató könyvecske Szeged város kiadásában jelent meg s valóban régen elmerült hiányt pótol mindazok" számára, akik igénybe óhajtják venni a Bajtársi Szolgálatot. A könyvecske mindet! kérdésben eligazítja az érdeklődőt, tájékoztat a Bajtársi Szolgálat szer- . . tí vezetőről, a hadbavonultak család- ^/^S? lehetne érteni! Ha szél furakodik be a kis utcarészbe, megborzanganak', valami nagyon jó hírt hozhatott, vagy tán mégis csak a Kiztojs.an elkövetkező őszről beszélt? Itt is váltakozik az utcák formája úgynevezett értéke. A CI g e i-nlca csupa árok. Szillér felé olykor dombos, szögrlléseiben néhol néhánv lépcsőn lehel feljutni. A Hóbiárt b a s a-uteáról nincs különös említeni való. Vízért járó asszonyokat kérdezem. tudják-e ki volt az ufeájok apja? — Hogyrte. egy híres törők. Régen keresték az elásol! aranyait is pontosan azon a helyen, ahova a nap hizonvos órájában árnyékkeresztet rajzoll a minorita templom tornya _ öt magát papucsokkal verték agyon az elholonditott asszonyok. — Kár, hogy kiment a divatból, mert ma nem voAnn elég papucs, hogy mindenkit agyonverjenek. — Odaszámítva az asszonvnépef fs. mondom, hogy helyrebillenjen a társadalmi egyensúly. — Sose számítsa! — harsan fel a méltatlankodás. Elnézem ftkef. erösfgazoft; koravén teremtések és számotvetve a körülményekkel. revideálom az álláspontomat. Visszavonom az odaszámitást. A Bihar i-utra üde és széles, határozottan látszik rajt?? a kulin ra Utazás felsővároson V. Tapasztalatok a környék állatvilágáról iának gondozásáról, a Kadisegéllyel kapcsolatban szükséges tudnivalók' ról, a hadbavonTiltak magánjogi jogviszonyaira és peres ügyeire vonatkozó rendelkezésekről, a lakás és •üzlethelyiségek felmondásáról, a házasságkötési rendelkezésekről, a táv házasságról, a hadba vonult hősi halálának megállapításáról, a családjogi kivételes szabályokról, a gazdasági Cselédek, mezőgazdasági munkások, gazdatisztek, ipari és kereskedelmi alkalmazottak alkalmazásával kapcsolatos összes rendelkezésekről, az adókedvezményekről stb. Az utolsó fejezetben közli a könyvecske a Szeged város területén működő Bajtársi Szolgálat öszszes hivatalos helyiségeinek és az ott működő hivatalvezetőnek nevét és címét. A Bajtársi Szolgálat .központja a Rákóczi-tér 9 szám alatt, a • földszinten levő népjóléti hivatalban van. Az érdeklődők itt minden felvilágosítást megkapnak. Telefon: 13—47. panaszfelvétol mindennap 9— H-ig. A háborús viszonyokkal kapcsolatban megjelent rendeletek tömkelegében eddig még a jogász érdeklőid is sok esetben tájékozatlan volt A szegedi Bajtársi Szolgálat tájékoztató könyvecskéje régen nélküözőtt hasznos kiadvány a mai időkien, amikor alig van olyan ember, tkinek ne lenne valaki h'ozzátartoíőja katona s ez a katonai szolgálat iz élet számtalan megnyilatkozására kihatással van. Ezért elismerés illeti a Bajtársi Szolgálat vezetőségét a könyvecske közzététele miatt. badságharcosok régi honvédsipkája. nem mozdul helyből, szörnyen izgatott, hogy mit akarhatok. Végül is én hagyom abban a ko kettálást, amig itt vagyok, nem folytatja azt a másik szemezést és még éhenhal. Csinos állat, bár levesnek elragadóbb volna. A Gsuka-utcábán is feltűnik ké! malac, a harmadikat a körúton becézi egy nagyon öreg néni. — Ugyan milyen idős | Épp három hónapos. — Ebből lesz az a csodaszép csá szárhus. Kettészelve, felfüstöl »e! — Hogy is ne! Hát miből lesz a télen zsírom? — Mondja néni, mi történik akkor, ha ügyetlenségemben rálépek a sze gény ártatlanba lábára és eltörömT Felkapja a kötőjét, elhessegeti a közelemből, szörnyűség gondolni is _sz ilyesmire. A Bihari-utcában libákat láttam. Voltak hatan, a hetedik terelgette, vékony pénzű gyereklány. Mit ér az egész, ha a törvény védelme alatt állanak? Ugy képzelem, hogy közmüve letlenségnek örvendő primadonnákat sem lehet >levágni«, ha nem tudnak énekelni. (Közben emlitem meg, hogy a szilléri elemi iskola táblája teljesen elrozsdásodott. Nem ártana idejében átfestetni.. mielőtt porrá válik.) Három kecske érkezik", két anyaállat, meg egy girfa. A magyar anya impozáns szarvat visel,, testben derekabb is, mint a szarvatlan hollandi. A gida piros nyakláncot visel csengővel. Az állatok" életében is vannak gyerekek. Intelligens nrí nő vigyáz rájuk, szóh'a ereszkedünk' és csakhamar benne vagyunk a legérdekesebb kecsketudományban, habár az arraiárokat közben meg kell óvni a magyar szarvaktól. Alattomos ess. bestia,. min gyárt támad. — A világ legigénytelenebb állatja, hallom a magyarázatot. Jó ennek az eperfa, az akác. a platán, a nyárfalevél is a füvön kivül. A keserű laput semmi állat nem eszi meg. csak a kecske. — Épp a napokban hallottam, hogv megeszi a madzagot is, amire kötik s nem veti meg az ócska kerítést — Ha nincs más ennivalója! De gondoskodni kell róla s akkor iól fizet. Három kecske eltart egy családot. a feje gyógytej. Vásárhelyen a D 61 M A G V A R 0 ft -S Z A (, Vasárnap, 1942 augusztus, 23. 7 lesáll^ Nvirö József képeshetilapja a magyar ErO magyar jövőért és a magyar célokért küzd. Óra 20 fillér Kapható: Szegeden minden trafikban. nyoma. Vagy csak" a sor telcfonkaró lenné? |kórházban pengőt fizetnek íitere'ért. — Hát ez mi? — kérd/m egy klki Vesszőparipám a kecske (valóban, a zugot látva. 0 *| kezében vesszőt suhogtat), ha minden — A Névtelen-utca. de rá le-(huszadik asszony kutya helyett beeshet mondani, bogv a piszok, — Vi!A-íkét tartana, nem lenne Magyarország—... ... nak s(! függő, se független adóssága. _ Mi az. hogy jól fizet? vizsgált és tenyésztésre alkalmas fa.ibakot. Tessék elhinni, kifizetné magát, de a szakszerűséggel sem lenne baj. — Mi baj van igy? — A magánspekuláeió nem törődik a gazdaságilag fontos következményekkel, csak a maga hasznát nézi. Már pedig eugenetikailag bebizonyi tott tény, hogy a kimerült baknak bakok lesznek a gídái. A fiatal bak gyermekei viszont nőstények. Nekünk pedig sok nőstényre van szükségünk. Erről a felfrissítésről jobban gondoskodhatnék a város, mint a magánvállalkozó. A szegény embernek csapás ha az állatállománya bakokkal szaporodik. Valósággal elámulok ezen a tudományon, hogy mit nem tud meg az ember, ha sokáig él! Ki hitte volna a vázolt érdekességeket a kecskéről! Megígérem, hogy napirendre teritjük a kérdést, aztán ballagok tovább. öregasszony biceg előttem, ottví gyázott a tyúkjára, mégis az az érzésem, hogy furdalta a kíváncsiság, miről beszélgetünk s kisebb fokú kihallgatást rendezett. — Vett egv-két tojást, motyogja félig önmagának", voltaképpen azonban hozzám intézve a szót, Így kelt lennie, mert egyszerre nekem fordnT. — Itt vagyok", 72 éves lettem és olvan sovSnv. hogv kiesek a ruhjsp hói. Ezt a pogányságot azonban mar nem nézem végig, miért is szanoriz' ni kezdtem a lépéseimet ercsit fel egy asszony. Telehányva szeméttel, dögökkel, elbontva a fűtől. Rozzant oldalfalak meredeznek elő a túlsó rész tartozékaiként. fészerek" háta. csupa korhadt fa az egész s egyik-másik ugy hajol le. mint elhaló szomorú dal felhős éjszakán Egy véletlenül eldobott gyufaszál müven uj városrészt teremtene itt! A cipőgyár 'óriási telke négv utcára nyilik. de a java vefeménves kert. még mákvirágok" is bólogat na k fienne. a távolból disznóól látszik. .Tó volna utána nézni, milyen feltételekkel adták át annakidején ezt az 'óriási területet? ( A Névtelen-utcának nevezett fűre ligetedbe most terel be két bárányt rro- zsin'órosruh'ás fiu. Találkoztam már eddig is állatokkal felfedező körutamon. Az első látománV egv kakas volt h'af fvukkal. \ kakas, sárga pellerint viselt és szokása szerint gőgös volt. bizalmatlan Alighanem megérezte, hőgv az ő benszülöttsése mellett én Csak gvüttmMIf v*S*ök. Két fekete "és nésrv seszimt tvuk kapar a fűben, a kakással szembenézünk. Lötyög a piros szal-á1 la » tárnia oldalt leborul, mint sza—. Ha van rendes abrak, ad napi 5 G litert, de a legrosszabbul láp lálté se marad három literen alul. Megint öklelni akar a magyar anya, ezért internálják. Asszonya elkapja a szarvát és vonszolja a névtelen utcába, élvezkedjék a fűben, amiből annyi, de annyi van itt. — Tessék nézni, mondja nekem, miiven szép ez. Két fűszál egymáshoz hajol, a levegő huilámoZtatja őket. csókolóznak Hallani lehet a hangot. Azonban a poézisbíil visszatérünk a realitásba. Tartanak-e. sok'p.n kecskét errefelé? -r Nngvon sok család a tejéből táplálkozik. Az ize először fniesa. meg kell szokni, de minden másnál táplálóbb. _ Bakol Hol szereznek? _ Van itt b'aktartó gazda is, éve" te kétezer pengő haszna van az á' latjából. Ezt nevezem derék jószágnak' „ Rá vagvunk utalva, még kell; adnunk a- kért összegeket Jól tenné i a város, ha szintén beszerezne né- j hánv gondosan, állatorvosiing meg Az ipartestület bekapcsolódása a íéííruka^yüjté?! akcióba (A Vélmogyarörszág munkatársától) 'Az országos gyásszal Kapcsolatban elrendelt gyfíléstilalom nerp tette lehetővé, hogy a, szegedi iparosság rendkívüli elöljá'róságí ülésen tárgyalhassa meg a Főméltóságú Asszony gyűjtési akciójába való bekapcsolódását. így a testület elnöksége nevében ezúton Vérté ló* tagjait, hogy az ipartestületek etnöKségét ebben a nemes akciójában minél hathatósabban támogassák. 'Az ipartestület elnöksége nagyobb értékű adománnyal kivan hozzájárulni az akcióhoz s hogy ez az adomány minél jelentősebb" lehessen ahhoz, kéri az ipartestület minden tagjának támogatását. Az elnökség gondoskodott arról, hogy a szegedi szűcs és kwtszövó iparosok a fronton küzdő katonáknak alkalmas téli meleg ruhaneműt készítsen. A' ruhák bemutatása aligusztus 24. és 25-én az ipartestület hivatalában történik meg, ahol az árakat is közlik. Akinek ninPs alkalmas meleg holmija- amit felajánlhat az akcióra, az ipartestületben beszersheti. Adományát azután mindenki saját személyében adja át a gyűjtést végző cserkészeknekFelüdíti egv pohár jé?hideg „POMANA" Minden tt kacatéi V