Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-02 / 174. szám

ni is idő­bad l«io" gY3" l/a­sí" sü űjw < síi .af árt írt é» les* ift ni w: 1.1 et o* "l 'i 4 5' ,irt rt Othaiomra tervezi a város | az uj központi temetőt Pályázatot írnak ki a temető berendezésének terveire — A villamosvasút kivezetése a dorozsmai útra és a távolabbi perspektívák — Hogyan történik a régi temetők meg­szüntetése? — A köztemető létesítésére vonatkozó tervek a legközelebbi közgyűlés elé kerülnek — Január t-én életbelép a köztemetőről szóló szabályrendelet II r: I M A U Y A K O li w \ (i | Vasárnap, 1942 augusztus 2. 1 (A Délmagyar ország munkatársá­ról) Évekig tartó előkészítés, az ősz szes érdekelt tényezőkkel való ala­pos megvitatás ntán a mult év augusztus 6-án tartott törvényható «ági közgyűlés megalkotta a közte­metőről és a kötelező halottasházi rdvatalozásról szóló szabályrendele­tet, amelyet lényegtelen, inkább csak egyes stiláris részekben eszkö rölt módosításokkal október 26-án jóváhagyott a belügyminiszter s a jóváhagyott szabályrendelet a de­cember 20-á tartott közgyűlés ki­hirdette. A szabályredelet ngy in­tézkedik, hogy »« kormányhatósági jóváhagyást követő szabályszerű ki hirdetés után eltelt 30 napot követő új naptári év első napján lép élét be*. Ez a terminus 1943 január 1, ezen a napon tehát életbelép a sza­bályrendelet, amelynek két leglé­nyegesebb része az, hogy egyfelől (rendelkezik tíz uj köztemető felállí­tásáról s ezzel egyidejűleg a je­lenleg használt temetők lezárásáról, másrészt eltiltja a jelenleg megen­gedett és szokásban levő háznál Való ravatalozást s kimondja, hogy a ravatalozás csak a köztemető ha­löttasházdban történhet. Hatósági helyszini szemle Öthalmon A köztemető Ictesitésével kapcso­latos előkészületeket, tekintve a ja­nuár 1-i terminus közeledését, meg­kezdték a városházán. Ezeknek az előkészületeknek legfontosabb sza­kasza a köztemető céljaira szolgáló alkalmas terület kijelölése. A sza­bályrendelet ugyanis kimondja, hogy »a körtöltésen belül Uj temető nyitását, vagy a meglevő temető nagyobbitását nem szabad megen­gedni«, viszont azt is előirja, hogy '« központi temető helyét a körtöl­tésen kiviil, talajvíztől mentes, ma­gasabb fekvésű területen kell ki­jelölni*, Ez a kettős megszorí­tás nagy körültekintést igényel, mert a körtöltésen kivül a vá­ros közelében alig van olyan terület, amely mentes volna a ta­vaszonként megismétlődő talajvizi áradásoktál Már a szabályrendelet előkészítése és közgyűlési tárgyalása során is felmerült az a gondolat, bogy a köztemető céljaira csak egyetlen olyan hely volna a körtöl­tésen kivül, de a város közvetlen kö­zelében, amely alkalmas lenne a löz­femelő létesítésére s ez a terület az Othalom- volna Az elmtilt napikban az öthalmi térület helyszíni megvizsgálására szakértőkből álló szükebbkörü bi -ottság ment. ki a Jelzett helyre s a lefolytatott vizsgálat megerősítette a«t a véleményt, hogy ez az egtfel­len alkalmas terület a köztemető 'élesítésére. A bizottság tagjai meg­alapították. hogy a terület, mint magasabban fekvő dombos rész. tel •'tiseá Mnjvizmentes. közel is vau a va shoz, kivül is fekaaü a kör* féltésen » egyéb körülmények foly­tán is mindenképpen alklamas arra. hogy itt létesítse a város az Uj köz temetőt. Megállapították, hogy el­esik az az aggály is, hogy messze volna a várostól. A belvárosi tenie) tőnek a városházától való távolsága i kilométer, az Öthalmon tervezett köztemető távolsága pedig ugyan­csak a városházától 5 kilométer lesz, tehát mindössze egy kilométertől lesz sző, amivel meghosszabbodik n távolság. Viszont ez az egy kilomé­ter is figyelmen kivül hagyható h közlekedési körülményék olyan megjavítása folytán, ami egyéb vá­rosfejlesztési szempontokból is fi­gyelemreméltó. A terv ugyanis az, hogy az uj köz­temetőhöz, ugyanúgy, mint a mos­tani belvárosi temetőnél vad, kive­zetik a villamost. A kijelölt terület bban a szögben van, amelyet a ró­kusi állomás mögött a dorozsmai ut és a belőle kiágazó nemzetközi autó­út szegélyez, A villamosvasút kive­zetése erre a helyre a rókusi felül­járó hidon keresztül nem jelent kü­lönösebb, vagy megoldhatatlan ne­hézséget, a temetőket látogató kö­zönségnek pedig kényelmes közleke­dési lehetőséget nyüjt. Ezzel kap­csolatban is megkezdődtek az előké­szítő tárgyalások a város hatósága és a villamosvasút igazgatósága kö­zött s értsülésünk szerint a tárgya­lások kedvezed mederben haladnak és egyelőre semmi elháríthatatlan nbadály nem áll ntjában a terv megvalósításának. Városfejlődési szempontok A villamosvasút átvezetése a ró­kusi felüljáró hidon a köztemető céljainak szolgálata mellett még egy más rendkívül nagy horderejű előnnyel is járna, aminek jelentősé­vonatkozásban Szegednek is, níert több mint tízezer ember Szegedhez való szoros kapcsolásáról van szó s ezeknek a kapcsolatoknak minél inkább való kimélyitése nagy elő­nyökkel járna Szegedre is. A villa­mosösszeköttetés megvalósítása Do­rozsmai Szeged külvárossává tenné s megnyitná a gróf Klebelsberg Kunó által felvetett Nagy-Szeged kialakulásának egy távolabbi pers­pektíváját is, amelyben Dorozsmo mát mint Szeged városrésze szere­pel. A városfejlődésnek ebben az irányban való tervszerű irányítása könnyen megvalósíthatóvá tenné ez( az elgondolást s éppen ezért az ösz­szes illetékes tényezők nagy figye­lemmel kezelik a kérdésnek ezeket a vonatkozásait. Milyen lesz az ui köztemető? A városi mérííöi hivatal számítá­sai szerint a mai szegedi temetők összes területe 100 hold s ugyaneny­nyi lenne az nj köztemető területe is. Tekintettel .azonban arra, hogy az öthalmi terület legnagyobb része idegen kézben van, az uj köztemető létesítésére irányuló legelső lépés a kisajátítási eljárás megindítása lesz. A kisajátítási tervezet értesülésünk szerint már készül a város mérnöki hivatalában s ugy tervezik, hogy a város hatósága a legközelebbi köz­gyűlés elé terjeszti az ügyet, bernn tatja a közgyűlésnek a javaslatot a köztemető helyének öthalmon való kijelölésére s a határozati je­vaslatot a kisajátítási eljárás meg­kérésére. Amennyiben a közgyűlés elfogadja a javaslatokat, azonnal kéri a város a kisajátítás engedé­lyezését a minisztertől s ha ez meg­történik, még ebben az évben meg­kezdhetik magát a kisajátítást s nz KERESZTÉLY HÍRNEVES ZONGORATERME wdapest.víu10s csásiarötő& ge a város fejlődése szempontjából I uj köztemető berendezésének élőké emelkedik ki. Ha ösak az ntelági a a "//^T elom zásig vezetik is ki a vitíaLTm* ' ^ *** má* vár°­egymagában ez is rendkívül! meg­könnyítené a Szeged és Dorozsma közötti forgalom lebonyolítását, de egyben megalapozná a további fej­lődés lehetőségét s a következő lé­pés, a villamosnak legalább a do­rozsmai állomásig való kivezetése már könnyen következne néhánv éven belül: Á közvetlen szomszédsá­gunkban levő, erősen fejlődő nagy község régi kívánsága az, hogy kive­zessék a villamost Dorozsmára, mert ezáltal lényegesen megjavulna a vá­rosba való beutazási lehetőség, de a villamosösszeköttetésnek megterem­tése érdeke minden tekintetben gazdasági, kereskedelmi, ipari stb sokban s elsősorban Debrecenben szerzett tapasztalatok alapján ren­dezik be a szegedi nj köztemetőt. A terület terepviszonyai kiválóan al­kalmasak egy olyan megoldásra, amely a kegyelet szempontjainak szem előtt tartásával megvalósít­hatja a berendezés esztétikai szem­pontjainak érvényesülését is, A dombok völgyeiben és emelkedésein megvalósítható egy parkszerűen ki­képzett, fákkal betelepített, virágos, gyepes temetői bernedezkedési ami­nek kialakítására külön tervpályáza­tot kiván kiírni a város. A dombok tetejére épülne a kápolna, a ravata­lozó helyiség stb.. a sírboltok elhe­lyezését egységes művészi hatást­Felhlvfu* a butorvásárló közönség figyelmét Kertész Sándor ttiüipari butortermeire ahol különleges szép bútorok kerülnek a legolcsóbb árért eladásra. Kizárólag az emeleten, Kértem és Kölcsey-a. sarok | keltő keretben kívánják o»áto-it..»i s általábaii az egész feöztettietö'U'k azt a jelleget kivánjók adni. bogy ne csupán az elmúlás lesu.itó gondo­latát szolgálja az egész hö> n mié*. hanem az elmúlás bérijében meg­nyugvást is találjon a szeretettjei­nek sírját látogató ember, lígy Ilyén temető felállítása és berendezése, mint a debreceni példa mutatja, .*<-'­lentös tényezője a városfejlődésnek is. Egymilliós beruházás Az uj köztemető felállítása je­lentékeny anyagi áldozatokat kiván a várostól, azonban — hangoztat­ják a városházán — tekintve a meg­valósítandó és most már halasztást nem tűrő célt, vállalni kell az áldo­zatokat annál is inkább, mert ». befektetés a már elkészített terveze­tei: szerint teljes egészében meg fog térülni. A temetői szabályrendelet­ben foglalt díjszabályzat alapján fi­zetendő dijak a befektetést vissza­térítik a város kasszájába s az amortizálódás befejeztével Szeged rendelkezni fog egy kotsZerü elgon­dolások Szerint berendezett tágas, esztétikus és a városfejlődés szem­pontjait mindenben alátámasztó központi temetővel. A berendezeke­déshez körülbelül egymillió pengőre lesz szükség, amit a város iiitelmü­velet alapján kiván megszervezni. Ennek az összegnek körülbelül a fele a kisajátításokhoz, másik fele az építkezésekhez szükséges. A legna­gyobb épitkezés a központi ravata­lozó felépítése lesz, amely az alap­elgondolások szerint öt helyiségből és a hozzátartozó mellékhelyiségek­ből fog állani. Gondoskodás törté­nik azonban arra is, hogy a köz­ponti ravatalozó mellett az egye? felekezetek temetői annyira el le­gyenek egymástól határolva, hogy különálló jellegüket megtarthassák s az áhítatott és az egyházi funk­ciókat semmiféle idegen behatás ne -'avarja A régi temetők megszüntetése Mihelyt az nj központi temető he­leudezkedésének munkálatai annyi­ra előrehaladottak lesznek, hogy igénybe lehet venni és a temetkezé­seket meg lehet kezdeni, a város le­zárja a jelenleg használatban levő összes szegedi temetőket. Ez a lezá­rás természetesen csak azt jelenti, hogy ettől az időponttól kezdődőleg a temetkezés esékben a temetőkben megszűnik• a temetőket izótibo

Next

/
Thumbnails
Contents