Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-02 / 174. szám

1 „Soha mások nem voltunk és nem is akarunk lenni, mint magyarok" Káííay miniszterelnök és Sztnyey-Merse kultuszminiszter beszédével megnyílt a debreceni nyári egyetem Debrecen, augnszttts 1. Ünnepet szombaton Debrecen. Kállay Miklós miniszterelnök részvételével e,1"kor folyt le a nyári egyetem megnyitásának ünnepélye, amelyen Anfoso olasz követ, Stauss Emil Georg. / német birodalmi gyűlés alelnöke es a budapesti német és olasz követség több tagja is megjelent. Szinnyey-Merse Jenő kultuszminiszter megnyitóbeszédében üdvözöl/ a miniszterelnököt és az illusztWs külföldi vendégeket Hangoztatja. bogy nem véletlen, hogy a vi'eghéborn közepette is megtartjuk 8 nyári szabadegyetem hagyományos előadásait. A magyar vitézség a magyar, művelődés szelleme összeforrott, eggyé vált. Különösen fontosnak tartja ezt hangsúlyozni most amikor szövetségeseinkkel karöltve, a világ egyik legnagyobb c®atáját vívjnk. A kultuszminiszter "Oszéde végén üdvözölte a nyári e?yetem tizenhatodik évfolyamán megjelenteket és a német olasz, "°lgár, spanyol, portugál, japán, BTájiü és francia hallgatóságot majd felkérte Kállay Miklós mi"iszterelnököt bevezető előadásának megtartására. V Kállay Miklós miniszterelnök leltapsok közt emelkedett szólásTörténelmi visszapillantást vetett a sok évszázadon át a Dunamedencéért folyt harcokra és utalt 4 ezentistváni Magyarország elsőtendű szerepéré, a biztonságos Eumpa sorsának kialakításában. Magyarország szerepe a nyngati kem»ztéDy művelődós átvétele és ki^iesztése, majd megvédése volt. *urápát ebben az értelemben bi tonyosan a magyar nemzet mentetf® meg. Az Alpok bástyája vaíószí^teg nem lett volna Európának °'yan erős védelme, ha nincs előtte 4 úiagyarok teste és lelke. Magyar^szág teljesen magáévá tette a .Fugát korszerű értékeit, de nem ^öy, hogy ridegen átvette őket, haHem teljesen asszimilálta ezeket, helyekhez a maga értékeit is nasokszor hozzáadta. A francia filmművészet különleges remeke; HáDOll) A CSÓKOK iiizOKen A forró dalok és forró szenvedések művészi szépségű filmje. A *lszta szerelem harca az érzéki CsábitássaL A francia film csucsPontja. Főszereplők: A baja szépségű VrviANH ROMÁNCÉ, TINO ROSSI a világhírű tenorista és MICHE SIMON filmet csak felnőttek' tekinthetik Es a legfrisebb UFA Híradó' Ma és a következő napokon * 1 v á P o s i Mo«l 3, 5, 7, 9 órakor — Nem tnánzója, gondolattalan BsatIósa volt a Nyugatnak a magyarság, hanem egyenrangú híve. — Ha a történelmet nézzük — folytatta Kállay Miklós — mindig ugyanazt a tanulságot vonhatjuk le: mindenben résztvettünk, mindenütt ott voltunk, de kezünk alatt a legtávolabbról jött fonál is önkéntelenül a gyökeres magyarság stílusában sodródott. Még az idegen származású magyar is, mint GvadAnyi, az olasz lovasgenerális, vagy Dugonics, a dalmát kereskedő ivadéka, a meg nem alkuvó, meg nem téveszthető és meg nem tántorítható magyarság rajongója kellett, hegy legyen. — Európa kultúrája — mondta előadása végén Kállay miniszterelnök — idáig nagyban és egészben egységesen fejlődött, most áll a nagy válaszúton, hogy fejlődésének ezt az egységét megtudja-e őrizni. Ha az elkövetkező évek és évtizedek ezt az egységet kialakítják, úgy könnyen fog európai lelkiségünk az új európai lélekhez idomulni. Ha ez nem következik be, akkor magyar hivatás résztvenni barátainkkal együtt abban a küzdelemben, amely a jobb, az emberibb, a magyarnak valóbb Európát ki fogja alakítani. Európában való részvételünknek van még egy döntő tényezője: hogy soha mások nem voltunk és mások lenni nem akarunk, mint magya- j rok. A tetszéssel fogadott előadás után Flachbart Ernő egyetemi tanár, Mihelits Vid és Pükánszky Béla tartottak előadást és Hankiss János, a nyári egyetem igazgatója mondott. záróbeszédet. n E I M A ti I A H (> K s / A G Vasárnap, 1942 augusztus 2. 3 Csak akkor lesz szép a lakása, ha Rfc. bútorát nálunk vásárolja! ASZTAIOSMESTEREK ™ csarnoka Siendrényl Béta és Táraal Szopod, O'j'jonloo-tór II. Telefonaiáni: 19-82. Vérség vagy sorsvállalás? Irta: Lendvai István Azóta, hogy »Vériélek ás kéjgáz* cimü cikkem a „Délmagyarországiban megjelent, a „Magyar Nemzet* hasábjain Jeney Endre debreceni egyetemi tanár tudományos szakszerűséggel is igazolta a vércsoportokra vonatkozó fejtegetéseimet. A „Magyar Nemzet* eikkét a „Délmagyarország* ismertette „Magyar Nyilvánosság* cimü rovatában. Vér csoportok alapján nem lehet az egyes egyének faji hovatartozandóságát megállapítani: ez a cime és egyben alaptétele a professzor ur Írásának, amely a hirhedt Málnási (Metzler) Ödön elkobzott könyvének arra a jellemző követelésére olvassa rá a tudományos tévedést és gyakorlati képtelenséget, hogy kellő ismeretekkel rendelkező orvosok ha. tározzák meg Magyarország népeinek „fajkémiai képletét* a vércsoportok alapján és az eredmények nyomán állapítsanak meg Magyarországon „faji tartományokat.* „Nem az első efféle megnyilatkozása ez a semmiképpen sem magyar lelkiségü politikai akarnoknak, akiről három dolog ma már egészen bizonyos': sem az élettanban ninös járatossága, sem a magyarság múltja, jelene, nemzeti szelleme és nemzeti érdekei iránt nincs érzéke, sem ahhoz a végsa felvett nevét és nyiltan is belépsága, hogy a maga legsajátabb faji felfogásához hiven visszaváltoztagsa felvet nevét és nyiltan is belépjen egy általa különösképpen kedvelt és támogatott nemmagyar „népcsoport! mozgalom* kötelékébe. Az elméleti és gyakorlati tekintetben nem először és nyilván nem utolszór póruljárt „szélsőjobboldali* ideológus, aki persze nem sejti, milyen lesújtó ez az általa büszkén vállalt elnevezés elsősorban akkor, ha valaki a természeti és a történeti életbe akar a tapasztalati tények rovására belekotnyeleskedni, a vér, seggel kapcsolatosan kémiát emle: get, csak persze tévesen. »Fajkémia« j nincs, de az embervér maga, elszakítva az élő, érző, gondolkozó és cselekvő ember testi-lelki egészétől,) |valóban c»ak kémiai jelenség. Való-) ban „sajátos* folyadék, de Tisak folyadék ebben az értelemben, nem pedig lelki tényező, hozzá még döntő tényező. Az egyéni lélek működéséhez ugyan elengedhetetlen az egész testi szervezettel együtt, minél egészségesebb voltára a lelkimüködésekhez éppúgy szükség van, mint az egész szervezet lehető összhangjára. De arra nézve, hogy nincs „vérlélek«szemben az élettani materalizmus által tagadott anyagtalan, szellemi lélekkel és hogy a vér bizonyos feltételeken tul közömbös valami, nem a vér irányítja a lelket, hanem a lélek irányitja a vért, annak éppen a német tudomány szolgáltatta legutóbb egyik döntő bizonyságát Minden németbirodalmi Újság megírta és azok nyomán minden magyar újság is. hogy Németországban sikerült „művért* előállítani és ezzel megkönnyíteni a vérátömlesztést helyesebben függetleníteni attól, hogy akadnak-e kellő számban megfelelő emberi vórtadók- De azt már egyetlen német vagy magyar újság sem irta, hogy ezzel most már sikerült feltalálni a mülelket vagy ha Málnásióknak ngy tetszik: a művérlelket Viszont arról sem olvastunk sehol, hogy ennek a művérnek, ennek a kémiai találmány nak a beömlesztésével egyszerre megváltozna a gyógykezelt német katona egész addigi lelkivilága, vagy éppen azt hogy ezzel megszűnik fajilag német lenni és valami »mű-fajiság« tör ki rajta. A „vériélek* tanának logikája értelmében pedig valami effélének kellene történnie, hiszen a művérnek aztán végképp nincs emberi értelemben KORZOBAN Ma legnagyobíb utoljára magyar filmsiker Ur. Kovács István PAGER, SIMOR ERZSI LADOMERSZKY MARGIT RAJNAY, MIHÁLYFFY PUSKÁS TIBOR főszerep!. semmiféle fajisága, sajátos vérsége a szónak leszármazási értelmében. De nem is kellett errevonatikozóan megvárni e kétségtelenül nagyjelentőségű találmány bizonyító szavát Eddig is sűrűen akadtak minden nemzet tagjai között különböző leszármazása áldozatkész emberek, akiknek felajánlott vérét, ha egyébként agglutinációs tekintetben megfelelt, tehát a kellő vércsoporthoz tartozott átömlesztették beteg embertársuk testébe. De sem az egyfajtája, egy nemzetbeli, de teljesen elütő „vérmésékletii* egyének vérérek ez a keveredése nem változtatta meg a vérátvevő egyén addig tapasztalt lelkialkatát értelmi képességeit, jellemét sem a másfajunknak ismert egyének vére nem tette évek múlva sem másfajnvá a vérátvevőket — ellenben megmentette az életüket Hol van tehát mindezekben a tapasztalati tényekben a »vérség*-nek az a döntő jelentősége, amelyről annyian irnak és beszélnek, hogy német, kifejezéssel éljek: in die blaue Luft, hineln, bele a kék levegőbei Hol van például a „vér szava* a múltkori cikkemben emiitett eseteken kivül az olyan esetben, amilyenről mostanában olvastunk, szóval amikor aZ édesapa és az édesanya (milyen kegyeten iróniának hangzik ilyenkor a szép magyar jelző, az »édes«!) agyonkinozták ötéves szép, kedves lánykájukat s éppen olyan fajnak egyedei, amelyet a vérség rajongói a legátütőbb erejüknek tartanak vérség dolgáhanl De mit szólnák ugyanők Jeney professzornak ahhoz a közléséhez, hogy »a fajmagyarok vérében is a többi európai népek vér. tulajdonságaihoz képest csak relatíve és nem abszolúte gyakoribb az úgynevezett „keleti vértulajdonság* ós hogy „ez a vértnlajdonság a magyarokon, finneben és észteken kivül a lengyelek, oroszok, tótok, az „ókirályságbeli* románok vértulajdonságai között is gyakoribb, sőt a bécsi németek vérében is valamivel gyakrabban találjuk meg, mint más német eredetű egyénekuél*? Ha a „vérrokonság* annyira döntő lelki tényező, honnan a nagy ellenszenv, sőt gyűlölet az ókirályságbeli román politikában a magyarság ellen és honnan a nagy különbség a magyar és az orosz szellemiség közötil Nem marad tehát hátra más, mint belenyugodni két megállapításba. Az egyik az, hogy az anyagtalan lélek a döntő és amit fajiságnak nevezhetünk emberi értelemben, az környezeti hatások, nevelés és egyéni hajlamok nyomán kialakult lelki jelleg, amelyre nézve nem okvetlenül döntő a leszármazás. A másik az, hogy merőben faji, vérségi alapon nem lehet elképzelni nemzeti politikát, mert Bkkor végeredményben csak testi külsőségeket, Jísak faji képleteket kellene vizsgálni, értékelni és nem érzületet persze