Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-14 / 157. szám

A KiT TENGER CSATORNÁJA" Hogyan valósította meg a fáraók álmát Lesseps Ferdinánd ? Copyright by Délmagyatorszóg 6. Lesseps nem csügged. Világkö­rüli útra indul. Szónokol, agitál, ahol csak tud és ahol csak lehel. Ma Egyiptomban, holnap Törökor­szágban. Azután Európába megy, ezer és ezer mérföldeket tesz meg fáradhatatlanul, pihenés nélkül. Francia ée angol földön sorra járja a nagyvárosokat, hatalmas térké­peket. jegyzeteket és prospektuso­kat Cipel magával, naphosszat nép­gyűléseken szónokol, éjjeleken át pedig azokon a beszédeken dolgo­zik, amelyebet másnap fog elmon­dani. Az emberek csodálkozva né­zik: — Honnan vesz egy öreg ember annyi akaraterőit Aztán újabb bonyodalom követ­kezik: Said pasa 1863 januárjában meghal. Utóda Ismail, már távol­ról sincs olyan személyes szálak­kai kötve Lessepshez és a csator­nához. mint elődje volt. Arra nem gondol ngyan, hogy a már koráb­óan megadott koncessziókat vissza­vonja, de egyáltalában nem rejti véka alá azt a meggyőződését, hogy a e,satornatársaság hatáskörét lé­nyegesen szűkíteni kell. Al'g pár nappal hivatalának el­foglalása ntán már komolyhangú levél Indult útnak Lesseps BÍmére : — Az alkirály sajnálattal látjp, hogy a csatornaépítő társaság a/, utóbbi idők folyamán hatáskörét lényegesen túllépte. Bármennyire távol is áll tőle a munka megaka dályozása, szükségesnek tartja a társaság figyelmét különösen két dologra felhívni. Az egyik a már rendszerré vált kényszermunka sür­gős megszüntetése, . a másik pedig í területi kérdés rendezése. A mai naptól fogva a- társaság nem vehet Igénybe semmiféle földterületet, tnait pedig a múltban már birtoká­ba vett, azt megfelelő áron meg kell váltania. III. Napoleon bizottsága Lesseps látja: merről fúj a szél és tudja azt is, hogy ahol Said alatt ulegeiplők voltak a baráti kapcso­latok, ott most már más kapcsola­tokra lesz szükség. Igen ám, de honnan teremtse elő ezeket a »n.ás kapcsolatokat*, amikor a társaság kasszája egészen üres . Hiszen már a munka folytatásához szük­séges pénzek sem állnak rendelke­zésre, nemhogy az emberek véle­oiépyének és meggyőződésének megváltoztatására tudna összegeket előteremteni. A járgyglások sokáig húzódnak, de látszik, hogy egymásközt nem tudnak eredményt elérni. Erre meg­állapodnak a döntőbíró személyőr ben. Az egész kérdést III. Napole­on elé terjesztik. Lesseps elége­detten dörzsöli kezeit: ő már tudja, hogy a döntőbíró személyének meg­választásával nyert ügye van. Az alkirály persze még naiv ember., Nem ismeri a Montijo Eugénián keresztül fennálló szálakat ... A császár el is fogadja a neki felajánlott szerepet éa bizottságot küld ki a helyzet tanulmányozá­sára. Alexandriában mát nagyon türelmetlenek, viszont a bizottpág kiküldése megnyugtatja az izgatott kedélyeket. Az ellen azután már írta: Dr. Kemény István uz előirányzatot túllépték — csekély száznyolcvan millió frankkal. Ebből nyolcvanmillióra ugy, ahogy megvan nem teljctr ek semmit, ha ez a bi­zottság — kissé lassan dolgozik. Hiszen alapos munka kell a tár­gyilagos állásfoglaláshoz . . . A kecske is jóllakik ... Hónap muíik hónap után és ir.pg mindig nincs eredmény. A Napoleon által kiküldött bizottság ugyláiszik megkapta a megfelelő instrukciókat. Végül "amikor már nem lehet tovább húzni a dolgot, meghozzák a döntést. De közben már 1864 juliusában va­gyunk. A döntés ama bizonyos arany középutat igyekszik mogtaláhii. Egy­részt tehát elfogadja az egyiptomi kormány feltételeit a kényszermunka megszüntetése és a további területi kisajátítások tilalma tekintetében, másrészt azonban kimondja bogy ez­zel a csatornaépítő társaság anyagi­lag súlyos hátrányokat szenved és H társaságod ezekért a hátrányoké* t megfelelően kárpótolni kell. Elma­rasztalja tehát az egyiptomi kormányt 84 millió , frank fizetésében Ravasz döntés, az bizonyos. Hi­szen ugyanakkor, amikor ióLzo'.ag mindkét félnek áldozatot kell hoznia, ugyanakkor Lesseps malmára hajtja a vizet. Mert az a bizonyos kényszer­munka már régesrégen a múlté és a a társaság elég rendesen megfizet mindenkinek, aki a munkában részl­vesz, ebben a tekintetben tehát semi­lyen lemondásra nincs szükség. Aá) pedig a területi kérdéseket ilieti. ugyancspk légen birtokba vefték már mindazokpt a területeket, amelyekre szükségük van. Ujabb földdarabokra nem is gondolnak. Nyugodt lelkiisme­rettel megígérhetik tehát, hogy a jö­vőben ne'm fognak kisajátítani. Alexandriában megnyugvással fo­gadják a döntőbíróság Íteletét. Les­seps pedig az őrömtől alig bif ma­gával. — 84 millió frankot kapok. Végre meg van oldva a nagy probléma. Most már legalább tudom, hogy miből* fo­gom "befejezni az építkezést. Ma már nyilvánvaló, nogyha III Napoleon nem vállalja a döntőbírói tisztséget és nem állit össze ilyen rendkívül gondosan kiválasztott bi­zottságot. a szuezi csatorna megnyi-! tulajdonosa feljelentést tett. a rend tására egyelőre, vagy talán végleg 5 őj^en Kaszap László ellen, aki nem kerülhetett volna sor. , kisegHŐ KQ]gaként állott a szálloda a fedezet há!« (fi Nspoleoijjjjk. De mi történjék a további százmillióval? A csatornatársaság egyelőre hó­nokkal fizet. De a hitelezők kczdeijek' már türelmetlenkedni. És a hetenkén­ti fizetési napon egyre napobb szám­mal tolonganak a pénztárak előtt « nngyösszegü és természetesen mér régen lejárt bonokkal. (Folytatjuk.) Ünnepélyes keretek között tették le az esküt a Női Önkéntes Honvédelmi Munkaszervezet tagjai (A Délmagyarország munkatársá­tól) Vasárnap délután fél hat óra­kor hét-nyoleezer főnyi közönség részvétele mellett, lólekemelőcn szép, ünnepélyes keretek között tet­ték le az esküt a szegedi N»">i Ön­kéntes Honvédelmi Munkaszerve­zet tagjai a Dóm-téren. Az ünnepség a magyar Hiszekegy eléneklésóvel kezdődött, majd vitéz Füreáy József tábori alesperes kö­szöntötte az önkéntes jelentkezőket, akik a Dóm lépcsőzete előtt sora­koztak fel. Az önkéntes női munka­szolgálat jelentőségét dr. Tukats Sándorné, Szeged város főispánjá­nak felesége, a mozgalom kezdemé­nyezője méltatta, aki rámutatott irra, hogy a mai sorsdöntő időkben minden magyar embert egyformán liötelez az áldozatkészség. Felhivta a jelentkezőket arra, hogy egész szivvel, őszinte és lelkes haszrvál­niakarással igyekezzenek betölteni a fegyverheszólitott férfiak meg­üresedett helyeit. Végül türelemre mert amiként a külső fronton a b»" láltmegvető hősi bátorság szerez­heti csak meg a végső győzelmet ugy a belső frontot is csak a* ál­dozatkészség, a türelem, kitartás éa a rendithetetlen bizalom tarthatja csak meg szilárdan és teheti den romboló kísérlettel szembe® ellentállóképessé. Tukats fősipánné szavai után ár. Falcione Kálmán alezredes lépett elő és feloVvasta az eskümintát, amelynek szavait ezernyi asszony­os leányajak ismételte. — Esküszünk — hangzott az eskif szövege — a Mindenható Istenre* hogy az önkéntesen magunkravál­lalt honvédolmi munkát hiven és becsületesen teljesítjük, a kapott paran'esoknak engedelmeskedünk és a tudomásukrajutott katonái!, hi­vatali és üzemi titkokat megőriz­zük. Isten minket ngy segéljen! Az eskütétel szép aktusa után a katonazenekar eljátszotta a Him­nuszt és a Rákóczi-Indulót, ezzel a« és kitartásra hivott fel mindenkit.} eskütétel ünepe végetért­fl szélhámosságok egész sorát követte el a Hungária-szálló sikkasztó szolgája (A Délmagpar ország munkatársá­tól) Ez év junius elején Korhecz Gyula, a szegedi Hungária-szálló A megelégedés tch;„ altalános és az egyességet aláirja a török kormát y is. Konstantinápolyban hivatalosan közlik, hogy a szultán megadja az en­gedélyi a csatorna építéséhez. Legfőbb ideje, mert az építési munkák kilencven százaléka ekkor már el volt végezve Még százmillióra van szükség 1869 március tizenötödikén jön lét­re előszpr a kapcsolat a két óceán között. Ugyanennek az évnek augusz­tusában, éppen nagy Napoleon szüle­tésnapján az első hajó megteszi az utat a csatornán át. A nagy terv si­került. A világ minden pontján Les­seps dicsőségét zengik Minden ponton, kivéve Londonban. Mert az angol pénzemberek gyanúsan fogadják az Alexandriából érkező hi­reket: — Rendben van. A csatornát meg­építették, de mi lesz ezután? Egyelőre ugy uátszik". hogy az an­gol pénzembereknek van igazuk Mert FERENCJOZSEF KÉÍÍÉRUVIl alkalmazásában. Május 30-án Kor hoez nyolcszázhuszonöt pengőt adott át Kaszapnak azzal az utasí­tással, hogy fizesse azt be a postán csekkszámlára. Kaszap a pánit át­vette és többé nem jelentkezett. A rendőrségen a panasz nyomán meg­indították a uyomnzást és rövide­sen kiderült, hogy a szálloda sik­kasztó szolgája már régi ismerőse a büntető hatóságoknak. Hí)*-nló bűncselekmények miatt többszörö­sen volt büntetve és a vendőrségen egész sereg álnevét tartották nyil­ván a notórius bűnözőnek. A kiadott körözés alapján Ka­szap László rövidesen rendőrkézre került és átadták az ügyészségnek, ahol aztán kiderült, hogy a szállo­dai sikkasztáson kivül egész sor más csalás és szélhámosság is terheli lelkiismeretét. Kitűnt, hogy tjsak •a Pál vendéglősnek olesó élelmisz et beszerzésére tett ajánlatot ós száz pengőt vett fel. Seress Sámuelnó kiskundorozsinai lakostól hasotilf ürügyön háromszázhatvan pengőd Bán Károlynétól rézgálic vásár­lására hatszáz pengőt csalt ki, má­jus 11-én Molnár Lajosné fodrász­nőtől ellopott egy ezerkétszáz pen­gőről szóló takarékbetétkönyvet továbbá egy brill iánsgyüriiről. ezüst 'cigarettatálcáról és vadmacs­kabundáró] szóló zálogjegyet, mint­egy hét-záz pengő értékben. A nyomozás kideri tette, hug? Kaszap a zálogjegyeket Pirich dá­nos szegedi zsibárusnak adta el, * kiesalt pénzt pedig vadházastársá­val. Kiss Etellel együtt elverte­Hétfőn délelőttre volt kitűzve Ka­szap Lászl.ó sorozatos csalásainak, sikkasztásainak é« lopási ügyének a tárgyalása, azonban a bizonyítá­si eljárást nem lehetett lefolytani, mert a károsultak nagyrésze nen® jelent meg. Ezenkívül azt is tagad­ta, hogy több esetben megbüntették volna. Ezért a biróság ugy Határi januárban szabadult ki a börtönből zoft, hogy a tárgyalást el a a pof jy és pár héttel utóbb már vígan foly­tatta szélhámosságait. Bakai And­iús szőregi lakossal elhitette, hogy olcsón tud szerezni kerékpárgumit Étinek ára fejében száznyolc pengőt vett fel azzal, hogy egy óráp belül » é balpőr1^' üe többet nem muigtkoaoH Máiaisz és a legközelebbi tárgyalásra ismét megidézi elővezetés terhe mellet! az összes károsultakat, ozenkiviil pedig gondoskodik az ügyészség arról is, hogy Kaszap büntetett elő­életének összeg adutej re pde Idézés­re áHjangk. Kaszán addig ie *' ügy«s$>«g foglya marad.

Next

/
Thumbnails
Contents