Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-11 / 155. szám

ff A KÉT TENGER CSATORNAJA ff Hoqyan valósította meg a fáraók álmát Lesseps Ferdinánd ? Copyright by Délmagyatország fognak veszíteni. Higyjék ei: néhány év múlva nem lesz államférfi Európában, aki nem fogja a csatornaépítés megakadályozását %^iptaPalmerstön nehezebb problémákat is megoldott már pályája során, mint ezt az interpellációt. Elhangzik tehát a külügyminiszteri klaszszikns válasz: — őfelsége kormánya legnagyobb sajnálatára nincs abban a helyzetben, hogy a szultánnál közbenjárjon a koncesszió érvényesítése érdekében. Nem teheti ezt meg már csak azért sem. mert az elmúlt évek során ismételten megakadályozta a Csatorna tervbevett megépítését. Ennek a megakadályozásnak szerény nézetem szerint az az oka, hogy a tervbevett vállalkozásról kedvezőtlen információkat kaptunk. Őfelsége kormánya úgy látja, hogy egyikével azoknak a szélhámosságoknak ál] szemben, amelyek időnként megkisérlik, hogy naiv tőkéseket céljuk érdekében mozgósítsanak. A megkérdezett szakértők azt a felvilágosítást adták, hogy olyan súlyos költségek merülnek fel az építkezés során, amelyek az egész vállalkozást eleve kilátástalanná teszik. Lesseps ott ül a parlament karzatán és egyre fokozódó izgalommal hallgatja a miniszter válaszát Már látja, hogy minden elveszett, de Palmerston folytatja: — Mindez azonban csak az egyik oka őfelsége kormánya magatartásának. Ez csak az egyik ok, hiszen alapjában véve magánemberek a saját pénzükkel azt csinálhatnak, aifiit akarnak. Ha olyan vállalkozásba akarnak fogni, amelyiken elvesztik a pénzüket, ez is az 6 dolguk. Itt azonban nem ez a helyzet. Nem is Síólva arról, hogy a "csatorna megépítése elvágná egymástól Egyiptomot és Törökországot ami semmiképpen sem állhat Anglia érdekében, itt még arról is van szó, hogy angol emberek pénzét szerezzék meg ehhez a különös vállalkozáshoz. Hát mit gondol Lesseps Ferdinánd fir, hogy akadjon angol kormány, amely ehhez a példátlan szélhámossághoz segítőkezet nyújtson! . . . Parlamerstou beszédének végét Lesseps már nem várja meg. Szé dülő fejjel tántorog ki a parlament épületéből . . .. Néhány hónappal később Palmerston megbukik. Lesseps reményei felélednek. Hamarosan kiderül azonban, hogy a csatorna ellenségeinek kezében még mindig van hatalom. Palmerston az ellenzéki padokból meglehetősen ingertilt közbekiáltásokkal kiséri a parlamentben újból elhangzó interpellációt Egyften feltesz egy kellemetlen kérdést is: — Miért mindig ugyanaz a képviselő ur erőlteti a csatorna kérdését? Miért érdekel egy angol képviselőt olyan feltűnő módon Lesseps Ferdinánd üzlete? A kérdésre válasz nem érkezik, ellenben Szuez védelmében olyan ember lép porondra, akire senki sem számít Gladstone áll fel szólásra. Még távolról =<era feje az angol kormánynak, de szavait már megfelelő figyelem fogadja minden oldalról: — önök olyan harcot kezdtek naeg, amelyet végeredményben el lannak és értelmetlennek tekinteni. Hagyjuk abba végre a folytonos gyanúsításokat Tekintsük a csatorna ügyét egyszerű kereskedelmi vállalkozásnak. Ha beválik a vállalkozók elgondolása, akkor keresni fognak az üzleten, ha nem akkor belebuknak. De mi köze mindehhez őfelsége kormánynak? Gladstone szavai láthatólag nagy hatást gyakorolnak a képviselőkre A konkrét eredmény azonban egyelőre nem mntatkozik. A nagy többség ismét a csatorna ellen foglal állást A befejezett tényeit Lesseps azonban nem kedvetlenedik el. Most már világosan látja, hogy rohamlépésekkel közeledik a terv megvalósulása felé. Számszerűleg még vereséget szenvedett ugyan, de az erkölcsi siker kétségtelenül az övé. Hiszen Gladstone állásfoglalását semmiféle szavazás nem homályosíthatja el. Hiába figyelmeztetik az óvatosabbak: 1858 októberben elhatározza, hogy Angliát és a szultánt befejezett tények elé állítja. Az engedély kérdése még a jövő problémája, ő azonban kibocsátja a részvényjegyzési felhívást. Négyszázezer részvényt akar elehelyezni a közönség között 500 frank darabonkénti névértékkel. Csekély 200 millió fránkot igyekszik tehát szerezni; akkor, amikor még nincs meg az engedély. Az eredmény nem lehet kétséges . .. Minden országban megjelenik a részvényjegyzési felhívás. Francia földön sikerül is kétszázhétezer darabot elhelyezni, az egyiptomi alkirály pedig átvesz kilencvenhatezer darabot. Viszont a fennmaradó csaknem szásezer részvény elhelyezése körül a legkomolyabb nehézségek mutatkoznakSok reményt fűznek Ausztria magatartásához. Az osztrák kormány azonban elhatározás előtt tisztán akar látni. Szakértőhöz fordul: Tegethoff admirálishoz, Lissza győzteséhez. Megbízzák az admirálist, hogy utazzék a Vörös-tenger partjára és szerezzen a helyszínen információkat. Néhány hét múlva már megérkezik a részletes jelentés: — Lesseps el akarja hitetni velem, hogy a csatorna megnyitása után harmincmillió franknyi bevételre lehet majd számítani. Megmondtam neki: olyan ember ninCs a világon, aki ezt a mesét elhiszi. Ai osztrák kormány döntése ezek után nem lehet kétséges . . . Azután Poroszország, Stefan, a poetaügyi miniszter röviden, de velősen így foglalja össze véleményét az ügyről: — Nincs olyan bolond, aki pénzét Szuez-részvényekbe volna hajlandó fektetni Nagy baj ez a miniszteri kijelentés, annál nagyobb baj, mert hiszen Lesseps terveiben Poroszország legalább negyvenezer részvénnyel szerepel. A végén megtörténik a döntés: ha már eddig tárgyaltak nem Irta: Dr. Kemény István akarják kivonni magukat a dologból, — mondják. És jegyeznek Poroszország nevében — tizeriüt darab részvényt. Angliáról már szó esett. A török kormány hozzájárulása pedig persze még mindig a jövő kérdése- De közben eltelt öt drága év. 1859 húsvét hétfőjén a jövendőbeli csatorna északi oldalán meg kezdik a munkát. Ugyanekkor Lesseps lerakja egy új város alapköveit is. Hálásnak akar mutatkozni, meg azután tudja, hogy efféle hála sohasem téveszti el hatását, a várost tehát Port Said-nak nevezi el. Said meghatva veszi tudomásul ezt a megtiszteltetést. És ha eddig egyik szemét behunyta, most félig behunyja a másikat is. „Egyelőre tanulmányozunk" Mindez azonban hiábavaló. Angliából egyre erélyesebb bangók hallatszanak. Lesseps ugyan vigyáz arra, hogy a munka megkezdéséről semmiféle hír ne jusson át a határokon, de naiv dolog azt képzelni, hogy az efajta dolgok titokban maradhat. Egyelőre igyekszik az időt húzni, ameddig csak lehet. Amikor tehát Alexandriába megérkezik a* első londoni tiltakozó távírat és Said ijedten mutatja azt meg Lessepsnek, együttesen gyorsan megfogalmazzák a választ: — A munka megkezdéséről szó sincs. Egyelőre csak a terepet tanulmányozzuk. Az angol kormány mórhetetlen dühvel fogadja a magyarázatot. Mióta szokás tizenötezer munkással terepet tanulmányozni? Útnak indul tehát a következő, még erélyesebb távirat. Said ekkor már más húrokat penget, (Folytatjuk-) A szegedi vendéglősök a heti egynapos zárvatartás mellett Az uj rendszer előnyei az alkalmazottak és a vendéglősök szempontjából — Mennyiben érinti a heti egy szabadnap a vendégeket ? (A Délmagyarország munkatársától) A fokozódó közellátási és főleg élelembeszerzési gondok legutóbb érdekes ötlet felvetésére indították a budapesti vendéglős ipartestületet. Felmerült ngyanis a terv, hogy az ipartestület kötelékébe tartozó vendéglők, kávéházak és az összes egyéb vendéglátásra és élelmiszerkiszolgálásra berendezkedett üzemek hetenként egy szabadnapot tartanak, amikor az üzemet ki sem nyitják. A tervet ugy valósítják meg, hogy közös megegyezéssel megállapodnak abban, hogy melyik üzem melyik napon tart zárva s a napok kijelölésénél tekintettel lesznek arra, hogy egy bizonyos kategória, például étterem, azon a napon kellő számú nyitva tartott üzemmel rendelkezzék, nehogy a vendégek kiszolgálásában fennakadás legyen. Az errevonatkozó tárgyalások Budapesten már annyira előrehaladottak, hogy a heti egynapos vendéglétóüzemi szünnapot a közeli napokban már meg is valósitiák. Ezekkel a tervekkel kapcsolatban a Délmagyarország értesülése szerint a szegedi vendéglősök körében is felmerültek ugyanilyen tervek. A szegedi ipartestület vendéglátóipari szakosztályának egyik vezető tagja a szegedi tervekről a következőkben informált bennünket: — Az ötlet nem uj és nem is speciálisan budapesti. Több külföldi uagyvárosban már a békeidőben megvalósitolták ezt a rendszert, akkor, amikor az élelmiszerekkel való takarékoskodás szempontja fel se merülhetett. Az elgondolás az volt, hogy a vendéfflátóűzemi alkalmazottaknak is szüksége van egy rendszeresített szabadnapra, ami a szünetnélküli üzemfenntartás esetében csak nehezen, az alkalmazottak bizonyos váltórendszerii szabadnapjainak biztosításával érhető el. Minél kisebb azonban az üzem. annál nehezebben nélkülözheti egy teljes napon át az alkalmazottját, főleg azokon a helyeken, ahol esetleg ásak egy-két alkalmazott van. — Az alkalmazottak heti szabad napjának biztosítására nálunk vannak rendelkezések, ennek a heti szabadnapnak a beiktatása azonban ilyen körülmények között sem az alkalmazottat nem elégiti ki, sem a munkaadó érdekeit nem szolgáljaHa ellenben az üzem a hétnek egy bizonyos napján zárva van, ideálisan megoldható az alkalmazottak szabadnapjának a kérdése is, sőt lesz egy pihenőnapja a tulajdonosnak is, akinek eddig nem volt egyetlen egy szabad perce sem. Az alkalmazottat, akinek a szabadnap most is jár. semmi hátrány nem éri, de nem károsodik a heti egynapos zárvatartással a vendéglős sem, meri azt a forgalmat, amit elveszít az egy szabadnapon, pótolja a hét többi napjain a többi zárva levű vendéglőkből az ő üzletébe kényszerülő vendégek fogyasztása. Ée nem éri hátrány a vendégeket sem, mert minden vendéglátó üzemi kategóriából minden nap csak egy lesz zárva. Az uj helyzet a vendég szempontjából mindössze annyit fog jelenteni, hogy aki például vendéglőben étkezik, az a hét egy bizonyos napján nem a megszokott helyre, hanem egy másik vendéglő be megy étkezni. — Ezeken a szempontokon tnl. nagy súllyal esik latba az elgondolásnál természetesen az élelmicikkekkel való takarékoskodás is. A heti egynapos zárvatartás ae ólelmicikkekben jelentós megtakarítási fog eredményezni s átért határoztuk .el mi is, hogy a budapesti min tára Szegeden is bevezetjük ezt az uj rendszert. A bevezetés azonnal megtörténik Szegeden is, mihelyt at uj rendszer Budapesten életbelépett s lesz egy irányvonalunk, amelynek alapján mi is bevezetjük a heti egynapos zárvata-rtást. Előfizetőink bar* 80 fillérért mindennap cserélhetnek könyvet • DÉLM AGYARORSZAO Kólcsönkönw tárában. ' " ~ '