Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-08 / 152. szám

4 D«LMAGY ARORSZAti Szerda, 1942. j a 1 i tt b 8. Á KÉT TENGER CSATORNÁJA" Hogyan valósította meg a fáraók álmát Lesseps Ferdinánd ? mBMaamnmmmsnmmmmsmamnmrnmmmmmmmmmmmmnmnnmmmnnínmmmmmnmtmámmtmm^m^* Irta: Dr. Kemény István VÁLÓ szakértelme igen TI agy hasznára volt a munkálatoknak. Bmer: Sándort a közelmúltban a földművelésügyi minisztérium vizépiftési igazgatóságának vezetőjévé nevezték ki s ugyanekkor a ti szírvöl gyi árvízvédelem irányítására, sziotén miniszteri biztosi minőségben Papphalmy István földművelésügyi miniszteri tanácsos kapott megbízást. Mintán az uj miniszteri biztos tevékenységének hatásköri területe az előbbitől lényegesen különbözik, amennyiben - ez már a Tisza mindkét partjára kitérjed, egyidejűleg teljes hatáskörrel működő helyettesek kinevezésére is történt intézkedés. A miniszteri biztos tiszajobbparti állandó helyettese vitéz Zsiday Imre miniszteri osztálytanácsos, a szegedi folyammérnöki hivatal vezetője, tiszabalparti állandó helyettese pedig Einwachter Józisef műszaki tanácsos, a hódmezővásárhelyi kultúrmérnöki hivatal vezetője lett. 'A tiszavidék árvízvédelme az uj árvizvédelml vezetők személyében régen kipróbált működésű, kitűnő képzettségű szakembereket kapott, akiknek a hivatása lesz tovább folytatni azt a nagyarányú münkát a magyar föld megmentésére, amelyet Bauer Sándor irányítása mellett hatalmas arányokban meakezdtek és évek óta, folytatnak. Az elmúlt, két év munkálatainak sorában a Dong-éri és a martonOBi" elterelő Csatorna megépítése, az algyői főcsatorna töltésének felemelése a a csatorna HetorkoTásához tervezett szivattyútelep építkezésének megkezdése volt a legfontosabb munka. Ezek" mellett felsorolhatatlan azoknak az egyéb munkálatoknak a száma, az a hatalmas kiterjedésű pókhálórendszerű Csatornarendszer, amely ez alatt a két esztendő alatt elkészült a szegedi területen. Tövább fart a védekezés A munkálatok, értesülésünk szerint nem fejeződtek be. ellenben tervszerűen haladnak tovább. A cél az, Hogy minden áldozattal lehetővé valljon, hogy az 'Alföldről el lehessen hárítani a jövőben ezekét a fenyegető, katasztrófdlis hatásn csapásokat. Az algyői szivatytyutelep építési munkálatainak befejezése függetleníteni fogja a vadvizek levezetését a Tisza vizáifisától. amennyiben lehetővé Válik, TOgy egyszerű levezetés helyett be. szivattyúzással vezessék le a vizet a Tiszába. A Kőrös—'Tisza—Maros Ármentesitő Társulat legutóbb Hódmezővásárhelyen nagy érdeklődéssel kisért közgyűlést tartott s ezen a közgyűlésen részt vettek az érdekelt Csongrád, Békés, Csanád vármegyék küldöttei 5,s. Itt megállapítást nyert, hogy egyedül ez a társulat eddig f -••") ortO pengőt kapott a földművelésügyi kormánytól ármentesitési munkálatokra s további egymillió pengő folyósítására már hjabb' intézkedés történt. Az ármentesitési munkálatok Ha.almas tempóban folynak s minden remény meg van arra, hogy az ősz, a tél és a jövp tavasz már nem totálja felkészületlenül az Alföldet s az esetleg ismét jelentkező vadvizi áradás rémével szemben hatásosan és eredményesen fel lehet majd lépni. IL Copyright by Déimagyatorszcg A Tuniszból Alexandriába vezető hajóuton egy ismeretlen angol fiatalember ismeretlen betegségben meghalt. A bajó orvosai tehetetlenek á betegséggel szebmen. Amikor azonban a hajó mégérkezik az egyiptomi kikötőbe, a kikötő orvosai már tudják, hogy miről vau szó. Hiszen a gőzös MarseillébŐl jön és francia földön ebben az időben — 1832 tavaszán — javában dühöng a kolera. Kiadják tehát a parancsot: az utasoknak négy hétig nem szabad partraszállniok. Nem éppen kellemes hir, az bizonyos. Elvégre éppen elég ideig tart még ezekben az években az ut Marseille és Alexandria között. Mire az ember célhoz ér, szeretne már szilárd talajt érezni lába alatt. És most még négy hetet töltsenek a hajó fedélzetén ... Az utasok vérmérsékletükhöz képest vegyes érzelmekkel fogadják a szigoruhangu ukázt. Fellebbezni azonban nem lehet az intézkedés elten. A kikötőhatóságok könyörtelenek, Lesseps alkonzui megérkezik • Különösen egy huszonhét esztendős fiatalember bosszankodik szernmelláthatóan és füllel-hallhatóan a négyheti kényszerű fogság ellen. Hivatalos küldetésben jár, el kell foglalnia állását Alexandriában. A most kinevezett francia alkonzui a rokonszenves megjelenésű fiatalember. Lesseps FerdiHándir&k hívják. Lesseps szereti az életet. És legény a talpán, amint mondani szokták — ennek tanújelét- adja már gyermekkorában is. Hiszen alig ötesztendős, amikor szülei házának második emeletéről leesik az utcára. Az emberek összeszaladnak, a kisfiú pedig csodálkozó tekintettel körülnéz, azután feltápászkodik, letörli ruhájáról a port, lerázza magáról a segíteni akaró kezeket és elindul be a kapu alá, felfelé a lépcsőn Egy pillanatra azonban visszafordul és megszólal: — Ne tessék szólni a papának ... Lessepsigs tehát a jó Isten vigyáz. Ez derül ki a későbbi években is. Diplomata pályára lép, mint az apja, jól megállja helvét a legnehezebb helyzetekben is és fényes karriert jósol nak neki. A jelek elég kedvezőek. Elvégre huszonhétéves korban alkonzullá előlépni igazán szép dolog. Ez az előre nem látott akadály ázonban nagyon felbőszíti. Föl-alá rohan a hajó fedélzetén, mint valamilyen ketrecbe zárt oroszlán Mit kezdjen ő négy hosszn héten át idegen és érdektelen emberek között, akikkel nincsen semmi beszélni valója? Legalább olvasnjvalója lenne, akkor gyorsabban múlnék az idő. — Nem is rossz gondolat gonnak készült Bonaparte Napóleon tábornok számára. A fóraókiói — Napoieonig Lesseps olvassa és egyre nagyobb érdeklődéssel fut át a so okon. Szinte hihetetlen: arról szól ez a reges rég irás, hogy ezen a ponton, ahoi mn.l kell életének taláa l-gki llemetíencbb négy hetét eltöltenie, itt, Afrika és Ázsia összenövésénél, ahol földsáv választja el egymástól a Földközi-tengert és az Indiai-óceánt, valamikor a fáraók idején hajózható csatorna volt. És ezen a csatornán az ókor népei rendszeres személy- és áruforgalmat bonyolítottak le. — Hihetetlen — mormogja magában Lesseps. És egyre, fokozódó csa dálkozással olvassa tovább Lepére mérnök beszámolóját. A csatornát az idők folyamán betemette a homok. A hajók már hosszú kerülőt voltak kénytelenek tenni, hogy egyik világrészből eljussanak a másikba. Azután multak az évek és Harun al Rasid, az arab mesék királya nem kevesebb, mint nyolc évszázaddal később újra meg akarta nyitni ezt az utat. Az ötlet mindenkinek tetszett, a szakemberek megvalósíthatónak is mondották, de mégsem valósult meg. Kolumbusz felfedezte Amerikát és ez a világ figyelmét másfelé fordította. A Napkirály Íróasztalán is feküdt egy terv a csatorna újból való megnyitására nézve. A tervet egy bizonyos Leibmtz nevű német filozófus készítette. De hát a Napki'rálynak nein volt ideje az efajta bagatellügyekre. Meg azután elég elintéznivalót talált ő Éurópában is. Mit érdekelte őt egy fantaszta német filozófus improduktív ,íerve?... Ujabb százharminc év telt eL És Franciaország élére olyan ember került, aki több megértést tanúsított a fantasztikus tervek iránt. Vájjon ki tudná megmondani, hogyan került Léibnitz tervezete Napoleon kezébe? A mérnökök elindultak, hogy kitanulmányozzák a terepet, Lepére min dent leniért, felkutatott az ügyre vo natkozó minden adatot és azután elkészítette jelentését. Azt, amelyet izgatottan olvas most végig az AÍt-xand. riáha küldött vicekonzul. Lepére elérkezett a konklúzióhoz: — A Vörös-tenger kilenc méterrel magasabban terül el, mint a Földközitenger. Zsilipek nélkül tehát teljes lehetetlenség volna a csatornát megépíteni. Viszont zsilipekkel mit kezdene a hajózás? Az egész dolognak nincsen semmi értelme... Lesseps az asztalra üt: — Az ördög vigye e! Napoleon mérnökét! Manapság ieheteilen volna az. amit a fáraók korában nemcsak hogy magátólértetődő dolognak 1 tartottak, hanem a gyakorlatban ki is S ífeS Jfj próbáltak? Ezt a csatornát' ' nekem kellene megépíteni.., A hála mindig jó! {ön . . . Nagvnehezen eltelik a négy hét. A mjőp nem történik ujabb megbetege dés. Végre valahára partraszállhatnak az utasok és Lesseps is elfoglalhatja helyét az alkonzuli Íróasztal mellett, üszintén bevallja, hogy nagyon jól érzi magát a szárazföldön. Igyekszik tehát minél kellemesebbé tenni már az első napokat is. Társaságba jár. lovagol, táncol, mintha nem is Alexandriában volna, hanem Párls kellős közepén. Nem csoda, hogv föl érzi magát. Szívesen is fogadják, amiben nagyrésze vau azoknak a helyi emlékeknek is, amelyek apjához fűződnek. Hiszen valamikor régen apja is járt ezen a vidéken és az egyiptomi alkirály boldogan fogadta egykori ióbarátjjának fiát: velet ir jövendőbeli főnökének. Elmondja, milyen tragédia történt vele és kéri a konzult, hogy az egyedüllét napjait igyekezzék könnyűvé tenni számára. Küldjön könyvet, minél töht könyvet Másnapra már megérkezik a küldemény. És gyors egymásutánban jönnek a további csomagok is. A konzul küld olyasnivalót. ami éppen a kezefigvébe kerül. Elsárgult papirosa elfelejtett regényektől technikai szakkönyvekig mindent. A konzul ur nem túlságosan jártas az irodalom berkeiben. Viszont a »címzettnek- Igazán mindegv. Csak olvasnivaló legyen, az a fő. Falja is szédületes iramban ami csak elébe kerül. Különösen egy kis füzetk'e kelti fel figyelmét. Ki tudia, honnan kanarhatta elő az alexandriai konzul. Canal de deux mers volt a címe. A kék tenger csatornája Egv bizonyos Lepére nevü mérnök veit a füzet szerzője. Eredetileg emlék'-at _- Nagyon sokat köszönhettem édesapjának, nehéz időkben nagy szolgálatokat tett nékem. Boldog volnék, ila ezt a régi adósságot .valamiképpen leróhatnám. Lessepsnek kezd tetszeni a dologRégi adósság lerovása? Erről aligha* ^ nem nemsokára lehet majd beszélniEgyelőre igyekszik minél szorosabbra fűzni az afkirállyal való baráti viszonyt. Mindfcnnapos vendég lesz Mehemed Ali házábají és foglalkozta kezd az alkirály kisfiával is. Tízéves a gyerek, nagyon szorgalmad, de kövér és nehezen mozog. Szegényke' ponta tizennégy órán keresztül tanú'. . Lessepsnek az a véleményé, hogy rá' férne másirányu tanulás is. Ettől kezdve együtt lovagolnak és a kis Said szívesen felcserélné régi tantárgyait » lovaglóórákkal. Mehemed Ali örül, hogy akad intelligens ember, aki fiával foglalkő*' zik. Mindjárt más irányban is igyekszik őt felhasználni— Higyje el, nagyon jól esik nekem, hogy ennyire szereti a fiamat • De akkor megkérem még egy szives- ; régre. Eddig én néztem át mindennap a feladatait, önnek őszintén bevallom, keveset érlek hozzá. Elvégre negyven éves voltam, amikor megtanultam olvasni. Ugy teszek mindig, mintha ; n a gyón érteném azt, amit a fiam páni rr a vet. Különben vége volna a tekintélynek. Néha azonban nehezemre jesik a dolog. Vállalja el a felügyeletet. igyekszem majd meghálálni. Még egy kilátásba helyezett hála a láthatáron... Lesseps gőzerővel foglalkozik a fiúval. Azután multak az évek. Lessepsből Kairóban főkonzul lesz. Kiüt » pestis és az .uj főkonzul nem törődve a reáváró veszedelemmel, megnyüJa házát a betegek előtt. Kórházat rendez be az épületben, orvosokat hir és mindent megtesz a járvány enyhítésére. Népszerűsége hihetetlen méreteket ölt. Nincs ember, aki meg nem j tanulná a Lesseps nevet. (Folytatjuk* Zsebtől vallások a rókusi pályaudvaron (A Bélmagyarország munkatársától) Szervezett zsebtolvajbanda kézrekeritésére inditott kedden széleskörű nyomozást a szeged! rendőrség A banda, tagjai kedden sorozatos zsebtolvajlásokat követtek ©1 a rókiisi pályaudvaron. A kifosztott áldozatok hódmezővásárhelyi lakosok, akik csak HódniezővásrHelyen vették észre a zsebtolvajlást ' az ottani rendőrségen is tettek feljelentést. Az áldozatok között szerepel Kepl'tnger Károly, a hódmezővásárlie.yi Volksbund szervezet vezetője, akinek a zsebéből az aranyóráját lopták ki a tolvajok; Az óra 1500 pengőt ért. A másik áldozat Fögel Lajos gazdálkodó, akinek a. zsebéből az 500 pengőt tartalmazó pénztárcát lopták ki, mig dr. Seltmanu Imre ügyvédnek 100 pengőt tartalmazott a kilopott pénztárcája. A vakmerő zsebtolvajlásokkal kapcsolatban a rendörségnek az 8 véleménye, hogy a tolva.jlásokat egy „ idegen" banda követhette dakik még a szombati országos vásárra érkeztek a városba. A rendőrség eből a következtetésből kiindulva már nyomon is van. úgyhogy 3 banda tagjainak elfogatása rövidesen várható: