Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-30 / 171. szám
Jj Csotörffflf __ E K 1942. UHlns 30. xviii. éti. 111. sz. Ara 10 fillér Havonta 2.50, negued^rt; 1.20 P munkaink. Hof tea kozma órakor. :akmába» ény űíf' felvétetikatalbam KERPSZTÉNY POLITIKAI NAPILAPi, átőket,^ stefiiéi Németország felkészülten várja a második frontot ' J Göbbeis a „Das Reich"-ben állást foglalt a második arcvonal kérdésében — Keletről érkező SS-csapatok vonultak át Pórison nyugat felé — Haditanácsot tartott Roosevelt rt? A németek Rosztov alatt átkeltek a Manics meg a Sal folyón és behatoltak a Kuban-videkre .megkérem , Berlint egyre behatóbban fogla!**"" koztatja a második iront kérdése, aininyha e® itől arra lehet következtetni, hogy a hez. s'l második front felállítására most már német katonai körökben is szánulaégzett aa(. £rre néZve jellemző annak közlíse' — jelenti Ottó von Heydebteck rOnO' Beriinböl —, hogy ebben az ügyben teljes e!' maga Göbbeis propagandamiraszter •i 78 pe"; ls állásfoglalásra készül. Ebben — azonn9" imint mondják — egyenesen olyan lévesz ' rivezőt kell tekinteni, amelynek tanaai l-f uága szerint angol és amerikai részazgató"S ről második front felállításának iehe' tőségét valóságnak kell tekinteni Mindenesetre kétségtelen módon szakítottak az eddigi állásponttal, amely szerint ennek a kérdésnek angolszász részről való állandó szellőztetéséi)*!) •j lényegében proipagandanianővert kell ' látni — és a második front most ilyen erősen megnyilvánuló követelésében jjl Dlyan köriilményt látnak, amelyből ost már döntés következhetik be. A Csatornapart UK A, /ezeték1 acuutu". tokát a közléseket az egész sajtó nagy cikkekben, jellemző címekkel feltűnő helyeken hozza, ami feltétlenül azt a benyomást kelti, hogy ezek a közlések figyelmeztetést jelentenek a francia Csatornapart ellen intézendő támadás következményeire. A keleti offenzíva Természetesen ennek a helyzetnek —- következményekent — íüzi hozza lleyiiebreck — német katona: körök réazérőf a megfelelő magatartás megerősöiik abban a tekintetben, hogy egy " .nváziónak — ami a második frontnak 'iíPII most «Í euinusilése — semnnesetre rrOg^P _em jebet a2 a következménye, hogy elep • j lémet csapatokat vonnának el a keleti 3' ircvonalról és ilyen módon vinnének iegitséget az uj inváziós, frontra. pyerf0' Ezzel kapcsolatban újból arra a ló. A1"*' tégi érvre hivatkoznak, bogy a haderegvezetőség minden ilyen esetre jóslőre megtette a maga előkészületeit :s intézkedéseit. Mindenesetre azonban 1 kérdés katonai részének ebbe a fejlegetésébe komolyabb hangok is vetülnek, amikor például a sajtó arról »eszél: jól emlékeznek a most folyó láboru során próbált angol kísérletié ittasodik front felállítása végeit, péi. gin' taul Norvégiában, v i.ol- Ellenben semmiesetre sem bocsátjóslásokkal Vetíf) ráznak bele abba, hogy *• * •éktár «Ilo» roife áb fíiola- fi K. rják a jövő lehetőségek képét ki gésziteni, vagy előre álláspontot fog aljának bármilyen irányban, hanein Ovábbra is csak amellett tesznek htét, hogy >meg nem félem litett és meg 'ím félemlíthető határozottsággal* wgmaradnak az eddigi elhatározások ncilett. I Nagyon beszédes tünet erre nézve a íerda reggeli lapokban megnyilvámló egység a német hivatalos hirszolplat által kiadott közlés tekintetében, 't francia Csatornaparton végrehajlott Toditésekről. Ebben a beállításban 8+fí1 kiUönös nyomatékkal szólnak ' . dl3 végrehajtott munkákról, va8 felhasznált anvag, cement, ™ ori1ás' mennyiségéről, nemkülön>eT a 'egnjabb háborús tapasztalatok okeletes kihasználásáról Mindezeket A második front varható megalakítása mellett természetesen az offenzív térség eseményei, elsősorban a déli front eseményei állanak az érdeklődés homlokterében. Hivatásos katonai, magyarázók megjegyzései ugyan alig térnek ki a nagy Don-kanyarban kialakult helyzetre, amelyről csak annyit f mondáimk, hogy az egész Don-kanyarulat fölötti uralom szempontjából döntő jelentőségű azoknak a KaJacstól északnyugatra húzódó magaslatoknak a birtoklása, ahonnan azonban a véderő főparancsnoksága csupán a harcok folytatódását jelenti anélkül, hogy értékelő Ítéletet mondana a küzdelem állásáról. Ami a Rosztovtól délre kialakult helyzetet illeti, berlini katonai körökben azt, hogy elérték a Manics folyó torkolatát, majd a Sal folyót, a Rosztovtól délre képzelt hídfőállás kibővítésének nevezik. Ezek a terepszakaszok is természetes akadályokat fognak alkotni — mondják —, de korántsem lesz olyan jelentőségük, mint a Don-szakasznak. A helyzet lényeges jellegzetességét abban látják, hogy az a vasulvonal, amely körülbelül a Donnal párhuzamosan Krasznodar és Sztálingrád között húzódik, nem csupán a német légihaderők hatósugarában fekszik, hanem már hasznavehetetlenné is vált. Ezzel — igy érvelnek tovább — megtörtént Timosenko tábornagy hadseregének két részre való szakítása, mert a két csoport között közlekedési kapcsolat már csak a Kaspi-tengeren és Aszlrachánon át lehetséges, ngyhogy a déli csoportnak raost egészen arra a vasúti hálózatra kell támaszkodnia, amely a Kaukázushoz vezet, mig a keleti csoport a Volga térségében levő ritka közlekedési hálózatra van Utalva. A hadijelenlés. bői tovább még azt a következtetést vonják le, hogy a voronyezsi szovjet támadások végképp kudarcot vallottak. Az NST-nek az Exchange Telegraph jelentését idéző hire szerint Moszkvából azt jelentik, hogy a német csapatok már csupán 75 kilométerre vannak Sztálingrádtól és ott folytatják hadműveleteiket. Anglia felett. Kelet-Anglia és Közép-Anglia három városára bouibá kat vetettek. Az angolok szerdára virradóra újabb bombatámadást intéztek Ham burg ellen. Az angol bombavetők támadása Nagy-Hamburg területe ellen történt A ledobott robbanó és gyújtóbombák rombolásokat és tüzeket idéztek elő, főleg lakónegyedekben — jelenti a Német TI. A polgári lakosság körében veszteségek voltak. Eddigi jelentések szerint 45 támadó gépet lelőttek.megszállás ténye következtében kétféle béke van — mondta a kormányfő —, az együttműködés és a rombolás békéje. Azért vagyok itt, hogy az elsőt valósítsam meg.* — Németország és Franciaország kapcsolatai nem válhatnak kérdésessé területi problémák miatt, — hangsúlyozta Laval a továbbiakban. A beszélgetés ezután hirtelen Elzász-Lotharingiára terelődött. — Honnan származik ön, uram, — kérdi Laval. Morvaországból — felelte az újságíró. Én Anvergeneből való vagyok, — mondja a miniszterelnök. Elzász és Lotharingia szép tartományok, de vájjon örökké harcoljunk-e miattuk? Ezzel kapcsolatban Laval megnyitotta a német—francia együttműködés igazi perspektíváit és arra a lehetőségre célzott, hogy a két nemzet Afrikában találhatja meg együttműködését. Hitler Adolf ugyanis felismerte Afrika nagy jelentőségét az új Európa számára — fűzte hozzá az újságíró Laval nyit latkozatához. Laval Az NST közli Laval nyilatkozatát, amelyet a franöia kormányelnök az »Europapr'ess« című német közlöny munkatársának adott. Az interjú során a német—franpia viszony került szóba. »A francia nem ismeri a Német ország elleni gyűlöletet* — mondotta Laval. »Természetesen vannak ;élektani akadályok és ez érthető oly hosszú történelmi harc ntán és a Egyiptom A »Pest« ankaraf különtudósító.iának jelentése szerint Egyiptomban, az el-almeini fronton az ausztráliai Csapatok abbahagyták tárna dásaikat. A Német TI stockholmi jelentése arról számol be, hogy a* egyiptomi arcvonal északi szakaszán visszavonultak az angolok. A* NST jelentése szerint a tengely rejülők támadást intéztek' a Sztíczgsatorna ellett: Göbbeis: „A második arcvonal nem hozhatja Németországot kényszerhelyzetbe" halálos veszedelÁ nySgati légitámadások szerriáu is folytatódtak. Az OFI londoni jelentése szerint szerdán kora reggel néhány német repülőgép jelent mrg Berlin, július 29. A Német TI jelenti: *A kísérlet is büntetendő« — ezt a címet adja dr. Göbbeis birodalmi miniszter a »7jas Reich« című hetilapban megjelent cikkének, amelyben alapvető módon állást foglal a második arcvonal kérdésében. A miniszter mindenekelőtt megállapítja, hogy az ellenséges hatalmak kormányai ma az.előtt a nehéz feladat előtt állanak, hogy közönségüknek, amely a szovjet és angol győzelmi jelentésekből az elmúlt télen a keleti helyzetet illetőleg egészen hamis képet kapott, egyre növekvő komolysággal valóságos képet adjauak a helyzet veszélyes voltáról. Arról. hogy német 'csapatokat vonjanak el nyugatról, egyáltalán szó sem lehet. Ellenkezőleg időközben a legjobb és leghareképesebb köLéqiháboru úlékeket helyezték át oda. Az úgy' nevezett második arcvonal, amelyről azt hitték, hogy szinte kockázat nélküli vállalkozás lesz, ma sötét kérdőjelképt mered az augol—axnesabb, mondhatni mekkeL Churchill nem tud megszabadulni a szellemektől, amelyeket felidézett. Ha nem állítja fel a második arcvonalat, akkor a Szovjet egyre növekvő vereségei következtében belpolitikai válságra számíthat, amelynek aligha lehet többé ura. Ha viSzont megkísérli a második arcvonal felállítását, ott kudarc várja, amely az általános helyzetnek esetleg alapvető, a háborút eldöntő fordulatát adhatja. Göbbeis azután megállapítja, hogy a második arcvonal nem hozhatja Németországot kényszerhelyzetbe• A német és a világ közvéleménye tehát elkészülhet arra, hogy egy szép reggelen az angolok és amerikaiak f ülsikekötö propaganda csatazajára ébred. Partraszállási kísérlet esetén az álcázás és a megtévesztés minden eszközét igénybe fogják venni. A rádióban fel fogják szóllítani a megszállt területek lakosságát, lázadjon fel és dobja le az igát. A virikai hadvezetés elé. tele a legsúlyo-' lág egy darabig tele lesz tt fegyve