Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-03 / 148. szám

htíl « leS­<afja a 'ja. Ha támogat­Mozgalom mlniszter­taní azok­a hábo­és fel­iz nincs felelős- | kül, Hogy Hatalma. Hogy vé­dnöktől a és vala­ruh'áz­etésfc Ez fegyveres őnöke len­ma tábor­szembe­áival, fia amit fei­személyi­emólyében lamentben részben valami megesik szer köny­— jelen­én ilyen szerepet. rott éideme­meg » meleg .zatérteket itthon . a köz­irtásábán. jzö ur őfö­kiválő tiszt­nek szemé adományo­ogással b án óban itatta kirobogott erelnök ez­kiséretével torosba- A zegyült kö­közben 21 Budapestre­olitikai p elnyomá­séde további az erdélyi rint minta* flyi némot* nemzethf" 3ztaltam gyarorszá togy a ragyobb igazság)?* gyverbarát* szellémb^ német (MTI) Csütörtök reggel nagyarányú tejrazziát tartottak a hatósági szervek üj szokás : a közönség már a városon kívül megvásárolja a piacra induló élelmiszereket (A Délmagyar ország munkatársa tol) Bár a városi lakosság tejszük­ségletének biztosítása érdekében a város hatósága már régebben meg­tette előterjesztését a közellátási minisztériumnak s bár ez az előter­jesztés több konkrét javaslatot is tartalmazott, ebben az ügyben eddig semmiféle intézkedés nem történt, úgyhogy a város lakossága a tej­ellátás tekintetében változatlanul a bizonytalanság állapotában van. Az OMTK üzemének megszüntetése óta egy magánvállalkozásu régi tej­üzemen kiviil, amely természetsze­rűleg nem tudja kielégiteni az egész város szükségletét, nincs rendsze­resen és hatósági ellenőrzés mellett működő tejgyüjtő és tejelosztó szerv a városbatu Ennek ellenére azonban megállapítható, hogy ha sok esetben nehézségekkel is jár ilyen körülmények között egyes magánháztartások tej beszerzése, je­lentősebb téjhiányról nem lehet be­szélni, mert naponta meglehetősen nagymennyiségű tejet hoznak be a termelök és a viszonteladók a ta­nyákról s ezek saját, vevőkörükben helyezik el a tejet Bár a legutóbb életbeléptetett tejszabályrendelet a tej forgalombabozatalának ilyen módját kizárja, megfelelő tejüzem hiányában azonban átmenetileg bi­zonyos megoldást jelent ez az álla­pot, legalább is addig, mig végle­ges rendelkezéssel megoldják majd a tejproblémát A nohézségek in­kább aljban jelentkeznek, hogy a mostani helyzetben a hatósági szer­vek egyrészt nem tudják főleg köz­egészségügyi szempontból ellen­őrizni a forgalombahozott tejet, másrészt megoldhatatlan az egyenlő és igazságos elosztás biztosítás^. Ezekre a szempontokra való fi­gyelemmel az illetékes hatósági el, illetve osztják el a tejet, milyen mennyiségeket szoktak behozni s tejkihordás rendszersen történik e? A csütörtöki ellenőrző vizsgálat és az ezekhez hasonló vizsgálatok a közérdek szempontjából kétségte­lenül szükségesek, sok esetben azon­ban a vizsgálat lefolytatása azzal a bátránnyal járt, hogy közben a nagy hőségben a tej megsavanyo­dott és hasznavehetetlenné vált. Éppen ezért szükséges volna, hogy ilyen károknak ne legyenek hitéve sem a termelők, sem a tejvásárlő közönség. A város piachatósága megállapí­totta azt is, hogy a városba irányt tott tejmennyiségek nagy részét az élelmesebb tejvásárlók már a város határában megvásárolják. A kora reggeli órákban a tanyákról bejövő kocsik elé kimennek a város végé­re, vagy az országutakra s kocsiról vásárolják meg a tejet. De ez nem csak a tejnél, hanem más élelmi­cikkeknél főzelékféléknél, gyümöl­csöknél, szárnyasoknál is igy van s ez az ujabban lábrnkapott szokás, eltekintve attól, hogy az élelmicik­keket elvonja a piactól, a városnak is kárt okoz, mert azok a gazdák, akik a piáéra igyekeznek, de áru­jukat már útközben eladják, nem rakodnak ki, nem foglalnak helyet és igy helypénzt sem fizetnek. Sok szó esett az utóbbi időben aról, hogy ezt a kérdést miként lehetne megol­dani ugy, hogy a város is, de a vá­sárló közönség érdekei megvéclhe tők legyenek, azonban a helyzet az, hogy a városnak nincs elegendő létszámú személyzete ahhoz, hogy ezt a lábrakapott szokást megaka­dályozhassák. A piachatósági hivatal helyiségét egyébként ostütörtökön áthelyezték a Közélelmezési Hivatal Szent György-utcai helyiségébe, mert megállapították, hogy ez az elhelye zés sokkal jobban biztosithatja a két hivatali szerv szükségesnek mn tatkozó együttműködését­ne I-M AGY ABÜRS7. AÓ Péntek, 1942. julius S­fl segélyalap megteremtéséről tárgyalt a kereskedelmi és iparkamara véleményező bizottsága (A Délmagyarország munkatársán tói) Csütörtökön délelőtt tartotta ülését a szegedi kerskedelmi és iparkama véleményező bizottsága a kamara közgyűlési termében. Az ülésen dr. Kocsondy Gyula miniszteri osztálytanácsos, a kama­ra miniszteri biztosa elnökölt. Fel­tűnően nagy számban képviseltette magát a felszabadult Délvidék, kü­lönösen Szabadkáról voltak sokan, azonkívül Zomborból, Zentárói, Uj­verbászról és Öbecséről jöttek el ér­deklődők. Dr. Kocsondy Gyula elnöki meg­nyitójában kegyeletes szavakkal em­lékezett meg Győrffy-Bengyel Sán­szervek az államrendőrség segitsé- j dor közellátási miniszter váratlan gével Csütörtökön reggel nagyobb- elhunytáról. Méltatta a miniszter arányit tejrazziát tartottak. A kis­Vasuton és más utakon behozott tej­mennyiségek legnagyobbrészét ösz­szegyüjtötték s minden tejesedéuy­ből próbát vettek annak megálla­pítása yégett, hogy nincs-e vízzel higitva a tej, vagy nincs-e beleke­verve valami idegen, az egészségre ártalmas anyag? Azokkal a tejter­melőkkel, vagy viszonteladókkal szemben, ahol kifogás merült fel. megindítják a kiliágási eljárást, a kifogásolt tejet pedig elkobozták. A razzia során arra is kiterjedt a ha­tósági személyek érdeklődése, hogy az illetők kinek, milyen áron adják Btlvarao Mozi Ma és a kővetkező napokon 1 Fehér haló Az olasz tengeri háború névtelen hőseiről készült filmóriás! Szerep­lői: a világ legnagyobb és a leg­modernebb csatahajója és annak szeméLyzete és a F ® h é r kórház hajó Most, mikor a tengely a Földközi­tenger térségeiben gigászi - küzdel­met folytat, aktuális ez a párat­lan fümremek. Döbbenetes, gyö­nyörű, fejemejő. És a HIRáDó. 8, 7. 9 a munkásságát és kiemelte, hogy rendkívül súlyos időkben áll felelősségteljes posztra, amelyen az ország rendje és nyugalma alapján, a közellátás folytonosságának fcizto­sitásán őrködött és sikerrel oldotta meg a legsúlyosabb problémákat i«. Fáradozásai erőmegfeszitett munkát követeltek, amely meghaladta mun­kabírását és áldozatul követelte éle­tét. Bejelentette az elnök', hogy a ka­mara a kormányzat előtt táviratban fejezte ki részvétét. Az ülés részt­vevői egyperces néma felállással áldoztak a kötelessécteljesités ha­lottja emlékének. Ezután közölte az elnök, hogy LossonCzy Istvánt, az uj közellátási minisztert a ka­mara kinevezése alkalmából felirut­hnri üdvözölte. Korzóban Ma utoljára DÁNIELLÉ DARRIEUX leányok egymás kSzi francia társadalmi erkölcsrajz Ezután ismertette a miniszteri Mztos a legutóbbi véleményező bi­zottsági ülés óta eltelt bárom hó­nap kamarai mozgalmának részle­teit- Bejelentette, hogy a vélemé­nyező bizottság mostani összetéte­lében utolsó ülését tartja. A Délvi­dék visszacsatolása ugyanis idő­szerűvé tette, hogy a kamarai ke rület délvidéki tagozatai is megfe lelő képviselethez jussanak. A ke­reskedelmi miniszter tehát a bizott ság valamennyi tagját fölmenti és uj véleményező bizottságot fog ki­nevezni, amelyben a visszacsatolt Délvidék kamarai tagjai is szám arányukhoz mérten lesznek képvi selve. Végezetül megköszönte a bi­zottságnak eddigi hasznos és érté kes közreműködését. Dr. Demény Alajos főtitkár a kamara negyedévi működéséről ter­jesztette be főtitkári jelentését. Megemlékezett a hadbavonult kis­iparosok támogatásával kapcsolat­ban előterjesztett javaslatról, ame­lyet a kamara a kisipari szakcso­port ülésén hozott javaslatok alap­ján állított össze. Hangoztatta, hogy nem lehet a segélyalap megterem­tésénél kizárólag a társadalmi ak­cióra támaszkodni, szükséges, hogy az állam is nyújtson segitő kezet. A hadbavonult iparosok hozzátar­tozóit föltétlenül előnyben kell ré­szesíteni ugy a közszállitásoknál, mint az anyagkiutalások során. Bencze János délvidéki tag a se­gélyalap létesítésével kapcsolatban azt hangoztatja, hogy a hozzájáru­lásból senkinek sem szabad kivon nia magát, abban résztvenni köte lesség. Joanovits Ferenó véleménye sze­rint fokozottabban kell a kisipa­rosság munkával való ellátásának kérdésével foglalkozni, mert ezen az uton lehet olyan anyagi helyzetbe hozni az iparosságot, hogy anyagi támogatásra képes legyen. Varga T-tyán ugy vélekedik, Hogy a bajtársi szolgálat keretében az üzemeknek megbízottak utján való vezetése nehézkes és vontatott- Sok­kal nagyobb jelentősége tolna a pénzbeli segélyezésnek. Bejellentette, hogy a szegedi husiparosok ezt a kérdést már saját keretükön belül megoldották. Koller István rendeletet sürget arra, hogy az ipartestület tagsági dijakat lehetőleg a mainak duplá­jára, de legalább is ötven százalék­kal emeljék fel és a különbözetet fordítsák segélyezési célra­Berczeli A. János rámutat arra, hogy az anyag- és áruellátásban a hadbavonult iparosokat továbbra is ugyanolyan mértékben kell része­síteni, mint bevonulásuk előtt. Az itthonmaradottak tájékoztatására tanácsadó szerv feállitását java­solja. Dr. Demény Lajos főtikár az el­hangzott javaslatok összegezése után bejelenti, hogy a kamara fel­terjesztését már el is küldte, azon­ban ujabb kiegészítő felterjesztést fog készíteni, amelyben a kérdés mielőbbi gyakorlati megoldását fogják sürgetni. Ezután a délvidéki ipartestületi hálózat kiépítéséről szóló miniszteri rendelet végrehaj­tását ismertette. Felsorolta az ipar­testületeket, ahol a megalakulás már megtörtént és bejelenti hogy Szabadkán, Zomborban és Újvidé­ken az iparügyi miniszter képvise­lőjének jelenlétében az alakuló köz­gyűlést díszes és ünnepélyes keret­ben tartották meg. Beeskeházy Sáudor, az újvidéki ipartetület elnöke elismeréssel és köszönettel adózik a kamarának azért a munkáért, amelyet miniszte­ri biztosával az élén a megalakulás érdekében kifejtett. Csatlakozik az elismerő szavakhoz Bencze János is a szabadkai iparostársadalom ne­vében. Dr. Cserzy Mihály ügyvezető tit­kár az iparhatósági előadók ré­szére a kamarában tartott értekez­let lefolyását ismertette és bejelen­tette, hogy ez az újszerű megmoz­dulás az érdekelt körök legteljesebb elismerés'ét váltotta ki Dr. Gyuris István titkár a kama­rakerületi ipartestületi jegyek ré­szére tartott tanfolyamról számolt be. Elsősorban a visszafoglalt dél­vidéki területen alakitott ipartestü­letek jegyzői, de kivülök az egész kerület jegyzői kara is résztvett a tanfolyamon. A negyven résztvevő­vel öt napon ót tartott tanfolyam igen éi*tékes eredménnyel zárult. Dr. Lengyel István segédfogal­mazó részletesen beszámolt az épitő­anyagkereskedelem átállításával kapcsolatban eddig tett kamarai in­tézkedésekről. Dr, Szekeres Ferenc segédfogalmazó az árrögzités kérdé­sének mai állását ismertette. Rá­mutatott a kiadott és érvényes ren­delkezések helyes értelmezésére, is­mertette az érdekeltek részérő ki­Mqchenyi Mozi Ma 5, 7, 9 órakort Hamispénz izgalmas bűnügyi történet. Kisérő műsor: GYORS CSAPATOK a nőmet hadsereg gyors csapatai X

Next

/
Thumbnails
Contents