Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-24 / 166. szám

rtMtotért Mrggmtás *é« folyik A bizottságnak ncswtatatt társulati név­sor egyébként a következő: IGA Mt A VARA* Igazgató: vitéz Bánky Róbert, társigazgatók: Bánky Elemér, Orosz Barna, igazgatóhelyettes és «perett­•firendező: felpéegi Ihász Aladár, pró­sai főrendező: Bóth Béla. dramaturg­'ötttkár: dr. Bokor látván, szcenikai vezető: vitéz Zsembory József, bérle­tetfsi* kiküldött titkár: Bartos Ernő. gazdasági titkár: Gőmöry László, fit­cár: dr. Vérady Szabolcs, pénztári főellenőr: dr. Zoltán Gézáné, könyve­lő és trodattsztviselő: Gyólaj Mária, igyelők: Bágyoni Szabó Dávid. Besse MfkJós. nézőtéri főellenőr: Bereng József, sztnhásgondnok • Bózsó István. MÜVÍSSÍ-SZKMÉLYJIET Énpbes primadonnák: Radnóthy Éva 130 estére. Zlmonvi Márta 100 estére, sCTihrett-prfmadonna- Haiyzos frén, swtírett: K Bodnár Miri má­«odsjfuhrett» Nagy Anna. «zubrett ko­miks: Pénsv Márta 1M estére. Rntt­kay Mária, kómlka: Völrsey Rózsi 160 estére, Szánthó Mária, hősnő: Bulla Rima 20 estére. Somlav Júlia 160 es­tére. Szép Ilonka 50 estére, Szilágyi Szabó Eszter 160 estére, Botond Má­ria 50 estére, fserna Brigitta. Vaiva: Tnray Ida 20 estére. Bán Tbolva 50 estére, Rédev Kató 50 estére, Parragh Éva. Nagy Mata. Szende: Slrnor Er­zsi 90 estére, Pelsöezv Irén SO estére, T őlóp Viola 100 estére. Mattyasovszky Jtejka 100 esfére. Anyasztnésznő: Ha­tass? Mariska 50 estére, Bordás Ró­asi Ml estére, Horváth Mária, Fiatal anya: Árpád Margit 30 estére, társal­gási színésznő: Dénes Anna. S. Far­kas Anna. Énekes bonviván: Sárdy János 30 estére Márkus Lajos. Madarász Lász­ló too estére, Kwvách Aladár 50 esté­re, Táncos bonvlván: Nagyajtay György 1CD estére. Táncos komikus: Károlyi Vilmee, Solyiuossy Imre. Hős: Somlay Arihur 10 estére, Haj­mássy Miklós 10 estére, Főidényi László Sfí estére, SoÜbf György 50 esfére, Bende László, SzapAry Sán­dor. Szerelmes színész: Perénvi Lász­ló 90 estére, Pélóezy László 80 es­fére, Ladányi Ferenc, Baló László, Halász Géza. Petöházy Mikiós. Sihe, d«r: dr. Várzdy Szabolcs, Dékány László, Apaszinész: Seentiványi Béla 100 estére, Miskey József, Bágvoni Szabó Dávid Buffó: Ihász Ala­dár, Fülöp Sándor 50 estére. J«9wn­•zinéea és kémikus: Pethea Ferenc 20 estére, Juhász József % estére, Al­"Zeghy Lajos 50 estére, Veszély Pál 80 estére, Bakos Gyula, Varga Jó­zsef, Társalgási színész: Szeroethv Endre, Beste Mikié* i ZENEKAR M. kif. 9 Hunyadi János honvéd gyalogezred zenekara. MŰSORTERV Operák: Aida, Rigoletto, Álarcos­bál, Pillangkisasbzony, Bánk bán, Va­rázsfuvola. Tannhauser, Balett est Klassziktis próza (ciklus); Oedi­pus király, Rómeó és Júlia, Ahogy tetszik, Velencei kalmár, Tartuffe, Nóra. Medea. Klas-üikHo operett (ertfus): Ripp van Winkle, Koldusdiák, Éva, Herceg­kisasszony. Háry János. Nebántsyl­Prózai njrfnnsaeok: Bolond Asvay­ué, Négyes. Hősök nélkfli, Gazdátlan asszony, Koncert, Dominó, Sainház, Kit szerelek * Felutitják ezenkivől a Maplnmrnte eiőtlói. Haláltánc** é« a Bizáncot Operr tiugfOnságok: Vén diófp, Bo­ronkav lánvok Aranysárga falevél, Kiitv-Kati-Kaiinka, Száz szál piros ráfáz. Mirie főhadnagy, Féket* pil­langó­IkoéivMfJát*; MiR' •jok Vedet) Bi*ut»td); Viharát m> Özv. Wagner Gyuláné, Taschler Margit halála A Teleknutcai Taschler-bázban, meg a >gyereketc, akit aggódó íélsz­amelynik egész beosztása, berendezé se éppen olyan most is, amilyen fél­század előtt volt, vagy még régebben, — tizenhét éve nem volt temetés. Akkor kisérték belőle utolsó útjára a Nagytatát. Patinás az utca és patinás ez a tinóm formájú magasföldszintes ház, igazi patrícius-fészek. Kényelmesek a bútorai, az öreg foteljei, értékesek voltak minden időkben a benne lakó családtagok, akik közül most távozott az elköltözőttek után 84 éves korá­ban öav. Wagner Gyuláné, leányne­vén Taschler Margit, a Szeged életé­ben bosszú évtizedeken át jelentősé­ges ncv utolsó viselője. Leánya volt Taschler Józsefnek, Szeged egykori polgármesterének, majd főkapitányának, aki a szabad­ságharc után jött a Dunáutulról Sze­gedre, — egyetlen nővére volt a két Taschler-fiunak, az Endrének, meg a Jóskának, bár NagytatAt odahaza An­dornak hívták. A Taschlerek olyan benszülöttek­ké váltak a nagy alföldi városban, mintha minden ősük innen indult vol. na, — példái maradnak mindig an­nak a hatalmas folyamatnak, erőnek, amely sok szegcdi bizonyság szerint ai Idegen hangzású név mellett is megtart valakit megalkuvást, kon­junkturát nem ismerő magyarnak, a magyar föld, a magyar levegő, a ma­gyar lelkiség tisztességesének és fa­natikusának. Aa öreg Taschler StuhI Sándor­nak, a hires tréfacsináló felsővárosi sebészorvosnak, Ludmilla lányát vet­te ei, de nem vetette meg a tréfál ez a körszakállas, sokszor komornak tartott, alapjában derűs viilágszem­lólctfl közéletü férfiú seuv A Tcleki­utcai esaládi ház a szó teljes értei­mében is az maradt s nem eshetett ünnep, vagy vasárnap anélkül, hogy együtt ne ebédeljen benne az egész család, természetesen Margit is, miot már Wagner Gyula ügyvéd felesé­ge az urával. Az együvétartozás ér­zése ritka helyon alakult ki ennyire, ilyen melegséggel, megértéssel. Wag­ner nagyon korán, 4Ü éves korában, elhunyt, apró Gyula fiát hagyva hát­ra s akar az özvegy hazament a régi családhoz. Mai emberek talán kevesen értik meg, bogy ez nem tör­ténhetett másképpen s itt csak év­számok közelíthetik meg a teljes ma­gyarázó értelmet. Idb. Wagner Gyula íSüJiben halt meg, öreg Taschler József 1902­ben, viszont az özvegye (StuhlSán­dor és Steiohardt Borbála lá­nya) tizenhat évvel élte tul s 1918 januárjában hunyt el 85 éves korá­ban. De az urán kivül cl kellett még temetnie kisebbik Hát, József járás­birót is. Típusa a Nagyasszonynak, ak| nem önmaga aggatta magára ezt a kivételes és megtisztelő érmet Az ilyesmit hosszú élet jutalmaként az emberiséig adományozza példaadás­ban töretlen életért és egyhangúlag nem vitatkozások ntán, legkevésbé szótöbbséggel. Oh. mennyire hozzá­tartozott ehhez a levegőhői Taschler Margit js, mindenben méltó a ritka egyéniségű mamához. kultúrában, szívbeli értékekben folytatólagos Nagyasszonyt Ha valaki megírja egyszer Szeged polgári regényét, magának a polgár­ságnak történetét, az egésznek" köz­pontja legjellemzőbben • Tasrh­ler-család lehet. Legelőször az ide­genlből átültetett fák — a Stuhl, a Stoinhardt, a Taschler Ős a Wagner — elágazása, egybeolvadása, aztán a két »fiu«, akik1 előkelő pozícióba futnak, sokfélül vannak kiszemelve esalád­iUpitásm, mégis agglegények "w» lfdPak mórt aa nam lehet, hogy ma­gba kwviáb' a mamát. Varaltkit. szel kisérnek végig élete kezdő utain, iskoláin, majd lélekben a világháború szörnyűségein s épp olyan türelmet­lenül várják a híradásait, mint a leg­szegényebb kétkézi munkás. — Hogy jövök én hozzá, hogy egy vadidegennek a lányát az élete végéig eltartsam? — mondogatta a lelke végtelen sok melegségét ciniz­musba takaró Nagytata, akit a >Ui­sebbikkeJí együtt csak a halál tu­dott kiszakítani a családból, a csalá­di körből. Amúgy elparoellázódik minden gyümölcse a szorgos munkának, év­tizedek igyekezetének, — igy a 'gye­rek* gondtalanul folytathatja tanul­mányait, könnyebben birkózik meg az élettel, csak az övé maradjon minden megosztatlanul. OHytan korán iutotl úgyis árvaságra. Aztán lassankint magukra ma­radtak Wagnerné Taschler Margit, meg Gyula fia, akit mérnöki pályája hol erre sodort, hol arra, végül is műszaki tanácsosként korán nyugdíj­ba vonult, hogy ne legyen a mama egyedül, a kis családi birtokkal mit bajlódjon segítség nélkül, Egyedül azért nem volt Wagnerné s bár köz­szerepet sosem vitt, a háza tele volt látogatóval, akkora megbecsülés és szeretet fogta körül, annyian fordul­tak hozzá hol simogatásért, hol ta­nácsért, hol csak hotgv az emelke­dett szellemében gyönyörködjenek, okos szavát hallják. Régi nagy famíliák szobához hiven a Taschler-család cselédjei in­nen mentek férjhez, a generációk vál­tották fel egvmásf, a munkás, a bé­res ivadéka folytatta ott, ahol aPÍ* anyja elhagyta, ott végtelen sori ér­tek a keresztgyerekek s ünnepi kalmükkor tisztességének érezte * más körülményekbe került rég' * kalmazott is, hogy apróságait csinos­ra fésült fejjel, felpántlikázva, bemu­tatta a Nagyasszonynak, az Endrt úrnak, a Gyula úrfinak. Az imm»r Wagner-házban a cégi helyén ma­radt minden bútor, ebben a házban épp ugy sütötték a kalácsot, mint 3 nagymama korában, ételek ize legfel­jebb annyit változott, amennyire 1 megszűkült és megnehezodett éj® kényszeritette, — a zamatot az emlék adta meg, száz finom megszokás, ha­gyomány, bennük az egész mult ho­mályába soha nem veszhető finom árnyalatai, folytatása a régi kornak­Amelynek a meséi is elevenen élte* az immár fehérhajúvá lett Margt' néni, — mindenki Margit nénije ajakán. Most valamennyit elvitte magává' a másvilágra és türelemmel visel' betegségének sok fájdalma is emlék marad, akárcsak régi generációk vében az egyénisége. Története, mi*' a ritjka kiválasztottaki értékesekké annvf hogy nincs története. Példái® annak, hogyan lehet szük kerete között is egy értékes életet leélni * jóság, a végtelen szeretet, a csálé®1 érzés, a leik! nemesség dűs szinei íe" szik feledhetetlenné. (szv.f ÍW Wagner Gyuláné a Falcftí szentségek felvétele után Hunyta örök" .álomra szemét. Temetése "tó­pénteken délután 5 oraltof Tesz * Dugónlés-tomető Hiilön Halotfash®' zából, Az engesztelő szontmfse'áldc­zatot ma délelőtt 16 'órakor a felső­városi templomban mutatják lelkiüdveért Az olvasó irja Az „Aida" a Margitszigeten Tisztel Szerkesztő Ur! Egyik fő. ban, amely nyaranta s így most '* városi lap hiradása szerint a mar j az egész országban fellángol, n^U gitszigeti szabadtéri színpadon új már"súrolja Szeged érdekeit, rendezésben bemutatásra kerül az 'Aida* Híg szerint a bemutatót au­gusztus elejére tervezik Helge Rqs­waenge kamaraénekes vendégsze­replésével. — Lehetetlen, hogy ez a hfr meg ne dobogtassa kissé a sze­gedig szíveket Az Aidát a Szegedi Szabadtéri Játékok rondezőbizott­sága tűzte műsorára a legutoljára rendezett dómtóri játékok alkalmá­val és még ma is feledhetetlerül él emlékezetünkbon az a csodálatos három este, amikor Németh Má­ria, Némethy Ella, Halmos János és Kóréh Endre zengték a szegedi székesegyház előtt Verdi örökszép melódiáit Tudjuk nagyon jól, hogy a szegedi játékok megrendezése a mostani időkben nagy akadályokba ütközik, főleg az ellátási nehézsé­gek miatt a 'szabadtéri láz* azon­szerzett jogait. Éppen ezért a v*' rosnak döntenie kellene, fenutart­ja-e igényét a jövőre vonatkozólag a játékok megrendezésé,re, vagy '** mond arról. Előbbi esetben VS** nis tiltakozni kellene az ország kü­lönböző helyein ötletszerűen ni"*' rendezésre kerülő szabadtéri kok ellen, amelyek ronthatják feltámasztandó szegedi játékok b telét Ami a margitszigeti szahfidte' ri színpadot illeti, addig, aiuÍF * szigeten operettelőadások folyt® • semmi kifogásunk nem lehetett f* ^ ellen a produkálók ellen, most Mj"' ban, hogy a Sziget kezdi átvenni szegedi repertoárt, úgy érezzük CCP ártupa illetékeseknek legalább «*. jelentőségű nyilatkozatot t«fp Tisztelettel: Aláírás. A szegedi locsolóautó Hódmezővásárhelyről kuytuk az illa ezeket is permeteznék a alábbi levelet: 'Tekintetes Szer-'esi yipugar»ival, felüdülne » " tőség! Ma délután Szegeden jártam vónyaat és hálából üdítené a és megfigyeltem, bogy 5 óra 36 gőt. Erre pedig a város lakosa^^ perekor majd ezután a 3. számú lo­Bsóiló gépkocsi öntözte a Boldog­assaony-sugárútat és a Béesi-körút éa a Szent Ferene-ntca közt. A vi­zet mindig esak a kocsiút kövére e$eaatetta. Blzoeyosau aaévt, inert igy s'tól az utasítás*. Az út kétől szükségük van­Ez is fokozz* uemzeti munkabírást. Kérem a kintotas Szerkesztőséget, hog? 1 gyen szíves ezt lapjában , ni. A locsolás felmerülő többkbltst ge bizonyosan visszatérői egé«W0» lm ás munkaerőbe­áüw Msóúó" Wi-' HódjwsővisürbelTt, 1S48. iuliW * pókhálósan eoed a taomjútágiól.Jen. őszinte tisstalettal'• Atdirds*

Next

/
Thumbnails
Contents