Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-24 / 166. szám

rtMtotért Mrggmtás *é« folyik A bizottságnak ncswtatatt társulati névsor egyébként a következő: IGA Mt A VARA* Igazgató: vitéz Bánky Róbert, társigazgatók: Bánky Elemér, Orosz Barna, igazgatóhelyettes és «perett•firendező: felpéegi Ihász Aladár, prósai főrendező: Bóth Béla. dramaturg'ötttkár: dr. Bokor látván, szcenikai vezető: vitéz Zsembory József, bérletetfsi* kiküldött titkár: Bartos Ernő. gazdasági titkár: Gőmöry László, fitcár: dr. Vérady Szabolcs, pénztári főellenőr: dr. Zoltán Gézáné, könyvelő és trodattsztviselő: Gyólaj Mária, igyelők: Bágyoni Szabó Dávid. Besse MfkJós. nézőtéri főellenőr: Bereng József, sztnhásgondnok • Bózsó István. MÜVÍSSÍ-SZKMÉLYJIET Énpbes primadonnák: Radnóthy Éva 130 estére. Zlmonvi Márta 100 estére, sCTihrett-prfmadonna- Haiyzos frén, swtírett: K Bodnár Miri má«odsjfuhrett» Nagy Anna. «zubrett komiks: Pénsv Márta 1M estére. Rnttkay Mária, kómlka: Völrsey Rózsi 160 estére, Szánthó Mária, hősnő: Bulla Rima 20 estére. Somlav Júlia 160 estére. Szép Ilonka 50 estére, Szilágyi Szabó Eszter 160 estére, Botond Mária 50 estére, fserna Brigitta. Vaiva: Tnray Ida 20 estére. Bán Tbolva 50 estére, Rédev Kató 50 estére, Parragh Éva. Nagy Mata. Szende: Slrnor Erzsi 90 estére, Pelsöezv Irén SO estére, T őlóp Viola 100 estére. Mattyasovszky Jtejka 100 esfére. Anyasztnésznő: Hatass? Mariska 50 estére, Bordás Róasi Ml estére, Horváth Mária, Fiatal anya: Árpád Margit 30 estére, társalgási színésznő: Dénes Anna. S. Farkas Anna. Énekes bonviván: Sárdy János 30 estére Márkus Lajos. Madarász László too estére, Kwvách Aladár 50 estére, Táncos bonvlván: Nagyajtay György 1CD estére. Táncos komikus: Károlyi Vilmee, Solyiuossy Imre. Hős: Somlay Arihur 10 estére, Hajmássy Miklós 10 estére, Főidényi László Sfí estére, SoÜbf György 50 esfére, Bende László, SzapAry Sándor. Szerelmes színész: Perénvi László 90 estére, Pélóezy László 80 esfére, Ladányi Ferenc, Baló László, Halász Géza. Petöházy Mikiós. Sihe, d«r: dr. Várzdy Szabolcs, Dékány László, Apaszinész: Seentiványi Béla 100 estére, Miskey József, Bágvoni Szabó Dávid Buffó: Ihász Aladár, Fülöp Sándor 50 estére. J«9wn•zinéea és kémikus: Pethea Ferenc 20 estére, Juhász József % estére, Al"Zeghy Lajos 50 estére, Veszély Pál 80 estére, Bakos Gyula, Varga József, Társalgási színész: Szeroethv Endre, Beste Mikié* i ZENEKAR M. kif. 9 Hunyadi János honvéd gyalogezred zenekara. MŰSORTERV Operák: Aida, Rigoletto, Álarcosbál, Pillangkisasbzony, Bánk bán, Varázsfuvola. Tannhauser, Balett est Klassziktis próza (ciklus); Oedipus király, Rómeó és Júlia, Ahogy tetszik, Velencei kalmár, Tartuffe, Nóra. Medea. Klas-üikHo operett (ertfus): Ripp van Winkle, Koldusdiák, Éva, Hercegkisasszony. Háry János. NebántsylPrózai njrfnnsaeok: Bolond Asvayué, Négyes. Hősök nélkfli, Gazdátlan asszony, Koncert, Dominó, Sainház, Kit szerelek * Felutitják ezenkivől a Maplnmrnte eiőtlói. Haláltánc** é« a Bizáncot Operr tiugfOnságok: Vén diófp, Boronkav lánvok Aranysárga falevél, Kiitv-Kati-Kaiinka, Száz szál piros ráfáz. Mirie főhadnagy, Féket* pillangóIkoéivMfJát*; MiR' •jok Vedet) Bi*ut»td); Viharát m> Özv. Wagner Gyuláné, Taschler Margit halála A Teleknutcai Taschler-bázban, meg a >gyereketc, akit aggódó íélszamelynik egész beosztása, berendezé se éppen olyan most is, amilyen félszázad előtt volt, vagy még régebben, — tizenhét éve nem volt temetés. Akkor kisérték belőle utolsó útjára a Nagytatát. Patinás az utca és patinás ez a tinóm formájú magasföldszintes ház, igazi patrícius-fészek. Kényelmesek a bútorai, az öreg foteljei, értékesek voltak minden időkben a benne lakó családtagok, akik közül most távozott az elköltözőttek után 84 éves korában öav. Wagner Gyuláné, leánynevén Taschler Margit, a Szeged életében bosszú évtizedeken át jelentőséges ncv utolsó viselője. Leánya volt Taschler Józsefnek, Szeged egykori polgármesterének, majd főkapitányának, aki a szabadságharc után jött a Dunáutulról Szegedre, — egyetlen nővére volt a két Taschler-fiunak, az Endrének, meg a Jóskának, bár NagytatAt odahaza Andornak hívták. A Taschlerek olyan benszülöttekké váltak a nagy alföldi városban, mintha minden ősük innen indult vol. na, — példái maradnak mindig annak a hatalmas folyamatnak, erőnek, amely sok szegcdi bizonyság szerint ai Idegen hangzású név mellett is megtart valakit megalkuvást, konjunkturát nem ismerő magyarnak, a magyar föld, a magyar levegő, a magyar lelkiség tisztességesének és fanatikusának. Aa öreg Taschler StuhI Sándornak, a hires tréfacsináló felsővárosi sebészorvosnak, Ludmilla lányát vette ei, de nem vetette meg a tréfál ez a körszakállas, sokszor komornak tartott, alapjában derűs viilágszemlólctfl közéletü férfiú seuv A Tclekiutcai esaládi ház a szó teljes érteimében is az maradt s nem eshetett ünnep, vagy vasárnap anélkül, hogy együtt ne ebédeljen benne az egész család, természetesen Margit is, miot már Wagner Gyula ügyvéd felesége az urával. Az együvétartozás érzése ritka helyon alakult ki ennyire, ilyen melegséggel, megértéssel. Wagner nagyon korán, 4Ü éves korában, elhunyt, apró Gyula fiát hagyva hátra s akar az özvegy hazament a régi családhoz. Mai emberek talán kevesen értik meg, bogy ez nem történhetett másképpen s itt csak évszámok közelíthetik meg a teljes magyarázó értelmet. Idb. Wagner Gyula íSüJiben halt meg, öreg Taschler József 1902ben, viszont az özvegye (StuhlSándor és Steiohardt Borbála lánya) tizenhat évvel élte tul s 1918 januárjában hunyt el 85 éves korában. De az urán kivül cl kellett még temetnie kisebbik Hát, József járásbirót is. Típusa a Nagyasszonynak, ak| nem önmaga aggatta magára ezt a kivételes és megtisztelő érmet Az ilyesmit hosszú élet jutalmaként az emberiséig adományozza példaadásban töretlen életért és egyhangúlag nem vitatkozások ntán, legkevésbé szótöbbséggel. Oh. mennyire hozzátartozott ehhez a levegőhői Taschler Margit js, mindenben méltó a ritka egyéniségű mamához. kultúrában, szívbeli értékekben folytatólagos Nagyasszonyt Ha valaki megírja egyszer Szeged polgári regényét, magának a polgárságnak történetét, az egésznek" központja legjellemzőbben • Tasrhler-család lehet. Legelőször az idegenlből átültetett fák — a Stuhl, a Stoinhardt, a Taschler Ős a Wagner — elágazása, egybeolvadása, aztán a két »fiu«, akik1 előkelő pozícióba futnak, sokfélül vannak kiszemelve esaládiUpitásm, mégis agglegények "w» lfdPak mórt aa nam lehet, hogy magba kwviáb' a mamát. Varaltkit. szel kisérnek végig élete kezdő utain, iskoláin, majd lélekben a világháború szörnyűségein s épp olyan türelmetlenül várják a híradásait, mint a legszegényebb kétkézi munkás. — Hogy jövök én hozzá, hogy egy vadidegennek a lányát az élete végéig eltartsam? — mondogatta a lelke végtelen sok melegségét cinizmusba takaró Nagytata, akit a >UisebbikkeJí együtt csak a halál tudott kiszakítani a családból, a családi körből. Amúgy elparoellázódik minden gyümölcse a szorgos munkának, évtizedek igyekezetének, — igy a 'gyerek* gondtalanul folytathatja tanulmányait, könnyebben birkózik meg az élettel, csak az övé maradjon minden megosztatlanul. OHytan korán iutotl úgyis árvaságra. Aztán lassankint magukra maradtak Wagnerné Taschler Margit, meg Gyula fia, akit mérnöki pályája hol erre sodort, hol arra, végül is műszaki tanácsosként korán nyugdíjba vonult, hogy ne legyen a mama egyedül, a kis családi birtokkal mit bajlódjon segítség nélkül, Egyedül azért nem volt Wagnerné s bár közszerepet sosem vitt, a háza tele volt látogatóval, akkora megbecsülés és szeretet fogta körül, annyian fordultak hozzá hol simogatásért, hol tanácsért, hol csak hotgv az emelkedett szellemében gyönyörködjenek, okos szavát hallják. Régi nagy famíliák szobához hiven a Taschler-család cselédjei innen mentek férjhez, a generációk váltották fel egvmásf, a munkás, a béres ivadéka folytatta ott, ahol aPÍ* anyja elhagyta, ott végtelen sori értek a keresztgyerekek s ünnepi kalmükkor tisztességének érezte * más körülményekbe került rég' * kalmazott is, hogy apróságait csinosra fésült fejjel, felpántlikázva, bemutatta a Nagyasszonynak, az Endrt úrnak, a Gyula úrfinak. Az imm»r Wagner-házban a cégi helyén maradt minden bútor, ebben a házban épp ugy sütötték a kalácsot, mint 3 nagymama korában, ételek ize legfeljebb annyit változott, amennyire 1 megszűkült és megnehezodett éj® kényszeritette, — a zamatot az emlék adta meg, száz finom megszokás, hagyomány, bennük az egész mult homályába soha nem veszhető finom árnyalatai, folytatása a régi kornakAmelynek a meséi is elevenen élte* az immár fehérhajúvá lett Margt' néni, — mindenki Margit nénije ajakán. Most valamennyit elvitte magává' a másvilágra és türelemmel visel' betegségének sok fájdalma is emlék marad, akárcsak régi generációk vében az egyénisége. Története, mi*' a ritjka kiválasztottaki értékesekké annvf hogy nincs története. Példái® annak, hogyan lehet szük kerete között is egy értékes életet leélni * jóság, a végtelen szeretet, a csálé®1 érzés, a leik! nemesség dűs szinei íe" szik feledhetetlenné. (szv.f ÍW Wagner Gyuláné a Falcftí szentségek felvétele után Hunyta örök" .álomra szemét. Temetése "tópénteken délután 5 oraltof Tesz * Dugónlés-tomető Hiilön Halotfash®' zából, Az engesztelő szontmfse'áldczatot ma délelőtt 16 'órakor a felsővárosi templomban mutatják lelkiüdveért Az olvasó irja Az „Aida" a Margitszigeten Tisztel Szerkesztő Ur! Egyik fő. ban, amely nyaranta s így most '* városi lap hiradása szerint a mar j az egész országban fellángol, n^U gitszigeti szabadtéri színpadon új már"súrolja Szeged érdekeit, rendezésben bemutatásra kerül az 'Aida* Híg szerint a bemutatót augusztus elejére tervezik Helge Rqswaenge kamaraénekes vendégszereplésével. — Lehetetlen, hogy ez a hfr meg ne dobogtassa kissé a szegedig szíveket Az Aidát a Szegedi Szabadtéri Játékok rondezőbizottsága tűzte műsorára a legutoljára rendezett dómtóri játékok alkalmával és még ma is feledhetetlerül él emlékezetünkbon az a csodálatos három este, amikor Németh Mária, Némethy Ella, Halmos János és Kóréh Endre zengték a szegedi székesegyház előtt Verdi örökszép melódiáit Tudjuk nagyon jól, hogy a szegedi játékok megrendezése a mostani időkben nagy akadályokba ütközik, főleg az ellátási nehézségek miatt a 'szabadtéri láz* azonszerzett jogait. Éppen ezért a v*' rosnak döntenie kellene, fenutartja-e igényét a jövőre vonatkozólag a játékok megrendezésé,re, vagy '** mond arról. Előbbi esetben VS** nis tiltakozni kellene az ország különböző helyein ötletszerűen ni"*' rendezésre kerülő szabadtéri kok ellen, amelyek ronthatják feltámasztandó szegedi játékok b telét Ami a margitszigeti szahfidte' ri színpadot illeti, addig, aiuÍF * szigeten operettelőadások folyt® • semmi kifogásunk nem lehetett f* ^ ellen a produkálók ellen, most Mj"' ban, hogy a Sziget kezdi átvenni szegedi repertoárt, úgy érezzük CCP ártupa illetékeseknek legalább «*. jelentőségű nyilatkozatot t«fp Tisztelettel: Aláírás. A szegedi locsolóautó Hódmezővásárhelyről kuytuk az illa ezeket is permeteznék a alábbi levelet: 'Tekintetes Szer-'esi yipugar»ival, felüdülne » " tőség! Ma délután Szegeden jártam vónyaat és hálából üdítené a és megfigyeltem, bogy 5 óra 36 gőt. Erre pedig a város lakosa^^ perekor majd ezután a 3. számú loBsóiló gépkocsi öntözte a Boldogassaony-sugárútat és a Béesi-körút éa a Szent Ferene-ntca közt. A vizet mindig esak a kocsiút kövére e$eaatetta. Blzoeyosau aaévt, inert igy s'tól az utasítás*. Az út kétől szükségük vanEz is fokozz* uemzeti munkabírást. Kérem a kintotas Szerkesztőséget, hog? 1 gyen szíves ezt lapjában , ni. A locsolás felmerülő többkbltst ge bizonyosan visszatérői egé«W0» lm ás munkaerőbeáüw Msóúó" Wi-' HódjwsővisürbelTt, 1S48. iuliW * pókhálósan eoed a taomjútágiól.Jen. őszinte tisstalettal'• Atdirds*