Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-23 / 165. szám

„Megfizethetetlenül drága a szegedi bérkocsi" — panaszolja a közönség .Tönkremegyünk a mai tariía mellett" — hangoztetják a bérsocsisok ff (~A BÓlmngyarorszóg műnkatársá tói) A* utóbbi időben .ürün érkeznek hozzánk panaszok, amelyek a szegedi bérkocsi fuvarozás körüli anomáliákat teszik szóvá. Szinte mindennapié eeet, hogy a bérkocsi sok a megállapított tarifánál jóval magasabb árat kérnek, vagy egyáltalán nem vállalják a fuvart, ha alkudni kezdenek velük. A bérkocsi használata na nem passzió, azt Bsak" akkor veszi igénybe sz ember, h'a elkerühetetlen szükség van rá. Annál bosszantóbb az a szintén nemritkán előforduló eset, hogy a megrendelt kocsi egy szerűen nem jelentkezik, annak ellenére, hogy 0 fuvart félvállalta. Ezzel az ntóbbi panasszal néhány esetben már a rendőri kihágás! büntetőbíróság ís foglalkozott. Igy * közelmúltban dr. Vifágh Béla tartalékos százados, a Vírágh'-BWkrászda társtulajdonosa tett feljelentést az egyik bérkocsi tulajdonosa ellen, aki a fuvart felvállalta, azonban a megrendelt kocsit nem küldte el. A kitűzött tárgyaláson a bérkocsis az idézés ellenére meg sem jetént, Így a rendőri büntetőhiró mulasztási Ítéletet h'ozott ellene. A tarifadrágitás miatt is több feljelentén érkezett a rendőrséghez. Legntóbb at egyik bérkocsis ae alsóvárosi plébániára nyolc pengőért vitt két egyházi személyiséget, ami a megállapított tarifa négyszeresének felel meg. Ebben az ügyben még folyamatban van az eljárás. Panaszkodik a közönség 'A szerkesztőségünkhöz érkezett panaszok közül ismertetjük Sántha Péter levelét, amely tömör foglalata a bérkocsisok elleni összes észrevételeknek. »Ott tartünk — írja levelében a panaszos —, bogy a szegedi bérkocsisok nyakló nélküli drágításai következtében a bérkocsi viteldija ma már jóval dtágóbb. mint a bérautóé. Magamfajta, kevésjövedelmü polgárnak ma már a legnagyobb lnkszüs bérkocsiba ülni. mert a hatóságilag megállapított tarifának fittyet hányva, három-négy pengőt követelnek egy nyoletis perCes álért. Gyakran előfordul az Is. Kogy a pályaudvaron kocsi hiányában töhb ntas szövetkezik össze közös kocsi használatára és akárhány eset van rá. bogy minden utastól különkülön bevasalják a három-négy pengő fuvardijat. Emiatt sokszor parázs vita támad, a végén azonban az ember kifizeti a jogtalanül követelt díjtöbbletet is. mert nincs mindenkinek Ideje a rendőrséghez fordulni védelmet kérni. Aki az 'állomásié! messze lakik és Csomagokkel érkezik ki van szolgáltatva a bérkocsisok követelődzíselnek. Napirenden vannak • fuvarm&fftagodd&ok is. A »p&*ut« elébb végiggusztálják és ba nea nézik ki a *mítob fa var* szerűen kijelentik, hogy a kocsi foglalt Ha pedig az érdekük ngy kívánja és jobb fuvar akad, a megrendelt időrg elfelejtenek az utasért elmenni, kelemetlen Kelyztben hozva az elutazni akarót. Sürgős hatósági beavatkozásért kiáltanak ezek a állapotok. Gazdasági életünk minden terén könyörtelenül lesújt a hatóság keze az árdrágítókra, esak éppen ebben a szakmában szabad a vásár.* Itt az Ideje, hogy a hatóság belenyúljon ebbe a a darázsfészekbe és szigorúan Írja elő az árakat. Ha az nem segít kötelezni kellene a bérkocsisokat, Hogy _ taxamétert, szereljenek a kocsijukra. A polgárság minden áldozatot meghoz a mai háborús időkben a szent célok érdekében, de elvárja, hogy megvédelmezzék az ilyenfajta kizsákmányolással szemben.* Panaszkodik a bérkocsis A panaszokkal kapcsolatban megkérdeztük a bérkocsisok egyesületének elnökét. Vörös Ferencet, mit szól ő mindezekhez? — Nem vonom kétségbe — mondja a bérkocsisok elnöke —, Kogy a panaszban felsorolt, esetek valóban megtörténtek, sajnálatosnak tartom. Kogy a közönség egyes kirívó esetekhői mindjárt általánosít és az egész szakmát bevádolja. Ami a fuvar, esetleges megragadását, vagy a felvállalt fiivar nemteljesitésél illeti, ha ilyen esetek megtörténtek, ugy azt mi mattunk is a legnagyobb mértkben elitéljük. Éppen azért tömörültünk egyesületbe, hogy közös érdekeinket megvédjük. Ha tehát valaki túlkapásokat követ el, az ellen mi magunk is a leghatározottabban fellépünk- A fuvar megtagadása, Ha arra az illetőnek bem volt különösebb oka. de főként a rendelt fuvar nem teljesítése megingathatja a közönség bizalmát irántunk, árt a mi hitelünknek, ennek megtorlása tehát szükséges. Szeretnénk azonban, ha a közönség nem általánosítana és egyesek túlkapásaiért nem tenné felelőssé az egész szakmát. — Ami a tarifa betartását illeti, ez már más kérdés, amivel kapcsolatban mi bérkocsisok valamenynyien szívesen Csatlakozunk a panasztevő nr indítványához1 teremtsen sürgősen rendet a hatóság! Mi is ezt kérjük és ha ez megtörténik, ezt csak a legnagyobb lelki megnyugvással vehetjük majd tudomásul. Pillanatra sem hisszük ugyanis, hogy bármely hatóság is olyan Intézkedést hozhatna, amely egy ipara után élő és utána adótfizető szakmát megnyomorítana, vagy pláne egzisztenciáját tönkretenné. EzerkilevCszáztiz óta, tehát harmmckét 'éven át változatlanul ugyanazzal a tarifával dolgoáünk, közben lezajlott egy világháború, most már a másiknak ie a kellős közepében vagyunk, az élet aSs egész vonalon megdrágult. Minden szakma a változott viszonyokhoz alkalmazott árakon dolgozik, egyedül csak mi kényszerülünk betartani azt a tarifát, amelyet még 1910-ben írtak elő. Vörös elnök", Kogy nagyobb" nyomatékot adjon szavainak, előmutatja azt a keménypapírra nyomatott díjszabást, amit minden bérkocsis köteles a kocsiban az utassal szemközt állandóan kifüggesztve tartani. Tagadhatatlanul meglepődünk, amikor ezt olvassuk rajta: *A M. kir. Kereskedelmi Miniszter űr 67741—1925. XIX. sz'ámV rendeletévél módosított tarifa.* 1 Ez bizony azt jelenti, bogy a díjtáblázatban szereplő számokat 1925ben állapították meg. "Azaz: 'módosították*. Ami viszont nem emelést jelent. Csupán azt, Kggy 1925-ben lépett életbe a pengőszámitás. a fuvírdijtételeket tehát, amelyek addig papirkorOnákban voltak megállapítva. egyszerűen átszámították pengóértékre• Bizony azóta sok idő telt el s történt is egy és más változás a nagyvilágban. Az intervju a »standon* történik, a Széchenyi-téri bérkocsin llomáson és Vörös elnököt félkörben veszik körül az érdeklődő szaktársak. Gondterhes, elborult arccal Hallgatják elnökük panaszkodását és mindegyik tud valamit hozzátoldani. — Békében negyven fillér volt egy patkó, ma két pengő — szól közbe az egyik. — Nem kell hnsz évre visszamenni. elég, ha fisak a tavalyi árakkal hasonlítjuk össze —„ .mondj* a másik. Most egy éve még három pengő küsz fillér volt egy vasalás, ma hét pengő húszat fizetünk érte. — Az ostornyél ára hatvan fillér volt, ma tiz-tizenlcét pengő. Az ostor szijj ára husz fillérről egy pengő húszra ugrott. A tizenkét pengős lótakaró ma hetven pengőbe keri'd. Egy küllő javításáért tavaly még hatvan fillért fizettünk, ma pengő ötvenet kémek érte. A kocsi fényezésért harminc pengőt számítottak, ma ez száz pengőt kóstál. Az adónk is száz százalékkal emelkedett. Folyik a panasz, a drágulások elsorolásának nem akar vége szabadni. Majd ismét az elnök veszi át a szót: I — Amikor a ma is érvényben levő tarifát megállapították, nyolc pengő volt egy mázsa abrak, ma pedig huszonhárom pengő hatvan fillérben van hatóságilag megállapítva. Tették megmondani, mit junkt A standon Hosszn sorban 'álldogálnak az egylovasok. Sorra mutogatják a lovaikat a bérkocsisok. Bizony egyik-másik szánalmas látvány: csontjaik kiállnak, Kaeuk horpadt a bordákat meg lehet Bomolni. Amikor az elmült évben nyoE pengőben maximálták a szálas takarmány árát egyik napról a másikra eltűnt a Mar s-t érről minden széna és lóhere. Azért kerestük fel a bérkocsisakat, hogy alkalmat adjunk nekik arra, hogy nyilatkozzanak: mtt szólnak a közönség panaszaihoz. Most azűtán a panaszok olyan zuhatagát kapjuk, ami mellett szinte eltörpül az, hogy akad a bérkocsisok között egy-két tarifaáthágó és olyan, aki nem tartja be a fffvafvállaló igéretét. Ami még a drágaságnál is nagyobb bai A drágaság még nem a legnagyobb panasz. A legnagyobb baj szerintük az, hogy nem tudnák szerezni az állataiknak takarmányt. — Kedden fentjártunk a városházán küldöttségileg és élőszóval terjesztettük elő a távollevő polgármester Tfr helyettesének, vitéz Szabó Géza tanácsnok nrnak kérésünkéi Hogy valami módon juttassanak állataink részére takarmányt- Előadtuk, hogy képtelenek vagyunk at állatainkat tovább tnftani. Ezerezerkétszáz pengőt érő lovaint páf hét előtt ngy tönkresoványedtak. liogy a lómészarosnak vagyunk kénytelenek eladni Hatvan-nyolcvan pengőért de még levágásra la tnlsovánvak. — Szóbeli előterjesztésünket írásba foglalva szerdán délelőtt Ke; nyújtottuk és ehKen rámutattunk arra. Kogy legfeljebb csak vasár napig bírjuk állatainkat élelmezni Heti huszonöt-harminc kTl'ő abrak hatósági kiutalása az egyetlen hetőség. ami még segítene ra.itnnk Ha ezt riem tudjuk megkapni, hétfőn már nem bírunk mlínkába állni. kénytelenek vagyunk' abbahagyni a bérfuvarozást és állatainkat • lómészárosnak elkótyavetyélnT A bérkocsisoknak most míndc" reményük abban van. hogy mej/ hallgatásra tatéi a kérelmük és 3 hatóságok ftélnak rá valami módot. hogv álatalknak takarmányt vehessenek. — Még bizunk — mondja az elnök reménykedve és elnéz a SzéCh'®: nyl-tér lombsátra felett a zöldzömáncos haroktorony irányába". Onnan, a tőfony alól várják a csodát ... KOZMA BÉLA VúcówtlunL- m iteennemii gabonát. A rendeletben elö rt feltételek szerint a vaPdruittnn, ju|ju8 Sl-íg beszállítóit gabona után járó korpát kiszolgáljuk. Kiss Györgyné és Kiss Géza ..Hombár1' olbizományosok Saegetl, Szánt litván-tár, gabona piaca. Rendelet a villamos energia árának megállapítására Budapest, julius 22. A hivatalog lap csütörtöki száma közli a kormány rendeletét a villamos energ;3 árának megállapítása tárgyéban. A rendelet szerint a közellátásügy1 miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértve, ha pedig a villamosúi'' fenntartója község vagy város, 3 belügy- és iparügy! miniszterrel egyetértve rendeletben megállapít hatja az 1941. évi november első napja után szolgáltatott villamos energia árát. A villamos energia vevői, (fogyasztója) kötele*. a» ff* megállapított árat fizetni.