Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-22 / 164. szám

nei S* y Szeged a népszámSálási statisztika számadatainak tükrében DÉI M A G V A fi M R *5 7 A 0 Szerda, 1942 jnlius 22. Csak egy erőteljesebb ütemű népszaporodós biztosithatja Szegednek a sorában az első helyet vidéki városok (A Délmagyarország munkatársától) A legutóbbi népszámlálás anyagának feldolgozása után a statisztikai hivatalban, de a statisztika mágián tudósai is most kezdik az anyagot a különböző részlet és szakszempontok szerint osztályozni. A' Magyar Statisztikai Szemle legutóbbi száma például a törvényhatóságok életével kapcsolatos statisztikai adatok alapján hozza nyilvánosságra igen érdekes megállapításait. Az egymást követő országgyarapodások során s az uj közigazgatási berendezkedés^ következtében törvényhatósági jagü városaink száma 21-re emelkedett. A 21 város sorrendje a népszámlálás adatai alapján a következő: 1. Bnadpest 1,162.822 2. Szeged 136.375 3. Debrecen 125.969 4. Kolozsvár 110.418 5. Szabadka 100,751 6. Nagyvárad 92-798 7. Kecskemét 87.318 8. Miskolc 77.290 9. Pécs 72.307 10. Kassai - 66.961 ÍL Hódmezővásárhely 61.729 12. Újvidék 59,864 13. Győr t 57.109 14. Szatmárnémeti 51.987 15. Székesfehérvár 48.264 16. Marosvásáshel 44.893 17. Sopron 42.205 38. Unkváí 35.155 19- Baja 32.275 20. Zombor 31.755 21. Komárom 30.811 A 21 törvényhatósági jogu város mellett hazánk mai területén 70 megyéi város, 1509 nagyközség 5074 kisközség fekszik, összesen S674 közigazgatási alapegység. Az ország jelenleg 41 vármegyei törvényhatóságra 'és 3 közigazgatási kirendeltségre (beregi, máramarosi és ungi) tagozódik. Szolgabírói járásaink száma 264, a körjegyzőségeké 1532. 'A vdfosoJi népsűrűségével kapcsolatos adatokból kitűnik, hogy legnagyobb a népsűrűség a városok közül Budapesten, ahol 1 km2-re 59977 lélek jut, mig Nagyváradon 1940, Miskolcon 1414, Győrött 1049, Pécsett 1023, Debrecenben 132, Kecskeméten 93, Szegeden 167, SzabaiBelvárosi Mozi szerdától péntekig PÁGER legjobb' filmszerepe 7 Egy leány elindul Zílahy 'Úrilány* B. nagysikerű vígjátéka. Főszereplők: PÁGER. "MEZEY. SZÖRÉNYI. 3SORTOS. MÁLY, GÓZON stb. 5. 7 9 kán 124, Hódmezővásárhelyen pedig 81 lakos él ugyanannyi területen. A városok népesedési statisztikája Szegedre nézve aggasztó adatokat tár fel. A rideg számok tükrének megvilágításában szemlélhetjük, hogy Szeged fejlődése mennyire megállt s a többi városok milyen rohamléptekkel nyomulnak Szegednek ma még tartott első helye felé Debrecen már Csak alig tízezer élekkel marad el Szeged mögött. A népesedéstndomány konklúziói arra vezetnek, hogy ha Szegeden, ahol a tökéletes stagnálást állapítja meg a statisztika, valami nem történik a most folyó tízesztendős népszámlálási ciklusban, 1951-ben, a következő népszámlálás idejére fél tétlenül helyet Cserél Debrecennél és le szorul a vidéki városok rangsorának második helyére. A statisztikai adatok tanúbizonysága szerint az elmúlt tíz évben a varosok közül a legnagyobb arányban szaporodott Miskolc (20.9 százalék. tiz év alatt több mint 13 ezer fővel), Sopron 17.6 százalék, Pécs 17.3 százalék, Marosvásárhely 14.6 százalék, Ungvár 15.8 százalék, Budapest lélekszáma 15.7 százalékkal (155 ezer fő), Debrecen 7.4 százalékkal, vagyis 8.694 fővel. Feltűnően alacsonya népszapofodási százaléka Hódmezővásárhelynek (2.3 százalék), Szegednek (1 százalék), Szatmárnémetinek (1 százalék), Szabadkának (0.7 százalék), mig Kassa —4.5 százalék és Zomb"r —1.8 százalék apadást mutat. Szeged és Hódmezővásárhely stagnáló népszaporodása erélyes figyelmeztetés a népszaporodást befolyásoló összes körülmények alapos megvizsgálására és a fennálló helyzetek gyökeres megváltoztató sára. A Bácska felszabadulása kétségtelenül előnyös hatással volt ezen a téren Szegedre. Egyrészt jelentős beköltözések történtek bizonyos hivatali kibővülések, kereskedelmi és ipari területek megnagyobbodása folytán, az iskolák és az egyetem, főleg majd a jogi kar visszaállításakor is sokat jelentenek ezen a téren, másrészt a bácskai kapcsolatok fokozatos kiépítésé és visszaállítása a jövőre nézve is biztoiitja ezt a folyamatot. Szeged szempontjából azonban ennél is fontosabb volna a Délvidék tiszántúli részeinek viszatérése, mert ennek a területnek Szeged a természetes gravitációs mezője. Egyszóval a város lélekszámának emelkedése tekintetében tapasztalhatók bizonyos jelenségek s jogos a re mény, hogy ezek a jelenségek megmutatkoznak majd a számoszlopokban is, a hangsúly azonban mégis a természetes népszaporodásnak a születési arányszám emelkedésében megnyilvánuló változásán kell hogy legyen. Itt már nemzeti érdekkel is azonossá válik a város érdeke s arra kell törekedni, hogy a születési arányszám emelkedését befolyásoló körülmények fejlődésének kedvező irányt szabjunk. Remélhető, hogy azok a nagyarányú és társadalm akciók (kisipari juttatások, házasofokőzott anya- és CseCsemővédelem, az egészségvédelem kiterjesztse, családi munkabér stb.), amelyek éppen a nemzet egészséges fejlődését s az életképes társadalmi berendezkedések kialakítását biztosítják, megteszik a hatásukat s mindezek az összes körülmények lendületet adnak a szegedi lélekszám emelkedésének s a következő népszámláláskor is megtarthatjuk vezető helyünket a vidéki városok sorában Figyelemreméltó szemügyre venni a városok területéről összeállított statisztikia adatokat is. Leg nagyobb határa a városok közül Debrecennek vani 957 kmz-ny i nagyságban, ami több mint 166 ezer kat. holdnak felel meg. Mik Debrecen ezzel az óriási határral az ország egyik legnagyobb birtokosa, addig Budapest székesfőváros területe mindössze 194 km2 (mintegy 33 ezer kat. hold). Mindjárt Debrecen titán következik a másik nagy alföldi város. Kecskemét 939 km2 területével (163 ezer kat. hold). Mindkét város egy-egy nagy puszta birtokosa: Debrecen a Hortnhágynak, Kecskemét a Bugacnak. Sorrendben a harmadik helyen van Szeged 816 km2 (142 ezer kat. hold), negyedik Szabadka 809 km2 (141 ezer kat. hold), ötödik Hódmezővásárhely 761 km' (132 ezer kat. hold). Ezzel szemben aránytag igen kevés határral rendelkez'k Kassa 93 km*. Pés 71, Miskolc 55. Győr 54. Nagyvárad 48, Komárom 39. Marosvásárhely 34, Ungvár. 29 km2. Országos iparügyi munkafelUgyelüség a termelés rendjének biztositására A felügyelőség felállításáról szóló rendelet pár napon belül megjelenik Budapest, julins 2L A napokban rendelet jelenik meg, amely intézkedik az országos iparügyi munkafelügyelőségek felállításáról. Vqrgu József kereskedelmi és iparügyi miniszter, részletes tervet dolgozott ki, amelynek alapján elkészült az Országos Iparügyi Munkaügyi Felügyelőségek felállítására vonatkozó rendelet. Varga miniszter az uj munkaügyi felügyelőségek létesitesét azért tartja szükségesnek, mert aa utóbbi években jeleutőseu rneguövekedett azoknak a jogszabályoknak a száma, amelyek kötelező erővel szabályozzák az ipari s más hasonló munkavállalók munkaviszonyát Igy, szabályozták a leghosszabb munkaidőt legkisebb munkabért, a fizetéses szabadságot stb. és a vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzését az parhatóságok, iparfelügyelőségek végezték, amelynek egyéb feladatai, ugy az ellenőrzés, mint a különböző rendelkezésekkel kapcsolatos intézkedések folytán ügy megszaporodtak, hogy a munkaügyi felügyeletet külön szervre kellett bizni. Az uj munkaügyi felügyelőség elsősorban a termelés rendjének biztosítása és annak előmozdítása érdekében fog tevékenykedni és kizárólag a munkaviszonyokra vonatkozó jogszabályok végrehajtó sát, azok helyes alkalmazását a munkaadók és a munkavállalók viszonyának a jogszabályok szerinti alakulávsát és a jogszabályoknak errevonatkozó pontos betartását el lenőrzi. Az nj Országos Ipari Munkaügyi Felügyelőség székhelye Budapesten lesz és működését már aüguszius első napjaiban meg is kezdi. Varga József kereskedelemügyi miniszter ezenkívül kerületi munkaügyi, felügyelőket fog megbízni, hogy az ország egyes részein az ellenőrzési és az irányítás munkáját ellássák Az uj Országos Ipari Munkaügyi ki az alkalmazottak életének, egészségének és testi épségének biztosítása érdekében szükséges berendezések létesítésére és fenntartására vonatkozó-jogszabályok megtartásának ellenőrzésére. Ezeket ez ügyeket továbbra is az iparfelügyeiök fogják ellenőrizni. Külföldön élő magyar ieventék magyarországi táborozása Budapest, iulius 21. A leventeintézmény busz berlini és egy kölni magyar leventét hivott meg nyári táborozásra. Mint a levente hírközpont jeienti Julius 2 és 22 között Aligán táboroztak a németországi magyar leventék és ott ifjúsági vezető kiképzést nyertek. Kedden délelőtt vitéz Kudriczy István, a leventék országos parancsnoka a táborozás sikeres befejezése után az ifjúsági vezetői vizsgát kiállt leventéket fogadta és elbúcsúztatta őket a magyar leventeintézmény nevében. A leventék Kolozsvárra utaznak, majd néhány napi ott tartózkodás után élményekkel tele térnek vissza németországi tartózkodási helyükre. A leventeintézmény sorozatosan megszervezi a különböző külföldi államokban tartózkodó magyar leventék nyári táborozását és a tudományos foglalkoztatásokat is. A berlini magyar leventecsoport volt az első, amely Kiss Ernő leventeparancsnok vezetésével dolgozott a külföldön is a S7fbh iftofiérl Széchényi, Mozi I Ma 5 7, 9 órakor ) dási kölcsönök, rházépitési akciók, Felügyelőség hatásköre nem terjed vígjáték, iFőszereplőik: HEINZ KÜEMANN. SfDA WÜST HERTA FEILER