Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-22 / 164. szám

EK Szerda Km 10 fllltr 1942. tollas 22. XTIII. eil. 164. SZ. Hofonta 2.50 Bcjgcfltm 1.20 P kaimat kólát v£í onvt 'f it Nvom"r özvetíyasf ik. Mai' lóz, esc? nrész le­sére aian­ás md* k dolgo* tét szem* )Z Iliin'1* LOSSZÚ k1' I felvét* :ni 6 ói* 5. 1. 4. KERBSZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Rosztov ellen megindult az összpontosított támadás A várost felgyújtották a német repülőgépek bombái — Berlinben megcáfolták a Voro­nyezsrol terjesztett szovjet és angol hireket — A középső frontszakaszon elesett 105 szovjet harci állás Honvédségünk dicsérete a német és olasz lapokban — Hit tenne India, ha megszállnák a japánok vő gjft t veszi1" Fotó ü» Lette sí:' ifk ; terif rdó W ­nzzel •Jielvcttcs; ;azolván?, igóri % írom ft reÜÍ és tÖ®* s irat * iramai' etes iúe?[ a tárt" fltOTI I'1,, Franci®' Most, amitől! a hábofn minden1 dühe keleten összpontosul és az egyéb harctereken folyó kisebb csa­tározások csak kísérőjelenségei a szovjet ellen indítót nagy nyári offenzívának, érdekes kérdés tisz­tázására vállalkozott a német nem­zeti szocialista párt vezető orgánu­ma, a „Völkischer Beobaehter". A „Magyart Nemzet" a „Völkischer" Cikkével foglalkozva megállapítja, hogy ennek a kérdésnek tisztáiésa azért fontos, mert tavaly nyár óta Németország fegyveres siilyának túlnyomó része a Szovjetunió meg­semmisítésének van szentelve s amikor) ennek Kapcsán arról volt sző, hogy a Kontinens legfőbb el­lensége a bolsevizmus, némelyek ezt félremagyarázták és ugy akar­ták beállítani a dolgot, mintha eb­ből a tételből német hajlandóságra lehetne következtetni egy Angliá­val való kompromisszum felé. Nyil­ván ezel a félreértéssel akar szem­beszállni a V. B. most a második front felállításáról szóló hirek ide­jén, amikor megállapítja, hogy Né­metország főellensége továbbra is 'Anglia. Németország azért harcol továbbra is a bolsevizmus ellen — teszi hozzá a V. B. —, mert meg­győződése, hogy Európát meg kell tisztítani a vörös rémtől* A voronyezsi :ló cí®!® z "fii ág *|0lt fogadod' ellentámadások ;etem ,9 vagy h SS ? • vagv®. „.iTlf' A Keleti front harctéri eseményei továbbra is a Don körül csoporto­sulnak. Ezekkel az eseményekkel kapcsolatban — amint Ottó von Heydebreck kedd reggeli jelentése mondja — német katonai körökben 11 agyon beszédessé váltak, ellentét­ben az elmúlt hét hallgatásával, ss f 1X1 ost is azonban inkább csak elvi fejtegetéseket közölnek a nyári of­fenzíva eddigi szakaszáról. Ennek során meglepő nj mozzanatokat árulnak ugyan, el, de azért minden­esetre érdekes — jegyzi meg Hey­debreck —, hogy német részről első­izben térnek ki arra az okozati ösz­szefüggésre, amely a dél felé irá­nyuló offenziva és a voronyezsi FXÍet ellenlökések között fennáll, szovjet haderőnek ezekben » -teli m^dl]1ataiban b erlini katonai k<" •tftf Gn maSának a szovjet hadveze fon V I tőségnek azt * beismerését látják. sönt ** ztosüj gös 46' óba'.­Hogy a Don—Donefl vidéken nem tudta kézben tartani a helyzetet vagy visszavetni a szövetségesek támadását, s a voronyezsi szovjet támadásokat a szovjet hadvezető­ség ama felfogásának tulajdonít­ják, hogy támadó müveletekkel e térségben megállíthatja a német hadmüveleteket, vagy legalább is esökkenthe.ti lendületüket. Ezzel kapcsolatban berlini kato­nai szakkörökben nagy nyomaték­kal tiltakoznak az ellen, ahogyan a Szovjet katonai lapja, a „Krasznaja Szvejzda" értékeli a hadászati hely­zetet Érdemesnek tartják vissza­utasítani e lapnak azt a végső kö­vetkeztetését hogy az az ellenálláB, amelyet a szovjet csapatok a szí* vetségesek támadása ellen a Doi nál kifejtettek, megakadályozta a szövetségeseket abban, hogy eredeti szándékuknak megfelelően tovább haladjanak a Volga felé, úgyhogy a nyári offenziva lökési irányának dél felé való elfordulása tulajdon­képpen jobb lehetőség híján létrejött offenzívának tekinthető. Berlinben megjegyzik, hogy a Szovjet katonai lapja nagyon megkönnyíti felada­tát ha igy magyarázza a történte­ket Mindenesetre kitűnik azonban, hogy a szovjet hadvezetőségnek a voronyezsi térségben kifejtett erő­feszítéseit most mindenképpen, — tehát abban az értelemben is, aho­gyan szovjet részről magyarázzák az eseményeket — meghiúsultnak tekintik Berlinben. Kiemelik ugyan­is, hogy Voronyezs szilárdan né­met kézben van, amivel más for­mában azoknak az ellenlökésekuek a sikerét érzékeltetik, amelyeket a véderő főparancsnokságának jelen­tése szerint a szovjet csapatoknak a város ellen intézett legutóbbi tá­madásai szükségessé tettek, A „rugalmas védekezés" Ugyancsak érdekes fényt vet a nyári offenziva eddigi menetére Hey­debreck szerint berlini katonai szak­körök kijelentése, hogy az a j rugal­mas védekezés*, amelyre TimoseiiKo tábornagy az eddigi szovjet hadászat és harcászat módosításával áttért, meglepetés volt és várauar.ul érte a német hadvezetőséget. A szovjet had­seregek hadmozdulatának déli irány­ba való elfordulását. Ennek tulajdo nitják Berlinben azt is, hogy Timo­senkó délen álló csapatainak mozgási szabadságát tetemes részben elveszí­tette. A helyzet német megítélését ezért berlini katonai körökben ugy foglalják össze, hogy a hadászati kér dés most az, vájjon sikerül-e Timo­senkónak átmentenie csapatait a Do­non és ha igen, milyen mértékben Voltaképpen azonban már ennek kérdésnek is csak a délről észak felé irányuló hadmüvelet befejezési idő pontja szempontjából van érdekessé­ge, mert a döntést már nem lehet, vi­tássá tenni. AzOlberg-féle magyarázat Ugyancsak Timosenkó rugalmas védekezési taktikájának kudarcával foglalkozik Olb erg alezredes, aki az NST jelentése szerint a »Beiijner Börsenzeitungc hasábjain megállapít­ja, hogy Timosenkó ismert visszavo­nulási parancsának következtében alapvetően/ megváltozott az egész ha­dászati helyzet a keleti arcvonal déli részen. — Nem a hatalmas térnyerés a döntő — írja a német katonai író —, haném az ellenség harci erejének nap­ról-napra nagyobbarányu megsemmi­sítése, ami jogossá teszi azt a meg­győződést, hogy az egész keleti had­járat most uj arculatot öltött és ez a háború lefolyására igen nagy jelen­tőségű lehet. A továbbiakban Olberg alezredes rámutat arra, hogy a szovjet hadse­reg embere és anyagveszteségei a té­li harcokban olyan arányokat öltöttek, hogy azokat még a bolsevíkiek pótlá­si íehetőségei mellett sem voltak ké­pesek elviselni. Tiniosenkó a Kurszk és Charkov között megindult áttörő csata elején azt a parancsot adta, hogv > rugalmas védekezéssel* vonulja nak vissza, ha ezt nem lehet elke­rülni*, ezt a parancsot azonban a szovjet hadvezetőség egyáltalán nem volt képes végrehajtani: A bolseviki parancsnokok nyilván egyáltalán nerfi érfették meg a parancs utólagos meg­jegyzését, ami áz elkerülhetetlen ség esetére vonatkozott és a megindult visszavonulási mozdulat, amelyet Moszkvában Timosenko jól átgondolt, önkéntes visszavonulásának magya­ráztak, azonnal vad meneküléssé fa­jult. Egyébként a keleti frontról ked­den érkezett jelentések szerint a szov­jet támadásai a voronyezsi hídfő el­len ellanyhultak s a megvert ellensé­ges csapatok üldözése a Don nagy kanyarulatában, a Donec és a Don al­só folyása mentén szakadatlanul fo­lyik. Amint az NST Rómából jelenti, a »Giornale d'ltália* harctéri külön­tudósitója arról számol be, hogy az olasz csapatok elfoglaltak egy öt­venezer lakosú ipari központot és két bányát rohammal vettek be. A s'vqfqqi csönd Az egyiptomi harctér csöndjét ked­den sem törte meg nagyobb harci esemény. A »Pest* zürichi különtudó­si tójának jelentése szerint ezen a had­szintéren a sivatagi forróság a leg­utóbbi 48 órában lényegesen enyhült. A nappali órákban mostmár csak ugyanolyan meleg van, mint Európá­ban a kánikulában, az éjszakák pe­dig annyira hűvösek, hogy a csapatok közöt takarókat kellett szétosztani. A harcok egyelőre még mindig csak jár­őrtevékenységre korlátozódnak, csu­oán a tengeren és a levegőben, növe­kedik a harci tevékenység. Ttt kell megemlíteni a* NST-nek azt a jelentését hogy L'aval francia kormányfő parancsot adott az Ale­xandriában internált francia hadiha­jók parancsnokának; minden eszköz­zel ellenállást feitsen ki, ha az ango­lok erőszakot alkalmaznának .a fran­cia hadihajók ellen, Roosevelt A Német TI amszterdami jelen­tése szerint, mint a brit hírszolgá­lat Vancouverből jelenti: Roosevelt elnök rövid időn belül átveszi nz angolszász haderők főparancsnok­ságát, Roosevelt, aKi mint elnök eddig is főparancsnoka volt az Egyesült-Államok haderejének, mint a jelentés mondja, „egyhangú beleegyezéssel" veszi majd át nj hivatalát. Ez a hiradás ellentétben állónak látszik azzal a másik hirrel, ame­lyet tegnap a Délmagyarország i» közölt, hogy Leahy a katonai ta­nácsadó szerepét fogja betölteni Roosevelt mellett, más források szerint pedig az elnök csak a fö­parancsnoki címet tartaná meg, a valóságos főparancsnok Roosevelt lenne. Német lap a magyar honvédek kiválóságáról München, julins 21. A „Münchner Neueste Nachrichten" igen meleg­hangú és bajtársi szellemben meg­irt tudósítást közölt a keleti arc vezetőség azonban igazi hasznot még vonalra érkezett honvédekről, A sem tudott meríteni ebbői a meglepe-1 haditudósító beszámol arról, hogy tésből, mert Timosmko tábornagyi az arcvonal egyik szakaszán hon­tulkésőn ismerte lel a szövetséges baci. I védcsamtnk váltották fel a tekét. A német és magyar katonák találkozásakor minden alkalommal megnyilatkozik az az őszinte szí­vélyes bajtársi viszony, amely a két nép harctéren küzdő fiait egymás­hoz füzg- A magyar csapatok a tűző napon poros utakon megtett fá­néme- rasztó felvonulás után mindjárt 1*

Next

/
Thumbnails
Contents