Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-17 / 160. szám

Milcsc jSZíK Lajosi tarW* * i; IftrvW jóst ! sért® lltf vtl ilye® ,1 toV I kíüjj alig ryaii* a * rzóau 1 házasságkötése Lőkösházán Lőkösháza, julius 16. A mai háborús viszonyoknak megfelelően szűk családi körben főúri esküvő zajlott le csütörtök délben kézdivásárhelyi Vásárhelyi András országgyűlési képviselő lőkösházi kúriájában. Itt esküdött örök hűséget egymásnak nagykállói Kállay Miklés miniszterelnök és felesége, nagykállói Kállay Heléna Kristóf fia és kézdivásárbelyi Vásárhelyi András országgyűlési képviselő és felesége, máwsai Csefnovics Ester Veronika leánya. Délelőtt 9 ómkor érkezett LőkÖsfiáza állomására a motoros, amely Kállay Miklós miniszterelnököt és feleségét Hozta szentmiklósi és óvári gróf Pongrácz Kálmán tiszaeszlári földbirtokos és felesége társaságában. A polgári esketést az ősi küria patriarkális ebédlőjében FcrenCzy Béla, Csanád, Arad, Torontál vármegye alispánja végezte, aki az csfcetés után szívből fakadó, szeretetteljes beszéd kíséretében kívánt holtig tartó boldogságot az ifjú párnak. A vőlegény tanllja gróf Pongrácz Kálmán, a menyasszonyé monyorói báró Urbán Gáspár, Szolnok" vármegye főispánja Völt. 'Á polgári esketés ntán antók vittek a festői diszmagyarba öltözött násznépet a bredai nradalom római katolikus kápolnájába, aKol az egyházi szertartást a nemrég kitüntetett lovag Marnóy Gyula plébános végezte. 'Az esküvő a Vásárhelyi kurí'án sTükkörü ebéd követte, melyen a már felsorolt előkelőségeken kivül báró TJrbán Gáspárn'é Széchenyi Baghy Tlona- kézdivásárbelyi Vásárhelyi Dezső és neje Csákói Geist Mária és m'ácsai Csernöviös Diodorné báró Unka Ak'a vett részt. A nászcbéd után az ifjtT pár Erdélybe utazott nászútra. Var^a nrirszter köszöntötte a magyar polgári repülés munkásait Budapest, julins 16. Varga József kereskedelem és közlekedésügyi miniszter vitéz Héjjas Iván miniszteri osztályfőnök kíséretében csütörtökön délben meglátogatta a budaőrsi repülőtéren a MALERT repülőtéri szervezetéi Varga miniszter megtekintette a MALERT szerelő műhelyeit, hoszszasabban elbeszélgetett az ott dolgozó munkásókkal, megnézte a hatalmas alkatrészraktárt, megtekintette a felsorakozott légiforgalmi gépekei majd mintegy 200 főnyi légiforgalmi munkásság előtt rövid köszöntő beszédet mondott, hangsúlyozva, hogy a magyar repülésben ~ ®Kár polgári, akár katonai repülésről van szó — első a fegyelem. Közölte a munkásokkal, hogy a maga részéről mindent elkövet, hogy a magyar légiforgalom gépállományát szaporítsa. A munkások arcéle előtt meleg szavakkal köszöntötte a miniszter vitéz dr. Takách Nándor repülőkapitányt, a MALERT forgalmi osztályának vezetőjét, aki mostanában érte el az egymilliomo• 'lik repiflőkilotnéteH. Varga József különösen azt emelte ki, hogy Takách Nándor ezt a nemzetközi viszonylatban is tiszteletreméltó re Pülőteljesitraényt mindvégig magyar repülőszolgrálatban érte el. ÍMTI) N Nagy lendületnek indult Tápén és a környékbeli telepeken a gyékénycsizma készitése Az uj háziipari foglalkozás nagy jövedelemhez juttatja a falusi és a telepi lakosságot — A Közjóléti Szövetkezet gyékénycsizma készítési tanfolyamot indította Horthy-telepen (A Délmagyar ország munkatársától) Akkor, amikor a szegényebb néposztályok szociális megsegítésének rendszere az Országos Nép- és Családvédelmi Alap, illetve a szociális felügyelőség megszervezésével és felállításával teljesen uj alapokra helyeződött, az az elv került előtérbe, hogy az addigi karitatív jellegű segélyezést a gazdasági kisexistenciák megerősítésével és megteremtésével a szociális jellegű segélyezés váltsa fel. Ebben a megszervezettségében a város népjóléti ügyosztályától az Országos Nép- és Családvédelem vette át a szociális megsegítésre rászorultak gondozását s Közjóléti Szövetkezet felállítása és bekaüsolása folytán olyan széles kereteket kapott ez a szociá lis tevékenység, ami lényegesen túlnőtt az eddigi kereteken. A megsegítés egyik legfontosabb alapgondolata az, hogy keresethez és jövedelemtöbblethez juttatja azokat az apróbb néprétegeket, amelyek a. segítségre rá vannak szorulva. Ezt a Célt szolgálják az állatjuttatások, a házassági kölcsönök, a házépítési akciók, a kisipari támogatások stb". s nem íitolsó sorban a házi [pari foglalkozások propagá lása és fokozatos bevezetése. Ennek az Utóbbi törekvésnek legutóbb máris széles körökben űzött kitűnően jövedelmező háziipari foglalkozássá fejlesztette ki Tápén s ujabban kezdi bevezetni a Horthy Miklós lakótelepen is a gvékénycsizmdk. készítését.. A' gyékékényfonás Tápénak régen elterjedt fis híres háziipari foglalkozása, A tápéi gyékénykosarak, szatyrok, szőnyegek és egyéb gyékényáruk szerte az országban ismerlek és keresett háziipari cikkek s szeles rétegek foglalkoznak ezeknek előállításával. A gyékónyáruk készitése régtől fogva szépen jövedelmez Tápé lakosságának, mert a hozzávaló anyag töméntelen menynyiségben terem a környékbeli mocsáros helyeken, árkokban, tiszai kiöntésekben s az is, a Kinek földjén nincs gyékény, szinte fillérekért beszerezheti. A gyékényaruk készítéséhez semmi más nem kell. esetleg csak még egy kevés spárga s már együtt van az egész szükséges nyersanyag. A környékbeli lakosagnak a há borús időkkel járó nyersanyagproblémáak adták az ötletet egy ma már nagy jövedelmet hozó háziipari cikk, a gyékéni/ösizma késeléséhez. Ezek a gyékénycsizmák tulajdonképpen nem önálló lábbelik, hanem cipőre, vagy Csizmára hüzva viselik a nagy téli hidegek idején, mint lábbelimelegltőt Különösképpen ott van nagy keletje, ahol a foglakozás vagy szolgálat hosszabb ideig tarló szabadban való tartózkodással jár. Igy például szinte korlátlan mennyiségben felvásárolja a honvéd kincstár, de kitűnő hasznát látják például a gyárüzemi éjjeli őrök. börtönőrök s általában min-, deuütt, ahol télidőben hosszabb ideig tart a szabadban való taxígzi kodás. DÉL 10 AWA B O BSat Péntek, 19S8. jnlius 17. 5 A gyékényesizmákat nem is olyan régen először néhány tápéi Család kezdte gyártani s amikor a falubeliek látták, Kogy. milyen nagy az elhelyezési és 'értékesítési lehetőség és hogy mennyit lehet rajta ke resni, mind többen 1és többen kezdték a faluban a gyékényesizmát készíteni. Közben a Közjóléti Szövetkezet is propagálni és terjeszteni kezdte a gyékényesizma készítését mindazoknak a Családoknak a körében, akik megsegítésre kapcsolatban állanak a szövetkezettel. Néhány nappal ezelőtt pedig a Horthy Miklós-telepen, ahol tudvalevőleg Csupa szegénysorsu sokgyermekes "Család lakik, tanfolyamot állítottak .'el a gyékény'ósizmakészités oktatására. A tanfolyamon részt vesznek a kis telep összes lakosai s az oktatással párhuzamosan már meg is kezdték a csizmák készítését, még pedig igen szép ereménnyel. A gyékényesizma készítéssel kapcsolatban Kovács Sándor, a Közjóléti Szövetkezet igazgatója a következőkben informált bennünket. — Á szociális megsegítésre szoruló Családok a gyékénycsizma készítéssel nagy jövedelemre tehetnek s igen sokan már tesznek is szert A munka Ugyanis olyan könnyű, olyan egyszerű, olyan kevés üzemi költséggel és olyan nagy haszonnal művelhető, hogy érdemes véle fog lalkozni. Egy kéve gyékény ára ma 5 pengő- Ennek a feldolgozásához 2 pengő 50 fillér áru spárgára van szükség, tehát az összes üzemi költség 7 pengő 50 fillér. Egy kéve gyékényből 7—8 pár csizma állítható elő, amit a készítő páronként 3 pengő 50 fillérért értékesíthet. Egy kéve feldolgozásán tehát körülbei 20 pengőt lehet tisztán keresni, am nek, mint háziipari keresetnek nagysága csak akkor tűnik ki, ha • Vissza, vissza! Nincs értelme aa utazásnak, ha otthon felejtettük a Voigtrander-fényképezőgépünket! Én erről az útról is szebbnél-szebb, soha meg nem ismételhető felvételt akarok hazahozni !c A világhirö és nem is drága Voigtlander-fényképezőgépeUről szóló gyári ismertetőt kérje fotokereskedőtől, vagy a vezérképviselettől: Sol« Testvérek, Budapest, IV., Kecskemétiutca 8/16. 20 A dohányzásról A társadalmi élet egyik legfontosabb problémája volt, különösen a bor olcsósága idejében — a szervezetre való káros hatása miatt — szeszélvezet elleni küzdelem. Ára nemcsak a szesz éppen az, amelynek élvezése romboló az egészségre — hanem a dohányzás is- Épp ezért érdemes ismertetni, hogy mennyiben káros a dohány a szervezetre. Ennek kivonatos taglalása előtt magáról a dohányról is érdemes röviden foglalkozni. A dohánynak igaz hazája D6Íamerika, ahonnan azután aa egész világon meghonosult. Magyarországon csak a XVIII. században' kezdődött meg a termelése, de ekkor még csak mint gyógynövényt; kezdték termelni, rákos sebek gyógyítására. Reizner János feljegyzésében találhatjuk, hogy az első szivart 1816-ban Babarczy Antal szegedi előkelő polgár hozta be. A dohánynak, illetve a dohányzásnak a> legnagyobb üldözésével talkozhatünb. I. Jakab, angol király irtózatos háborút indított a dohány élvezete ellen. Szerinte utálatos látvány: a szemnek, kiállhatatlan a szaglást figyelembe vesszük, hogy egy sze j szervnek, veszélyes az agynak, kámély napona 3—4 pár Csizmát is el ™s a tüdőnek. Ugyancsak a század! tud készíteni, tehát egy kévét egy házaspár naponta könnyen feldolgozhat s ez 20 pengő tiszta keresetet jelent nekik. Különösen megnövekszik a gyékénycsizma készítésnek, mint jövedelmező háziipari foglalkozásnak jelentősége a nagylétszámn családokban, ahol sok a gyermek, akik közül a nagyobbacskák már mind foglalkozhatnak a csizmakészitéssel. Ma már sok családot ismerünk, akiknek a gyékényceizmakészitésből többszáz pengő megtakarítót pénzük van s hamarosan tekintélyesen megerősödnek mint gazdasági kisexisteníiák. Ez indította a Közjóléti Szövetkezetet, hegy nagy súlyt helyezzen a gyékéhyCsizmakészités, mint jellegzetes szegedi, illetőleg tápéi háziipari foglalkozás minél szélesebbkörü propagálására s a Horthy-telepen kezdett taufolyam megrendezésére. Ugylátszik, hogy a gyébénycsizma készítés nagyon sok szegény ember anyagi helyzetébe jelntös váltó, zást fog hozni a legrövidebb időn belül, (oto) ÍlE-Q8H0ttWSZaat8i8lÚil8 második felében I. József uraÜipcflidásnak végén. Vas vármegye karai és rendjei azon véleményen voltak, hogy a dohány veszedelmes növény, levelei és szárai mérget lehelnek ki, megfertőzik a levegőt és ártalmára vannak embernek, állatnak egyaránt. De nemsokára más veszély fenyegette a dohány ós pipa barátait. A dohányzás által ugyanis sok tűzeset fordult elő és így célszerűnek mutatkozott a dohányzásnak szigorú eltiltása. Vas vármegye tehát akként intézkedett, hogy a dohányzást korlátozta és pedig Olymódon. hogy a jobbágyoknak és szolgáknak teljesen eltiltotta, a dohányzást, a nemeseknek ellenben zárt helyiségekben megengedte. Aki a tilalmat megszegte, a Vármegye pénztárába esetről-esetre 1 forint büntetést fizetett. Végre olyan megoldást szabtak meg, hogy korlátlanul csak az dohányozhat, aki adójának felével többet fizet. Az 1670-os években Erdélyben a legszigorúbb törvényekkel tiltották a dohányzást. Mugyarországba 1S5Übeu hozták be a dohány monopóliumot. Ugyanekkor a dohánygyári-