Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-17 / 160. szám

enger tartót jJSzabílydztík a rotációs és ives 2 nyomópapír felhasználását \t vitat>|A rencjejet lehetetlenné teszi a ponyvaregények megjele­nését — Az időszaki lapokat nem érinti az intézkedés hát a napilapokra és politikai tar­talmu időszabi lapokra. Nem szo­roulnak engedélyezésre társadalom­íl tekóltím logy a ^ ronulás» igen s%.( Budapest, julius 16. A Budapesti Közlöny pénteki száma közli, a mi­nisztérium rendeletét, amely a do­tációs és ives nyomópapirosnak önyv, naptár vagy füzet előállitá­f elhasználását s zabd­atalos 1°®® sára való trcvona'y lyozza. renfl 0 Az egyre jobban éreztető papir­'*•'*) hiány és a papiros drágulása miatt « : a minisztérium kénytelen volt a pa­ancifl I pirossal való takarékoskodás szem­. ' li^jj pontjából bizonyos korlátozásokat ! megállapítani, mert fsak ekként le­ajó 57 P betölteni azt a nagyjelentőségű irát. Mi^ nemzeti érdeket, hogy a nép széles hogy ni jétegének müvelésre, nemes szóra > hozzak: koztatására és erkölcsi érzésének olt. (MÍ? erősítésére, továbbá ismeretek ter­| jesztésére szolgáló sajtótermékek a ' or. bábom alatt is akadálytalanul ; megjelenhessenek, j Az ebben a tárgyban most kibo csátott rendelet a fent megjelölt célja, korlátozást, állapit meg könyv, naptár, vagy füzét alakjá­ban megjelenő sajtótermékekre, de ezek közül is csak azokra, amelvek­nek ára könyvárusi forgalomban a három pengőt nem haladja meg. A tapasztalat szerint Ugyanis a ren­SWYI delkezésre álló papirosnak tulnyo " ™ mó részét az igen nagy példány, számban és olcsóbban forgalomba hozott noymdatermékek emésztik fel, amelyek irodalmi, erkölcsi és nemzeti értékelés szempontjából jó­részt teljesen silány müveknek bi­zonyullak, sőt sokszor a magyar nép széles rétegeinek érzés s gondo­latvilágát jelentős mértékben méte­lyezték meg. A rendelet a könyv, naptár vagy füzet alakjában megjelenő sajtóter­mékek előállításához szükséges pa­pír felhasználását engedélyhez köti. Az engedélyt a papirosnak rendel­kezésre álló vagy pló'állithaté meny­nyiségének figyelembevételével a miniszterelnök adja. Engedély szük­séges a könyv, naptár vagy füzet ^ alakjában megjelenő olyan időszaki lap egyes számainak előállításához I is, amelynek megjelenésére a mi­niszter engedélyt adott. A tapaszta lat ugyanis azt mutatja, hogy a leg­selejtesebb sajtótermékek nagy­része könyv, füzet alakjában előál­lítót időszaki lapokban jelent, meg. A rendelet hatálya nem terjed ki az egyházi vagy tudományos mü­vekre. a kizárólag szakismert, ter­jesztését célzó vagy sporttal, foglal hozó és természetesen a közhivata­lok kiadványira, az iskolakönyvek­re és a zenemüvekre sem. A rende­let nem vonatkozik az engedélye­zett időszaki lapokra., amennyiben nem könyv vagy füzet alakjában .jelennek meg. nem vonatkozik politikai, közgazdasági és művésze­ti folyóiratok egyyes számai sem, Egyéb időszaki lap jellegével biró folyóiratok egyeys számai engedé­lyezés alá esnek ugyan, de a mi­niszterelnök az egyes számokra való engedély megszerzésének kötele zettsége alól felmentést adhat. Vé-1 gül nem terjed ki a rendelet hatá­lya az időszaki lapoknak önálló mellékleteire sem, ha azok az idő­szaki lap előfizetői vagy rendes vá­árlói körében való elhelyezésre, tehát nem önálló terjesztésre van­nak szánva. A rendelet részletesen szabályoz za az engedélyezési eljárást. A ren­delet hatálya alá eső és már meg­jelent sajtótermékek további for­galomban tartása tekintetében a rendelet utólagos engedély kiesz­közlését kívánja. A rendelet már kihirdetése nap­ján, tehát julins 17-én hatályba lép. I) « I V A G V A R O R S 7. A G Péntek, 1942. julins 17. Megkezdte a (Orvenoszek Ofofí-Kovács Latos kenuerhamisttasi künűgQenek föfárgyaiasát A hét segéd súlyoson terhelő vallomást tett a pékmester ellen — Dizonuitáskteaészltes végett elnapolták a lötar­gqatást fSA 7éS» ^ belvárosi Mozi Péntek 5, 7, 9 órakoí WTLLY FRITSCH pompás nagy zenés filmje: Tavaszi álom az ifjúság, a sziv. a szerelem filmje A főszerepekben: WILLY FRITSCH és ADEHEID SECK­Kolő fülbemászó muzsikájával HÍRADÓ (A Délmagyarország munkatársátél) A szegedi törvényszéken F é 1 e g y ­h á z y Pál árdrágitási és uzsora­ügyekben bíráskodó egyesbiró csü­törtökön kezdte meg Ótott-Kovács La­jos oroszlánutcai pékmester és három társa városszerte nagy feltűnést kel­tett árdrágitási bünperének tárgyalá­sát. Kilenc órára volt kitűzve a tár­gyalás, de már jóval annak megkez­dése előtt megtelt a törvényszék má­sodcmeleti folyosója érdeklődőkké:, akik a tárgyalóterem ajtajának feliá­rulása ntán zsúfolásig meg is töltöt­ték a hallgatóság részére fenntartott ülőhelyeket, sokan pedig állva hall­gatták végig a tárgyalást. A vádat dr. Mecsér József kir. ügyész képvi­selte, Ótott Kovács Lajos és felesé­gének védelmét pedig dr. Turma­ver Gusztáv ügyvéd látta e). A másik két vádlott részére a bíróság hivata hói rendelt ki védőt. Kevéssel fél 10 után vezették elő a fogházőrök a megbilincselt vádlot­takat. Félegvházy Pál egyesbiró kő zölte. hogv az ügyészi vádirat szerint ótott-Kovács Lajos és nejét, született S 7 a b ó Etelt folytatólagosan és 6/ letszerüen elkövetett és a közellátás érdekeit veszélyeztető vétség miatt vonia felelősségre a bíróság, TTgvanez a vád két segéd: Milesov János és Janovics György ellen is. akik az árdrágító visszaélést a vad szerint közreműködésükkel előmozdították; A vádlottak naeionáléinak összeállitásá nál kitűnt, hogv Ótott-Kovács Lajos­nak huszonöt—harmincezer pengőt ét ő őt hold gyümölcsöse van Szőreg hatá­rában. háza volt. de eladta, mühelv herendezése szintén néhány ezer pengő értéket kénvisel. Milesov János ver­soei születésű román állampolgár. .Ta­novies György Temesvárra va'ó. szintén román államnplgár. Mindket­ten román katonaszökevények. Milesov pgv hétig. Janovics pedig két hétig állott ótott-Kovács szolgálatában. Először Ótott-Kovácsot hallgatta ki a bíróság. Kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, a hibát segédei kö­vették el, egyébként nem korpát ke vertek a liszt közé, mint a vádirat ál­lítja, hanem kölesdarát. A biró kérdé. sére elmondotta, hogy julius 9-én es­tefelé a felesége szekéren két zsák kölesdarát hozott Dorozsmáról abból a célból, hogy azt másnap kiszállítják a szöregi tanyára a sertések etetésé­re. A segédek a zsákokat tévedésből a műhelybe vittek és nyilván abban a hitben, hogy liszt van bennük, beön­tölték a zsákok tartalmát a dagasztó­teknőbe, majd nulláslisztet öntöttek rá és igy dagasztották belőle a ke­nyértésztát. Amikor a kenyér kisült látta, hogy az nem alkalmas a fo­gyasztásra, ezért ngy intézkedett, hogy azt ne árnsitsák. A nullásliszttel ösz­szekevert kölesdaráiól még másnapra is maradt nagyobb mennyiség, ehhez, hogy használható legyen, még egy zsák nulláslisztet kevert hozzá, azonban ebből a keverékből készült kenyérről is beismeri, hogy az nem felelt meg az előírásoknak. Tud arról, hogy mást, mint egy­séges lisztből készült kenyeret nem szabad forgalomba hozni? — kérdezte a biró. — Tudok — felelte halkan a vád­lott —, de azért próbáltam meg, hogy ne károsodjam olyan nagy mértékben. — Maga busz éve pékmester, tud­nia kellett, hogv az a keverék nem lesz alkalmas kenyérnek. Mégis r.em átál­iotta, hogv a fogyasztók bőrére kí­sérletezzék? — A ráfizetésemet szerettem volna behozni _ hangzik a válasz. A biró emlékezteti ar-a, bogy az egvik vásáriéin. Berkessy Elmér, az ismert sportférfi, julius 11-én vissza vitte a korpakenvéret. mint ehetetlent és ezt Plőirásos kenvérre cserélte ki. Honnan volt jó kenyere? _ kérdezi a biró. — A szomszéd péktől vettem, na­gyon jó kenyér volt — jelentette ki a hallgatóság nagv derültsége közben ótott-Kovács, majd a biró többszöri érdeklődésére sem tudta megmondani hogv tiilaidonképppn mpnnvi keryere volt a tiszti orvosi letiltás pillanatá­ban. Azt sem tudja, hogy mennyi.ke­nyeret sütött. Ótott-Kovács Lajosné szintén nem érzi magát bűnösnek. A műhellyel íapcsolato! ügyekbe nem avatkozott bele, csak az üzletben, az árusításban szokott résztvenni, azonban a rossz kenveret ő nem árusította. Elmondia. hogy julius 9-én két zsák" lisztet vitt Horozsmára őrletni és azt este visz­szabozta. Amikor másnap látta a rossz kenveret. szólt nz egvik segéd­nek, hogv azt ne árusítsák, hanem maid a sertésekkel fogja megetetni. — A nvomozás során a detektivek­nek azt említette, hogv a kenvérh'en ejrpkkorpa volt — tárja elébe a biró a rendőrségen tett vallomását. — Erre nem emlékszem, — feleli. Milesov János péksegéd, a har­madrendű vádlott kijelenti, hogy fő­nöke utasítására öntötte a korpát dagasztóteknőhe. — Korpa volt, vagv kölesdara? — kérdezi a Kiró a vádlottat. — Tizenhárom éve vagyok pékse­géd, tapintásra is meg tudom külön­böztetni a cirokkorpát a kölesdarától Állítom és mindenre megesküszöm hogy űz cirokkorpa volt. A szine is vöröses volt, mig a kölesöara fehér. A biró kérdésére elmondotta még Milesov, hogy amikor a másik segéd a főnök utasítására levitte a szekéren érkezett zsákot a műhelybe és azt fel--* nyitották, rögtön látta, hogy abban cirokkorpa van. Szólt is a főnökének, az azonban leintette és megparan­csolta, hogy mindkét zsák tartalmát töltsék bele a dagasztóteknőhe. — Ekkor én ismét szóltam a fő­nök urnák — vallja Milesov —, hogy ebből nem lehet kenyeret sütni, de ő azt mondta, hogy szitáljuk át és ke­verjünk hozzá nulláslisztet. A pa­rancsnak engedelmeskedtünk. A főnök ur is résztvett a munkában, ő ková­szolta meg a tésztát. Amikor kisült a kenyér, a főnők ur felesége azt mond­ta, hogy ezt nem lehet eladni, nem is engedte bevinni az üzletbe, hanem az udvarra rakatta ki velünk deszkákra és kosarakba. Kilencvenhat kenyér ké­szült ebből a keverékből. Biró: Tehát nem is árulták ezt a kenveret egyáltalán? Vádloft: De igen kérem. Ké­sőbb láttam, többször is, hogv ótott­Kovács Lajos egyenként vitt be kenye­ret az udvarról az üzletbe. Ezt Csak azért tehette, hogy eladja. Jött egv kislány is az udvarba, meglátta at ott kirakott kenyereket és megkérdezte, hogv cédula nélkül nem lehetne-e ke­nyeret kapni? En akkor megkérdeztem a főnökömet, aki azt felelte, liogy csak céduláért, azaz kenvérjegy ellenéhen ikaphatö a kenyér. A biró ekkor szembespést rendelt el; Milesov a Szenríhe mondatta ótott­Kovácsnak. hőrv nr. ő utasítására hasz­nálták fel a kenyérsütéshez, a korpát. A pékmester mosolyogva jegvzi meg, hogv ezt Milesov csak azért mondja, mert attól fél hogy há beismerné a saját mulasztását, ugy az okozott kárt megfizettetné vele. Ez ellen Milesov tiltakozik, kiieien­ésén azonban Ótott-Kovács szélesen mosolvog. Erre a biró erélyesen ko­rog a ceruzáiéval és rászól a vád­lottra: Nem olyan nevetséges dolog ez! Ha igaznak bizonyul, amit Milesov állit, ez olyan büncsclekméuv, amiért ötesztendei fegyház is járhat! Az eredménytelen szembesítés után Tanovics Gvörgvöt. a másik péksegé­det hallgatja ki a Kiró. — Julins kilencedikén elfogyott si Msztünk — vallia Janovics. — Ekkor kérdeztem a főnököt, mib'ől fogunk ••ütni? ó azt felelte, bogy délntánra 'esz lisztünk. ótott-Kovács parancsára felraktunk egy szekérre két zsák cin­kot és azt a főnök ur felesége elvitte őrletni. Délután ismét kérdeztük, hogy miből sütünk, a főnök ismét megnyug­tatott. hoev nemsokára hoz a felesége lisztet. Mikor a kocsi visszaérkezett a dorozsmai malomból, a főnök leszólt hozzánk a műhelybe, hogy megjött a liszt. Megparancsolta, hogy vigvült a zsákokat r. mühelvhe és lássunk hozza a munkához. Kibontva a zsákot lát­tam, hogy abban nem liszt van, hanem korpa. Szóltam is miatta, de a főnök ur azt mondta, hogy ne törődjünk vele. azt csínáljuk, amit mond. már úgyis elkéstünk a munkával. Arról tud, hogv az első sütés anv­nyira silány volt. hogv ótott-Kovácsné nem engedte árusítani, a szombati sütésből azonban, amelyben már két­harmad arányban búzaliszt is volt, mintegv nyolcvan—kilencven darabot eladtak. Ebben is egyharmad volt a korpa. A vallomással kapcsolalbau a Kiró kérdést intéz ótott-Kovácshoz. aki be­ismeri, hogv azt mondotta: estére meg­jön a liszt, de ez meg is érkezett, két zsákkal. — Honnan hozták a lisztet? _ kér Széchanya Mozi Ma utoliáral MMesnap, holnap dráma SZILAGYI SZABÓ ESZTER, JAYOR PÁL, SOMLAY ARTHUR főszereplésével 5, 7, 9 órakor

Next

/
Thumbnails
Contents