Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-17 / 160. szám

enger tartót jJSzabílydztík a rotációs és ives 2 nyomópapír felhasználását \t vitat>|A rencjejet lehetetlenné teszi a ponyvaregények megjelenését — Az időszaki lapokat nem érinti az intézkedés hát a napilapokra és politikai tartalmu időszabi lapokra. Nem szoroulnak engedélyezésre társadalomíl tekóltím logy a ^ ronulás» igen s%.( Budapest, julius 16. A Budapesti Közlöny pénteki száma közli, a minisztérium rendeletét, amely a dotációs és ives nyomópapirosnak önyv, naptár vagy füzet előállitáf elhasználását s zabdatalos 1°®® sára való trcvona'y lyozza. renfl 0 Az egyre jobban éreztető papir'*•'*) hiány és a papiros drágulása miatt « : a minisztérium kénytelen volt a paancifl I pirossal való takarékoskodás szem. ' li^jj pontjából bizonyos korlátozásokat ! megállapítani, mert fsak ekként leajó 57 P betölteni azt a nagyjelentőségű irát. Mi^ nemzeti érdeket, hogy a nép széles hogy ni jétegének müvelésre, nemes szóra > hozzak: koztatására és erkölcsi érzésének olt. (MÍ? erősítésére, továbbá ismeretek ter| jesztésére szolgáló sajtótermékek a ' or. bábom alatt is akadálytalanul ; megjelenhessenek, j Az ebben a tárgyban most kibo csátott rendelet a fent megjelölt célja, korlátozást, állapit meg könyv, naptár, vagy füzét alakjában megjelenő sajtótermékekre, de ezek közül is csak azokra, amelveknek ára könyvárusi forgalomban a három pengőt nem haladja meg. A tapasztalat szerint Ugyanis a renSWYI delkezésre álló papirosnak tulnyo " ™ mó részét az igen nagy példány, számban és olcsóbban forgalomba hozott noymdatermékek emésztik fel, amelyek irodalmi, erkölcsi és nemzeti értékelés szempontjából jórészt teljesen silány müveknek bizonyullak, sőt sokszor a magyar nép széles rétegeinek érzés s gondolatvilágát jelentős mértékben mételyezték meg. A rendelet a könyv, naptár vagy füzet alakjában megjelenő sajtótermékek előállításához szükséges papír felhasználását engedélyhez köti. Az engedélyt a papirosnak rendelkezésre álló vagy pló'állithaté menynyiségének figyelembevételével a miniszterelnök adja. Engedély szükséges a könyv, naptár vagy füzet ^ alakjában megjelenő olyan időszaki lap egyes számainak előállításához I is, amelynek megjelenésére a miniszter engedélyt adott. A tapaszta lat ugyanis azt mutatja, hogy a legselejtesebb sajtótermékek nagyrésze könyv, füzet alakjában előállítót időszaki lapokban jelent, meg. A rendelet hatálya nem terjed ki az egyházi vagy tudományos müvekre. a kizárólag szakismert, terjesztését célzó vagy sporttal, foglal hozó és természetesen a közhivatalok kiadványira, az iskolakönyvekre és a zenemüvekre sem. A rendelet nem vonatkozik az engedélyezett időszaki lapokra., amennyiben nem könyv vagy füzet alakjában .jelennek meg. nem vonatkozik politikai, közgazdasági és művészeti folyóiratok egyyes számai sem, Egyéb időszaki lap jellegével biró folyóiratok egyeys számai engedélyezés alá esnek ugyan, de a miniszterelnök az egyes számokra való engedély megszerzésének kötele zettsége alól felmentést adhat. Vé-1 gül nem terjed ki a rendelet hatálya az időszaki lapoknak önálló mellékleteire sem, ha azok az időszaki lap előfizetői vagy rendes váárlói körében való elhelyezésre, tehát nem önálló terjesztésre vannak szánva. A rendelet részletesen szabályoz za az engedélyezési eljárást. A rendelet hatálya alá eső és már megjelent sajtótermékek további forgalomban tartása tekintetében a rendelet utólagos engedély kieszközlését kívánja. A rendelet már kihirdetése napján, tehát julins 17-én hatályba lép. I) « I V A G V A R O R S 7. A G Péntek, 1942. julins 17. Megkezdte a (Orvenoszek Ofofí-Kovács Latos kenuerhamisttasi künűgQenek föfárgyaiasát A hét segéd súlyoson terhelő vallomást tett a pékmester ellen — Dizonuitáskteaészltes végett elnapolták a lötargqatást fSA 7éS» ^ belvárosi Mozi Péntek 5, 7, 9 órakoí WTLLY FRITSCH pompás nagy zenés filmje: Tavaszi álom az ifjúság, a sziv. a szerelem filmje A főszerepekben: WILLY FRITSCH és ADEHEID SECKKolő fülbemászó muzsikájával HÍRADÓ (A Délmagyarország munkatársátél) A szegedi törvényszéken F é 1 e g y h á z y Pál árdrágitási és uzsoraügyekben bíráskodó egyesbiró csütörtökön kezdte meg Ótott-Kovács Lajos oroszlánutcai pékmester és három társa városszerte nagy feltűnést keltett árdrágitási bünperének tárgyalását. Kilenc órára volt kitűzve a tárgyalás, de már jóval annak megkezdése előtt megtelt a törvényszék másodcmeleti folyosója érdeklődőkké:, akik a tárgyalóterem ajtajának feliárulása ntán zsúfolásig meg is töltötték a hallgatóság részére fenntartott ülőhelyeket, sokan pedig állva hallgatták végig a tárgyalást. A vádat dr. Mecsér József kir. ügyész képviselte, Ótott Kovács Lajos és feleségének védelmét pedig dr. Turmaver Gusztáv ügyvéd látta e). A másik két vádlott részére a bíróság hivata hói rendelt ki védőt. Kevéssel fél 10 után vezették elő a fogházőrök a megbilincselt vádlottakat. Félegvházy Pál egyesbiró kő zölte. hogv az ügyészi vádirat szerint ótott-Kovács Lajos és nejét, született S 7 a b ó Etelt folytatólagosan és 6/ letszerüen elkövetett és a közellátás érdekeit veszélyeztető vétség miatt vonia felelősségre a bíróság, TTgvanez a vád két segéd: Milesov János és Janovics György ellen is. akik az árdrágító visszaélést a vad szerint közreműködésükkel előmozdították; A vádlottak naeionáléinak összeállitásá nál kitűnt, hogv Ótott-Kovács Lajosnak huszonöt—harmincezer pengőt ét ő őt hold gyümölcsöse van Szőreg határában. háza volt. de eladta, mühelv herendezése szintén néhány ezer pengő értéket kénvisel. Milesov János versoei születésű román állampolgár. .Tanovies György Temesvárra va'ó. szintén román államnplgár. Mindketten román katonaszökevények. Milesov pgv hétig. Janovics pedig két hétig állott ótott-Kovács szolgálatában. Először Ótott-Kovácsot hallgatta ki a bíróság. Kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, a hibát segédei követték el, egyébként nem korpát ke vertek a liszt közé, mint a vádirat állítja, hanem kölesdarát. A biró kérdé. sére elmondotta, hogy julius 9-én estefelé a felesége szekéren két zsák kölesdarát hozott Dorozsmáról abból a célból, hogy azt másnap kiszállítják a szöregi tanyára a sertések etetésére. A segédek a zsákokat tévedésből a műhelybe vittek és nyilván abban a hitben, hogy liszt van bennük, beöntölték a zsákok tartalmát a dagasztóteknőbe, majd nulláslisztet öntöttek rá és igy dagasztották belőle a kenyértésztát. Amikor a kenyér kisült látta, hogy az nem alkalmas a fogyasztásra, ezért ngy intézkedett, hogy azt ne árnsitsák. A nullásliszttel öszszekevert kölesdaráiól még másnapra is maradt nagyobb mennyiség, ehhez, hogy használható legyen, még egy zsák nulláslisztet kevert hozzá, azonban ebből a keverékből készült kenyérről is beismeri, hogy az nem felelt meg az előírásoknak. Tud arról, hogy mást, mint egységes lisztből készült kenyeret nem szabad forgalomba hozni? — kérdezte a biró. — Tudok — felelte halkan a vádlott —, de azért próbáltam meg, hogy ne károsodjam olyan nagy mértékben. — Maga busz éve pékmester, tudnia kellett, hogv az a keverék nem lesz alkalmas kenyérnek. Mégis r.em átáliotta, hogv a fogyasztók bőrére kísérletezzék? — A ráfizetésemet szerettem volna behozni _ hangzik a válasz. A biró emlékezteti ar-a, bogy az egvik vásáriéin. Berkessy Elmér, az ismert sportférfi, julius 11-én vissza vitte a korpakenvéret. mint ehetetlent és ezt Plőirásos kenvérre cserélte ki. Honnan volt jó kenyere? _ kérdezi a biró. — A szomszéd péktől vettem, nagyon jó kenyér volt — jelentette ki a hallgatóság nagv derültsége közben ótott-Kovács, majd a biró többszöri érdeklődésére sem tudta megmondani hogv tiilaidonképppn mpnnvi keryere volt a tiszti orvosi letiltás pillanatában. Azt sem tudja, hogy mennyi.kenyeret sütött. Ótott-Kovács Lajosné szintén nem érzi magát bűnösnek. A műhellyel íapcsolato! ügyekbe nem avatkozott bele, csak az üzletben, az árusításban szokott résztvenni, azonban a rossz kenveret ő nem árusította. Elmondia. hogy julius 9-én két zsák" lisztet vitt Horozsmára őrletni és azt este viszszabozta. Amikor másnap látta a rossz kenveret. szólt nz egvik segédnek, hogv azt ne árusítsák, hanem maid a sertésekkel fogja megetetni. — A nvomozás során a detektiveknek azt említette, hogv a kenvérh'en ejrpkkorpa volt — tárja elébe a biró a rendőrségen tett vallomását. — Erre nem emlékszem, — feleli. Milesov János péksegéd, a harmadrendű vádlott kijelenti, hogy főnöke utasítására öntötte a korpát dagasztóteknőhe. — Korpa volt, vagv kölesdara? — kérdezi a Kiró a vádlottat. — Tizenhárom éve vagyok péksegéd, tapintásra is meg tudom különböztetni a cirokkorpát a kölesdarától Állítom és mindenre megesküszöm hogy űz cirokkorpa volt. A szine is vöröses volt, mig a kölesöara fehér. A biró kérdésére elmondotta még Milesov, hogy amikor a másik segéd a főnök utasítására levitte a szekéren érkezett zsákot a műhelybe és azt fel--* nyitották, rögtön látta, hogy abban cirokkorpa van. Szólt is a főnökének, az azonban leintette és megparancsolta, hogy mindkét zsák tartalmát töltsék bele a dagasztóteknőhe. — Ekkor én ismét szóltam a főnök urnák — vallja Milesov —, hogy ebből nem lehet kenyeret sütni, de ő azt mondta, hogy szitáljuk át és keverjünk hozzá nulláslisztet. A parancsnak engedelmeskedtünk. A főnök ur is résztvett a munkában, ő kovászolta meg a tésztát. Amikor kisült a kenyér, a főnők ur felesége azt mondta, hogy ezt nem lehet eladni, nem is engedte bevinni az üzletbe, hanem az udvarra rakatta ki velünk deszkákra és kosarakba. Kilencvenhat kenyér készült ebből a keverékből. Biró: Tehát nem is árulták ezt a kenveret egyáltalán? Vádloft: De igen kérem. Később láttam, többször is, hogv ótottKovács Lajos egyenként vitt be kenyeret az udvarról az üzletbe. Ezt Csak azért tehette, hogy eladja. Jött egv kislány is az udvarba, meglátta at ott kirakott kenyereket és megkérdezte, hogv cédula nélkül nem lehetne-e kenyeret kapni? En akkor megkérdeztem a főnökömet, aki azt felelte, liogy csak céduláért, azaz kenvérjegy ellenéhen ikaphatö a kenyér. A biró ekkor szembespést rendelt el; Milesov a Szenríhe mondatta ótottKovácsnak. hőrv nr. ő utasítására használták fel a kenyérsütéshez, a korpát. A pékmester mosolyogva jegvzi meg, hogv ezt Milesov csak azért mondja, mert attól fél hogy há beismerné a saját mulasztását, ugy az okozott kárt megfizettetné vele. Ez ellen Milesov tiltakozik, kiieienésén azonban Ótott-Kovács szélesen mosolvog. Erre a biró erélyesen korog a ceruzáiéval és rászól a vádlottra: Nem olyan nevetséges dolog ez! Ha igaznak bizonyul, amit Milesov állit, ez olyan büncsclekméuv, amiért ötesztendei fegyház is járhat! Az eredménytelen szembesítés után Tanovics Gvörgvöt. a másik péksegédet hallgatja ki a Kiró. — Julins kilencedikén elfogyott si Msztünk — vallia Janovics. — Ekkor kérdeztem a főnököt, mib'ől fogunk ••ütni? ó azt felelte, bogy délntánra 'esz lisztünk. ótott-Kovács parancsára felraktunk egy szekérre két zsák cinkot és azt a főnök ur felesége elvitte őrletni. Délután ismét kérdeztük, hogy miből sütünk, a főnök ismét megnyugtatott. hoev nemsokára hoz a felesége lisztet. Mikor a kocsi visszaérkezett a dorozsmai malomból, a főnök leszólt hozzánk a műhelybe, hogy megjött a liszt. Megparancsolta, hogy vigvült a zsákokat r. mühelvhe és lássunk hozza a munkához. Kibontva a zsákot láttam, hogy abban nem liszt van, hanem korpa. Szóltam is miatta, de a főnök ur azt mondta, hogy ne törődjünk vele. azt csínáljuk, amit mond. már úgyis elkéstünk a munkával. Arról tud, hogv az első sütés anvnyira silány volt. hogv ótott-Kovácsné nem engedte árusítani, a szombati sütésből azonban, amelyben már kétharmad arányban búzaliszt is volt, mintegv nyolcvan—kilencven darabot eladtak. Ebben is egyharmad volt a korpa. A vallomással kapcsolalbau a Kiró kérdést intéz ótott-Kovácshoz. aki beismeri, hogv azt mondotta: estére megjön a liszt, de ez meg is érkezett, két zsákkal. — Honnan hozták a lisztet? _ kér Széchanya Mozi Ma utoliáral MMesnap, holnap dráma SZILAGYI SZABÓ ESZTER, JAYOR PÁL, SOMLAY ARTHUR főszereplésével 5, 7, 9 órakor