Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-16 / 159. szám

vlrat m kgöi » 1 •gytrshi * i lelkí^ mély 'íC! e meg alommalf élyebb ¥ Kelemé* 6 i. (MTA Kállay miniszterelnök nyilatkozott a januári délvidéki eseményekről i iH .-/Ur Budapest, julius 15. A képviselőház f-eidai ülésén napirend előtt nagy érdeklődés mellett szólalt fel Popo­vics Milán délvidéki szerb nemzeti képviselő és szóvátette a nemzetiségi kérdést és ezzel kapcsolatban felso­rolt olyan eseményeket, amelyek az cv januárjában történtek, amelyek al­kalmasak arra, hogy a nemzetiségek békés együttélését megnehezítsék. Fel­sorolta mindazokat a cselekménveket, amelyek Zsablyán, Titelem óbécs'én le­zajlottak. Megemlítette, hogy az arra hivatott tényezők elrendelték a vizsgálatot, amely huszonnyolc napig tartott. Ez­alatt az idő alatt ő is lenn tartózko­dott a Délvidéken és személyesen is .megállapította, hogy a vizsgálat a legnagyobb alapossággal és tárgyila­gossággal történt. Kérte a miniszter­elnököt, hasson oda, bogy a bomlasz­tó, elvakult folyamat soha többé ne ismétlődhessék meg és segítse elő a lelkek békéjét. Kállay Miklós miniszterelnök * képviselőház feszült érdek­lődése közben emelkedett szó­lásra, A miniszterelnök meghallgatására az ülésterembe jött a kormánv majdnem valamennyi tagja. Kállay Miklós azzal kezdte beszé­dét, hogv most egy kérdés került a képviselőház szine elé, amely nem­csak a magvar közvélemény, de némi vonatkozásban a külföldi közvéleménvt is foglalkoztatta Nem bánja, hogy ide­került. mert hogv a nyilt ülés szine eleit• tárgyalunk erről. ez a legélénkebb cáfolata mind- 1 azoknak a vádaknak, rágalmak­nak és hazugságoknak, ame­lyek velünk szemben ebben az ügyből kifolyólag elhangzottak. — Nem hiszem — emelte fel szavát Kállay Miklós —, hogy huszonkét év­vel ezelőtt, amikor összeült a jugo­szláv parlament, ott felállhatott volna egy magyar képviselő és olyan beszé­det mondhatott volna el, mint Popo­vics Milán képviselő ur, akinek meg­állapításait a nemzetiségi kérdésben nagy vonalaiban magunk is helyesnek tartjuk és ezzel pártunk minden tagja is egyetért. (Zajos helyeslés és taps.) Ezután a miniszterelnök arról be­szélt, hogy Popovics Milánról tudja, hogy szerb nemzetiségéhez százszáza­lékosan hü, aki a jugoszláv uralom alatt elnöke és vezetője volt az anti­bolsevista szövetségnek és épp ezért ö is tudja, nagyon is jól tudhatja ami itt most történt, az nem a nálunk élő szerb . nép fellázarlása volt, hanem azok az erők játszottak itt szerepet, amelyek ellen ő annakidején már Jugoszláviában küzdött Utalt ezután a miniszterelnök" arra hogy a kisebbségi kérdésben már be­mutatkozó beszédében leszögezte á'lás­pontját és ma is ezen az alapon áll Megértésre törekszik a magyar kor­mány és nyugodtan várhatjuk, amig kisebbségeink is megértik, inmnyire békés, segítő törekvés hatja át a ma­gyar kormányt a kisebbségek iránt. DE! MAGYARORSZÁG A Csütörtök, 1912 julins 16. O Terrorcselekmények a magyarság ellen A zsablyai, illetőleg a délvidéki kérdésről beszélt ezután a miniszterel­nök, aki ezzel a válaszadással szeret­né ezt a kérdést nyugvópontra hozni. Szólott arról, hogv a honvédség a ma­gyar kormánytól nyert utasításhoz ké­pest igazi testvéri sz,erete;tel ölelte keblére a visszatért területek nemzeti­ségeit. Közvetlenül a visszafoglalás után hónapokon át a legte jesabb csend és rend uralkodott a területeken. Később megváltozott a helyzet és néhány hónap múlva többen a magyar­sággal szemben különböző terrorcse­lekményekre ragadtatták magukat. Ugyanakkor a kominunisa elemek is szervezkedtek és .annyira mentek, hogv a magyar lakosságot leniészár. lássál fenyegették. Napirenden voltak a terorresetek. házakat gyújtottak fel, vasúti hálózatot rongáltak meg, pá­lyatesteket romholtak és nap-nap után rálőttek az eljáró közegekre és igye­keztek vasú (kisiklásokat okozni. Vak­merően megtámadtak és lelőtték a mn­sryar közbiztonsági közegeket. A hnes kai kommunisták a szomszédos Bánát­ban gyűltek össze és szivárogtak át ezek a partizánok és az a terület a veszedelmes kommunisták és csetnikek gyülekező helyévé vált. Arról beszélt ezután a miniszterel­nök, bogy orvtámadások sorozata kö­vetkezett el és sokkal többet lelőttek közbiztonsági közegeinkből a szerb partizánok, mint amennyit Pópovits képviselő ur is emiitett. Egv éven át tartott ez a helyzet és a földalatti ak­namunka. (Nagy zaj az egész Házban ) E.Z az aknamunka 1912 januáriéban nyilt lázadásban rohhant ki. Ekkor szerb partizánok megtámadták a ma­gyar közbiztonsági Szerveket, esend­öreinket, rendőreinket és Snivos vesz­teségek voltak, öt határvadász és két csendőr balt meg egy nap és több meg­sebesült. Nem véletlen volt ez „ rnj. taiítcs. tervszerű akció volt ez, amely­ben résztvettek a külföldről már bnsz. s7.abb idő óta beszivárgott és a lakos, ság által rejtegetett partizánok is fél. iuk az volt, bogy igy a Bácskában ál­talános felkelést robbantsanak ki. Az újvidéki események Erre való tekintettel, csendőrsé-1 felé vette útját és itt is fenyegette a günk és határvadászaink megsegítésé- város lakosságának nyugalmát, ügy­re „„„Foi^ia karhatal-' hogv maga Újvidék város polgári vé­re honvédségünk megfelelő mat rendelt ki, amely a lázadókai nyilt harcban leverte és a titeli há­romszöget a partizánoktól megtisztí­totta. E katonai müveletek során a szélsőséffos elempk egv része Újvidék feefcv&ros* Hozi Csütörtök, péntek 5. 7, 9 WILLY FRITSCH pomnás nagv zenés filmje. Tavaszi álam ifjúság, a sziv. a szerelem filmje A főszerepekben: WILLY FRITSCH és ADEHEID SECE K o 1 ö fülbemászó mc MAGYAR HÍRADÓ zetfiségé kére a tisztogatás kiterjesz­tését Újvidékre is. Január 21-én és 22-én folyt ez a tisztogatás, 23-án a partizánok a Belvárosba szorultak és karhatalmi közegeinket kézigránátok kai, feg\ > rekkel támadták meg, ami erős megtorlást váltott ki karhatalmi közegeink részéről. Sajnálatos, hogy a ttlalom el­lenére érdektelen polgári egyé­nek is az utcán tartózkodtak s a szerb lakosság lekicsiny­lően nyilatkozott honvédőink­ről. mondván, hogy fegyverü­ket sem merik használni. Tehát a karhatalmi közegek felbfíszi­tésének eredményeként történ­tek azok a sajnálatos esemé­nyek,. hogy polgári áldozatai Js voltak Újvidéken a fiszto­gatAsnak. Kétségtelen, hogy egyes karhatalmi közegek tulkapásokra ragadtatták ma­gukat és ártatlanok is voltak az áldo­zatok között. Ez a valóság és egyet­len fontos tény elhallgatása nélkül ad­tam azt elő. Az emigrációban tevő jugoszláv korfhány hallatlan rágalmakat indí­tott ellenünk ebből a sajnálatos ese­ményből kifolyólag. Vegyék tudomá sul ezek, hogy Bácska a rend és nyu­galom országa és kívülről bejöttek akartak ott felfordulást, rendzavarást, lázadást csinálni. Ami ott törént, az­ért nem a magyar kormány és nem a magyar hatóságok felelősek, hanem ugyanazok, akik lángbaboritották Balkánt és ma is mindent elkövetnek, hogy ott a rend és nyugalom ne áll­jon helyre? (Zajos helyeslés, ngy van. ugy van — kiáltások a Iláz minden oldalán.) Arról beszélt ezután a miniszterel­nök, hogy a valótlanságok egész hal mazatát tartalmazzák azok a jelenté­sek, amelyeket az emigrált szerb kor­mány terjeszt. Egy csomó községet sorol fel a szerb hazüg jelentés, ahol magyar atrocitások történtek volna holott egyetlen eset sem fordult elő azokban a községekben, amelyeket a jugoszláv emigrált kormány megne­vez. Neveket sorolnak fel, olyan neve­ket, amelyek semmiféle nyilvántartás­ban vagy bácskai anyakönyvben nem szerepelnek. Még annyi fáradtságot sem vettek a rágalmazó jelentés ter­jesztői és szerkesztői, hogy utánanéz­zenek, hol voltak partizánharcok és iétezö nevekhez fűzték volna legalább a borzalmas dolgokról szóló hazugsá­gaikat. Igy például azt tartalmaza a jelenlés, hogy Szabadka romokban he­ver é§ a paiiesi tóban halottak úsz­nak. Szabadkán senkit egyetlen karcolás sem ért, a Paiicsi-tó még be volt fagyva januárban, mig ma vidám strandolok élik kellemes életüket a tóban. A valótlanságnak és a merész hazndozásnak arra az utjárp léptek szerb jelentés szerkesztői és te-jesz­tői, mint akiknek Úgyis minden mind egy, mert a hazugságokat, ha kélség bevonják, legfeljebb egy még nagyobb hazugsággal fogják alátámaszlani. _ "A mi szerbségünk — emel­te fel szavát Kállay Miklós —, legyen nyugodt, ahogyan há­romszáz évvel ezelőtt őket Ma­gyarország befogadta és itt bántatlanul élhettek, fejlődhet­tek, gazdagodhattak és élnek, most is ez lesz az ő népi jo­. gaikat. biztosító hazájuk. (Za­jos helyeslés és taps az egész Házban.) Ezután a miniszterelnök bejelentel­te, hogy a teljes precizitás kedvéért az összes áldozatok névsorát elhozta és ezt mindenkinek rendelkezésére bo­csátja. Az egész idő alatt az összes szerb halottak száma 2550. Az újvidéki borzalmaknak 292 szerb áldozata van. Óbecsén 89, Titelen 50 a szerb áldozatok száma. — Ezek a vizsgálatnak az adatai, amelyet a képviselő ur, hiszen részt vett benne, a legpontosabbnak tart. A nemzet rendelkezik azzal a bátorság­gal, hogy amit tettünk, arról be is számoljunk. — Nincs titkolni valónk és az ál f dozatokért vállaljuk a felelősséget, do vállaljuk azt a kötelességet is, hogy amennyiben az irányítás és a vezetés bizonyos hiányra vezető vissza, megte­gyük a törvényes felelőssógrevonást, ami egyébként folyamatban van, a bűnösök ellen. Kállay Miklós miniszlc.'einök hosszantartó lelkes tapssal és éljen­zéssel fogadott válasza ulán a képvi­selőház áttért a napirend tárgyalásá­ra. Szakaszonkint is megszavazta * mezőgazdaság fejlesztéséről szóló tör­vényjavaslatot a bizottság módosítá­saival. Megválasztották a 42 tagu or­szágo bizottságba a képviselőház ál­tal kiküldendő 28 tagot, majd több mi­niszteri jelentést tárgyaltak. Interpellációk Az írásbeli interpellációkra adott miniszteri válaszok után áttért a kép­viselőház az interpellációk tárgyalá­sára. Elsőnek Rapcsányi László in­terpellált a kereskedelmi miniszterhez a keresztény nagykereskedelem tart­hatatlan helyzete tárgyában. M a r ó t h y Károly a magyarok külföldről való hazatelepítését kérte. K o 11 a i Lőrinc a zsidó házfel­ügyelök leváltása körül tapasztalható visszásságokat tette szóvá. Az interpellációkat kiadták az ille­tékes minisztereknek. P a t z k ó Elemér a vallás- és köz­oktatásügyi miniszterhez intézett inter. pelláeiójában kérte, hogy a nagyvá­radi iparostanonciskola építését mi­előbb fejezzék be. Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter azonnal vá­laszolt az interpellációra. P,eméli. hogy az iskolát az év végér felépíthe­tik é a jövő év elején teljesen felsze­relhetik. A Ház tudomásul vette a miniszter válaszát. Szögi Géza a szegedi városi köt­kórház igazgató-főorvosának tengely­ellenes politikai kijelentéseiről és az ellene irányuló eljárásról interpellált, Gróf Serényi Miklós a födmüve­lésiigyi miniszterhez intézett interpel­lációjában a dunavecsei Milkó-féle zsidó birtok eladását tette szóvá, mely birtokot szerinte hozzá nem értőktől és már birtokkal redelkező esvén vá­sárolta meg. C s o ó r Lajos a buza és egyéb ter­mények ármegállapítása tárgyában, Mester Miklós pedig a székelyföldi Kisipar megsegítése ügyében interpel­lált. Mind a két interpellációt kiadták az illetékes miniszternek. C s o ó r Lajos második interpellá­ciójában a hadbavonultak hozzátarto­zóinak társadalombiztosítási eijárasat kérte. Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter válaszában hangsúlyozta, a kormány figyelmét nem kerülte el ez a kérdés. Tárgyalások folynak a mi­nisztériumban a megoldás érdekében, törvény pótló rendeletet késziteuek, amely szerint a háború egész tárta­mára kiterjesztik a hadbavonultak családtagjainak ellátását. Hju Zimmer Ferenc a Németor­szágbn dolgozó magyar munkások gondozásáról beszélt, Budinszky László pedig a belügyminiszterhez in­tézett interpellációjában a falusi la­kossággal szemben való bánásmódról és az esetleges igazságtalanságok megszüntetéséről beszélt. Az interpel­lációkat kiadták az illetékes miniszte­reknek. Az ülés 2 óra tájban ért véget A legközelebbi ülést csütörtökön dél­előtt 10 órakor tartják Szecfíarsyi Mozi Ma és nolnap, csak 2 napigl Ma, tepap, holnap dráma SZILAGYI SZABÓ ESZTER, JÁVOR PÁL, SOM LA Y ARTHUR főszereplésével 5, 7, 9 órakor

Next

/
Thumbnails
Contents