Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-21 / 139. szám

Ititti vdt tatoái fo...! Öntudatos., ccáiis éczékii $iatalsá% tceíütt ki az étetU az idén a szc^ccU U&zipiskoíákkót (A Délmagyarország munkatársától) Befejeződtek az érettségi vizsgák. Mennyi szorongó szívdobogás, mennyi álmatlan éjszaka és milyen sok buzgó tanulás előzte meg az érettségit! És milyen szorongó várakozással tekintettek az ifjak és leányok az eredményhirdetés elé!.. . Most már tui vannak a várakozáson és álmatlan éjszakákon: érettek. Ott állnak az iskola kapujában, amelynek rövidesen bucsut mondanak örökre. Az évzaróünnepély után már nem köti többé semmi őket az iskolához, ahová annyi éven át jártak a tudomány kincseiért. Illetőleg — nem szabad ilyen rideg szóval megbántanunk nyolc, vagy akárcsak négy esztendő emlékeit, a serdülő kor legszebb s mindig felejthetetlen élményeit, amelyek ezeket az ifjakat és leányokat az iskolához fűzik még akkor is, amikor a hajuk már hófehér lesz és amikor a későbbi évekre nem is fognak többé emlékezni... Ök is érzik ezt és ragaszkodásuk megnyilatkozik az iskola iránt minduntalan. Ott zsonganak az intézet elárvult folyosóin, minden délben felkeresik az igazgatót, tanárokat és búcsúszó minden szavuk, amelyet kiejtenek... S egyben a hála. a gyermeki szeretet szavai is e búcsúszavak: köszönet azért, amit ebben az intézetben kaptak s amit soha, senki el nem vehet tőlük az életben... Hogyan készütnek az éleire i Megkérdeztünk néhány érettségizett leányt és ifjút, hogyan látják az életet, amelynek küszöbére léptek, hogyan készülnek a jövendőre 1942 történelmi forgószeles nyarán? Mert azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy erre az ifjúságra küzdelmes élet vár. Mire kiheveri az emberiség a mai háborút, ők már meg kell, hogy vívják harcukat az élettel s a mostanit követő súlyos életkörülményekkel. Lássuk hát. hogyan tekintenek a jövőjük elé. milyen lelki vértben indulnak a nagy életharcba, va. lóban érettek-e a nehéz életküzdelemre? A Szent Erzsébet-leánygimnázium érettségi eredményei valóban országosan kiemelkedő eredmények voltak. Ennyi kitűnő, jeles növendékkel nem sok középiskola dicsekedhet, ennyi komoly, igazán érett gondolkodású fiatal leány kevés intézet falai közölt nőtt fel ugyanabban az esztendőben! Érettségizett növendékeire büszke is dr. Lőrincz Jenő. az intézet kiváló pedagógiai tudással rendelkező igazgatója, akit — sajnálatunkra — elhelyeztek az egyik legelőkelőbb budapesti intézet igazgatói székébe. De az éretségizett leányok is büszkék az igazgatójukra, ugy beszélnek róla, ahogyan csak az igazi tanárról tudnak beszélni a növendékek, mielőtt kimondják a flájó búcsúszót: »I$ton vele tanár ur!«... Az igazgatói iroda hűvös csendjében tettük fel a kérdést a kedves leánykoszorunak — természetesen az igazgató és a tanárok távollétében. Igy feszélyezetlenebb a válaszuk, szívesebben beszélnek önmagukról, álmaikról. tervezgetéseikről: — Biokémikus szeretnék lenni, — mondja egy kitűnően érett, sudártermetű. kékszemű leány. — Beiratkozom az orvosi karra, de nem akarok praktizálni. mert jobban érdekel a kutatómunka. Elmondja még, hogy mindig a vegytan volf a kedvenc tárgya s ez keltette fel az érdeklődését a biokémia iránt. — Ha mégis praktizálnék valamikor, esak gyermekgyógyász lennék' — mondja mosolyogva, majd hozzáfűzi: — Nagyon szeretem a gyermekeA leányok között „ a vegytan hóatt Egy másik szemüveges, igen komoly leányka vegyészmérnök szeretne lenni s e célból beiratkozik a mü egyetemre. Megkérdezzük, tudja-e, hogy nő számára ez igen nehéz pálya? — Tisztában vagyok azzal, hogy nagyon sokat kell dolgoznom, ha vin r.i akarom valamire — mondja imponáló magabiztossággal. — A reális tárgyakhoz mindig volt érzékem s remélem, hogy sikerül elérnem azt, amit célul tűztem tnagam elé — fejezi be válaszát. Általában, a vegyészettel kapcsolatos pályák iránt rendkívül nagy az érdeklődés a kitűnően és jelesen érett növendékek körében. Az egyik szintén igen komolvarcu kisleány kijelenti, hogy — katonai vegyész szeretne lenni. — Igen széles kutatóterület nyílik itt majd előttem — magyarázza elhatározását —, ennek a vegyi kutatóágnak van ma a legnagyobb jelentősége. Hazámat fogom szolgálni azzal, ha ezen a téren bármit is elérek I Egy mosolygós arcú, magas fiatal leány — kitüntetéssel érett — orvos szeretne lenni. — Ezt tartom a legszebb pályának — mondja lelkesen — s ugy érzem, hogy nagyszerű feladat embertársaim szenvedésein enyhitoni.,. Természetesen férjhez akarok azért menni, mégpedig ha elvégeztem az egyetemet, azonnal. Mert anya akarok lenni és sok gyereket szeretnék! Olyan lelkes tekintetlel mondja ezt. hogv szivesen megölelnénk érte! íme, a jövő magyar asszonyának igazi tipusa: gyermeket adni a hazának és az emberek szenvedéseit enyhíteni... Van-e ennél szebb, magasztosabb kettős feladat? — De hogyan tudja majd e két nehéz feladatot egvesiteni? kérdezzük a fiatal lányt. — Életem legfőbb' hivatásának érzem. hogv ezt a két szép feladatot egyesítsem!! — válaszol büszkén. Öntudatos ifjúság Egyébként a leánygimnáziumban 39-en érettségiztek s a 89-ből csak kettő tekinti a házasságot kizárólagos hivatásának. A többi érzi az idők felelősségteljességét és amellett, hogy férjhez akar menni, kenyeret is akar keresni . . . Vari, aki épitészmé-nök szeretne lenni, ha felveszik a műegyetemre? Mert erre a szakra leányokat csak kivételes esetben vesznek fel. Egv jól érett kislánv matematikus-fizikus akar lenni, egv másik gyógyszerész és igv tovább. De egvetlen egv sem akad. aki színésznői, vagv írói pályáról álmodozna... Öntudatos, reális érzékű fiatalsál? Tlvennek is kell lennie a mai küzdelmes, nehéz időkben! A női felsőkereskedelmi iskola egyik kitüntetéssel érettségizett növendékével is beszéltünk. Feketehajú, szürkeszemű, magas és karcsú leányka. Kedves mosollyal mondja: — Jól esik tul lenni az érettségin! Nagyon jó érzés, hogy kitűnően végeztem el kötelességemet. Ugy érzem, az élettől mindenki annyit várhat, amennyit ki tud hozni belőle igyekezetével, szorgalmával, becsületes munkájával. Az életben is igyekszem majd a kötelességemet mindig híven teljesíteni! Irodába megy, már van is állása: német levelező és gyakornok lesz. Férjhezmenésre nem is gondol. Hej, ráérünk arra még! — mondja nevetve. Érettségizett társnői közül már négy gyűrűs menyasszony. Még csak nem is irigyli őket... Es az érettségizett tftak ? •mT" • 'A Dugonics András kegyesrendigimnázium egyik eminens végzettjével beszélgettünk az érettségizett ifjak közül. Igen szép hivatást választott: papi pályára késziiL — A pályaválasztásnál igy tettem fel magamnak a kérdést: Hol szolgálhatok legtöbbet és leghasznosabban az Istennek? Könnyű volt meglátnom, hogy annak szolgálatában szerezhetek a legnagyobb érdemeket, aki örökkétartó jutalmakat osztogat... Istennek pedig leghívebben akkor szolgálhatok, ha pap leszek, aki mindent Istenért tesz s nemcsak a maga, de a többi embertársa számára is a legnagyobb jót, a legértékesebbet: Istent szerzi meg? Másokat tanítani... A Baross Gábor gyakorlógimnázium egyik jelesen érett növendéke, akinek legutóbb egyik kitűnő dolgozatát közöltük már, a következőkben világítja meg, hogy miért választja a tanári pályát: — Sohasem tudom eí!feledni néhány kedves tanáromat, akik tekintetemet az örök Ember felé irányították. Magam is igy alakítani, a szép és igaz fplé akarom vezetni embertársaim lelkét. Azért szeretnék tanári pályára lépni, mert legeredményesebben és legkönnyebben a fiatalságo' lehet az örök szépség és igazság felé irányítani, — Távolabbi célom, ha magamban elegendő képességet és tehetséget találok, hogy másoknak is világítsak és gondolataimat, mondanivalóimat megörökítsem. Az uj vizek hajóin repülni és a magyarság égető kérdéseinek szerény érteimezője lenni : lelkünk és életünk; az Ember hivatása a társadalomban és törtérielemben... A hivatástudat, az öntudatosság és komoly életfelfogás talán még soha sem volt olyan erős az ifjúságban, mint ma, amibor valóban a legnagyobb szükség van erőslelkü. az életharcra kellőképpen felvértezett, komoly ifjúságra! Ezeket az ifjakat és leányokat, akik most kiléptek az iskola kapuján és átlépik az élet küszöbét, nem kell félteni! Hasznos tagijai lesznek a magyar nemzetnek és az egyetemes emberiségnek .. 4 CSANYT PIROSKA T DUTORYASARLASNAL BÚTORT praktikus legyen, az emeleti BÚTOR csarnokban vegyen! Szebbnél-szebb modern és stílbútorok b,mutatása és eladása kizárólag csak az emeleten, Kárász-u. és Kölcsey-uíca sarok D EI MAÖYAROFSZA0 r Vasárnap, 1942. j u n i u s 21. 3 Egy vádlott, két ítélet (A Délmagyarorszag munkatársától) Szándékos emberölés bűntettének kísérletével vádoltan állott szombaton a szegedi törvényszék Rónay-tanácsa előtt Módra Dezső 36 éves szegedi gazda. Tavaly májusban Módra Dobó Péter tanyája előtt hajiotta el kocsiját. A kocsi letért az uuói és rágázolt Dobó földjére. Dobo figyelmeztette Modrát, hogy az uton hajtson, mire Módra a nála levő pisztolyból két lövést adott le Dobó leié. A lövések nem találtak, ekkor Módra vasvillával fejbeüiötte Dobót. A szombati főtárgyaláson Módra azzal védekezett, hogy nem akarta megölni Dobót, csak ijesztésképpen lőtt a levegőbe. A törvényszék elfogadta Módra védekezésé' és csupán közcséml ette ni kihágásban mondotta ki vétkesnek s ezért 21 napi fogházra ítélte Módra azonban mégsem úszta tr.eg könnyen a dolgot, mert ugyanekkor kihirdették előtte egy másik büntető ügyéből kifolyólag a Kúria íteletét. Modrát 4941 októberében a szegedi törvényszék hamis vád büntette miatt 2 évi fegyházra itéite, mert azzal vádolta Kalmár Dezső, valamint Na csa András erdőőröket, hogv megállították kocsiiát és 245 pengőt erőszakkal elvették tőle Ennek a vádnak alapján az erdőőrök ellen megindult a bűnvádi eljárás rablás miatt és csuk a főtárgvaíáson derült ki, hogy Módra hamis vádat koholt. A tábla másfélévi bőrtönre változtatta a törvényszék Ítéletét, ezt az. ítéletet most a Kúria jogerőre emelte. Az Ítélet kihirdetése után Módra Dezsőt letartóztatták. Nemcsak Üdít, hanem egészséges is a zamatos alma levéből készült „POMAMA" Az olvasó irja Több nyilvános telefonállomást Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Kérem, hogy az alábbi néhány soromat az olvasó rovatában leközölni szíves legyen. Régi vágyunk nekünk, szegedieknek, hogy városunkat nagyobbá és szebbé tegyük. Sajnos, ez nemcsak tőlünk függ, hanem olyanoktól is, akik ezt gyakorlatban megvalósíthatják Szeretném, ha soraimat az illetékesek nem hagynák figyelmen kivül, hanem igyekeznénk gyors o-rvosiást keresni. Szegeden alig van néhány nyilvános telefonállomás. Ugv az idegenek. mint a vidékiek számtalanszor kérték már ezeknek a szaporítását, azonban erre ugy látszik, a posta nem hajlandó, bár valószínű, hogy nem fizetne rá, ha 8—10 állomást létesítene. Abból a kevésből pedig, arai van, több rossz, mint jó. Eltekintve attól, hogy sürgős esetekben ez a legnagyobb kellemetlenségeket okozza, mert csak jó nagy távolságra található másik fülke, ami nem boz.tos, hogy jó, bent marad sokszor 20—40 fillér is, amit vissza soha nem kap az ember. A budapesti fülkékben van egy kis láda elhelyezve, ahová az ilyen panaszoka kis cédulákra felírva he lehet dobni és a posta indoko't esetben meglériti a bentmaradt összeget Szegei nagyvárosi képéhez ez is hozzátartozna! Köszönetet mondva előre >s e sorok közlékééri, maradok tisztelő hive: (P-L.J