Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-19 / 137. szám

r,Á művészeti tanács létesítése elsőrendű kulturális érdek", — mondotta Pálfy György kuíturtanccsnolc C4 Délmagyar ország munkatársá­tól) Érdekes és jelentőségteljes öt letet vetett fel a napokban lápunk hasábjain Temesváry József festő mfivész. a Délmagyarország betéő munkatársa, aki a város kulturáli­életének művészeti megnyilvánulá­sait a különféle művészeti ágak szak fér fiai bél álló bizottság arányi­tása alá kívánja rendelni. A szak­bizottság a város hivatalos kultúr­politikáját szakvéleményekkel és javaslatokkal támogató, aféle ta­nácsadó szerv lenne, amely arra is ügyelne, hogy a különféle művé­szeti események egymást kiegészít­ve, egymással harmóniában álló egységes művészeti munkaprogram keretéhen érvényesüljenek. A fölvetett tervvel kapcsolatban U Délmagyarország munkatársa kérdést intézett dr. Pálfy György knlturtanácsnokhoz. aki arről a kö­vetkezőket mondta-; — "A" művészeti tanácsadó szerv létesítését igen jó és életrevaló gon­dolatnak tartom. Nagy érdeklődés­sel és őszinte rokonszenvvel várom a terv kibontakozását és a magam részéről szívesen és tőlem telhe­tően minden eszközzel igyekezni fo­gok azt megvalósításhoz segiteni. >— A terv annál rokonszenvesebb a számomra, mert magam is fog­lalkoztam hasonló gondolattal és amikor 1937-ben kultUrtanáesnokká választottak, egyik első ténykedé­sem volt 1937 decemberében egy kul­turális értekezlet megtartása, amelyre a város művészeti életének legkitűnőbb képviselőit hívtam ösz­sze. — Előttük kifejtettem. Kogy el­sőrendű közérdek, hogy a város kulturális érdeke friss lendületet kapjon, hogy a szinház, a mozik és konöeftek látogatóinak tahóra meg­sokszorozódjék és az utazás, a sporí ás a művészetek iránt fölkeltsük a széles tömegek érdeklődését. 1— Ennek a Célnak elérésére már ükkor szükségesnek tartottam és ezt a szükségességet aa azóta élteit idő még jobban igazolta —, hogv a knl­f,Urális tényezők központi és felsőbb irányítására állandójeliegü érte­keidet hivassák életre a kulturügr osztály mellett. Ez az állandó szak bizottság tárgyalás alá venné mind­azokat a kérdéseket és javaslatokat amelyek egy egységes kultur­program keretéhen a város erkölcs! támogatásával lakosságunk élet színvonalát emelné és szellemi gaz­dagodását előmozdítaná. — Szivből örülök, hogy ma már sgyre többen érezzük, hogy ebben a kifejlődő és haladó nagyvárosban tenni kell valamit, ami összehozza és egységes Irányelvek mellett mű­ködve naggyá feszi azokat a knltur értékeket, amelyek a múltban foly­tatott rendszer, vagyis inkább rend­szertelenség mellett vágy teljesen elsikkadtak. vagy nem tudfák azt a helyet kivívni mgauknak. ami mél­tán megillette volna azokat. —• A művészeti tanács csupa szak emberekből állana, tehát már Csak Összetételénél fogva is kiválóan al­kalmas lenne arra. hogy az eddig külön UtakoD járt s nagy értéket képviselő kq.ltortényezöket össze­hozza és a város erkölcsi — ée eset­leg anyagi támogatásának súlyával irányt szabjon olyan kultUrprogram kialakulásának, amely hivatva van megillető módon reprezentálni ezt az alföldi metropolist — Eredményes munkát azonban ez a bizottság, illetve tanácsadó szerv csak akkor végezKet, ha an­nak minden tagja félretesz minden egyéni hiúságot és kizárólag egy szempont: a város kulturális érde­ke szab irányt munkásságának­— A múltban ez a terv az első Összejövetel után elaludt, abbanma­radt. Most. bogy az ötlet kiviilrő' iött és egy aktív művészember ve­tette fel, Hiszem, Hogy több sikerrel és az eredményes munka reményé­ben kezdhetünk majd neki az együt­tes munkának, Á kulturtanácsnok nyilatkozata kétségtelenné teszi, Hogy illetékes helyen szívesen karolják fel a mű­vészeti tanács létesítésének meg­valósításra érdemes gondolatát. Ennek az álláspontnak az ismerteié­ben most már reméljük, bogy az rö­videsen meg is fog valósulni. \ haloííitéikfill temetés bflnoörfibcn a látta megsemmisítette a íbrvftiBsztk ittlétét es ut eltardsra utasította az elsOíohn bírósagot (A Délmagyarország munkatársá­tól) Ismeretes az a nagy feltűnést keltett csalási bünügy, amelynek vádlottja: Hegedűs Béla temetkezé­si vállalkozó felett márciusban Ítél­kezett a szegedi törvényszék. Amint emlékezetes. 1941 máröius 26-án meghalt a közkórházban özv. Tal­pai Mihályné. Kitűzték a temetés idejét, azonban holttest helyett for­gáccsal, szeméttel és tégladarabok­kal telitett koporsót temettek el a felsővárosi gyevi temetőben. Né­hány nap múlva névtelen levél átír­ta fel a rendőrség figyelmét a tör­téntekre. Kibontották a sirt, kiemel­ték a koposrót és megtalálták Tal­pai Mihályné holtteste helyett az eltemetett forgácsot és tégladarabo­kat. Az ügyészség a megdöbbentő temetési játék miatt öt ember ellen adott ki vádiratot csalás büntette és vallás elleni kihágás Cimén és pedig Hegedűs Béla temetési vál­lalkozó. Kücska András temetés­rendező. Tóth Pál bullaszolga, Ka­liczka István és Hajnal Károly te­metkezési alkalmazottak ellen. Á'z ügyet, február utolsó hetében kezd­te tárgyalni a törvényszéken dr. Keszthelyi Béla törvényszéki egyes­biró. Hegedűs Béla tagadta bűnösségét, kijelentette, hogy semmi része sincs az ügyben. Elismerte, hogy alkal­mazottai: Hajna] és Kaliczka, aki­ket az üres koporsóval a bolttestért küldött, jelentették neki, bogy nem kapták meg a holttestet, de ő azt gondolta, hogy Báté Ferenc vasu­tas bolttestéről beszélnek. Báté holttestét ngvanis szintén ebben az időben kellett volna elhozni a klini­káról. ahol meghalt. A többi vád­lott is tagadta bűnösségét és mentő vallomást teti Hegedűs melleit Hajnal azonban terhelően vallott A törvénys'/ék ekkor bizonyiiáskiegé szitést rendelt, el és njabb tanukat idézett meg. A márciusban meg­tartott folytatólagos tárgyaláson a vádat képviselő ügyész elejtette a vádat Kacska Andrással és Tóth Pállal szemben, mivel bebizonyoso dott. bogy ők nem tudtak róla. bogy halottnélküli koporsót te­mettek el. A törvényszék az njabb tanúkihallgatások ntán és dr. Me­csér József ügyész, valamint dr Némedy Gyula ügyvéd perbeszéde után meghozta ítéletét. A törvénv szék bűnösnek mondota ki Hegedi!/ Bélát 'csalás bűntettében és ezért 8 hónapi börtönre, 500 pengő pénz­büntetésre és háromévi hivatalvesz­tésre itélte. A vallási kihágás vád­ja alól felmentették. Kaliczka Ist­ván és Hajnál Károly 3—3 hónapi fogházbüntetést kaptak. Az ítélet indokolása megállapí­totta, hogy a törvényszék bizonyí­tottnak vette; az üres koporsót He­gedűs Béla utasítására temették él. Tényként állapította meg a tör­vényszék-; Hegedűs azt a rendelke­zést adta ki, bogy az alkalmazottak menjenek ki a temetőbe az üres ko­porsóval és temessék azt eb Az Ítéletet mindbárom vádlott megfellebbezte, igy került az ügy Csütörtökön az ítélőtábla Elemy­tanácsa elé- A tárgyalás délelőtti része iratok ismertetésével telt el. Délután 4 órakor került sor a vád­lottak kihallgatására. Hegedűs Béla megmaradt a törvényszéken is hon goztatott. állítása mellett, hogy nem tudott róla, hogy halott nélkül te­mették el a koporsót. Kaliczkát és Hajnalt március 26-án elküldte a bonctani intézetbe Talpai Mihályné holttestéért. Alkalmazottai vissza- j térve jelentették neki. Hogy a ha­lottat nem kapták meg, mert a bonctani intézetben tanulmányi cél ból feldarabolták és preparálták Erre ő azt az utasítást adta, hogy másnap menjenek el ismét és azo­kat a darabokat, amelyek rendel­kezésre állnak, tegyék a koporsóba és temessék el. Azt is mondotta, bogy a koporsóba tegyenek homo kot és forgácsot, mivei feldarabolt hnllarészekről van szó. Tgy került a forgács és a homok a koporsóba Amikor emberei másnap visszatér­tek és jelentették, hogy halott nincs, azt gondolta, hogy Báté Fe renCről beszélnek. akinek szintén "kkor lett volna a temetése. Hajnal Károly és Kaliczka Ist­ván szintén megmaradtak eredeti vallomásuk mellett. Hangoztatták, hogy Hegedűs adott nekik utasítást az üres koporsó eltemetésére. A kihallgatások után megkezdői­tek a perbeszédek. Dr. Gaál Ödöt. kir. ügyész vádbeszédéhen meg­állapította. bogy kétségtelenül bebizonyítást nyert a vádlott bűnös­sége: Hegedűs tudott rójp. hogy al­kalmazottai nem kapták meg » bonctani intézettől a holttestet és ft l> e L M A Ü Y A B O ll -W. A <i Péntek, lm Jnnins 19. adott utasitást Kaliczka Istvántlek valamint Hajnal Károlynak. Hogy iires koporsót temessenek el Haj­nal és Kaliczka tudták, bogy a ko­porsó üres, ennek ellenére eltemet­ték azt. Kérte, Hogv a bűncselek­mény fondorlatos voltára való te­kintettel az ítélőtábla sulyosbbitsa a vádlottak, büntetését. Dr. Hábermann Gusztáv ügyvéd Hegedűs védelmében Írásos bizonyí­tékokat terjesztett be védencének ártatlanságára vonatkozólag. Kérte figyelembe venni, Hogy Hegedűs súlyos beteg volt a temetés időpont­iában és emiatt Csökkent mérték­ben volt beszarni tható. Kérte to­vábbá azoknak a bizonyítékoknak a figyelembevételét, amelyet a* ítélőtáblához irásos beadványában felsorolt Az Elemy-tanáes este 7 érakor tanácskozásra vonnlt vissza, majd rövid tanácskozás Után meghozta a következő végzést: az Ítélőtábla a törvényszék ítéletét alaki semmi­ségi okból megsemmisíti és a véde­lem által kért bizony itáskiegészi­tés mellőzése miatt uj eljárásra Utasítja az elsőfokú bíróságot. El­rendelte a tábla, Hogv a törvény­szék teljesen uj, széleskörű bizonyí­tást folytasson le azoknak a szem­pontoknak figyelembevételével, amlyekre dr. Hábermann védő rá,­mTitatott. Ki kell Hallgatni Orosz Józsefnét. Talpalná hozzátartozóját, aki a temetést megrendelte, arfa­vonatkozólng. mikor és Hogyatí közölte vele Hegedűs, bogy a Holt­testet nem kapták meg a bonctani intézettől. Több tanút arravonatko­zólag kell kihallgatni, milyen álla­potban voltak Kaliczka és Hajnal, amikor a koporsót eltemetés végett a temetőbe vitték. Gyann merült fel ugyanis. Hogy mindketten ittasak voltak. Elrendelte a tábla. Hogy az Uj főtárgyalás során azokat az írá­sos beadványokat is figyelembe kell venni, amelyeket a védelem a fellebbezés és a táblai tárgy alá­során adott be. A szegedi papság hódolata Glattíelder Gyula csanádi püspök, pápai trónálló előtt (A Délmagyarország munkatársá­tól) Glatlfelder Gynla Csanádi püs­pök pápai trónállóvá történt kineve­zése alkalmával a szegedi papság meleg szeretettel és hódolattal kö­szöntötte főpásztorát. Csütörtökön délben dr. Halász Pál kanonok a papság élén megjelent a csanádi püspök előtt és beszédében rámu­tatott arra. hogy a pápa atyai sze­retete most is megnyilvánult a ma­gyarság iránt, amikor magyar egy­házfejedelmet tüntetett ki. Csanád egyházmegye büszke arra, hogy éppen az ő főpásztorát érte a leg­magasabb pápai kegy. Glattfelder Gyula püspök, pápai trónálló meg­köszönte papjai jókivánságait és arra kérte őket, hogy a közös nehéz munkához mindenki egyforma kész­séggel járuljon hozzá. A csanádi püspök előtt Csütör­tökön megjelent dr. Tukats Sándor főispán é- dr. Pálfy József polgár­mester is

Next

/
Thumbnails
Contents