Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-18 / 136. szám

i> f • magyakohsza0 Csütörtök. 1942. jnnlns 18, Érettségi tétel A szegedi középiskolákban a közelmúlt napokban befejeződtek az érettségi vizsgák. Minden középiskolás diáknak nyolc éven át ez a leghőbb" vágya és legforróbb álma; ha majd leteszem az érettségit ós kiléjiek az életbe* . . . Szabadságot, önállóságot, függetlenséget- •felnőttséget* jelent. — papíron és a hagyományok szerint mindenesetre az érettségi bizonyítvány, esetleg egyetemi polgárságot. A közeli napokban meglesznek az évzáró ün•icpek, kiosztják a bizonyítványt — és a nagy boldogságban már eltűnnek a tételek és kérdések izgalmai, bizonytalanságai. fi« a vizsgák után most már nem érdektelen megvonni a mérleget az, idei érettségi vizsgák nyomán vagy legalább is feljegyezni a feltűnőbb és a szabálytalanabb részleteket. Tanulság és vigasztaló is lehet. Ugy gondoljuk, egyik érdekes jelensége volt, az idei szegedi érettségi vizsgáknak hogy az eddiginél fokozottabb mértékben szerepelt a magyar irodalmi tételek között az élfi vagy legalább is félmnlt irodalom. Például egymásután két szegedi középiskola vizsgáján külön ^és főtételként, szerepelt a szegedi táj -znmorú magyar énekese: Juhász Gyula, fis ami még vigasztalóbb, ezeken a vizsgákon szinte •reprezentatív* feleletnek szánták a tanár Urak a szegedi költő költészetét, mindkét iskolában egy-egy kiváló és eminens diáknak osztották ki azt a kis Cédulát. amelyen Juhász Gyula neve állt. fis azt is örömmel k<Jl megállapítani annyi elhallgatás, megnemértés és félrebeszélés utánliogy Juhász Gyula lírája az érettségin is sikert aratott... A feszült osond figyelmes érdeklődése enyhült, úgy szólaltak meg a Juhászidézetek a bizottságok előtt, mint mond'mk Petőfi, •kötelező Tersei* a kis Pintér előírásai nyomán . . . Igy hát azt is megértük, hogy a szegedi föld legtisztább és leghívebb magyar és holnnpos énekese bevonult az éreMségi tételek közé. Ady már régen bevonult nemfisak a magyar irodalomtörténetbe, de az érettségi tételek közé is (ami sok szor vastagabb hronzkaput. jelent).4 Az idén még hiányzott és legújabb magyar líra legdrámaibb egyénisége a tragikus sorsú József Attila, de ugy érezzük, hogy József Attila költészetének van ideje várni... Talán jövőre, esetleg két év múlva... de biztosan tudjuk, hogy ez a döbbenetes erejű költő is igazságot kap egyszer az érettségi vizsgákon is... Van ideje várni. Volt. még egy feljegyzésre érdemes »érdekessé.ge* a szegedi érettségi vizsgáknak — latinból. Az egyik középiskola latin Írásbelijén nein volt, még 11 óra. amikor az egyik legkiválóbb (nemesak eminens) diák már elkészült í) megadott magyar szövegnek latinra való szabatos áttételeivel. Unni kezdte a dolgot. Hosszú idő volt még 1 óráig, egyszerre felállt helyérő] és engedélyt kért a vezető tanártól. hogy a hátralévő idő alatt itkomponálhassa hexameterekbe a latin szöveget. A tanár kisáé- hitetlenül hallgatta a szokatlan kérést, aztán hozzájárult ós a diák — aki magyar irodalmi dolgozatával égy**er, már szerepelt ezeken a hasábokon — hozzáfogott latin verset szerkeszteni... Rövid Idő alatt kőszén voltak a hibátlan hexameterek — ós igy történt, hogy ez a kiváló tehetségű diák egyszerre két latin dolgozatot adott be a bizottságnak: Az egyikben a szabályos latin áttételt. a másikban a latin szöveg áf.kompoűálását szabályos klasszikus versmértékben ... Ezzel a hexameterrel pedig nyilván uj fejezettel bővült az érettségi vizsgák megszokott krónikája- Azt mondani is fölösleges, hogy a hexametert — költő diák kitüntetéssel vette át érettségi bizonyítványát. Az egészben pedig nemcsak a teljesítmény érdekes, de mindezek a tények azt is igazolják, hogy a szellemi kísérletekre nem éppen kedvező kórban is vannak diákok, akik még nem vesztették el érdeklődésüket és érzékenységüket az elvont és megfoghatatlan szépségek iránt. Sokszor egy-egy érettségi vizsga több tanulságot nyu.it mint sok más hosszú értekezés. A magyar ifjúság a fiatalság rendületlen hitével. lobogásával és eszményeivel őrzi és viszi tovább a magyar művelődés legszebb hagyományait. Erre tanított, ez a néhány kiragadott érettségi — példaf r • 1 w ler es ido Miért viyja Németország nagy háborúját Szovjetoroszorszagban? A probléma magva ott van Németország földrajzi és gazdasági helyzetében. A német birodalom a »közép országa*, a >közép népe*. Minden német politikának elemi feladata, hogy túlemelkedjen a középreszoritottság hátrányain. Bismarck ezt ugy érte el, hogy Oroszországgal baráti viszonyt keresett, amiben segítsége volt konzervatív és >szent szövetségi* gondolkozásé is; mert Bismarrk korában Oroszország mé gniindig a szentszövetségi és konzervatív eszmék őrének számított. Milyen változás! ma Németorszég képviseli Európában a társadalom sztatikus fegyelmét sz.eilemi és gazdasági tekintetben egyaránt. A Nyugatról és Keletről jövő •ideológiai* fenyegetés ellen van szüksége a német politikának és hadvezetésnek arra, hogv valamelv irányban áttörje ezt a gyűrűt, ahogy Nyugat és Kelet közeledő ideológiája és gazdasági érdeke összezárkózik a középreszoritott s ideológiájában eltérő Németország ellen. Az „ideológia" mindkét táborában gazdasági szükségleteket fedez. A szovjet—angol—amerikai együttműködés hátterében nemcsak a háború közvetlen kényszerei állanak. Az angolszász demokráciák gazdasága számára az orosz szocialista felépítés állandó veszedelmet jelentett azelőtt. Az orosz szocialista rendszer gazdaságpolitikája ipari tekintetben is autark országgá akarta tenni Oroszországot. Ez annyit jelentelt. hogy az óriás orosz területekről kiszorult az angolszász ipar és kereskedés, mely pedig már régóta tudatában van az orosz területek végtelen lehetőségeinek. Az utolsó ilyen kísérlet az 1918-as évek vécén volt, a polgári orosz forradalomban. — azóta csak segítségül, de semmiképpen egyedüli rendezőül vette igénybe Szovjetoroszország az angolszász, vagvis inkább az amerikai ipar segítségét. Ha az angolszász ipar megveti lábát Oroszországban, ez a német gazdaság számára óriási veszedelem. Németor. szagnak olvan ipara van. melvnek nincsenek közvetlen nyersanyagforrásai. A német ipar hatalmas felépítmény, melvnek szüksége van az egész világra s szüksége van főképp a szabad kereskedésre, mert máskülönben nem tudja beszerezni a termeléshez szükséges anyagokat. Ma a német ipar a háborúnak dolgozik, de még a nemrég mult békeidőben állandó probléma volt a nyersanyag kérdése: ezért emlegették az angolok ellenkezésével szemben Németországban a gyarmati kérdéseket: ezért fontos Németországnak Delamerika is. A német politikai és gazdasági ideológia már régóla élénken figyel Oroszország felé. A nvugafi hatalmaknak 1918 után inaugurált németellenes politikájával szemben a weimari Németország szívesen kereste Oroszország gazdasági é« politikai rokonszenvét, amire már csak a 'engyel kérdés miatt is szüksége volt. A nemzeti német gondolkozás is tudatában van Oroszország fontosságának. Oswald Spengler. Moeller van der Bruck nem hiába írtak annyit és olyan lényeges dolgokat a német jövendőnek Oroszországgal szembeni kötelességeiről. Oroszországnak germán szellemmel való áthatása, gazdasági és ipari lehetőségeinek a német >közép*. tehát • Európa* érdékében való felhasználása ott van minden esetben a német— orosz kapcsolatok ideológiája mögött. Természetesen az orosz tá j és az orosz államiság német elemekkel való áthatása, a két gazdaság közti együttműködés megteremtése békés uton nem sikerülhetett két olyan rendszer között. melyek ideológiája annyira ellentétes. amellett, hogy a Szovjet nz orosz teriilet autarkiáját képviselte Németország ellenében. A probléma tehát az orosz autarkia kérdése: gazdaságilag és politikailag egyaránt. \ Szovjetoroszországból még inkább külön világot, külön tájat és világrészt teremtett, mint volt azelőtt a nagy euráziai birodalom. Ez az elkülönülés a szocialista forradalom előkészítésének munkálata érdekében történt. Oroszország a szocialista forradalom előkészítése érdekében fejlesztette iparát, mezőgazdaságát, hogy ez az egyetlen szocialista állam, szocialista világrész aztán adott pillanatban a maga részérői is kellő nyomatékot adjon a világforradalom ügyének; ez a politika viszont, minden szocialista terv mellett is, nagyban hozzájárult az orosz teriilet gazdasági önjoguságának felemelkedéséhez, amelv a német »közép« érdekeinek természetesen éppen az ellentéte. Németország európai hivatást tölt be, mikor Szovjetoroszország ellen küzdelemre száll. Ennek az európai hivatásnak az a lényege, hogy Németország széttöri, részeire bontja a szocialista-világforradalmi és orószszláv szempontból egyformán nagy veszedelmet rejtő egységes orosz területi és politikai összefüggéseket, melyek reánrhezednek a német »közép« által reprezentált uj Európára. Az egységes . Oroszország létét különben is mindig tagadta a német politikai gondolkozás. Német politikai ' szempontok, német tudósok munkálták ki az ukrán nvelv és nacionalizmus fontosságút. A német gazdaság is tudatában van Ukrajna jelentőségének. Nemcsak az ukrajnai mezőgazdaság. de az ukrajnai vasérc is közelről érdekli Németországot. Németország tudja, hogy a nagv belső orosz szárazföld mit sem ér Ukrajna nélkül. A Moszkva körüli és a tőle északra terülő nagy orosz erdőöv Ukrajnán ál érintkezik a világgal. Erre vezetnek Oorszország nagv foivóí: innét jött az európai művelődés, Bizánc közvetítésével, a régi Oroszországba. Erre van Oroszország földközitengeri kijárata. Németország uj politikája a maga angolellenes élével újra feltámasztotta a Fekete-tenger világpolitikai fontosságát. A Fekete-tengér lenne a közvetítő az uj Európa és a Közeikelet között. A német felügyelet alá vont FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ Fekete-tengerről Németország állandó nyomást és ellenőrzést gyakorolhat Anglia közelkeleli birtokaira. A Fekete-tenger azért fontos, akárcsak a partjait szegélyező nagy ukrán síkság, mert Németország igy közel jut a Kaukázus természeti kincseihez, nyersolajához. Ukrajna és a Feketetenger az utvonalak, amerre Németország megközelítheti a Kaukázust s a krimi, ukrajnai, feketetengeri német ellenőrzés még azt is magával hozza, hogy Németország a maga közeikeleti túlsúlyával egészen más irányba fordíthatja Törökország külpolitikáját. A törökök a maguk realisztikus számításával nem ok nélkül figyelnek olyan gonddal Németország krimi hadműveleteire. melvek már ott zajlanak a Kaukázus lábainál. Németország tehát elsősorban Déloroszországban terjeszkedik, mert ív meri e terület nagy gazdasági lehetőségeit. természeti kincseit. A Szovjetunió sem építette ki minden ok nélkül a maga nagv ukrajnai iparát, erőmüveit. Ukrajna volt a Szovjetunió gazdagságának, egyik legelőkelőbb területe. A középső orosz erdőöv élettelen Ukrajna nélkül. Né. metország tudja, hogy itt tnilyen nagy feladatok várnának még a német szervezésre. Németországnak tehát közeli köze lenne a részeire bontott Oroszország ukrán területeihez. Az ukrán nacionalizmus nyilván nem feledheti a német gondolatok szerint a néki nyújtott gazdasági segítséget, aminek fejében viszoni Németoi szág gazdaságilag fejleszthetné Ukrajnat. Németországnak nincsenek távoli gyarmatai, nyersanyagierületei. A német iparnak és társadalomnak szüksége vau ilyen gazdasági területekre, ahonnét fedezheti szükségleteit. Lehetőségeik és közelségük miatt ilyeneknek kínálkoznak a délorosz-ukrán területek cs a Kaukázus. A részeire bontott Oroszországból kiválván ezek a tájak, megtalálnák népi-nemzeti külön kívánságaik, igényeik érvényesülését, kisebb nacionalizmusaik kiélési lehetőségeit, viszont gazdaságilag és hatalmilag részei lennének annak az egységes, nj Európának, melynek középpontjában ott dolgoznék a Bismarck kora óta felépített és a világ nyersanyagaira számiló nemet ipar a maga gigászi lendületével. A német—orosz, politikának ma az a lényege, hogy Németország elszigeteli, elzárja Szovjetoroszországot nyugat felől. Elzárja déli kijáratait és elzárja északi lehetőségeit is. Baltikum úgyis német beltengernek számit. A Balti-tenger végén Leningrád orosx birtoka viszont állandó veszedelem. A Finn-öblön át tekintett Oroszország a világ felé: ez volt e nagy szárazföldi massza ablaka, honnét kiláthatott az emberiségre. Németország most ellene szegül Nagy Péter müvének. Oroszország tájainak hivatása e felfogás szerint nem az autarkia, nem is a Nyugattal való közvetlen kapcsolat, hanem • •középhez* való csatlakozás. Mindenesetre bizonyos, hogy a német koncepciókban az orosz tájak merő ben más értelmet nyernek; a mostani gigászi szovjetorosz—német mérkőzés azért folyik, hogv döntsön e vidékek sorsáról. (—kor—) Az állításkötelezettséd alsó korhatárának leszállítása Budapest, junius 17. A képviselőház véderőbizottsága junius 20-án, szombaton délelőtt 10 órakor ülést tart. Tárgy: a honvédelmi miniszter jelentése az állüáskötelés kor alsó korhatárának leszállításáról. (MTJ