Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-17 / 135. szám

uelmaüy arorsóau Szerda, 1942 janina <7. A szombati szintigyi bizottsági ülésen mutatja be vitéz Bánky Róbert társulata névsorát és a szegedi évadra vonatkozó terveit (A Délmagyarország munkatársától) Megírtuk, hogy vitéz Bánky Róbert e hét szerdáján készül bemutatni a társulat tagjainak név sorát dr. Tukats Sándor főispánnak és dr Pálfy József polgármesternek. majd a szlnfigyi bizottság ösznzehivsndó ülésén részletesen elő fog.ia adni művészeti elgondolását. Ez a szerdára tervezett látogatás most rövid halasztást szenved, mert df. Tukats Sándor főispán szerdán nem lesz Szegeden, mithogy résztvesz a tragikus hirtelenséggel elhflnyt Győrffy-Bengyel Sándor közélelmezési miniszter budapesti temetésén. Erre való tekintettel vitéz Bánky Róbert kedd este helyett Fsak csütörtökön este''érkezik Szegedre és pénteken terjeszti elő a főispánnak' és a polgármesternek a tagokkal kötött nj szerződéseketSzombaton délelőtt 11 órakor egyéb ként — értesülésünk szerint — öszszoül a sz-iniigyí bizottság, hogy határozzon vitéz Bánky előterjesztései felől Megszökött az idegklinikáról az üldözési mániás csorvai gyilkos, aki féltékenységből megölte feleségét (A Délmagyarország munkatársától) Ezerkilencszáznegyven december 23-án kegyetlen gyilkosság történt Csórván; Süli László gazdálkodó megölte szép, fiatal feleségét. Süllőé tehenet fejt, amikor férje fejszével állított be az istállóba és szó nélkül rátámadt. Süli néhány fejszecsapással leterítette az aszszonyt. de nem elégedett meg azzal, hogy felesége eszméletlenül fekszik, hanem nádig mérte fejére a halálos csapásokat, amig koponyáját teljesen szét nem verte• Süli ezután szalmával letakarta felesége holttestét- bement a tanyaszobába, magához vette többszáz pengőnyi pán zét és egyéb értéktárgyait és elhagyta a tanyát. Három kisgyerekét bezárta a tanyába és rájuk parancsolt. hogy ki ne merjenek mozdul ni. A holttestet három nap múlva találták meg a szomszédok, akik a bezárt gyerekeket i« kiszabadították. Süli ezalatt Budapesten járt, a^ed egy elmeorvossal megvizsgáltatta magát, mert — miut mondotta — upy érzi, hogy nem épelméjű. Ezután haza.iött a fővárosból és a tanyák között kóborolt, amig a rendőrség el nem fogta. Siill Lászlót elfogatása után letartóztatták, de nemsokára szabadon is engedték, mert az Igazságügyi Orvosi Tanács megállapította róla hogy nem épelméjii: üldözési márnában szenved, s gyilkosságot is ebből a téveseszméből eredő féltékenységből követte el Ezután a megállapítás után a bűnvádi eljárást megszüntették, Sülit, beutalták ápolás végett az egye*'-ml' idcggvógvászati VJioíVá ra, ahol cgéw. kedd hajnalié tartóé kVdott Kedd reeee! a kTnlkn jele*, tette n rendőrségnek és az ügyé*zségnek. Hogy Süti László megszökött a t oki ön ét életveszélyes örült. Attól klinikáról. A rendőrség erélyes nyo-j félnek, hogy Süli fljabh véregmozást indított a szökevény után, zést fog elkövetni. ! i debreceni Nyári Egyetemen tanul, üdül, szórakozik külföldiek társaságában. Előadások, nyelvleckék, üdülés a nagyerdei strandon. Kérjen tájékoztatót. Mit ír a Gringoire a mai Franciaországról? tót) A Gringoire legújabb Számán — tói. A Gringoire legújabb számán — mint a mai francia, hivatalosan fémjelzett sajtón általában _ két vezérmotiviun vonul Végig: az egyik a NYinetországgal való együttműködés rágva, a másik az Anglia elleni gyűlölet szitásji. Vezércikk, napihlr, kis bekeretezett idézetek, mind ezt a két irányzatot szolgálják. A Madagaszkárért folyó küzdelem különösen elkeseredetté teszi az Anglia elleni kirohanásokat Henri liéraud hosszú cikkben eleveníti fel zyermekkori emlékeit a sziget francia meghódításáról. Fájdalmas büszkeséggel méltatja a francia önkéntegek hősi elszántságát, kik 1895 áprilisában dalolva, felvirágozva indultak a harcba. — nem is nnynyira a »hovák«, a benizűlött lakosság ellen, mint inkább, bogy /megmutassák Angliának*. Mert hiszen már akkor is az volt ősellenség, mely árulások és hitszegének sorozatával szerezte meg gyarmatbirodalmát... A lelkesedéssel harcba induló francia fiatalságból bizony nem sokan látták viszont a hazai földet. Madagaszkár szigetének halálos lázakat rejtő mocsarai és fojtogató sivatagjai elnyelték a lelkes franeia önkéntes légiók, az afrikai vadászok és az algíri ezredek nagv részét. — de végill mégis győzött a franeia trikolor! A fehér fakereszfpk beláthatatlan légióját perzseli a kérlelhetetlen trópusi nap, befújja a sivatagi homok, de a franeia dicsőség és bátorság újra feltámad, hogy np engedje idegen kézre jutni ezeket a fehér fakereSzteket. A Diego-Satirézf hősök unokái setn lesznek gyávábbak őseiknél i * /Az angolok kilopják szánkból a kenyeret* — irja Paul Lombard. Kétségtelen. hogy Madagaszkár elveszfése falán leggazdagabb éléstárától fosztja meg Franciaországot. F-nn -k a gyarmatnak a jelentősége szinte fe! bccsiilhetetlen nemzetgazdasági szem pontból, mert bár a déli részei moesaras, egészségtelen, belseje, főieg pedig keleti partvidéke meseszer len gazdag. A lakosság R2 százalék a főid niiivelé*«et foglalkozik évi kivitelük egyenértékű Franciaország. Holtándri és Belgium együttes termelésére). Fő exportja a szarvasmarha és a koHzerv vagy fagyasztott hue. de a legkülönbözőbb. termények, mint: kukorica, rizs. cukor. kávé. rum. dohány, kakaó, raffia is óriási tételekben szerepelnek. Érthető tehát, hogy az angolok mindig is olthatatlan vággyal tekintgettek erre az arany-szigetre... » Ezekben a nehéz órákban mityen nagyszerű és felemelő az a tudat, hogy a legtávolabbi gyarmatai is miigro gyermeki hűséggel é« ragaszkodással áll Frnneinország melleit a bensziilöft lakosság — mondja vigasztalókig Raymond Recoulv. ftt látható a kiilönbség a francia és a brit gyarmat politika között. Mert bár a hadiszerencse néhoi ellene is fordul. Franciaország gyarmati fiai tántoríthatatlan hfiséggei harcolnak mindenütt, mert őket a szeretet és bizalom szálai fűzik a« anyaOrsaágboz mig Anglia ámulva, keserfi csalódással kell lássa, hogy a jó időkben félvállról kráelt. lenézett benszfilöti mindenütt ellene tordal abban a pillanatban amikor legnaerobb szüksége volna rájuk. Franciaország gyarmati fiainak hűsége a jövő biztosítéka• • ' Színes kis képek számolnak be a •szabad zóna* lakóinak Páris életéről, Igy megtudjuk, hogy a párisi polgár mindent vesz, amit csak jegy nélkül lehet. Fantasztikus árakat fizetnek a nagy mesterek kevésbé sikerült képeiért is. Egy kisméretű Corot kép 165.(10(1 frankért kelt e!, egy Sisley 308.000 frankért talált vevőt. Renoirnak egy picinyke vázlntáért 4s ezer frankot kértek — és kaptak. Régcnee-korabeli bútorok, ritka kéziratok, a primitív gyarmati művészet furcsaságai is nagy keresletnek örvendenek. Óriási fellendülést mutat a bélyegpiac, különösen a XVITL-XTX-ik századbeli régi bélyegek iránt nagy az érdeklődés, némely ritkább példány ára 3000—6500 frank. * Az öltözködés sem személyes ögve már a franeia polgárnak. Szigorú rendeletek szabják meg. milyen hnsszu és milyen bő lehet a férfinadrág, hány rá milyen zseb szerepelhet az öltönyön, stb. De a francia humor mindenen tulsegif. Tilos a felhajtás a nadrágon? Sebaj! Musset és d'Orsay lovag már elég dandyk voltak s Iám. mégsem viselt egyikük sem felhaifást, sőt porfészeknek tartották azt. Tilos a •revolver zseb?* Hát kinek szabad ma egyáltalán revolvert viselni? Szóval, mindez nem volna baj. de mi lesz a •légion d'honneur«-el, ha a kabát kihajtóján tilos a bevágott gomblvnk? nová. fogják akkor fűzni a Kis piros szalagot, mely már messziről hirdeti viselőjének honpolgár! kiválóságát? Hiszen ebből még valóságos forradalom lesz! De Istenem. »e'est la guerre* és ezzel a kis divatdiktntorikus intézkedéssel öltönyönként 45 em anyagot lehet megtakarítani, ami 300.000 állami tisztviselőre átszámítva kerek 135.000 métert jelent. s Az apróhirdetések kissé meglepőek. — Sírboltban hely átadó. (Pbantonflgynökség.) Sírboltban, örökjoggal, fires helyek kiadók. fHavas-ügynökség.) — Előkelő nr, 172 em magas, karcsú. elegáns, elcserélné alig használt red in goto. ját 4 élő házinyúlért. Hol vannak már a régi szép idők. mikor ilyen és hasonló hirdetéseket olvashattunk. például, a vásári mutatványosok lapjában; _ Valódi Szakállas asszonvt elcserélnék kis íalovas körhintáért • JövŐ tervek: Párisban megnyílt egy kiállttá* melyen a, jövő városképíH mutatták he Az egyik vázlaton a világhírű »pl*r< de l'Opera« látható, szabadtéri szjnpaddá átalakítva. Az epe-i lépcsőzete képezné a színpadot, mig a nézőtér a hatalmas teret foglalná el. \ metró két lejáratát áthelyeznék máshová. Egyelőre arról még nincs Szó. hf/y ft Grange-Ba teliére kanyargós folyását megváltoztassák, de talán sor kerül még rá. Akkor semmi akadálya sem lenne, hogy az » bizonyos hattyú ezen neszen be a Lohengrin előadások alkalmával... » A francia könyvpiacon sok * németből fordított, részben aaépirodal ml, főleg azonban politikai tárgyú mlf. Figyelemreméltó sikere van — főleg a »mea culpázók* táborában _ FHedrich Sieburg könyvének: »Dien est-il francais?* (Francia-e Isten?) A könvr szerzője ismert német zsurnaliszta — már 1929-ben behatóan foglalkozott a német és francia nép közeledésének tehetőségeivel és feltételeivel, de akkoriban még nem fogák fel Franciaországban ennek a problémának teljes jelentőségét. Azóta az események megadták a — sajnos, nagyon is lesújtó — választ a Sieburg által felvetett kérdésekre és igy a most megjelent ujabb franeia fordítás különös aktualitással bír « Legújabb színházi siker Mmc. Noe! VerdieT »A Farge-penzio* cimii darabja. melyet a Bouffes-Parlsiens játszik. A mese ugyan nagyon komplikált. de azért megpróbáljak rövid vázlatát adni Farge professzor két Iránya apjuk egy-egy növendékének menyasszonya, .fanine vőlegénye Gérard. Valentine-é •Tacjiios. Gérard. lesújtva a felfedezéstől. hogy ő anyjának egv lyoni banktisztviselővel lejátszódott kis lírai intermezzojának a gyümölcse. .Tanine szerelmében keres és találna is vigaszt, ba a harmadik felvonásban nem találná fentemlitett anyját eznttal vőlegénytársánnk. Jaqnesnak karjai között. Erre azután a mérték végleg betelik és Gérard öngyilkosságot követ el. Valentiné értesülve vőlegénye esalfnságáról. kiről azofeniűl még kiderül. bogv mellesleg egy nevelőnöhöz is nem egészen plátói szálak főzik — nos. Vntentine megszökik a esaládi "tthonból a városka egyetlen orvosával, miért is nz öngyilkos Gérard-nak orvosi segitség nélkül kelt meghalnia. Hát ez bizony nem valami lelket vidító história! (d. ej Ma temeti V Gvőrify-Benrfyel Sándort, a tra<*íVusan elhunyt közellátási minisztert Budapest, junius 16. A tragikus hirtelenséggel elhunyt GyőrffyBengyel Sándor vezérezredes, 'közellátási minisztert katonai pompával temetik el ma délután 5 ómkor. A Kerepesi-temető halottasházából* ravatalozzák fol az elhunyt minisztert és a. végtisztességen megjeleni a miniszterelnökkel nz, élén nn egész kormány. Küldöttségileg kéi>viselteti magát a honvédelmi minisztérium, a tábornoki kar. a közellátási minisztérium és részt vesznek a temetésen a képviselőház és a felsőház tagjai közül igen számosan. A kormánypárt ugyancsak küldöttségileg képviselteti magát. A kormány nevében BeményiSchneller Lajos pénzügyminiszter búcsúztatja a halottat és emlékezik meg arról a nagy és áldozatos munkáról, amelyet élete utolsó pillanatáig végzett Oyörffv-Bengyel Sándor. mpTosok ligyene 1 Megérkezett a Juhász-féle kerékpár eumipótió, mely teljesen pótolja a külső és belső gumikat. Mindenki kipróhálhaljH AOK éten! m«<rái lapított ára 19.80 Kapható t f KELEMEN MARTO INAL írógép, karók pár varrógép é« oail!ár raktára Retemen ute* if az.