Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-08 / 104. szám

l> EL MAGYAR ORSZÁG Péntek, 1942. máin* 8. Előadások a nyári gyermekotthonvezctők számára (A Üélmagyarország munkatársától) Az Egyesült Női Tábor, az ország nemzeti és népi alapon álló legjelentősebb egyesületeinek munkaközőssége csütörtökön a városháza közgyűlési termében értékes előadasokat tartott a nyári gyermekottbonvezeiők iráuyi'á• ára. A hallgatók sorában ott iattu* a áliasszonyunk-zárda telkes tani ónőjelöltjét, az állami leánygimnázium 12 érettségiző diákleányát, a tanárképre főiskola és az.egyetem kollokváló, vizsgára készülő hallgatóit, tanítónőket és a társadalom különböző réteg>.ibűi jelentkezőket, akik szeretettel vállalkoztak arra, bogy a mezögazdasagi munkák idején az édesanya helyett gondozzák, neveljek a falusi;gyermekotthonok apróságait. Dr. Biacsy Béta tb. tanácsnok tartotta a megnyitót, majd vöröskcii Wolfárlb Olga tanitóképzöintézeti tanar, az Egyesült Női Tábor előad jja ismertette azt a társadatomnevetö munkát, amit ez a munkaközösség kifejt i nyári gyermekotthonok érdekében. Elősorolta, hogy az Egyesült Női Tábor kebelébe tartozó tagegyesületek közül a Magyar Nemzeti Szövetség, az Lvarigélikus Nőegyesület, Loráiitífy Zsuzsanna Egyesület, a Turul Szövetség, az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők, a Vitézi Nemzetes Asszonyok, a Baross Női Tábor, a MONE és MOVE női csoportja ís kiveszi a részét a nyári gyermekotthonok erkölcsi cs természetbeni támogatásából. Dr. Biacsy Béla vázolta ezután a népjóléti intézményekkel kapcsolatos, közigazgatást Kovács Sándor közjóléti szövetkezeti igazgató ismertette a Nép- és Családvédelmi Alap által nyújtott anyagi és természetbeni juttatások célját és jetentőségét. Dr. Jung Sándor tiszti főorvos alapos részletezéssel ismertette az óvódák és a nyári gyermekotthonok történeti fejlődéséi cs igazgatását. Kovács Judit szociális gondozónő megdöbbentő képekkel színezte a szociális munka jetentőségéről szóló mélyen szántó előadását. Szélt Etelka óvónő ismertette a nyári gyermekotthonokban követendő feladatokat. Wiscbán Emiiné óvónő bevezette a hallgatóságot a kisebb gyermekek látckos foglalkoztatásába. Simon Olga óvónő irányítást adott a játék módszerére és ismertette a csendes szobajálékok, értelemfejlesztő játékok és szabadban való játékok önuralomra, türelemre, figyelmességre nevelő erejét, a népi játékok népszerűsítésében rejlő néihzeti erőt. Gyuris Margit óvónő a magyar népdalkincs megtanítására adott útmutatást és vázolta a népi mesejátékok rejtett szépségeit, csodálatos báját, a dallamok gyűjtésének és továbbadásának jelentőségét. Révay Erzsébet a testgyakorlásról, Cserey Katalin óvónő a játékos gyermekmunkák építéséről. Moldoványi Lászlóné a bábjáték jellemformáló erejéről és technikájáról tartott előadást. Az értekezlet előadásaiból a hallgatók gazdag anvagot kaptak a nvári gvermekotthonokban meghonosítandó testedző, ügvesitő. irllt-niformálö, a kő. •/ősségi érzést erősítő, a nemzeti hagvornánvokat ápoló munkákból és már első nap hallottakból meggyőződbe1tek arról, hogv az a feladat, amire két hónapon keresztül vállalkoztak, valóhan boniolv kötelességvállalást jelent, de a faluk családi ottbont helyettesítő gvermekotthonának megteremtésével biztosítja minden magvar édesar.vi „vári munkájának a zavartalanságát i* és azt a társadalmi kiegyenlítődést amit a iómötu és szegénv gyermekek k-érös nevelése és étkezése jelent a falu eletében. j A pióca. Köztudomásn, bogy az aranykeverő vígan dolgozott, noha nem tudott a (inocerosról Mi is nyugodtan éltünk dacára, hogy sejtelmünk sem volt a különféle vitaminokról. Valószínűleg anélkül is meglehetnénk, hogy a pió •áról sem vennénk tudomást, de ez méltán megérdemli, nemcsak azért, •riert itt él közöltünk, hanein főkén! azért, mert bizonyos téren méltó ér nemeket is szerez magának. Ugv tartom, ha már van, madarak fák napia. legyen pióca nap is. ha nem is évente, de legalább egyszer az életben. Nem is sejtik a kívülállók hogv miiven fontos feladatot tölt be ezen igénytelen, semmibe sem vett. kis állatocska és nem egyszer léki rsinlőleg nyilatkoznak felőle, mondván valakiről: »hogv nem lehet lerázni mint a vérszopó piócát*. Fontos ténvezője az orvost kezelésnek. különösen ebben az Izgalmas időkben, amikor a vérnyomások ír magasságokra szökkennek és 5gy mindgvakrabban alkalmazzák az orvosok. De már évtizedekkel ezelőtt is közismert volt a gvógyászat terén a r>ióca hasznos volta; hisz a rég' gvógvszerkönwekben is a legk'vá lóhhó bÍTafatos gvógvszereR sorába volt iktatva és kőtelezővé téve a raktáron tartása. Hogv ennek' darára más uton is hozzájuthatnak' a reászo ralók. ez mitsem von le értékükből így a dorozsmai tavakhói kifosm" -lórikat a valériatéri hnspicon Is áru si'iák »kis arskókí-ban. puha moha közé rakva, ez csak széleskörű élte.'-tedésöket bizonyítják'. Ha értelmiségük" nem ts olyan bá mulalraméltó. mint a szegedi egve'err • tlatrendszrrtani intézetében me»?i ?ye1és alatt álló halacskáké. amelve'a rádió déli barangielzésekor tudják hogv elérkezett az ebédelés ideje rore csoportosulva felfigvelnek, de a niórának más megbecsülésre és érté Vetésre méltó tulajdonságaik vannak. A lakás tekintetében is a legszerényebbek, nem igé nvelnek diszes aouariumot, mint az sranyhalaeskák, hanem megelégszenek egv öblös ugorkás üveggel, csak a tetejét befödő ruhácska legyen tiszta. DédeJgetett neve is van: »nadá!v<. de érzésem szerint megelégszik a köznyelven ismert. pióca_ elnevezéssel is. A piócák, zoologiai tanulmányatnk bővítésére is alkalmat nyújtanak. Sok olyant megtudunk ezekből, amelyekről ezideig halvány sejtelmünk sem volt. De tartsunk sorrendet. Az elő irás szerint vizsgálat alá kell vennünk a piócát, hogv azok mindegvike megfelel-e a gyógyászat követelményeinek? Tisztában kell lennünk azzal a tudományos megállapítással hogy a magyar pióca, a férgek osztályába tartozó himnös féreg. Súlya 1.5 gramm, ha kevélyen kihúzza magát, hossza 20 cm. Csupasz teste 95 gyürüs ízből áll. Amikor a beteg testére helyezik, valóságos f ürészelő munkát végez, mert álkapcsa számos apró fogakkal van felfegyverezve, amelyek kis ékalakban átfürészelik a bőr felületét s így szívják ki a bajtokozó, bőséges vért. Valóságos élő kis gépecske. Csodálatos kis állat: 10 szeme van és a teste végén szivókája. Most térjünk reá az előirt vizsgálatokra. Meg kell előbb vizsgálnunk a pióca hátát, hogy olivazöld-e, vagy feketés-zöld, azután a hasát s aszerint, hogy zöldes-sárga-e, fekete pontokkal avagy oJivaróld foltok nélkül, ezekbőt megállapíthatjuk, hogy milyen származásúak? Ugyanis az egyik fajta pióca söiel olivazöld, hátán 6 hosszában futó, világos rozsdaszinü sáv látható és a sávok feketén pettyesedlek, zöldessárga és 2 oldalt fekete szegéllyel határolt hasán fekete foltok VSD nak. Szigora ellenőrzés alá kell vennünk — a fennálló rendelkezések >ze rínt — és nem kerülünk az állatot - j vosi hatáskör kontárkodásába, vizsgálat alá venni, hogy a pióca nem-c beteg, mely megállapítás után a többiektől eltávolítandó! Ugyancsak az elhalt (igy irja a gyógyszerkönyv' piócákat is ki kell a többiek közii dobni. E kedves kis állatkákkal gimnisztikai mutatványokat is produkálhatunk. mert — az előírás c/erint — ha ujjaink között kissé megnyomkodtok. olajbogyó alakúvá húzza ösz sze magát A hivatalos előirás mindezekkel még távolról sincs kimerítve, mert — szintén az előirás szerint — ha a pióca száját kis ecettel megnedvesítjük, nem szabad, hogy vér szivárogjon elő. Ez egvállalán nem tuberkulotikns vizsgálat célját szolgálja, hanem ezzel a módszerrel győződhetünk meg arról, hogy nem — volt egvszer már használva, mert »uraságoktól levetett* árut vagyis szabatosan köriilirva. a »mái egyszer használt, állatot* tilos kiszól gáltatni. Meggyőződést szerezhetünk' mindezekből, bogy nincs az a belgyógyász orvos, aki alaposabban tudná kivizsgálni betegénél a bajt, mint amilver. körülményes eljárásokkal tudja a gyógyszerész megállapítani, vájjon a gyógyászati célt szolgáló pióca meg felel-e a követelményeknek, vagy sem? Nem volna teljes a piócáról va'ó ismertetés, ha elhallgatnánk, hogy va lamikor értékes kiviteli >eikk* is volt. A Fertő-tavon kezdődött meg a nióca halászat és kilószámra fogdos Iák össze és szállították Németor szagba, ahol igen nagy keletjük volt Annakidején (nem is olyan régen S— 10 évvel ezelőtt) egy német gvógyszerkereskedő járta be a Fertő-tó part iaip fekvő községeket és az 6 szá mára szedték össze a piócát. Mifnhng' oay kilóra körülbelül ezer pióca esik hat-hét pengőt árultak ki egy kilólió: JTa jól megy, ügyes ember naponta öt-hat kilót is összefogdosott. Egy száz év előtti francia jelenté1megállapította, hogv Franciaország nak évente 53 millió nadálvra volt szüksége azonban e hatalmas meny &ranyat, ezüstöt, iparművészeti dísztárgyakat legmagasabb ái on I Reich ék.,.®*., Szeged, Kelemen-u. 11. vásárolja. nviségnek még harmadrészét sem tud*, ta saját mocsaraiból kikotorni, ogyj hogy a különbözetet idegen országból volt kénytelen importálni és e szűk* ségletet egyetlen európai ország sem tudta olcsón kielégíteni, mint éppen Magyarország, ahol száz eszten* dővel ezelőtt még mérföldekre tor* jedtek a lápok, mocsarak és posvá* nyok, melyeknek jóformán semmt hasznát sem vették, A legtöbb magyar piócát Franriaország fogyás,ztotta, de Németországban és Ausztriában is keresett jószág lett a magyar pióca, Láthatjuk mindezekhőll, hogy 0 semmibe sem vett kis pióca nemcsak gyógyászati szempontból hir fontos* sággal, hanem nemzetgazdasági fekin* tétből is kellő méltánylást érdemel. Franki Antal Felhívás! Felfiívjük Szeged "város Tisza fia s gondolkozású lakosságát, Kogy a TfxffllHiIlaűéK ts üongRfgnQifés tartama alatt máfus 12—16-ig az előre elkészített rongyhulladéko kat az érte telcnfüeiő, karszalaggal ellátott leventéknek és cser készeknek adták ét A gyűjtés eredménye és gyorsa sága fog bizonyságot tenni arról hogy Szeged lakojssága megértette az idők szavát, Minden darak ronluoi a hazai gyáriparon kercsifül a mafiiffir katonának FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ KÖNYVEK GULLVAAG: „Hí ketten" Áz északi regények érzelmi mély* sége és hangulati gazdagsága már régóta meghódította az európai országokat. Az északi írókoak Magyarországon is nagy tábora - van, az olvasók egy része azonban kifogásolta, hogy az északi regényekben, ellentétben az annyira gazdag cselekményű nyugati regényekkel, bevés a történés, kevés a cselekmény. A norvég Gullvaag az első északi regényíró, aki páratlan mestere az érdekes, izgalmas meseszövésnek, a történések feszült, lüktető változatosságának. A „Mi ketten" hősei a gazdag parasztlány és a nincstelen zsellérfiú, a norvég fjordok és hegyek zárt világából indulnak el és mindennel és mindenkivel dacoló szerelmük magával sodorja vöket kí a nagyvilágba, a tengerjáró kalandorok és kincskeresők, a nagyurak és lázadók közé. Az érzések és szenvedélyek vihara és zűrzavara teljesen átformálja lelküket és külső életünket, útjaik elválnak, a férfi és a nő is egészen idegen utakon keresik az élet nagy ígéreteinek megvalósulását és sorsuk mégis elválaszthatatlanul egybefonódik. A barokk-kor színes, káprázatos, szélsőségekben gazdag színpada tárul fel. hősies és kalandos életútjuk' nyomán. Nagyon sok furcsa emberi sors kapcsolódik bele kalandos életükbe, gyakran titokzatos és idegenszerű, de mindig érdekes és megmaradó egyéniségek. Gullvaag „Mi ketten" című fegénye, amely a nagy északi regények minden finomságát és mélységét egyesíti a modern „nagy regények" érdekességével és életteljességével, egészen új utat jelent a sfcgsdio^TJ regényirodalomban*