Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-01 / 98. szám

DEHMAGVARORSZAO Péntek, 1942. májn« J. •Míj jWaa JiTTj kiegészítési indítványt tett. Indítványozta, hogy a törvényszék vizsgáltassa meg Farkas elmeállapotát, mert ney tudja, hogy a betörő terhelt é*aládbnl származik, egy nagybátyja kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, kettő ideggyőgyintézefhen végezte, anyja ugyancsak öngyilkos úton mult ki. Feltehető, hogy a vádlott Rzintén nem épelméjű s eresetbon valószínű, hogy nem bűnözési szándékból, hanem ellenállhatatlan kényszer hatása alatt lopott. Dr. Mccsér .Tószef ügyész ellenezte a bizonyítást kiegészítését és a bíróság el is ntasítota azt. Meösér Ügyész vádbeszédében hivatkozott a vádlott teljes beismerésére és súlyos büntetést kért. Dr. Salgó Gyula védőbeszédéhen ismételten rámutatott Farkas terheltségére s arra, hogy teljesen kiforratlan fiatalemberről van szó. akit a divatos politikai jelszavak megkötyagositottak, emellett a nvilas pártban úgylátszik, olyan emberikkel érintkezel, akik rossz hatással voltak rá. Szabó "setében kérte enyhítő körülményként betudni, hogy l'arkas befolyása alatt cselekedett A zokogó bűnös A perbeszédek elhangzása ntán líónay tanácselnök megkérdezte Farkast, akar-e még valamit mondani. Zokogó, el-elesnkló hangon szólalt meg Farkas Lajos: — Nagyságos elnök ur, tekintetes királyi törvényszék, nagyon megbántam. amit tettem, meggondolatlan voltam és egyedül szerencsétlen családi életem vitt rá a rossz útra. A törvényszék ezután visszavonult és mintegy felórai tanácskozás után meghozta következő ítéletét: Farkas Lajos bűnös 15 rendbeli lopás bűntettében és Őzért, őt a törvényszék 2 évi fegyházra. 10 évi politikai jog- s hivatalvesztésre ítéli. A büntetésből 1 hónapot és 15 napot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vesz. Szabó Sándor bűnös három rendbeli lopás bűntettében, mint bűnsegédi bűnrészes, ezért öt a törvényszék 8 hóna/pi börtönre, 5 évi politikai és jogvesztésre ítéli. A törvényszék a vádlottak részletes beismerése, a tannk vallomása ahpján hozta meg ítéletét, A bűn'esetekmények elkövetésénél megállapította ax üzletszerűséget, súlyosbító körülményként mérlegelte Farkosnál. hogy aljas indokból követte el tettét, enyhítőnek családos voltát és megbánását. Szabónál enyhítőnek, bogy Farkas befolyása alatt cselekedett. A vádlottak enyhítésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett, így az ügy legközelebb az ítélőtáblái foglalkoztatja. Varsa Wondevfcikéaxltő, fc&ttlére«rr*r és «ctb«aflulhU6g)6f #7 *<8SED, Am« «*M A. Gnoti seaatori - Egy neves írónk, aki a társadalmi élet, főleg az uri magyar középosztály festésében alkotott már sok kiválót, elmesélte egyszer, hogy kedves és népszerűvé vált vénkisass/onyait, öreg dáméit, a maga rokonságából mintázza. Tele van tantival, az egyik érdekesebb tigura, mint a másik, hát halálos bün volna kihagyni őket, nr.kor szereplőkre van szüksége. Az meg éppenséggel oktalanság, hogy verejtékezve kitaláljon valakit; mikor olvan óriási élő készlettel rendelkezik. Az egyik nagynéni különösen kedvenc alakja. Számtalan regényében, novellájában visszatér, ismerjük már a történetét, a bogarait, a mondás.it, általában rokonszenves és tiszteletreméltó barátnőnk. Hát ez azt mondja egyszer az Írónak. — Nagyon szeretem, fiam, az írásaidat, alig várom, hogy valamid megjelenjen. Rengeteg az emléked, a mondanivalód, tömérdek emberrel találkoztál. azért mégis mondanék valamit. Ne vedd hiúságnak, ismerhetsz jól. hogy rég tul vagyok az ilyesmin, nem is azért mondom. Csak megemlítem, bogy ha egyszer fogyóban a témád. irj meg mj-iket. a nagynénéidet is. Végtére nem vagyunk olyan utolsók s velünk is történt egy és más az életben. Más. .Tóbarátom mesélte: — Fiatal vidéki ujságiró voltam, a szerkesztőm nagyra volt a lapunk irodalmi nívójával, gondosan kellőit megirni a legjelentéktelenebb api óságot is. A helyi irodalmi társaság egyszer uj tagokat választott s én megkaptam az ukázt: — Méltassa őket tárcában, de gondos irás legyen. Kettőt közülük ugy, ahogy ismertem, de a harmadik nevét most hallottam életemben először. Nem olvastam én attól egy sort sem. Isten tudja. hogyan kergethette valami érthetetlen ambíció ebbe a társaságba. Mert hogy brutalitással nem kénys/.eritették. azzal tisztában voltam. Próbáltam itt is, ott is nyomozni, hogv mi rejtőzhet jelesünkben, de csak vállvonogatással találkoztam. Azért megírtam a tárcát s ő jár* a legjobban. Rákentem mindent, amit élő emberre frázisban rákenni lenet. Klasszikussá avattam, fenkölt lénnyé, akinek tudományos működését feszült figyelemmel lesik illetékes körök s akinek mostani megválasztása rangés felekezeti különbség nélkül lelkes őrömmel tölti el a lakosságot. Az! hiszem, azt is megirtam, hogy a választás óta másról sem beszél a város társadalma. Határozottan piszkos kis irás volt. kínosan tünt fel nekem magamnak is, nem mertem az ismerőseim szeme elé kerülni. Mi mindent kell elkövetnem, hogy levezekeljcm ezt a bitargságomat! Ellenben megjelent a szerkesztőségben fennt vázolt férfin, lanyhán megköszönte a róla való irást és mellékesen megjegyezte: — Mindig szerettem az alapos munkát, látnivaló, hogy uraságod is pontos tanulmányokat végzett cikkelyéhez. Elég ügyesen dolgozta ki, túlzás nélkül. Tanulja még. 1 érem, hogy nincsen csunyáhh a túlzásnál. Van még egy történetem, ezt Is ugv mondta el keserükedvü cinikus barátom. _ Sok' mindentől elutálkodva, úgynevezett jellemkópct irtam a gyűlölködő emberről. Kit gyűlöl? Voltaképpen mindenkit, akVben megvannak azok a tulajdonságok, képességek, amik belőle hiányoznak. Nem tud az alkotó ember szemébe nézni, mert ő maga soha nem alkotott semmit s szinte szemrehányóan rikoltja magában: Pusztulj innen, mert még napfényre csikarsz a jótékony homálvból. Mi történne, az Istenért ha kiír rülne, hogy több vagy nálamnál! Igyekszem ugyan, hogy ez ne derüljön kt ezérN-vaav kénytelen* elszenvedni minden mellőzést Tehát Joggal gyűlöllek. Ezt az önrendelkezési jogot a természet oltotta belém * én élek jogommal. Száz kérdés merülhet fel, egyikhez se tud hozzászólni. Sarokbaszoritottan ha nagy általánosságban makog is valamit, azt épp ugy leltet alkalmazni a hindu parszik közjogi be;vzetére, mint az ausztráliai fagyasztott üriik szállítási statisztikájára. Ha kellemes megjelenésű, csinos ember valaki, máris meghalt az ő lomha egyéniségének gyülölet-levébcn. Gyűlöli a katonát, mert ő nem volt az a lúdtalpa miatt; a festőt, sz írót, a szobrászt, minden sikert, minden verejtékkel szerzett garast, másnak viruló női szépséget. Ne legven a világon, mert neki semmi része benne, sőt reménye sincs hozzá. Tehát teleslcges. — Egyszóval ilyesmit fejtegetíem abban áz írásban, folytatta a barátom. Sőt volt a végén valami speciális ravaszság, amivel érdekessé akartam tenni. Ezért igy fejeztem be: Megint hiábavaló minden törekvésem, mint már annyiszor. Ember, értsd meg, rólad van szó, minden betű leírásánál látlak magam előtt, tatom a kétségbeesetten feszülő arcbőrödet, a zavarossá ferdült tekintetedet, ismerj végre magadra és ne várd, liogy az utcán a szemedbe vágjam mindezt. Beszámíthatatlan bolond időket élünk, sose tudni, mikor tébolyodik meg az ember és löki ki magából mindazt* ami feleslegesen terheli. Mert maholnap csak ez van még hátra. Barátom elnevette magát, olyan Jóizüet kuncogott, hogy megirigyelte. Ha én tudnék még igy nevetniI — Képzeld, másnap legalább egy tucat ismerős ember, felületes, társaságbeli cimbora, valósággal elkerült az utcán. Aki köszönt,, vagy fogadta a köszöntésemet, roppantul sie» telt. Van olyan köztük, hogy azóta se találkoztunk. Nem szándékosán, csak ugy véletlenül. Ki tudja bebizonyítani, hogy llólvag Benedek közismert szellemi ágyrajáro azért rohan át az utca túlsó oldalara üdvözölni valakit, mert liz lépés után kénytelen lenne velem lalalkozni. Fersze, nogy nem szándékosság, hanem véletlen az egész. Nekem azonban rincs ennél nagyobb gyönyörűségem. El se képzeled, mennyire mulattat, hiszen olyan kevés öröme van manapság az embernek. Ezéit lennék én fekete májú? Mert annak tartanak. Elég abból annyi, hogy ezeket a tapasztalatokat szereztem. Ellenben az, akinek kedvéért, mondhatnám tiszteletére, a nevezetes cikket megittam. akit szinte bunkóval vagdos, tam, mplegen szorongatta a kezemet — Nagyszerű és bútor cselekedet volt, hogy végre megmondtad az. igazat. Ezzel a osfirheszepü típussal csak igv lehet elbánni. Kénytelen voltam belátni. hogy nem is olvan nagyon huta, mint amilyennek gondoltam. Keszthelyi Éva UiSlTÍ """" Baross-étteremben énekel; Fátyol Jancsi cigányzenekara muzsikál. 215 Tu'airto--os: Cserei Jómfné. Szerelmi bosszúból felgyújtotta a szomszéd tanyáját egy vásárhelyi leány Hódmezővásárhely, április 30. Csütörtökön egy fiatal leány jelentkezett egy városszéli rendőrőrszemnél. — Fel akarom magamat jelenteni — mondotta a leány a rendőrnek —, mert felgyújtottam a szomszédom tanyáját Az őrszem bekísérte a leányt az ügyeletes rendőrtiszt elé, aki azonnal kihallgatta. A vasvillás nő elmondotta, hoay C»anki Margitnak hivják, Tanya 774. szám alatt lakik. Hirtelen sirni kezdett, teljesen összetört és alig hallható hangon elzokogta, hogv szomszédjának a fia részéről nagv sérelem élte. emiatt elkeseredett és elhatározta.hogy bosszút áll. A gazda fia ugyanis házasságot igért neki és az Ígéretet meg. szegte. Szerdán este 9 és 16 őrs között felgyújtotta szomszédjának, Tóth Reák Sándor Tanya 776. szám alatti lakos tanyáját. Az egvik' szalmakazalba dtiffta az égő gvnfát. megvárta, mig a kazal tüzet fog, azután előkereste a vasvillát, hogy a kóborló kutyáktól megvédje réagát. majd begyalogolt a városba, hogv feljelentse magát. Csankí Margitot vallomása ntán azonnal őrizetbe vették, ezt követőleg jelentést kértek a cscndőrségtől, A csendőrség jelentette, hogv Tótv Deák Sándor gazdálkodó Tanya "Tfi, szám alatti gazdaságában tűz pusztít. Csütörtökön a délelőtti órákban a tanyán, amely az Erzsébet-ut mellett a várostól 8 kilométerre fekszik, még nem sikerült eloltani a tüzet. Leégett négy kazal és leégett az istállóénület. Az istállóban bennégett bárom tehén, két tehén olvan snlvos égési sérüléseket szenvedett, hogv t».4r órán beliil kimúltak. Tlasonlő állapotban van a •»a7da«ág egész állatállománya. A kár nagy. Csanki Margitot a rendőrség letar tóztatta Minden valószínűség szerint a gyújtogató le'ánv statáriális birósóg elé kerül, mivel a gyujtogatásra jelenleg statárium á!l ferra. Szeged sz. kir. város adóhivatalától. Tárgy; Katonai csaladi segélyek kifizetése május hóban. Hirdetmény Katonai szolgálatra bevonultak hozzátartozói reszere az 1912. évi április hónapra esedékes csaladi segélyek kifizetése a városi adóhivatalban a következő napokon történik: május 1-én: A, A, B, C, D, E, É, F, G, Gy; május 2-án: H, I, J, K. L, Ly, M, N, Ny; május 4-én: O, ö, P, Q, R, S, Sz, T, Ty, U, V, Z, Zs kezdöbetiijü bevonultak hozzátartozói részére a város egész területéről, tehát akár a Belvárosban, telepeken, feketéken vagy Felső- és Alsótanyác laknak. Ezeken a napokon a családi segély felvétele végett mindenkinek a városi adóhivatalban a VIII. adókerüietnél kell jelentkezni. Azon Felső, vagy Alsótanyán lakók részére, akik a családi segélyt a fenti napokon nem vettek fel, a kifizetés az alsótanyaiak részére május 7-én az alsótanyai közigazgatási kirendeltségnél, a felsötanvaiak részére május 8-án a felsőtanyai közigazgatási kirendeltségnél történik. Minden családi segély felvételére jogosult feltétlen hozza magával zaját rendőrségi bejelentőlapját és amennyiben a bevonult időközben leszerelt volna, ugy annak katonakőnyvét (igazolólapját) is, melyben a katonai szolgálat kezdő és végző ideje számokkal bc van jegyezve. A családi segélyek kifizetése május 1-én. pénteken délelőtt 8—13 óra, május 2-án 8—fél 12 óra, 4-én délelőtt 9—13 óra között, a többi napokon 8—13 óra között történik. A családi segélyt a bevonult semmiesetre sem veheti fel. még meghatalmazással sem, azt csakis a hozzátartozók részére lehet kifizetni. A családi segély utalványozással kapcsolatos kéréssel, vagv panasszal közvetlenül a népjóléti hivatalhoz kell fordulni. Szeged, 1942 április hó 29-án. •ítéz Szabó Géza tanácsnok' **>: • Tárom adóhivatal vezetőin.