Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-07 / 103. szám

a IIEI MA(it A H tt fi S Z A (| <9 Csütörtök, 1912. május 7. Alsóközpont és Királyhalom árvíz sújtott gazdái sürgős csatornaépítést kérnek (A Délmag íjai ország munkatársától) Szerdán délelőtt Dobó Géza törvényhatósági bizottsági tag vezetésével nyolctagú küldöttség kereste fel dr Tóth Róla helyettes polgármestert, hogy a háromnegyedrészben vízzel borított alsóközpont! és királybaimi földek sürgős víztelenítését kérje. — Több, mint két hónap óta állnak viz alatt a földjeink — panaszolták a gazdák — helyenként a két métert ís meghaladja a vízállás, mert a halasi, átokházi és bognrzói vizek is mind a mi területünkre ömlenek. Eddig száznál több ház össze dőlt, állataink takarmányozása a legnagyobb nehézségekbe ütközik. A panaszokat kérés is követte. A gazdák azon a véleményen vannak, hogy csak az segítene a bajokon ba sürgősen megépítenék azt a csatornát, amelyet már 1912-ben terveztek. Ezenkívül még azt is kérték, bogy a városi hatóság *i?v gfisen utaltasson ki a részükre a Közjóléti Szövetkezet útján megfe lelő építési anyagot, bogy amint a víz eltakarodik a. -földekről, azon nal hozzáfoghassanak a he.lyreállí kási munkákhoz. Df. Tóth Pál h. polgármester >t küldöttség meghallgatása ntán a bajok nyomban! orvoslását, helyezte kilátásba és megbízta a városi mér nöki hivatalt. Kogy helyszíni fe szállás alapján állapítsa meg a ten nlvnlóknt A jövő héien avatják íel a szabadkai, újvidéki és zombori ipartestületeket (A Dél magyar ország munkatár sótól) A szegedi kereskedelmi és iparkamara az elmúlt hónapok alatt teljesen megszervezte a bácskai ipartesíiileteket. illetve újjászervezte azokat a magyar Ipari közIgaz. áfás rendelkezéseinek megfe lelően, sőt az eddigi helyzeten túl menően még további fejlődést i* vitt keresztül. A jövő héten törté nik meg a szervezési munkálatok befejezésével a bárom legnagyobb visszatért bácskai ipartestület fel avatása. Értesülésünk szerint va sárnap avatják fel ünnepélyes kül Bőségek között a szabadkai Ipartes tületet. majd csütörtökön az njvidéki ipartestület ünnepélyes felavatása ra kerül sor. vasárnaphoz egy hétre pedig a zombnrit avatják fel éadják át nio-l már a rendes míikö lésnek. Mindhárom ünnepélyes fit adáson a szegedi kamara teljes ve zetöségével képviselteti magát, megjelenik az, ünnepségeken dr. Kocsondg Gyula miniszteri biztos, dr. Dcmény Alajos főtitkár és dr. Oerzy Mihály ügyvezető-titkár. Tekintettel arra, bogy ez lesz az első alkalom, amikor a legnagyobb visszatért bácskai ipartestületeket felavatják ünnepélyes külsőségek között, képviselteti magát a felavatáson az iparügyi minisztérium is, amelynek képviseletében mindhárom ünnepségen Ticfig osztályfőnök jelenik meg. Közben a kamara metrezePveHe a gombosi iosrfcestiiletet is. odakapcsolt több körnjéki eddigi kisebb ipartestületet is és így sikerült egy ujabb magyar ipa ri szervezettel kibővíteni a bác>kai Írország címerében előkelő helyet foglal el egy lant. Az avatallan nem érti, de a történelmi összefüggések és heraldikus formanyelv ismerője tudja, hogy c jelvény emlékeztet a nemzeti dicsőség dalosainak, a bárdoknak szerepére, akik derüli napokon őrömet hirdettek, zord időben pedig a nemzet ellonállóképességét fokozták s ezzel a történelmi nagyság úttörői is lettek. Amikor a magyar nemzet renycs múltját ünnepli, ő sem feledkezhetil< meg a krónikásokról és költőktől, akik nemcsak történelmet írtak, hanem döntő szerepet is játszottak a nemzeti lelkesedés fölkeltésévei, amelynek sikerei nemcsak a vitézül forgatott fegyver, hanem a lelki energiákat felgyújtó és harcbnállitó tollforgatók és dalnokok szellemi be{olyását dicsérik. Szent László városa, Szent László •gyháza s Szent László győzelmeinek szintere. a tiszántúli Magyarország, a kereszény civilizációval szemben vég /ett szolgálat önérzetével ünnepli azl a királvt. akiről itt romokban is beszédes kövek, de méginkább a nem zeti emlékezés ódái és himnuszai szótanok. Négy év előtt az államalkotó szent király emlékét szeretettel és re rnényel idézte a magyarság s az ö közbenjárásának tudta be jórészt a trianoni sors Jobbrafordulását. Most a hős királvt szenttéavatása hétszáz éves fordulóján Várad és Eszterson Tiszántúl és Dunántúl egyaránt azzá' a szent meggyőződéssel idézi, bogy példája felfokozza a nemzeti erőt s képessé fogja tenni ezeréves joga helyreállítására. Ennek a szent meggyőződésnek hangot adni indultak el a katolikus Írók és hirlapirók a keresztény nenizi'1 szellem másik nagv héroszának, Páz inánv Péternek, védelme alatt hitel lenni és a lelkesedés lángját meggy uitani, Ugy érzik magukat, mint tégi krónikások, akik a nagy események emlékét nemcsak őrizték, hanoin utánzásra buzdítottak. Amint a Gesta Del per Francos nem száraz történelmi adathalmaz, hanem valósága* hősköltemény, ugy a magyar krónikás is azzal az elgondolássá szólal meg. hogy az utódok nagv királyok és nagv magvarok példájára minden kor állal igényelt na.ffy teltek hőseivé lesznek. Az Országos Pázmány Egyesül' t előtt nem titok, hogy a Váradon élni és szenvedni tudó magyarság mindig tisztában volt kötelességével; de az. önbizalmat fokozni s a siker reményét kétségbe nem vonható meggvő zödéssé formálni törekszik annak hangoztatásával, hogy a tiszántúli katolikusok nem állanak egyedül, mert az egész ország szellemi energiái készek velük egyesülve a szentlászíói dicsőség revlndikálására. Szent László és Pázmány Péter személyében egyaránt a keresztény heroizmus hőseit ünnepeljük s állítják a magyar nemzet elé mint a lelki föl emelkedés s a nemzeti fönnmaradás magyarázatát. Azt a hazát, amelyet Árpád karddal szerzett. Szent István pedig organizált. nz európai népcsa'ád egyenrangú tagjává az az élctstil avatta, amelyet Szent László király ragyogtatott. Hogy minő erök rejlenek a magyar lélekben, az nem a kalandozások kora, hanem a szentek dinasztiájának Szent István által megalapozott eVtestületi hálózatot. A gombos) munkálatok most állanak befejezés előtt, ennek felavatása is megtörténik a közeljövőben. kölcsi nagysága sejtelte. Európa a magyarságot akkor kezdte értékelni, amikor Pióma egy nagy koncepciójú pápa ajkán keresztül megértette a keresztény világgal, hogy a keleti végeken apostoli szellem és aposioii hódító erő tűnt fel, amelynek az .'gyház nagy szerepet szánt. Ámde a kereszény akció és pogány reakció a XI. század csaknem egész korszakát kitölti testvérharcaival és forradalmaival, amelyek a környező népek irigy szemében azt a látszatot keltették, hogy a Kárpátok medencéjében a magyar hatalmi gondolat ugyanoly epizód, mint volt a hunok és avarok nruló kísérlete s katasztrófába torkolló önemésztő harca. Csak amikor Szent László király személyében porondra lépett az első keresztény magyar lovag s harcaiban végleg tisztázódott Kelet és Nyugat viszonya a Kárpátok medencéjében s amikor az első lovagkirály győzelmes egyénisége lenyűgözte a nyugati kereszténység lelkét s rávezette .azl arra a meggondolásra, hogy a hit é-s rend bástyája kelet felé Szent László pajzsa s a krisztusi kegyelemben cg? szen újjászületett népe, érkezett el ez idő. hogy u keresztes hadjáratok ve zérét magyar földön keressék s ezt a Magyarországot az egyház és európai civilizáció előretolt erődítményeként kezeljék. Amikor ezt a fénvt a krónikások megörökítetlek s a költők dalba foglalták. amikor nemcsak magyar fői dön magasztalták a gondviselésszeiü eseményt, hanem a katolikus világegvház templomaiban mind a négy világtájon felcsendült a szent király és magyar kereszténység dicsérete, akkor szilárdult meg végleg Szent István müve s lett nyilvánvaló, hoav nrm költői képzelgés, hanem történelmi szükségesség hangja a Gesta Dei per Hungarns krónikásainak minden eposza és himnusza. A Pázmány Egyesület Írógárdáin a Szent László eenfennárium ünnepségeibe ugy kapcsolódik bele. mint ez a krónikás, aki nemcsak az esenié.nve. kot kívánja följegyezni, hanem szive lángjával a nagv idők nagy embereinek utánzására is a késő kortársak-U hangolni. F.zt a célt nem ékes szavakkal kívánja elérni hanem a elmer, naizsán diszlő név viselőjének példáiéval és tetteivel törekszik a hős királv utánzására serkenteni. Ha van magvar. aki Szent L'S'sz'A szellemének méltó hirdetője lehet, Ugy Pázmánv Péter az. aki a keresztény heroizmusnak más téren és más eszközökkel Szenf László-stllnsu képviselőié. A hős király sírja a váradi egyházban lehetett nz az erőforrás, amely e város nagv szülöttjét, Pázmány Pétert ihlette, hogy a szent hősök tanítását a magyar néppel meaertesse és elfogadtassa. Azt a heroizmust, amelyet Szent Lászlö király ta ragyogtatott, rsnk oly bátor és meg nem alkuvó lelki nagyság, mint Pázmánv Péteré volt. tudja szóban és írásban méltóképp kifejezni. Szent László kardiával állt helrl a magvarságért és kereszténységért mégis inkább szelleme volt az. amTv váradi sírjából szólt és tanitatta né nét. hogv a harci erénv csak lelki negvság révén lesz ccv nemzet kincse s ezeréves álmok záloga. Amikor n magvar a vértbe öltözött Szent Lá=z lóban meglátta és eszménnyé femít te a krisztusi erényeiben tiindö' te szentet, akkor letf Jorrfozfljr tnusm a világtörténelmi elgondolásnak, mely neki mint a kereszténység végvárának. Kelet és Nyugat érintkezési pontjón vitathatatlan vezéri hivatást biztosított. Pázmány Péter nenr kard forgatással kezdte, hanem a hit és erény jogát képviselte addig nem ismert * azóta is felülmúlhatatlan lángésszel ég apostoli lendülettel. De az egyéni és közélet megszentelését célzó tevékenysége nem állt meg az oltárnál, hanem a nemzetet a polgári és katonai nagyság útjára is elvezette. Sziklasziláid hite, meg nem alkuvó katolikus fegyelme nemcsak dogmákat és törvényeket igazolt, hanem emberfeletti erőfeszítésre is ihlette a magyarságot, melynek történelme tragikus «zaUfiban imádkozó és fegyvert forgatni tudó kezekre egyaránt volt szüksége. A bíboros magyar Cicero a hithfreég erejével országépiiő munkát is végzett s bár nem fegyvertárból, hanem templomból indult útjára, a lelki energiák felfokozásával a nemzet integrálódásának is ő lett apostola. A szellem és erő szintézisére van szüksége ma is a magyarnak. Ezt hír. detni s erre buzdítani jött el a Pázmány Egyesület Szent László sírjához, Pázmány Péter szülővárosába. A' katolikus Írók és hírlapírók tollúk és szavuk minden rejével amellett kar* doskodnnk, hogv a hatalom és Jog, erő és lelkiség egvforrjon a magyar keblekben s oly nemzedék vegye kézbe a haza sorsát, amelv nem önzéssel és szükkeblüséggel, hanem a keresztény erények egyensúlyának biztosításával vívhatja kl azt a szebb jövőt hazánk számára, amelyért heroikus küzdelmet folytatott Szent f.ászló király és Pázmány Péter « foly ma is a magyar vér. Ha ezt némánk milliói megértik, vezetői pedig élettel ragyogtatják, akkor hozhatnak ránk a századok törököt, tatárt vaey bármily nevü vagy színű ellenséget, a haza mindig újból szabad lesz s * magyar minden balszerencse után szentek és hősök útmutatása szerint megtalálja méltó helyéi n népek családjában. felhívás! Felhívjuk Szeged város hazafias crondolkozású lakosságát, hogy a Tnmmmm cs Eossgüáuiiíícs tartam* alatt május 12—16 ígr az előre elkészíted rougybulladékokat az érta lelcntkező, Karszalaggal ellátott leventéknek cs cserkészeknek aüfák át A gyűjtés eredménye és gyoraasága fog bizonyságot tenni arról, hogy Szeged lakossága megértette az idők szavát ilinűen dara!) rom fyot a karai gyáriparon keresztül a magyar katonának Szentek és hősök utmutatása Irta és az Országos Pázmány Egyesület nagyváradi vándorgyűlésén elmondotta : Giattfelder Gyula csanádi megyéspüspök