Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-06 / 102. szám

D E11 A G Y A R O R S Z A 0 SZERDA, 1<U2. MÁJAS FI. HIREK Scegedl utmutató A Somogyi-könyvtárban éa az egyetemi könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtárszolgálat. A Városi Múzeum egésx évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Apró Jenő Kossuth Lajos-susrárut 59, Nvllassy A. béri. Kiss Lajosné Római körnt 22. Salgó l'éter béri. Halász Klára Mátyás-tér 4, Temesváry J°iset, Klauzál-tér 9. Színház és mO/ik milsora: BelvérOsi Mozi: A táncoló Bécs, Korzó Mozi: I)r. Kovács István, Széchenyi Mozi: V i 11 á m h ázasság. Városi Színház: szerda: Vértes Nclly felléptével: Ilyenek a férfiak, csütörtök: Az esküvödön én Is ott I e 9 z. e k, pénteken: Mezey Mária felléptével: Tűzvész. —O(")O—* — XfL Rins pápa püspökkészentolésének 25. éves fordulója. Bensőséges hodolattal ünnepli meg Szeged katolikus társadalma XII. Pius pápa püspökké szentelésének 25. évfordulóját. Vasárnap, 10-én délelőtt ünnepélyes hálaadó szenmise lesz a fogadaimi templomban, az ünnepi mise után pedig az Actio Catholica szegedköz.ponti ospereskerftleti tanácsa fart ünnepi diszgvülést a püspöki intézetek dísztermében. A diszgyülésen Szögi Endre /Hálaénekc-'ét a püspöki papnevelő intézet és a tanítóképző egyesített énekkara adja elő, az ünnepi beszédet dr. Koch Sándor professzor mondja és J\ ipossy Gyula vezényletével a tanítóképző énekkara zsoltárt énekel. — A mestervizsgáló bizottságok un galakitása a visszafoglalt délvidéki területen. A Budapesti Közlöny vaSaruapi szama közli a visszatért délvidéki ipartestületi hálózat kiépítésé rő4 rendelkező iparügyi miniszteri rendeletet és az •újonnan alakult iparid slüLetek kinevezett tisztikarának névsorát is. A rendelet megjelenésével egyidejűleg a szegedi kereskedemi és iparkamara miniszteri biztosa a 17420—1941. M. E. szamu rendeletbcr biztosított jogánál iogva megalnkitot|la a kamara területéhez visszatért Déljvidék mestervizsgáié bizottságait. lEzek szerint mestervizsgák) bizottságok alakuluak Magyarkanizsa, Szabadka, Újvidék, Zeuta és Zombor váioIsokban. A kinevezett bizottságok iinincpélyes eskütétele után most már megindulhat a magyar iparlörvény alapján Bácskában is az iparosképzés. A kamaránál mintegy félezer bácskai mesterjelölt kérelme várja a vizsga kitűzését. — Házasság. Wintrr Magda (fzeged) és dr. L a u t m a n n Imre í(Rahó) házasságot kötöttek. 1(56 — Mi njság a budapesti éleliniezernagyvásártclepen? A Magyar Vidéki Sajtótudósító fővárosi jelentene szerint. 1942. április 24 föl 30-ig nz élő- és vágott barom fi, valamint n tojáspiacon továbbra is változutlaiml a mecrállapítoit legmagasabb árak voltak érvényben. A zöldség és főzelékfélék piacán a szabadföldi paraj, n hónapos retek és a fejőé saláta ára 10. az új termésű kalaráb ára 20, a szabadföldi sóska ára pedig 50 fillérrel Csökkent. E héten megjelent, mint újdonság a karfiol 4—fi pengő, a főzőtök 8 pengő. a vajbab 5 pengős kilogrnmmonkinti kenlőár»n. A gyiimöJcs•piacon a nemes fajtájú alma ára 10, a külföldi gesztenye és a vöröshélfi narancs ára 20 fillérrel emelkedett, viszont a sárgabélű narancs ,ara 10 fillérrel csökkent kilónkint MAGYAR NYILVÁNOSSÁG • A KELETI UJSAG vasárnapi számában Hinta Zoltán neves költő cs koziró figyelemreméltó cikket irt a szegcdi paprikáról, A cikket egész terjedelmében itt közöljük: A világhírű szegedi paprika eddig pusztán gasztronómiai szempontból erdekeit. Volt egy idd, amikor eltem, söt visszaéltem vele. Vagy hét évvel ezelőtt, a jo dolgok esküdt ellenségei, eltiltottak a paprikától s azóta ez az ízes fűszerszám nem szerepelt sem örömeim, sem gondjaim között. Ezeknek a kivetelos nagy időknek kellett eljönniök, hogy belássam: a szegedi paprika nem magán, ügy, ellenben igen fontos nemzeti ügy, amellyel akkor is törődni kell, ha törtenetesen tilos is személy szerint a paprika élvezete. Mert ha paradoxonnak is hangzik, mégis tény az, hogy az egész világon ismert és elismert szegedi paprikának uj hnnfoglulást kell kiharcolnia, ha ha nem is az egész hazában, de » bécsi döntéssel hazatért keleti és erdélyi részeken bizonyosan. Érdekes megfigyelni, hogy Erdély és a szegedi paprika kapcsolatába milyen különös utakon, módokon avatkozott be a történelein. 1918 elölt egész Erdély szegedi nemes paprikával fűszerezte az ételeket, a bors és más fűszerszámok mellett Ez a helyzet a román megszállás eveiben is megmaradt. A Romániához kapcsolt Erdély továbbra is szegedi paprikut használt s annak behozatala egészen 1930-ig állandóan emelkedett A harmincas években azonban a szegedi paprika behozatala lassacskán csökkenui kezdett s annyira visszaszorult, hogy a román megszállás utolsó éveiben a szegedi paprika behozatala alig léi vagonra zsugorodott Az okait ennek a feltűnő hanyatlásnuk a gazdasági szakemberek gyorsan megtalálták. \ Szegedi édesueiues paprika a maga miiió.-égi fölényével, termelési kiválósáxaval, kínosan gondos előállítási módjával határozottabban drágább volt, mint másfajta paprikák. A spanyol paprika ügynökei az árkülönbözetet s más kézenfekvő lélektani tényezőket kihasználva, betörlek a román piacra... Azután azt is figyelembe kell venni, hogy Temesvár, Arad és Nagyvárad környékén nagy paprikatrícpeket rendeztek be s az »erdéiyi« paprika feldolgozására még Kolozsvárott is papnkumalniot állítottak fel. Ezen a ponton is sokat vesztett Szeged hatalmas naprikatermeiése. És végül a hamisítók is nagy szerepet játszották az igazi szegedi paprika népszerűségének csökkentésében. Az élelmes váradi paprikaszakértők mindenféle kotyvalékoá doblak piacra valódi gyanánt a csak most tudjuk, hogy a vaiódi szegedi áru C-vitaminja helyett valódi »echt« Zs-vitaniitit vetlek a háztartások borsos áron. Gazdasági szakemberek becslése szerint a hamisítók olyan szemérmetlen rb'lmcsseggei működtek, bogy Erdélyben tízszer snnyi »szegedi« paprika fogyott, mint amenyit a valóságban Szegedről importáltak. A helyzet a bécsi döntés ntán sem sokat lendült a szegedi paprika javára. Erdélyben 1910 őszén még jelentékeny horskészletek voltak s a bors mindig nagy versenytársa volt a paprikának. A történelem azonban beleszól a fiiszerszámok sorsába is. A mai kivételes időkben a bors már kifogyott s a történelem mutató njja a figyelmet a szegedi paprika felé irányítja. Elérkezett az ideje annak, hogy ez a nemes, vitamindús, minőségben versenyen felül álló, gonjo. san esomasolt és szigornan ellenőrzött magyar fűszer ismét visszakapja nálunk régi tekintélyét és régi piacát. Nemcsak azért, mert jó és jóizii s okkal-móddal használva nem is ártalmas az egészséges szervezetre. Hanem elsősorban azért, mert magyar kincs, magyar áru. Nemzeti érdek, hogy a szegedi édeonemes paprika termelése ne csökkenjen. Sok tizezer embernek ad kenyeret s normális békeévekben rengeteg értékes devizát hozott a magyar külkereskedelmi mérleg javá ra. Egész sereg külföldi fűszert pótol a ha azokról lemondhatunk, esak a nemzet nyer, mert nem kell érettük devizát adnunk s azzal is gazdagabbak maradnnk. Erdély gazdasszonyninak tebát mostanában fokozottabb figyelemben kell részesíteniük a szegedi paprikát. Célszerűségi okokból és í nemzeti kötelességteljesitésből is. Mert minden gram szegedi paprikával, amit elfogyasztanak »z erdélyi háztartások, azt a nagy nagv nemzeti érdeket szolgáljuk, bogy kereskedelmi mérlegünk egyik t£en fontos tételének termelésében nem állanak be átmeneti zökkenők, az alföldi paprika vidékek életében nem következik be vátaág s ha majd a béke bekövetkezik, a magyar paprika ismét teljes felkészültséggel léphet a világpiacok elé. Addig a külföldi fogyasztás — legalább részben — nekünk, hazatért országrészeknek kell öntudatosan, céltudatosan pótolnunk. Használjuk tehát az erdélyi háztartásokban • Szegedi cdesnemcs paprikát! Az arra illetékes gazdasági tényezők igen nagy fontosságot tulajdonítanak a magyar paprika jobb jelenének és különösen a hazatért országrészekben indítottak széleskörű mozgalmat a paprika fogyasztás emelésére. Ebbe a mozgalomba az Erdélyrészi Hangya is bekapcsolódott. A jobb kereskedésekben ingyen kapható »Paprika a konyhában* cimü tájékoztató füzet, amely okos és hasznos tanácsokkal szolgál a magyar paprika felhasználását illetőleg. Gondoljunk tehát szeretettel és Jóindulattal a szegcdi paprikára. Akinek mm tilos a fiiszer, éljen vele. csak ne éljen vissza vele, mm sok a jóhól is megárthat V szegedi paprika nem egyszeri! kulináris és gasztronómiai kérdés. A történelem figyelmeztet: a szegcdi paprika magyar, nemzeti ügv! S a történelem intő szavát kis kérdésekben is! — helyesebb idejében meghallani, mint akkor, amikor már késő!... — Termeljünk s/Ojababot és magkendert. A kormányrendelet érteiméLen a napraforgómag termelésre kötelezett termelők, akik jelentkezésüket április végéig még nem juttatták el a Euturához, kötelezettségüknek az erre a célra a földmüvelésügyi miniszter által engedélyezett szójabab és magkender termelésével is eleget tehetnek. A földművelésügyi miniszter által a gazdasági felügyelőségekhez eljuttatott reudelet szerint az említett olajos magvak területe csak akkor számit be kötelezően előirt területbe, ha annak termését a termelök a Fu'.u ráoak kiszolgáltatják. A . Futura a földművelésügyi miniszter rendeletére a szója vetőmagot és a hozzá tartozó vetőmag ojtó készítményt is ilyenek után szolgáltatja a szerződéses termelőknek, amennyiben a rendelkezésre álló készletekből telik. Az árvizek miatt egyelőre visszajulatott tételekbői a Futáránál korlátolt mennyiségűén kapható és azok a gazdák, akik igényelni akarnak, forduljanak expre»;zlevélben a Futárához. — A Magyar Vöröskereszt Szeged városi fiókja irodája részére intelligens gépírni tudó női munkaerőt keres. Jelentkezni az irodábanj Korona-utca 18. sz. alatt leheL " _ P. Keszeg Imre ff. J. előadgtéb a móravárosi AVE szövetség gyűlésén. A móravárosi népházban igent nagy népességű gyűlést tarlóit az AVE szövetség, amelyen részt vetlek a mo-i ravárosi férfiak minden rétegéből-' tisztviselők, iparosok, munkások egyaránt. A 7 órakor kezdődő gyödért Lantos Antal MAV felügyelő nyílott" meg, kegyelettel emlékezve meg a szövetségnek legutóbbi gyűlése óla elhunyt tagjairól. A gyűlés előadója P. Keszeg Imre jézustársasági atya volt, aki a habom erkölcsi vonatkozásairól tartolt rendkívül érdekes elő./ adást. Nagyszerű törléneti példákkal világított rá a jogos háború megengedett voltára. Az egyén a jogtalan támadóval szemben ha ugy látja jónak és van hozzá lelkiereje, lemondhat s* önvédelemről és elveszítheti hírnevét/ becsületét és életét, de a szuverén állam a jogos önvédelemről semmiképpen sem mondhat le. Az egyének közt felmerült vitás kérdésekben a bíróság Ítélhet, dc olyan bíróságot nem ismer a természeti jog, amelynek a .pzuverén állam is köteles volna alávetni magát. Ezért kénytelen saját ügyeiben a független állam, ha más rneff* oldás nincs, mint ultimo ratio rcrutn, a fegyverekhez nyúlni. Volt ugyan idő, mint a szentek százada, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás kora, amikor a keresztény népek a pápát kérték fel ügyeik bírójává és alávetették magukat az 6 döntésének. Arra a kérdésre is felelt az előadó, kit terhel a felelősség a háború kérdésében. Világosan rámulatott a nemzet fiainak kötelességére a háború idején. A háború jogosságának kérdése nem az alattvaló Ítéletére vau bizva. Ha a szuverén állam megindítja a háborút, a hazafiúi kötelességek alól senki nem vonhatja ki magát. A* Egyház a háborút ugy tekinti, mint sokszor elkerülhetetlen rosszat, de • belőle folyó erkölcsi kötelességek alol senkit sem ment fel. Amikor imádkozik minden állam kötelékébe tartozó pap a hadbavonult katonákért, vagy áldásával indítja őket a legsulyosanb kötelesség mezejére, a harctérre, isten oltalmát és védelmét kéri a számukra, de semmikép sem vállal ugyan, ekkor az Egyház felelősséget a háborúért, a háború igazságos voltáéit sem. Senki se tegye tehát felelőssé sz Egyházat a háború veszteségeiért vagy borzalmaiért A nagy érdeklődéssel hallgatott előadás után Inczédy László plébános szólalt fel és idézte Marton Aron gyulafehérvári püspök magyar híveihez intézett szózatát: »Ugy látszik, mintha a romboló és pusztító erő, amelyek az emberből eddig is sok gyötrelmet és véráldozatot sajtoltak ki, még inkább elhatalmasodnának. Azonban örök értékű erkölcsi és szellemi kincseivel ma is az Egyház jelenti azt a biztos sziklát, amelyhez sorsunkat köthetjük, amelynek útmutatásával, a mai erkölcsi, szellemi, gazdasági és társadalmi súlyos válságból a szabadulást remélhetjük. A gvülcs a Himnusz hangjaival ért véget. — Átadták aj: ügyészségnek a kolduló tolvaj gyerekek orgazdáját. Megírta a Délmagyarország, hogy a rendőrség 8—10 éves kisgyerekekből áttó tolvajbandát leplezett le. Ezek a rossz útra tévedt apróságok koldulás ürügyével mentek be belvárosi házakhoz és a kezük ügyébe cső dolgokat ellopták, a lopott holmikat azlá" Horváth lstvánné, Dóra Anna marstéri zsibárusnak adták cl. A gyerekek olyan fiatalok, hogy ellenük még nem lehet büntető eljárást inditani, orgazdájukat, Ilorváthnét azonban letartóztatták és átadták az ügyészségnek. — A becsületes megtalál"*. Jelentette a Délniagvarország, hogy Lukács Antal, a folyammérnöki hivatal mérnöke a mult héten niotorbiciklijéről elvesztette irattáskáját, amelyben a munkások fizetését vitte. Kedden jelentkezett a rendőrségen Ilegvi Sándor algyői földműves, jelentette, hogv megtalálta a táskát és a benne levő 395 pengővel együtt be is szolgáltatta azt A pénzt és a táskát visszajuttatták a folvammérnöki hivatalnak.