Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-03 / 100. szám

A tanyai gazdaközonséget helvizvölgyek szerint kell megszervezni Bánfíy Dániel föídmiivelésiigyi miniszter rendelete a szegedvidéki belvizek szabályozásáról (A tVlmagjarország munkatársa- tarló rendkívüli belviaáradások az tói) Szegeden ma összeül a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara parlamentje, hogy széles keretben megtárgyalja a Délalföld árvizproblémaját. A nagygyűlésre az érdekelt gazdasági egyesületek kiküldöttei is megérkeznek és bizonyára mindnyájan alapos felkészültséggel szólnak majd a kérdéshez. Az árvizproblémát azonban — ez fcaljós híressége Szegednek — náinnk ismerik legalaposabban. Dr. Pávó Ferenc tb. főjegyző, aki 1919 6ta foglalkozik a belvízrendezés kérdésével. valamint Breinovics Vilmos műszaki tanácsos, aki egyike a legkitűnőbb mérnökeinknek a torony alatt. A Délmagyarország munkatársa felkereste ezt a két kiváló szakembert hogy az árvizgyülés előtt ismertessék a tényleges hetvzetet. Dr. Pávó Ferenc th. főjegyző és Breinovics Vilmos műszaki tanácsos az alábbiakban foglalták össze a szegedi belvízproblémák megoldását: — A szegedvidékf belvízrendezés kérdése immár másfélszázados, az 1790. év óta foglalkoztatja a szegedvidéki gazdálkodó közönséget. Bár minden csapadékosabb időszak sürgeti a kérdés megoldását, ez mind a mai napig nem történhetett meg. A munkálatok végrehajtására szükséges pénzügyi fedezetet biztosítani sohasem sikerült Az idők folyamán több értékes terv készült, ezek közül a legutolsó az 1920-as évekből szármázó Udránszkv József-féle tervezet. Ezt a tervet azért nem tudták végrehajtani, mert a belvízi érdekeltségeket nem sikerült összehozni ugy, hogy társulatot alakítsanak s ennek kt.etében oldják meg az életbevágóan forilos kérdést. Azért nem sikerült a társulás, mert a rendkívüli vízjárások a gazdákat tönkretették, epületeik megrongálódtak, szellőik és gyümölcsöseik kipusztultak, a termés évről-évre kimaradt, a tehervise'óképesség a lehelő legkisebbre zsugorodott, nem volt kilátás arra, hogv a hozzájárulási ősszegeket előteremthessék. — Amint nyilvánvalóvá vált, hogy BZ Udránszkv-féle terveket megvalósítani nem lehet, a kormány kezdemenvezésére 1923. évben megalkották a mezőgazdasági mivelésre alkalmas területek lecsapolásáról szóló XI.t. törvényt, ez módot nyújtott a kénvszerlecsapolásra s lehetővé tette azt is, hogy a belvizkárt-szenvedő úgynevezett fensiik területeket bevonják azon érdekelt társulatok körébe, ahova a belvizek természetes, vagy mesterséges uton lefolynak. — Az 1910 év (Ma pyvfolvláh"" BELVÁROSI MOZI Meg kellett hosszabbitanunk vasárnap és hátfőre a legszebb magyar filmek egyikét az 5-ös szárny őrház Főszereplők : BULLA, JÁVOR, BIHARI TORONYI stb. 8, S, 7, 9. Jönnek Tengeri farkatok eddigieknél is súlyosabb károkat okozlak, nem maradt ép ház, ép gyümölcsös ós szöliő s a szántóföldek müvelése is teljesen lehetetlenné vált, úgyhogy a túlnépesedett szegedvidéki vadvizes területeken letelepú't színmagyar lakosság helyzete immár tarthatatlan. — örömmel kell üdvözölnünk a kormány azon elhatározását, amelylyel az emiitett kényszerlecsapolási törvény végrehajtását elrendelte. Ezzel lehetővé vált a vadvizrendezési munkák megkezdése, tervszerű végrehajtása és az érintett mezőgazdálkodással foglalkozó lakosság élelfeitételeinek biztosítása. Aggódva kell azonban gondolnunk arra, hogy ennek a lakosságnak teherviselőképessége a rendkívüli károsodások folvtán most még csekélyebb, mint amilyen a múltban volt. A beruházási és fenntartási költségeket most rendelkezésre bocsájtani képtelen s az elszenvedett károk helyreállítása évtizedekig tarthat, megfeszitetl munkát igényel s minden anyagi erőforrást a legteljesebb mérvben igénybe fog venni. — 'Az érdekelt lakosságnak az érintett ármentesitö társulatokkal együtt közös kérelemmel a kormányhoz kell fordulniok a beruházási költségeknek államsegély cimén történő rendelkezésre bocsájtása erdekéből. — Az érdekelteknek vállalni kell a fenntartási költségeket, de kérjék a kormányhatóságot arra, hogy mindaddig, amig a mezőgazdálkodási viszonyok gyökeresen megváltozhatnak s a teherviselőképességük újra helyreáll, átmenetileg a kormányhatóság vállalja magára a fenntartási költségek fedezését is. — A fensíki területeknek az ármentesitö társulatokkal történő társulását kívánatos oly formában megvalósítani, hogy a fensíkiek részé-e biztosítsák a társulat keretén be'ül különleges érdekeik megvédésére az önkormányzati lehetőségeket. — A lecsapolás megoldásával a vízgazdálkodás kérdése még nem nyer kielégítő rendezést. A mezőgazdálkodásra nézve a tulnedves esztendők sokkal hátrányosabbak, mint az aszályosak, mégis gondolni kell az as/álvkárok leküzdésének lehetövétételére is. már most a lecsapolás alkalmával. Meg kell oldani egvidcjüleg az öntözés kérdését is. Szegedvidrki vadvizes területen a terepalnknlás lehetővé teszi a vizlevezetés. egyben az öntözés kérdésének szerencsés megoldását is. A vízgazdálkodás tökéletes végrehajtása érdekéből 3 tanyaszeriien letelepült, gazdaközönráget célszerű helvizvölgyek szerinl megszervezni. Bizonyos, hogv ez a szervezet sokkal szorosabban fűzi össze az érdekelteket a jövőben. rvr>! az eddigi bármilyen iránvu egyesülés vagv társulás. Ez a jövőbeli társulás amellett, hogy a gazdasági életnek határozott irányt szab, — az érdekel teket szervesen és öntudatosan fogfa belekapcsolni a termelő nemzeti életbe. DÉI. MAGYAR OHSZAO 4 Vasárnap, 1912. m á j n 9 3. w az arányt a vonatkozó tárgyalási iratokkal felszerelendő és a társulat által elém terjesztendő javaslatot tartalmazó felirat alapján — magam fogom megállapítani. 0 füidmliveléslitív" miniszter rendelete a szegedi ármentesitö területének kibővítésért! Bánffv Dániel földművelésügyi miniszer április 15-én a kövekező rendelkezés adla ki: Rendelet a társulati ártéren kívül fekvő úgynevezett Szeeed-vidéfci vadvizes területek eav részének a társulati ártérhez való csatolása ügyében. \ szegedvidéki vadvizek ellen immár negyedik esztendeje folytatott küzdelem során nyilvánvalóvá lett — igy szól a rendelet —, hogy nem elegendő ezeknek a vizeknek az eddig Szeged felé való együttes levonulását megakadályozni, hanem gondoskodni krll arról is, hogy ezeknek, a S/rgedtől részkén elterelt ilyen vadvizeknek a befogadó Tisza folyóba leendő eljuttatása. a folyó mindenkori vízállásától függetlenül biztosíttassák. Ez, azonban csak akkor lesz elérhető, ha ezeket a vizeket a saját árterületükön keresztül engedő Csongrád—sövényházi. hármas-algvöi, illetve szegedi ármentesitö és belvizszabálvozó társulatok abban a helyzetben lesznek, hogv ezeket a vizeket a Tisza magas vízállásakor is megfelelő átemelő szivaltyiizó berendezésekkel n Tisza folyóba nt tudják emelni. Ma azonban egvik ilyen társulat sincs abban a helyzetben, hogy ezt a feladatot teljes mértekben meg tudná, oldani. Éppen ezért az egész belvízrendszernek korszerűsítése és az emiitett vadvizek kiöntés- és tározásmenfes átvezetésének biztosítása végeit a társulat is naavszabásu beruházási munkálatok végrehajtása előtt áll. az ezzel kapcsolatos költségek azonban olyan nagv ösz. szegü költségeket igénveinek, amelyeket e társulat mai áriere elviselni pem Korzóban .Vasárnap 3—5—7 és 9-kor Hétfőn utoljára! A nagy PÁGER -film tud. Nyilvánvaló, hogy ezeket a területeket, amelyekről származó vadvizeket a társulat mai árterületén keresztülvezetve, a befogadó Tisza folyóba juttatja el, részletezni kell az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek terhének a viselésében is. Evégből, élve a mezőgazdasági müvelésre alkalmas területek lecsapolásáról szóló 1923. évi XLI. tc. 7. szakaszában biztosított jogommal, a szegedkörnyéki vadvizes területből azt. amelyik a következő határok között fekszik: Bzatymaznál a hármas-algyői árnvntesitő társulattal közös érintkezési ponttól kiindulva a biidapest—szegedi vasúti vonal mentén halad Kistelek alatt, attól délre, a kisteleki mellékcsatorna mentén halad Csengéié pusztán keresztül. A dongérí főcsatorna déli partján haladva metszi a Ki«kunmajsa—Szentlászló közti vasutat és mii utat. Onnan Kiskwnmajsa felett, attól északra vonul Szánk község felé s azt északi irányban megkerüli Kiskunhalas városától keleti irányban Orbán-major felé halad, további iránya Balota-pusztán keres/.Hil a Széksós-tavak völgyén megy keresztül, az ott tervezett belvizlevezefő csatorna vonalától délre, öttöniöstöl délre Szeged városi gazdasági vasnt Várostanya-Alsóközpont közötti vasútvonal mentén a madarásztól völgycsafornáfól délre, Horgos községtől északra halad és. a madarásztói csatornát elérve. csatlakozik a társulat jelenlegi ártere déli határához, a szegedi ármentesitö és belvízszabályozó társulat árterületéhez csatolom. A társulat feladata leend az idézett 'törvényhely rendelkezéseinek megfelelően a szóbanforgó vadvizlevezetés, illetve átvezetés és a Tiszába való eljuttatás céljából teljesítendő munkálatok befektetési és fenntartási költségeivel, valamint a reájuk eső igazgatási és kezelési költségekkel a Társulathoz csatolt ezt az összesen kereken kétszáztizennyolcezer katasztrális holdnyi kiterjedésű nj ártéri területet megterhelni. Amennyiben ennek a megterhelésnek az aránya tekintetében az ni árterület birtokosaival a tár. sulat megegyezpi nem tudna, ugy ezt (

Csak akkor lesz szép a lakása, M* bútorát nálunk vásárolja I ASZTALOSMESTEREK CSARNOKA SiMdranyt Qa» ü Tárt*, sitgad. Duooalct-tar n. II-S8. A Magyar Szó Munkaközösség drámatörténeti bemutató előadása (A Délniagyarország munkatársától) A Szegedi Egyetemi lfjusag Magyar Szó Munkaközössége szombatou este az egyetem bölcsészeti karának nagy előadótermében rendezte második rtrámatörténeti bemutató előadásai. Ezúttal a magyar drámairodalom bárom jellegzetes terméke került bemutatásra: a Sándor-kódexbeli rílárom körösztyén lcán<, a XVIII. századból való Pálos-közjáték, >Kccsonya Mihály házassága/ és Vörösmartliy »Mu. rót bánz-jának .V, felvonásából egy jelenet. Sík Sándorr professzor, akinek kezdeményezésére a drámatörténeti bemutatók megindultak, bevezető beszédében ismétellen rámutatott, hogy a Magyar Szó Munkaközösségének bemutatói nem színházi előadások, hanem szerves részei az egyetemen folyó irodalomtörténeti oktatásnak. Elsőnek a latin eredetiből egy apáca által fordított >Három körösztve i leánz cimü elnépiesitett játékot adtak etö a munkaközösség tagjai. Hogy élénkebbé tegyék a játék menetét, beleszőttek néhány régi dalt, a színhelyeket és jelmezeket pedig néhány kellékkel és ruhadarabbal jelezték. Gyulay Lenke, Csernák Emília és Hitler Piroska játszották a címszerepeket >három körösztyén leányhoz illő nemes pátosszal és tiszta szovegkiejtéssel, kívülük Szemes Mihály, Kiss O. Miklós, Serfőző Rózsa, Marhauser János, Tarja n i Sándor, B a r t o s István, Ó z v á r y György, Milánkovits Kálmán és Ertsev Sarolta szerepeltek az érdekes irodalomtörténeti dokumentumként ható müben. A >Marót bán/ romantikus tirádáit Sztachó Lajos, Zalányi Sámuel, Szemes Mihály és Németh Ferenc szavalták érzéssel, majd a •Kocsonya Mihály házassága/ következelt ügyes előadásban, a jóizü kis játék eredti humora és hamvas bája iránt tanúsított nagy megértéssel. A címszerepben Fodor József nyújtott hiteies alakítást, a véniányból iett részeges, szószegö feleséget Cseney Magda látszotta sok tehetséggel. Szemes Mihály, az ügyes Ertsey Sára, Tarjáni Sándor, Serfőző Rózsa, Milánkovits Kálmán és Jakab Isván egy-egv üde színfolttal járultak hozzá a XVIII. századbeli bohózat harsogó sikeréhez. A darabok ügyes rendezése Szemes Mihály tehetségét dicséri. S%échenyi„J*toxi Ma 3. 5, 7, 9, hétfőn 5, 7, 8 órakor! 0YJRKOVICS riUK Herczeg Ferenc szellemes vidám regénye filmen. RAY, SIMOR, SZILASSY, ENYI, RAJNAI főszerepléséve!