Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-22 / 115. szám

I) R IJIAI-I AB ORSZÁG ríntéli, 1$42 májas 9?. MOMI együttműködése, valamint nz a mű­vészet, amellyel a német fegyverei; hatásét az ellenségre ki tudták tor ieszteni. (MTI) Annol álhír a keresi fé1­sz oefen folyó harcokról Berlin, május 21. A Némel TI je­lenti: Német illetékes helyen alapta­lannak mondják az angliai davpntryi vádiónak azt az állítását, hogy K^rcs­félszigeten még mindig folynak a harcok. Megjegyzik, hogy a német és román csapatok keresfélszigeti sik?­reivel kapcsolatosan semmi kívánni való nincs. Mint német részről megál­lapítják. Keres félszigetén vnlójátinn már nincs ellenség és a pár szétszórj bolsevista katona szó nélkül aflla ini g magát. Megfosztottak 60 norvéget állampolgárságától Oslo. május 21. A Német TI jelenti: A norvég bélágyi hivatal közli, hogy az 1941 november 15-én kell rendeld alapján 'Ml norvéget megfosztottak ál­lampolgárságától. mert olyan magatar­tást tanúsítottak. amely ellenséges ér zületet mutat a norvég állammal szem­ben és alkalmas a norvég állam érd > keinek ártani. Közöttük vannak töb hek között H j e 1 m t v e i t volt minisz ter. Monsen volt nemzetvédelmi mi­niszter és Bull, volt államtitkár A felsoroltaknak minden vagyonát az ál lam javára elkobozzák, azokat ped'g. akik közülük állami hivatalokban vol­tak vagy egyéb közhivatalt töltötök be, megfosztják hivataluktól, (MTIi Ostrom a madagaszkári repülőterek ellen Bem. május 21 A Német TT je­lenti: A londoni Times jelentése szerint a Mndagnszkár szigetén partraszállót! brit csapatok, ame­lyek jelenleg esak a sziget északi csúcsát tart ják megszáll ra, akciót indítanak azok ellen a repülőterek ellen, amelyei: még a francia kat a naság birtokában vannak, (MTI) Leszerelik a martiníquei francia kereskedelmi flottát Bázel, május 21. Londoni nem­hivatalos bírmagyarázás arról szól, hogy most nem kerül sor teljes sza­kításra Viehy és a szövetségesek között. Mindamellett londoni körök­ben az amerikai-francia kapcsolato­kat, gyakorlatilag megszűntnek te­kintik. Az Egyesült-Államok vichyi ügyvivője csak bizonyos kérd''sek­kel foglalkozik. A tárgyalások Mar­tinique szigetőnek iigyébeq pedig to­vább folynak. Londoni körökhen mee.iegyzik.bogy a martinlqnei ke­reskedelmi hajók ügyében oly ki­egyezéses megoldás jöhet létre. »mely szerint a hajókat valamelyik iélnmerikai államnak adnák el ós jsáltal nem sértik meg a német­franeia fegyverszüneti egyezményt. Washingtonból érkezett hírek sze­rint Franeiaotszág és Spanyolor­szág között valamiféle megállapodás jöhet létre Spanyolországnak Fran fia-Marokkóban adandó egyezmé *#pfr alapján. (Bud. Tüd.) Washington, május 21. Conolly szenátor, a szenátus külügyi bizott­ságának elnöke kijelentette, hogy nagyjából véve kielégítő egyezmény jött létre az Egyesült-Államok és Bobért tengernagy között a keres­kedelmi hajók ügyében. A kidolgo­zott egyezmény engedmények adá­sán alapul, amennyiben Martinique szigetén lévő kereskedelmi bajókat a szövetségeseknek nem fogják ren­delkezésére bocsátani, hanem ugyan úgy. mint a hadihajókat, immobiH­zálják. (Bud. Tud.) Stockholm, május 21. A Német TT jelenti: A brit hírszolgálat je­lentése szerint a kanadai minisz­terelnök kijelentette, bogy a kana­dai francia konzulátusok bezárása még nem jelenti a. diplomáciai kap­csolatok megszakítását. csupán azért rendelték el. mert a konzulá­(isztviselőinek és alkalmazot­tainak a miniszterelnök szerint vaj­mi kevés tennivalójuk akadt és épp ezért „gyanús elemeknek" szá­mítják. (MTI) Bánííu fölűművclcsoaiii miniszter ismertette a zsltióh fdhttmjaflainalt igénybevételéről szőlő iavasiatot A ta.vcticfmi alapon elkészített (Orvénuiavaslatot ma fesziik a Ház ele A dongéri és fehértói csatorna a vadvizek nagyrészét levezette Bárezay árvízvédelmi kormánybiztos szemléje halasi határban kiskun­Budaprst.. május 21. Bárezay János államtilktór, országos úrviz.­védelmi kormánybiztos csütörtökön megtekintette a vadvizes vidéket. A kormánybiztos és kísérete elő­ször a város közvetlen környékét, majd Füvespuszta területeit utazta be és megelégedetten látta. \>gy a mult évben megépített Dong-cr és Körös-érhez vezető fitiesi és fehér­lói csatornák lényegesen éreztetik hatásukat, mert azokon át a néhány héttel ezlőtt még pusztító belvizek javarészt, eltávoztak, Sajnos, a vá ros határának keléti része, amely nek lejtése Szeged felé irányul, tó volról slnps ilyen elóuyös helyzet ben. A kormánybiztos szenileútján in­tézkedett. hogy a vízzel borított te­rületek tehetőség -/érint. mim'l előbb felszabaddlássanak a vadvi­zektől és hogy a felszabaduló tei ii­leteken a mezőgazda-ági művelésre ii rövid tenyészidejű vetőmagvak álljanak a kárfszenvedettek rendel­kezésére Budapest, május 21. A Magyar Élet Pártja csütörtök este 7 órakor az Akadémia-utcai székházában pártértekezletre ült össze. Vitéz Lukács Béla miniszter, or­szágos elnök, megnyitó beszédében melegen üdvözölte a miniszterelnö­köt és a kormány tagjait, akiket a pártértekezlet lelkes ünneplésben részesített. Ezután Kállay Miklós miniszterelnök szólalt fel. — Amikor miniszterelnöki minősé­gépiben a pártban bemutatkoztam mondotta a miniszterelnök —. azt mondottam, hogy a külügyminisz­teri tárcát volt miniszterelnökünk és külügyminiszterünk. Bárdossy Lászlónak tartom fent. A mult hé tan ismételten igyekeztem őt meg nyerni arra hogy a mai nehéz idők­ien a külügyminiszteri tárca élén vegyen részt a kormány mnnkájá ban. azonban " akkor, amikor kije­lentette. bogy a kiilpolitkai szolgá­latban szerzett tudását és tapaszta­latait készségesen bocsátja a kor­mány rendelkezésére és támogatja munkájában, hagsnlyozta. hogy a magánéletbe kíván visszavonulni és ezért semmiféle tárcát nem vállal. Amikor ezt sajnálattal bejelentem a pártérlokozletnek. egyben bejelen­tem azt is. bogy a Kormányzó úr kívánságáfa a külügyi tárca vezeté­sét magamnak tartottam meg. Vitéz Lukács Béla felszólalása után báró Bánffy Dániel földmű­velésügyi miniszter szólalt fel. Be­jelentette. hogy a képviselőház pén­teki ülésén beterjeszti a zsidók mező­és erdőgazdasági ingatlanairól szóló törvényjavaslatot. A kialakult gya­korlatnak megfelelően a törvényaj­vaslatot előzetesen a Magyar Élet Pártja érdpkelt bizottságaival is­mertette és most a párt plénumával is ismertetni kívánja. A javaslat szigora fajvédelmi ala­pon áll és biztositja azt a célkitűzést, hogy a magyar föld kivétessék a zsi­dók tulajdonából. A javaslat az eddigi rendszabályoknál minden vonatkozás­ban szigorúbb és hatályosabb rendel­kezéseket tartalmaz. Az első szigorítás az, liogy fajvé­delmi alapon állapítja meg a zsidó fo­galmái. Ennek következtében ternse­s/ctszerűleg a javaslal az összes zsi­dó birtokokra vonatkozik. A második szigorítás az, hogy a zsidók kezéből nemcsak a mezőgazda sági, dc az erdőgazdasági Ingatlano­kat el lehet, illetve a javaslat paran­csoló rendelkezése folytán el kell venni, sőt bizonyos esetekben az élő és lioll felszerelés igénybevételéi is kimondja a javaslat. Igen fontos sza­bálya a javaslatnak az, hogy az ellen, ériékeket sematikusan kell megállapí­tani. B szabály a javasla egyik főcél­kitűzésének megfelelően, az eljárási lényegesen megrövidíti és meggyorsít­ja. Nagyjelentőségű rendelkezése és c s külföldi ir«<Mt»A A magyar remekeit filléredért olva*bat)a, hí beiretkjiik a DE LM AGYA ROR SZAG » t * igen szigorú szabálya a javaslatnak az, hogy a zsidók ingatlanait tulajdo­nosaiktól el kell venni és a zsidók in. katlanaikért részvényeket kapnak, de ezeket sem kapják kézhez, hanem zárt számlán kezelik. A gyors végrehajtás céljából a javaslat kimondja, hogy aa átengedett birtok ellenértékének meg­állapítása és kifizetése nyomban vég­rehajtható, akkor is, ha panaszt '.er­jesztenek elő ellene. Egyébként a ja­vaslat a panaszjogot is szűkíti, de egy­ben gyorsítja is a panaszeljárást. A termelés folytonosságának biztosítása érdekében a termelést szabotáló zsi­dókkal szemben szigorú rendelkezése­ket is tartalmaz a javaslat. Nagyhord. erejű rendelkezése a javaslatnak, hogy a keresztény tulaj|nno«oknak megadja a inódot arra, hogy zsidó haszonbérlő­je kezéből kiveheti a földjét. Végűi » javaslat a zsidók ingatlanszerzési ké­pességét az eddiginél sokkal fokozot­tabb mértékben korlátozza. A zsidó még árveréssel sem szerezhet mezőgaz­dasági ingatlant, kis- és nagyközsé­gekben pedig még egyéb ingatlant sem. Általános kivételezést a javaslal egyetlen egy zsidó érdekében sem tar. telmazhat Sehol sem mondja ki a ja­vaslat. mini ahogy még a második zsidótörvény tette, hogy valamelyik zsidót a javaslat alkalmazása szem­pönljából nem lehet zsidónak tekinte­ni. Csupán bizonyo? nagyon kivételes esetekre tartalmaz korlátolt; mérséklő és átmeneti jelentőségű mentesítéseket, A mentesítés az érdekeli személy ha­lálával automatikusan megszűnik. Az egyes mentesítéseknél is megszigorítá­sokkal rendelkezik a javaslat és kimond, ja. mint pl azl. hogy a kivételezettnek arany., vagy legalább két nagyeziist birtokosának kell lennie vagy legalá!*) 75 százalékos hadirokkantnak, úgy­hogy ezzet csak igen kevés személy mentesül. Emellett a mentesítés nem jelenti azt. hogy az illető nem esik a javaslat más rendelkezései alá. Ezután a miniszter felkérésérc Vi­téz dr. Vass F,tek országos telepifé=­ügyi fői£ta*irató Ismevtette a javaslatot részleteiben. A javaslat szerint a zsidók a jövő­ben mező-, vagy erdőgazdasági ingat­lanokat csak a földmüvelésügyi mi­niszter engedélyével vehetnek haszon­bérbe. Fa- és egyéb erdőkitermelésre vonatkozó kitermelési Jogot is csak a földművelésügyi miniszter engedélyé­vel lehet átruházni zsidóra. A zsidó­haszonbérletek csökkentését célozza * javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a jelenleg zsidó haszonbérlet­ben levő ingatlan tulajdonosa ha in­gatlanát házikezelésbe kívánja venni, vagy ingatlanán kishaszonbérletekel kíván létesíteni, a törvény hatálybalé­pésétől számított 60 napon belül feb> mondhat bérlőjének. Ezután az értekezlet elfogadta * törvényjavaslatot, amely mintegy 7of ezer katasztrális hold mezőgazdasági és 500.000 hold erdőgazdasági ingatlani vesz ki a zsidók kezéből, illetve InlaF donából. A nagy-tetszéssel fogadod isme*» tetés ntán a pártértekezlet a tör> vóny.iavHslatot egyhangú lelkese­déssel elfogadta. Ezután Stltz -Tá­nos röviden beszámolt külföldi uta­zása során szerzett benyomásairól, maid Szabó Gyula felhívta a kor­mány figyelmét több szempontra A bevonult közalkalmazottak illetmé­nyeivel kapcsolatosan. Az értekezlet fél 9 órakott ért vő" get. Utána ugyancsak a párt szék­házában közös vacsora volt ame­lyen felszólalás nem hangzott eL

Next

/
Thumbnails
Contents