Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-21 / 114. szám

C ffit «Vf/kT 10," i 7 érlák ' efcalvánvultak Csütörtök, 1942. m<)n, 3J. f,nnepi játékok tüzei, ki tudja me Gina Cigna az elöszobaban Ilyenkor, viruló tavasz idején a bérház kiköltözik a iolyosora, a • gangra*, núnt ahogy rossz pesti nyelven szokták mondani. A lakók az első meleg napféuyre boldogok, hogy kiszabadulnak lakóshörtönükhől, ahova a tel és eső zarta őket, boldog Könnyelműséggel kitárják ajtaikat és azontúl hogy ugy mondjuk, keső ösz g Hl folyik életük a >gangou<, az udvaron, a ház és a többi lakók nyilvános, saga előtt. A ház neglizsében kiköltözik a nyitott ajtók elé és azoatm inintha nem sokat törődnének a többi lakó jelenlétével. Otthoni összekapott, szedett-vedett toalettekben végzik napi teendőiket, olykor mezitlábosati, olykor kócosan, de ezzel ilyenkor milsem törődnek, a fő az, hogy végre ilt van az igazi május és aranyfürdőt térit a nap a városi bérház bórtöuéletere. , Szemben, ahol lakom, a bérház elsó emeletén ugyancsak megkezdődön a kiköltözés a folyosóra. A világért sem akar senki rekriminálni, vagy hibát karesni, mégkevésbbé akadékoskodni, így van ez jól, hogy a napfény elérje a városi bérkaszárnyák minden lakóját. Napok óta boldogan tátva i.yitva maiinak a lakások ajtai és a napfényben játszadozó gyerekek mellett megjelentek a felnőttek is, olykor kissé bizalmatlanul és komoran a sok teli arcú idegen lakótárs között. És ahogy ez az előszobaajtó napról-napra Kinyílik rt. első reggeli napfénvre, k nyteien vagyok odanézni. Pedig lsbn látja lelkemet, nem vagyok kivanrsi ember, sem leskelődő szomszéd, nem nagyon szokott érdekelni a szomszédok magánügye, mégkevésbbé belső elete, vagy ebédje, kis vagy nagy gondja, apró emberi botladozásai. A házam a váram, mondogatom rendüetlenül és igyekszem tiszteletben tartani bérház- és egvéb embertársaim magánvilágát és érzelmeit. Erre a kinyitott elöszobaajtóra azonban kénvtelen vagyok felfigyelni, valahányszor kilépek a folyosóra és kulcsaimmal csörögve a kezemben ügyetlenül keresem az ajtó zárát. Ott látok ugyanis a tárva-nyitva fonlöző előszoba falán, az ismeretlen 1 rháztárs előszobájában két fényképet. Csak egyszerű keretben felrajzi ogelve a falra. A két kép G1 n a < rgnát ábrázolja, a milánói Scala hit'.nőjét, drámai szopránját. Azegyik kép a világhírű olasz énekesnő királynői arcát mutatja elénk és finoman mosolygó szemmel, a másikon Gina ( iqna két dekoratív kezére támasztja lejét és a reá oly jellemzően hívogató ré/éssel tekint a nézőre. Két Gina Ciswa-kép... Hogyan kerültek ezek az arcképek egy szegedi hérház előszobáidnak falára.,, Néhány percnyi tűnődés után felismerem és >agnoszkálom« a képeket 1 Ezeket a képeket és még sokat ezekből a képeidről 1938 tavaszán küldötte Szegedre Gina Cigna olasz impresszáriója abban az évben, amikor a Dóm-téri ünnepi játékok során a világhírű olasz drámai szoprán énekelte a Turandot címszerepét, amikor minden jelenlevő számára mindörökre felejthetetlenül megjelent a pekingi aranyhíd előtt harmincmétercs csillogó uszálvban, amikor fent a hideg magasságokban az életre-halálra próba létre jelentkező hercegek előtt megszólalt tüneményesen ezüstös hangja, szinte már egy ezüstvilágból, a kinai mesékből ... .Pekingnek népe halljad. 4 császár rendeli: Turandot hercegnő snnnk neje lesz, KI fejedelmek sarja S megfeji három rejtvényt...« A képek az ünnepi játékok irodá (óból szétkerültek a szegedi kirakatokba és hirdették szegedinek és idegennek, hogy 1938 augusztusában Gina Cigna énekelte Tnrandnt-t a szegedi i)óm előtt.,. Azóta elhallgattak az •c IH WH |IPP merre énekel most ez a jéghideg ezüstcsiüogásu Turandot hercegnő a háborús olasz ég aJatt... És tegnap találkoztam vele egv szegedi bérház ismeretlen kis polgári lakásának előszobaiában... A folyosó napfényéhe kiköltözött lakó megmentette a multak fényességéből ezt a két kirakati reklámképet és most ráömlik a májusi nap szegedi aranyfürdője a kinyitott ajtón át. Megőrizte ezt a két képet valamelyik szegedi kirakatból és őrzi most gyengéden, merengve, talán ábrándozva kissé, mint annak a csil'agos augusztusi éjszakának varázsátamikor a békés és fényes sz.cgedi éjszakában Gina Cigna énekelt... És olykor talán, ha megáll a két arckép előtt, talán hallja is Turandot hercegnő énekét. íarfne lll1flnláIá©t,ePU|abb francia gépemmel csináltasson. RCIIIUa UllUUIflIdalAhaj nem törik és természetes fényt kan. Estélyi frizurák [{gfiádj Kossuth gyönyörűen készülnek. Laioi suR&rut %3. Egységes közszellem A magyar katona, hadierényeink kiteljesitője megint történelmet ír sznronva hegyével. A viszonylagos téli nvugalom után, amelynek ugyan megvoltak a maga hadászati felatlatai, a számban és erőben megnövekedett magyar honvédség a német hadsereggel vállvetve készül a nagy leszámolás sorsdöntő hónapjaira. Á német hadijelentések, az olasz sajtócikkei és tudósítását napról-napra magasztalják a magyar katona hősiessé, gét, haláltmegvető bátorságát és hadvezetésünk kitűnőségét. Az egész világ, még az ellenség is elismeri, hogv a német hadsereg a magvar honvédségben kongeniáiis segítőtársat kapott, amelv mindenkor és minden helyzetben teljes mértékben beváltja a hozzá főzött várakozásokat. A magyarság, amelv a háború kitörése óta hangoztatta, hogv ebben a küzdelemben sem érdektelennek, sem aedig semlegesnek nem tekinti magát. a bábom második évének teliessé válása előtt egy hónappal fegyvere sen is belépett a küzdök sorába, hogv szövetségesei mellé felzárkózva.- tettekkel is dokumentálja a fegyverbarálságot és a szolidaritást. F,z a szövetség: a magvar, német, olasz öszszefogás megténett országunk számára a legutóbbi esztendők' során már meghozta a magvar reménvek" és várakozások jelentős részének' teljesülését és biztosítja a továbbiakban a komolv tehetőséget a szebb és boldogabb magvar lövendő megteremtésére, igazságunk teljes kivi vására. A baráti szövetség első eredménye volt 1938 Őszén a berebtesgadeni találkozón lerögzített alapelvek" nvo mán Felvidékünk' rgvrészének vréné' küli visszacsatolása országunk" testé hez. Dgvancsak erre a szövetségi hőségre támaszkodva szereztük vissza katonai egvenjogusátnnkaf. amelv lehetővé tette, hogv 1939 márrinsábsT magvar fegyverek visszaknnvarithat 'ák' a Szent Koronához Kárnátaliát Ferenc Ferdinánd egvkori rezidenciáiéban. a bécsi Relvedere-pnlota barokkcirádás falai között 1ött létre nem egészen két esztendővel a felvidéki felszabadulás ntán ar a salamoni Ítélet, amelv Erdélv felével gvsranitntta ismét az orsrág területét. É« iött 1941 áorilis 11: Fócska visszafoglalása, aminek" napok alatt történi végbemente olyan, mint egy bravúros huszárvágás. Semmi kétség: mindez nem vált volna lehetővé, vaev tenaláhhis nem ehben az ütemben, ha hatalmas szö. vetsé<*eseteV egvötiéuzését és őreiét nem éreztük" volna mögöttünk". De az is kétségtelen, ho-v ez a mienket megsokszorozó erő nem álioff vnta* ónba sem mögénk, ba mi item azok tet főnk volna, akik vo1f""k. Ara borzai mas. csonkító mprénvlet. amelvet nemzetünk elten Trianonban a legalfasahh indokból elkövettek. igazságtalan*volt az első perétől kezdve. Ménis rnennvi ideig, bánr esztendeig kelt •«» várnunk ennek az i-azaágtalnneágmh «z orvoslására! És ha semmi emvpbnl nem tettünk volna, csak várunk, akkor várhatnánk még ma is. Ne álltassuk magunkat- ami edd'," történt, rétri területeink részleges visz s/aféréce nem a mi t<rar«ágnnk. az ezeresztendős magyar ipg igazsága jegyében történt Amint nem akadt egyetlen magyar ember, aki egy pillanatra is végleges halárokként fogadhatta volna el azokat, nmelyekPt Trianonban vont meg az emberi gonoszság és rosszakarat éppúgy azokat a batárokat sem tekinthetjük vég. legeseknek, amelyeket bárhol másutt mások — ha mégoly jóindulattal Is, de — kompromisszumként vontak meg. A magyarság létjoga a Kárpátok hegvkoRzoruinak TstPntercmtette. természetadta, vérszentelte történelmi határáig terjed. Amig ezt el nem értük, nem beszélhetünk igazságtevésrőll Ami 1938 őszén, maid 1940 őszén a bécsi Relvedere-palotában tőrtént. ez a részleges teriiletnyereség _ hála az előrelátó magyar külpolitika vn. nalvezetésnek — ez egy számunkra kedvező külpolitikai helyzet szerencsés diplomáciai kihasználása volt. De teevük hozzá', hogv az adott esetben valóban maximális teljesitméi-v. amelynek" jelentőségét csak növeli hogv a lebonyolítás vér nélkül, békés uton történt. 'Annak" pedig, hogy ez a terfiletvisszaszerzés nem került sok ezernvi magvar vérébe és életóhr ujabb' jelentőségét éppen a most történők' és a küszöbönálló eseménvek mutatták meg. Kfár akkor előrelátó volt. hogv eljön majd az idö. amikor jogaink érvénvesitése érdekében elkerülhetetlen lesz a fegvueres megmozdulás. És akkor nem egv erejét veszteit. megfogvatkozott nemzet száll majd síkra ősi jogaiért, hanem egy "rpjében meggyarapodott, a visszakerült területek városaiban, falvaiban, •'rtézménvelben, erkölcseiben és eré-tveibpp rrmeuihodntt magvar faj. Az idö a mi igazságunk maradéktalan teljesítését érleli. Nem azért, mert mi ezt az igazságot szivünkben viseljük és aiknnkon hirdettük, hanem. mert ezért az igazságért, ennélaz érvénvesitéséért készek vagvnnk «ikraszállni és fndtmk érte áldozatot hozni, ha kefl: a legnagyobbat ístMit rétünk el mi azzal, hogv tiz eszten dőn keresztül sebeinket mutogattak a világ felé? Mit értünk' azzal, hogy a trianoni igazságtalanságot és vele követeléseink' jogosságát a nagv knltarnemzefek kiválóságainak' egész sora elismerte? Rizonv nem sokat, legfeljebb csak sajnálkozást váltott ki a magvarság tragikus sorsa. Azonban a részvét nem vtlágmozgató erő és az érzelem sohnaem volt a politikai rsrtekvésck rugója. Nézzünk' nyíltan szembe a fCnvekkel.' Vágvaink részleges teljesüléséhez nagv és nemes külföldi barátaink segítettek bennünket: az olaszok és a németek'. Fz igaz. De ez a cselekvő barátság nem a megtaposott nemzet, nek, nem a széttépett országnak" szólott. hanem igenis annak a nemzetnek, nmelvhen volt annyi életerő és taiki készség, hogv a megrsonkifott orreágkeretekbe bekény«zeritve is fel tadoft emelkedni önnön erejéből és gazdasági regenerálódásával, ioCTendtének megőrzésével és kultúrájának feile°ztésével beigazolta a világ előtt hivatni fságát és az élethez való. jogát itt, •foróna keletén. Az egvik legionb Példa a rienazetr életrevalóságra Szeged. amelvet a rrms zá ihat árok elvágtak gazdasági R!rterlandjától, felhozatali területétől; a Délvidék knltnrális gócpontjából vég* vár lett. És ime, alig vonultak ki a város falai közöl a francia csapatok, alig tűntek el a Tisza túlsó partjáról a jnda rabig Újszegedét is megszállva tartó >jugoszláv* katonák, ez a várói felocsúdott letargiájából, magára esz. mólt és ráeszmélt arra. hogy tennie, cselekednie kell, mert nem a mASoá önkénre, hanem esak a saját tehetetlenségünk hozza a halált. A cselekvés: élei És megindult az élet ezek között a falak között, amelyek jövőjéről egy, kor, boldogabb korszakban az égési világ által tisztelt koronás fő mondott jósihletettségü szavakat Komoly nlkoí tó munka kezdődött ebben a városba* és ennek a munkának gazdag és nasrv* jelentőségű eredménvei vtoasztalásunk! a jelenben és biztatás a jövőre. Gyengék, megtiportak, leigázott nA nek ébreszthetnek részvétet széles körökben. akár az egész világ szivébe* de barátságát. szövetségét keresni nem fogják. Ott van Rákóczi tragikus példája, akit a lengve] és a francia királv látott vendégül és hitegetett, ám éppugv éreznie kellett a külfö'd szimpátiájának véges és cselekvésekben föl nem oldódó voltát, mint jő századdal utóbb az emigráns Kossuthnak. akit Anglia és Amerika a szabadság héroszaként fogadott ** diadalmenetben ünnepelt. De amikor arról volt szó, hn-v a levert szabadságharc uijáétesztósréiez adinnak pénzt ás fegwert, tragikusan éreznie keltett nemzetünk' mindkét nagv fiának, ho»v magára maradt porbasújtott nemzetével. Részvátet érezni szép és hálára késztető. de azt kimutatni mindenesetre könnvehb és kevesebb koekázattal Iá. ró, mint B tragikus sors jobbrafor'dV tását munkálni. Van erre példa elé: napiainkban Is. A gvcngéh tragikum* kiválthat részvétet, de esak erős nem. zétnek kívánatos a barátsága és szőr vétsége. Józanul, reálisan kell néznünk a* életet és a forrongó, kavargó, alak'nld és etrvre ujabb formákat mutató vlláí eseménvei.t. Ne áltassuk magunkat tett szetős ködképekkel: a mi igazságú**' kat csak mi magunk" érezzük". amintJ bogy az elkövetett igazságtalanság** kat is mi szenvedjük. Kifelé az f*n«1 sárnnk annyit ér. amekkora erővel tndjnk azt nyomatékein!. A német é\ olasz rokonszenv minden hagyom # nvoss'ára mellett sem mentünk voW sokra, ba még mindig a trianoni bA' rnltság éjszakáiéban tévelyegnénk R»' rátáinkká. szövetségeseinkké azé< lettek, mert talpra tudtunk állni. A politikát nem az érzelem, harrtttf az értelem irányítja. Az értetem mára pedig »z értéket sohasem * gvengeség, hanem mindig esak az er* jelenti. Frőt tudtunk mutatni. tWr* értéket ielentünk. Értéket, . amelyei resnekt'álnak". Tlássuk meg. Ismerjük fel" azok* az uj feladatokat, amelyek a viláf uj elrendezésében reánk várnak. merjük' fel és készüljünk föl rájuk lelkileg és fizikailag. Lássuk Ke.hog* a szétbnzás csak gvengiti erőinket. d( az egység, az egvőnteflíség meghatnál, nvozza azt. Értsük meg, hogy azl?»» ságnnk annvit ér, amennyit katona® gazdasági és kulturális erőnk uvom * nemzptek versenyének serpenyőiébe** Tehát erőseknek" kell lennünk lélek* lien, testben, kultúrában és gazdasál eiluff. És erőseknek, megíngatbatatlai nnl erőseknek kell lennünk katonai ren. Erőt pedig csak egyséees össz*» fogás, mindep áldozat váRafásánV önkéntes készsége ad. Ezt lássuk meg. ezt értsük + m^ régre!/ Kozma MiMaf Ennepl Istentisztelet a zsinagógában csütörtökön fc péntek este 8 órakor, pénteken és szombaton d. e. fél 11-kor. Prédikáció csütörtök este. Halottakén^ léke szombaton reggel % 7 és As.; fél 11 órakor. A zsinagóga diszk-, tésére. szánt virágokat kérjük csütörtök <1. e. 9 óráig az m* zsinagÓr gába eljuttatni.