Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-21 / 114. szám

DE I M AUl A H llfi s /. A (, Ceűtörtők, 1942. május 21 vannak szállítva, a még szükséges anyagok mennyisége oly csekély, hogy az összes építési anyag bizto­sítottnak tekinthető. Az építések további megindításáriak akadálya most már nincsen s így a 43. sz. ál­lami út átépítési munkálatait a vállalkozó már meg is indította. Az 54. sz. szeged—hátaszéki állami közút, szélesítéséhez szükséges kő­anyagok a helyszínen vannak, a munkálatot két gőzhenger igénybe­vételével folyamatban vannak. Jelentés a be.vaekröl A február vegeu megindult uuoiva­rias ebben at időszakban 'folytatódott, ami a rendkívüli teii csapauckol pél­dátlanul megnövelte. A lapos területek tnár március 2-an hirtelen megleltek vizzcl és fenyegető mértekben indult meg a lefolyás a csatornákban, 6-ikaig ax egész szegedi határ viz alá keru r s a rohanó aradat az utakat, hidakat elmosta az uttöitésekkel együtt. A vn.s­tug jégpáncél alatt tekvö Fehértavai és az algyői zsilipet '2-án este lezáriák a Tisza-vizszint emelkedése miatt. Eb. ben az időszakban ugyanis a Tisza vi. ze megelőzte a szegedvidéki bóolva­dast és ennek folytán a tiszai árvi/.zei együtt járó lezárások előtt számba sem vehető kis belvizmennyiség foly­hatott ki a Tiszába; a közelmúlt ta­vasztalataival szemben az előző évek­ben a tiszai árviz a szegedi olvadás megindulása után 8—10 nappal emel­kedett fel annyira, hogy a zsilipeket le kellett zárni s igy kiadós belvizmeny­nyiség volt kibocsájtható a nyitott zsi­lipeken át. Ennek oka az volt, hogy a Tisza és mellékfolyóinak vidékén az olvadás hamarább indult meg, mint a szegedvidéki belvtztérületé. Március 9-én az árvízvédelmi miniszteri biztos a fenyegető veszélyre való tekintettel elrendelte a bqlvizek fokozatos elzárá­sát, kiszemelte az árterületen viz alá helyezendő területrészeket, a városi mérnöki hivatal utján intézkedett az Öthalmok—Vas András-téglagyar Kö zötti ut mentén elzáró töltés létesítésé­ről az Aigncr- és Gyula püspöktelep védelme 6rdekébeny valamint a lioltli sza-vonal megerősítéséről a Klebels­berg-telep megerősítéséről. A szeged vidéki belvízi helyzet legsúlyosabb volt március 24-én, amikor a hóolva­dás befejeződött s a Maty 6.90, a Holl­lisza 5.25, a Fehértó 6.85 méteres víz állással elérte azt a legnagyobb ma­gasságot, amelynél többet kiöntés nél­kül már nem birt el s ugyanakkor a tiszai ártéren már a szegedi és sán dorfalvi Fertő, a szegedi külső és az algyői Bak tó. a sövényházi Inna-ma jor területe, a Bodom-dülő, a Gyala­rót és a raartonosi rét összesen 6000 hold kiterjedésben, "ugyancsak viz alá került a Fehértó 2500" holdnyi tároló­ján kivül. Ebben a helyzetben a tu'töl­tött Fehértó vize töltésszakadás ese­ten a körtöltésig nyomult volna a Kó­Ivusi-fckelcföldek elárasztásával. A végzetes veszelyt csak a fensikr vidé­ken szigorúan végrehajtott tárolassü lehetett elhárítani. Elkülönítő gátak­kal és szivattyúzással védekeztünk a Jó/.seí kir. herceg-, Aigncr-, Gyula püspök- és a Klebelsberg-telepeknél, megakadályozva a végzetes állapot ki­alakulását. A védekezés ideje alatt ne­héz napokat éltek át a felsorolt tele­pek. A gyengén megépített épületek közül a József kir. herceg-telepen kot­ló már akkor összeomlott és számos ház megrongálódott. A Nagyinaro tő­ben es az Ujszegeii-ulsótiszaparti dű­lőben 1000 hold került viz alá. Mind két helyen egy-egy társulati szivattyú iépett mukodésbe s a Nagymarostőben a város minden turtalckszivattyuja munkába lépett, mig az alsótisztapui ti dűlőben a Magyar Kender- és Len­ipar Rt segített a szivattyúzásban. Április 1-én az algyői tiszai zsilipet felnyitottuk s az 12-ig nyitva is ma­radt. Ezen Idő alatt a nyomasztó bet­vizhelyzet némileg enyhült azzal, hogy a Fehértó vizszine 6.50 méter magas­ságig leszállott és a fensiki egy része is kibocsájtható volt. Ae algyői zsili­pet ujabb lezárása után is folytató­dott a vizek lassú leeresztése oij mértékben, ahogyan ezt a szivattyúzás lehetősége megengedték. As április vééi záporok azonban a LeJyzetel ismét válságossá tellek es jelenleg j>s súlyos, a icusiki lerüleloa és az ártérben egyaránt még mindig beláthatatlan területeket borit el a viz. A Fehértó, a Matyér es a liolttrsza vízállása továbbra is veszélyesen ma­gas s minthogy a Tisza néháuy nap­pal ezelőtt ujabb áradásnak indult, el kell készülnünk a további súlyos ba­jokra is. A vizzarasokat csaknem mindenütt továbbra is szigorúan fent kellett tartani. Az illetékesek a ve­szély elhárítására irányuló emberfe­letti munkája ellenére ma is még csak kevés helyet találunk a környéken a helyzetben néini enyhülést. Az ártérben ezideig csak azokat a területeket tud­ták a mai napig némileg a viztől men­tesíteni, melyek a fensiki vizzel nem függnek össze. Ilyenek: a Gyála-rét, valamint a szeged—algyői vasútvonal­tól keletre fekvő terület. A mezei mun­ka ezeken a területeken jórészt már serényen folyik. Végtelenül szomorú a helyzet azon­ban az ártér más részein. Így például a külső baktói terület elárasztása még ma is tart. A két Fertőt magas viz bo­rítja, nemkülönben méteres viz fedi a sándorfalvi utat és annak környékét is, viz alatt áll továbbá még a Bo­dom és horgos—marlonosi Nagyrét is, ez utóbbi 3 méter mélyen. Törvényhatóságunk területén lege­lőket, kaszálókat és vizállásos helye­ket is beleszámítva, még ma is több, mint MUKK) hold áll viz alatt, amely területeken szakértői számítás szerint nrég közel 50 millió köbméter viz fek­szik, , A helyzet változatlanul súlyos Megállapítást nyert, hogy a társu­latok müvei, nevezetesen: a lúdvári és a tápéi szivattyútelepek, valamint az algyői főcsatorna együttvéve sem ele­gendők arra, hogy a belvizeket az utóbbi évekhez hasonlóan csapadékos esztendőkben — mint az idei is — ki­elégítő módon elvezessék. Sürgősen szükségesnek mutatkozott ujabb ki­egészítő -.müvek letesitése. Mint ilye­nek, az elmúlt évben megépítésre Ke­rültek a martonos—paphalmi csator­na és az algyői szivatlyutelep. Ez utóbbit csupán másfélköbniéter tclje­sitőképcsáéggel tervezték és csak az idén lavassz,al határoztak el annak há­rom köbméterre való kiegészítését. A mordonos—paphalmi csatornát rendel­tetésének már átadták. A szivattyúte­lep szerelését — anyaghiány miatt — a gyárak sajnos, még nem tudták bc­f< jezni. iiriért is a társulat annak ideig­lenes pótlására az algyői főcsatorna torkolatánál 6, egyenkint 500 liter másodperc teljesítőképességű hordoz­ható szivattyút állított üzembe. Ezek­kel a kiegészítő müvekkel a mai napig mintegy 22 millió köbméter vizet ve­zettek el. ami tekintélyes mennyiség ugyan, de tekintetbe kell venniük a/i. hogv a/, árteret jelenleg borító vízből a károk megelőzése végett még továb­bi .'10 millió köbméter vizet kellelt vol. na elvezetni és hogy a magas parton legalább még 20 millió köbméterre le­helő az a vízmennyiség, amelyei olt a mezőgazdaság mérhetetlen kárára visz­szazártuk. Végeredményben tehát a kiegészítő miivek elégtelennek bizo­nyifflak, mert még legalább egy, to­vábbi, 8 köbméter másodpercenkinti teljesítőképességű szivattyútelepre lelt volna szükség, hogy az idei vizbajjal lega'ább is némiképpen kielégítő mó­don i "gküzdhessünk. A Tisza felsőfolyásáról érkezett legújabb jelentések szerint egy ujabb, hosszabb ideig tartó magas árvízre kell elkészülnünk, amelynek levonulá­sa még csak most vette kezdetét. Zsi­lipeink még heteken át továbbra is zárva maradnak. Ennek folytán a hely­zet az egész környéken annyira vpszé­lyes, hogy az elzárásoknak bárhol be. következő egyetlen átszakadása is már igen súlyos következményekkel járhat az alsóbb fekvésű területeken. Különö­sen kritikus a helyzet a Fehértónál és nemkülönben a Szeged alatti holttisza­menti területeken, ahol az csakhamar válságossá fog alakulni, ha a társulat az esetleg bekövetkező tulmagas tiszai vizállás miatt a martonos—paptíalmi csatorna vízfolyásának elzárására és egyben az algyői ideiglenes szivattyú leállítására kényszerül. Népjóléti ügyek A belvízkárosultak részére 1229 személy igénylésére 2,600.000 téglára, 27.477 négyzetméter szigetelőre, 1017 mázsa mészre, 411.150 cserépre, 7619 kupcserépre, 131 ajtóra és 217 ablakra adott ki utalványt a közjóléti szövet­kezet vezetősége. Az árviz- és belvíz­károsultak részére 3,600.000 drb tég­l8mennyiség áll rendelkezésre, ebből a négy szegcdi és a magyarkanizsai téglagyár eddig leszállított 1,186.130 téglái. 300.000 cserepet és 5000 knpese­iepet. Az 1765 megrongálódott lakó­házból 58 ház újjáépítése és 187 ház aláfalazása készült el. 1520 ház építé­se a téglaszállitás és a téli időjárás miatt most van folyamatban. Törvérv­hatóságunk területén az 1942. évi bel­és árvízkárosultak 207 beadott kér­vénvére 102 esetben készítettek műsza­ki felvételt Eles bírálatok az OMTK működése felett A közegészségügyi jelentéssel kapcsolatban fíresz István a szap­panbeszerzésnek a szegényebb nép­rétegek számára való megkönnyí­tését leéri. A tejel látás körüli ano­máliákat teszi szóvá és azt állítja, hogy az egyes OMTK-fiókokban csak protekciósok kaphatnak tejet, idegenek legfeljebb Csak akkor, ha kekszet, nápolyi szeletet ós egyéb olyan árut vásárolnak\ amire nincs szüksége. Kimutatja hogy a tejtermelő n tnkarmányoztatás következtében súlyos helyzetbe került. Nem kí­vánható, hogy 22 filléres áron adja a gazda a tejet az OMTK-nnk. Jimikot" néki a tej literje átlagban 50 fillérjébe kerül. A belvízi hely­zettel kapcsolatban élesen bírálja az ármentesítő társulatok tevé­kenységét. Fajka Lajos a házi szappanfőzés nehézségeit teszi szóvá. A sertésállo­mány pusztulásának meggátlására a beoltásnak országosan kötelezővé tételét kéri. Az árukapcsolás egyre terjedő szokását ostorozza a káli­szappan beszerzési nehézségeivel kapcsolatban. Az ármentcsltéssol kapcsolatban 50 éves kölcsön felvé­telét javasolja szivattyúüzembe­helyezési célokra. Beretzk Péter az elöntött terü­leteken felszaporodott halállomány tartalékolását ajánlja. vitéz dr. (tárgyán Imre arróí beszél, hogy a tejcsarnokokban le­bet. kapni tejet, de két dceit Jt fii térért. A májas 7-iki évforduló ezidei megünneplésének elnlasztásával kapcsolatban rámutat arra, hogy ami a német újjászületésnek" Mün­chen, az olaszoknak Milánó, a ma­gyar feltámadás számára ezt je­lenti Szeged. A magyar közélet két nagy kiválóságának, Antal István és dr. Lukács Béla miniszterek sze­gedi látogatásának együtt örül a* örvendezők kel, de az ő ünnepélyes fogadtatásukba nem látja kellő igazolását az európai jelentőségű évforduló megünneplésének elma­radását. Kéri, hogy ezt a jövőben az évforduló napján és az esemény jelentőségéhez méltó formában ftu­nepeljék meg. Ddni János a tejcsarnokok visií­szaéléseire sorol fel adatokat, majd a dolgozó nép- és munkásosztály többi elsőrendű élelmicikkek, igy a burgonya és a szalonna beszerzésé­nek megkönnyítését kéri. Dr. Széchenyi István országmo*­gésítási kormánybiztos a megtor­lás sikere érdekében azt ajánlja, hogy az élelmicikkekkel való visz­szaéléseket ne általánosságban te­gyék szóvá, linnem a súlyos váda­kat konkrét adatokkal támasszák alá. Ezt diktálja az egészséges kön­hangulat megóvásának érdeke is. Papp József, Hegyessi János. Rózsa Illés felszólalása nfSn dr. Pálfy József polgármester az elő­sorolt panaszokra azt válaszolja, hogy minden alkalmas eszközzel iparkodni fog a visszásságokat megszüntetni. Varga József miniszter Szeged díszpolgára Ezután dr. Tóth Béla helyettes polgármester előterjesztette dr. Széchenyi István, Rainer Ferenc és Szcilz Ferenc indítványát, bogy a köxgyttfés válassza Szeged díszpolgárává Varga József kereskedelemügyi minisztert, • város volt képviselőjét. — Amikor Varga Józsefet or­szággyűlési képviselőnkké válasz­tottuk — mondotta dr. Tóth Béla polgármestorhelyettcs — megis­mertük bölcs nyugalmát, szilárd fe­HAWAY GITÁR MATINÉ a Belvárosi Moxiban Pünkösd yuárnay «L e. tét H-kor. Jegyelővétel a Délmagyarorazág jegyirodában és a Mozi pénztárnál. lel ősségérzését, lelkiismeretes gon­dosságát. tárgyilagos ítélőképessé­get cs készségét, felkészült, biztos tudását, melegen érző emberi szivét és megszerettük őt. Ez a szeretet nem is a miriiszterképviselőnek szólt, hanoin a kitűnő embernek, akit Szeged iránt megnyilatkozó vonzódása, lelkesedése annyira kő­/elhozott hozzánk, bogy őt egészen a magunkénak tekintettük. Dr. Széchenyi István a javaslat­hoz, felszólalva, emlékeztet arra. hogy a miniszter maga is egésze* egyszerű, kisgazda családból szár­mazik, ezért kapcsolódott lélekben örökre és elválaszthatatlanul a föld népéhez és a kispolgári társadalom­hoz. A város lelkiségének megnyil­vánulása ez a javaslat, jele a hálá­nak ás * szeretetnek. A javallatot eeutáa a közgyft.

Next

/
Thumbnails
Contents