Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-16 / 110. szám

Dze»«s. falusi lányoknak, Irta Sáfran Györgyi néni. Kiadja a KALASZ-központ. Ara 2.10. Hegymegi Kiss Magda rajzaival A falusi lányoknak szóló, tuhetetlenül szegény magyar irodalon.oan nagy nyereségei lelent ez a szerény kis könyvecske A magyar falusi lányt kitűnően ismerő éa problémáit, sorskérdéseit meleg szívvel, résztvevő lélekkel figyelő írónő eleven és érdekes elbeszélésekben ad választ a lányoknak az életükben felmerüld nagy kérdésekre. Megmutatja a helyes megoldást s ennek áldását: a tiszta és nyugodt lelkiismeretet az áldozatos élet közepette is és rámutat a könnyebb, de helytelen i.egoldásl választó lány tragédiájára. Minden alakja él cs mozog, megszeretjük derék és kiizködő lányalakjait és az Üzenetet olvasva eszünkbe sem jut, bogy irány-elbeszéléseket olva sunk. Nagy jot telt a falusi lányotika! a KALÁSZ, amikor ezt az elbeszélésgyűjteményt kiadta kívánatos, hogy falusi lányaink o/i olvassák s ne a Szinházi liletel s a Festi Hirlap sárga regényeit Külön ki kell emelni a könyvecske bájos rajzait, melyek tömör és szivet megfogó kis versekkel foglalják össze az cllieszélések mondanivalóit. Ki tudná elfelejteni a tört liliom tövében zokogó lány képét, vagy a kis mósvallásu lányka bánatot, aki első áldozó társait nézi epedve, vagy lánytársni által ajándékozóit feszülettel esküvőre menő menyaszszonyt? — Janik-vendéglőben ma flekken és t argabéles. — Megjelent az Erdélyi Helikon májusi száma. Az Erdélyi Helikon e 128 oldalas, kettős terjedelmű, 16 mümelléklette! ellátott számát a kolozsvári Művészeti Hetek alkalmából teljes egészében az erdélyi színjátszásnak cs a százötven éves kolozsvári színháznak szentelte. Kovács Lázsió szerkesztői vezetőjében a kolozsvári színészei évfordulójának jelentőségét, majd A színház cimü cikkében a színjátszás epvetemrs és magyar kérdéseit taglalja. Pukánszkvné Kádár Jolán Erdélyi Színjáték címen irt értékes visszapillantást az erdélyi színjátszásra — kezdetétől napjainkig. Kefény .Tános A kisebbségi és nemzeti színjátszás címen adta közre a Szabadegyetemen annak idején megtartott •löadását. mely a kisebbségi és nemzeti színjátszás kezdésének eddig egye üilálló történeti s a jelenbe és jövője mutató feldolgozása. Maksav Albert a Szevillai borbély 1827-iki kolozsvári bemutatójáról irl színes, közrctlen melegségé irást. Bókav János A legmagvarnbh színház eimen mondja el élményeit a két évtizedes kisebbségi színjátszásról. Kádár imre a kisebbségi színjátszás adatait tária fel. Lakatos István pedig a kolozseári színház és a zene kapcsolatait .árgyalja. Kós Károlv A kolozsvári színjátszás hajlékai cimü érdekes Cik kében ismerteti e színjátszásnak haj lékot adó házakat és szinházépületcket. Közli e szám Aprily—Schiller Wallenstein tábora cimü darabrésztotét. Kós Károly 'Országépitö), Gagvi László (Mélységek felettV Asztalos István 'Fekete Macska) színdarabrészleteit s Wass Albert Előjátékát. Tompa László >Déryné köszöntője* eimen irt alkalmi versét. Nagy Jenő pedig >Hagvniakoszorii< cimü novelláiéban szintén Déryné életének egy részletét dolgozza fel. Szabó Tstván A Farkas-utcai színház életregényéről irt Janovies Jenő könyve alapján "•zabó Lajos \ nemzeti színház százéves . történetét ismerteti Pukánszkvné Kádár Jolán könyve alapján. Biró Béla pedig Kassa törtenetéről és müem. lékeiről emlékezik meg Wiek Béla könyvével kapcsolatban. A művészeti szemle részben Kovács László a Merje a bemutatójáról. Lakatos Tstván a hangversenyekről és Lőrinci László a >Pr. Kovács Tstván* című filmről irt. Az Erdélyi Helikon címe, ahova előfizetéseket és megrendelések küldrn. dök: Kolozsvár Mátvás királv-tér 7. I. Budapesti föhi'nminvoe: Ptevni Irodalmi Tntézel Rt. Budapest, V., Vadász-utca 16. a Szeged—Ferencváros vasárnapi NB I. mérkőzés jegyei elővételi kedvezménnyel szombat estig a Délmagyarország jegyirodában. — A Jelenkor legújabb számának vezércikkét Horváth Sándor 0. P egyetemi tanár irta Társadalmi alakulások cs a természetjog cimmel. Kunszery Gyula a szellem szabadságának hőseiről, Szekeres Károly a szent évfordulóról, Joó Tibor a nemzcteszmérő!, Szövcrífy József az ifjúsági mozgalmakról, Szende Zoltán India kérdéséről. Lengyel Balázs egy Bánk bán előadásról ir cikket. Francois Mauriac levelezőlapja az örök lángról, Még egyszer: a nyilasválság okairól cimü cikk, Bárdosi Németh János verse. Babits Mihály és Sik Sándor versfordításai, a Művészet, Könyvek és a Zord idők rovata leszik teljessé a gazdag szám tartalmát. A Jelenkor előfizetési ára egy cvre 4 félévre 2 pengő, egyes szám ára 20 fillér. — Szeged sz. kir. város árverési csarnoka május 20. és 2t-én árverést tart, mely alkalommal az összes szegedi zálogházaknál 1942. március végéig lejárt tételek kerülnek árverésre és pedig 20-án délután fél 4-kor ékszerek. 21-én pedig ingóságok. Magánosok megbízásait 20-án déli 12 óráig fogadja el az intézet. _ Május 20 án délután fél 4-kor az Árverési Csarnok helyiségében nagvobb tömegű kü'önböző bútorok kerülnek árverésre. Vételi megbízásokat előre is elfogadunk, a kiállított bútorok naponként délu'án 4—7-ig csarnoki helyiségünkben megtekinthetők. Igazgatóság. ne i. ma ti v ar ország Szombat, 1942 május 16. Szeged sz. kir város polgármesterétől. 23724 1912 II sz Tárgy: A selvenitermelé. fokozása. Hirdetmény Közhírré teszem hogy a m. kir. pénzügyminiszter ur a minőségi selyemgubó árát a tavalyinak majdnem kétszeresére, vagyis kilogramonk:nt 2— pengőről 3.50 pengőre emelte fel. Fzérl felhívom a város egész lakosságát. hogy minél többen igyekezzenek a selyem'"nvésztéssel szerezhető keresetet maguknak biztosítani. Egvben felhivom mindenki figyelmét arra 'S. hogy az atcai és utmenti eperfákról a levélszedést senki meg ne akadályozza, mert ez a cselekmény szigorít megtorlást von maga után Szeged 1912 évi május 11. Pr. Pnlfv József nolcármes'*Nzegod sz. kir. város polgármesterétói 24200—1942. I. sz. Tárgy: Konyhakerti palánták kedvezményes áru beszerzése Hír ciet meny Szeged sz. kir. város kertészele a konyhakerti növénytermesztők része, e kedvezményes áron ad konyhakerti palántákat. Ezen kedvezményt azon termeszlök vehetők igénybe, akiknek tulajdoi.aban, használatában, haszonélvezetében vagy bérletében konyhakerti növények termesztésére alkalmas terület áll rendelkezésére, de a termesztést nem főfoglalkozásként, haszonszerzés ce'jából folytatják, vagyis a palántákat saját háztartásuk ellátására óhajtják igénybe venni. A kedvezményes áru palántákat a városi kertészetnél naponta reggel 8 órától délután 5 óráig lehet átvenni, Újszeged, Temesvári-körut 48. sz. a. és ugyanott kell a palánta önköltségi térítési diját is megfizetni. Figyelmeztetem az igénylő közönséget, hogy a palánták felhasználását ellenőriztetni fogom és visszaélések esetén a szükségesnek látszó hatósági intézkedést folyamatba tétetem. Szeged: 1942. május 13 A polgármester megbízásából: dr. Róth Dezső sk. tanácsuok. Z E N ü Énekkari hangverseny a tanárképző jő skolón Szeged zenei életének egyik legélménytelibb eseménye volt minden évben a tanárképző főiskola kamarakórosának hangversenye. Amióta a pompás kamarabórus sajnálatosan el hallgatott, a főiskola ének-zene tanszakos növendékeinek évzáró hangversenye pótolja ezt az izgalmasan szép zenei élményt. Igy volt ez csütörtök délután is, amikor a főiskola karvezetési gyakorlatokat végzett cnek-zene tanszakos negyedéves növendékei tartották énekkari hangversenyüket. A mintegy ötven tagból álló vegyeskar a tanárjelöltek vezetése alatt hivatott folytatójának bizonyult ann k a munkának, amelyet Szögi Endre, a főiskola professzora kezdett el kamarakórus élén. A magyar dalkultura fejlettségének és minden más dalkirlturával való versenyképessénének ékes dokumentuma volt ez a hangverseny gazdag műsorával és sti-usos előadásmódjával. Milyen kár, hogy szórványos kísérletektől eltek' >tve a főiskola énekkara jóformán még mindig egyedül áll Szegeden ennek n dalkultnrának ápolásában és talán éppen ezért a közönségnek csak tsnn vékony rétegét tudja megmozgatni egv ilyen hangverseny. A főiskola nncvtermét jóformán csak félig töltötte meg a közönség, az üresen maradt he. lyeket a főiskola növendékei foglalták el. Sajnos, Szegeden még ma is az a helyzet, hogy a közönség jórésze inkább lelkesedik a cigányos müdalokal éneklő »rádióénekesek* produkcióján, mint népi kulturánk művészi formába öltöztetett dalainak előadásán. Emellett a lehangoló jelenség mellett azonban vigasztaló, sőt felemelő érzés volt a csütörtöki hangversenyen, hogy azok & fiatalemberek és fiatal lányok, ak'k kigyúlt arccal, boldog mosollyal, tudással és az elhivatottság érzetével zengték, vagy dirigálták a magyarság lelkének ezeket a gyönyörű megnyilatkozásait, valamennyien apostolai most már a magyar dalnak és folytatói annak a bartók—kodályi vonalnak, amelyet nemalkuvó, céltudatos munkával tanáruk, Szögi Endre rajzolt eléjük. Valóban csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni erről a kitűnően végzett munkáról. A pompásan összehangolt együttes Kodály Zo'tán. Bartók Béla. Bárdos Lajos, Vásárhe ívi Zoltán. Péter József, Szögi F.ndre kórusait énekelte stílusos <lődásban. ' Az egyes számokat vezénylő K atzenberger Erzsébet. Regős Já• nos, G'yaraky Márta, Nagy Márta. Gertig Béla, Harmat Márta, Varga Klára. Németh Magdolna. Rózsás György és I I 1 é s y István, valamennyien nagy hozzáértéssel dirigálták a számukra kijelölt kórusmüvet és egyformán nagv- sikert arattak. ITa valakit mégis ki kell emelni közülük, ugy elsősorban Gertig Béla az, aki nemcsak az énekkar élén végzett munkájával, hanem mint az ifjúsági zenekar dirigense is, nagy zenei intelligenciáról és tájékozottságról tett tanúbizonyságot. Feltűnt Illésy István kiemelkedő dirigensi tehetsége is Bárdos Lajos »Bogojai tánedalok* cimü kórusának tolmácsolásában. A nagysikerű hangverseny végeztevei, miután a közönség hosszan fliice. pelte Szögi Endre professzort és ügyes tanítványait, Gertig Béla néhány hálás szóval mondott köszönetet a proLszszornak, megígérve neki, hogy tanítványai azzal foAÜJt. megíuetná aat a sok törődést, fáradságot, ameíyot rájuk fordított, hogy lelkes propagálói lesznek a 'nagyar dalnak C"-) —«Oo Á Filharmonikusok Strausshangversenye Szabó Ilonka közreműködésével Jól sikerült és gazdag szezonjuk után filharmonikusaink ugy nyújtották ál a közönségnek a csütörtök esti Strauss-hangversenyt, mint egy harmatos tavaszi virágcsokrot. Felüdülés és felfrissülés volt ez a hangverseny zenésznek, közönségnek egyaránt, a könnyed, játékos rnuzsa szellemében. Talán lesznek, akik azt mondják, hogy a filharmonikus zenekarnak nem hivatása a Strauss-kultusz ápolása, különösen nem ilyen intenzív módon, hogy minden második évben rendez egy Strauss-hangversenyt. de ezeknek az akadékoskodóknak valószínűleg nincs igazuk. Ilyen módon ugyanis, ahogyan filharmonikusaink ápolják ezt a kultuszt, nyilvánvalóan meg van * jogosultságuk ezeknek a hangversinyeknek. A Slrauss-nyüányok é" ke r'ngők előadásmódjából ugyanis • -yl vánvaló a művészi szándék és nem utolsó sorban esik latba az a n.irdei képpen méltánylandó cel is bogy a filharmonikusok igy akarjak a szórakoztató zene művészi formában vate tolmácsolásával magukhoz kötoi a közönség szélesebb rétegeik Igaz ugyan, hogy a csütörtöki hangversenyen nem volt egészen lelt ház, tagadhatatlan azonban, hogy a hatigverseny igy is elérte célját. A mtünö együttes gondos és csiszolt betanulásban, a részletfinomságok iránt való nagy érzékkel szólaltatta meg Strauss nagy keringökompoziciót és uyitá nyait. A hangverseny ujabb je entő» sikerét hozta a kitűnő zenekarnak, tehetséges és fáradhatatlan karnagyárak, Fricsav Ferencnek. oemKülönbtn Szabó Ilonkának, az Op-raház mézédes hangú koloratur primadonnajának, aki a Stranss-hang-vcrsenym-ií ezúttal is szólistája voit. A zenekar különösen sikerült előadásban hoz'/ a Denevér-nyitányi és a »Tóriéietek a bécsi erdőből* cimí keringőt. Srahá Ilonkának pedig a Kék Duna-keringö vei és a Denevér kacagó áriájával vo t frenetikus sikere. Kijutott a sikerből Magyar Ferencnek is. aki a >Ne bántsd a magyart* cimü polka iylofonszólóját játszotta pompás teehni kai készültséggel. A hallgatóság hosszantartó tapssal jutalmazta a hangverseny minden egyes számát —oOo(=) Növendékhangverseny. A városi zeneiskolában nővén dékhang vei seny volt, a növendékek tanúságot 1e'tek felkészültségükről, tehetségükről. Körffy Endre, Jónásné Bárányi Ilona Antosné Simkó Mária, dr. Magyariné Vesztényi Gizella, dr. Ocskav Köméinél és Kollár Pál növendékei sze epeltek: Pcterdy Beatrix, Ketting Lajos, Gálffy Zsuzsanna,. Tókos Mária, Szokoli György, Liszkai Tamás. Obctr.ayer Kató. Rátvai Magda. Zöldi Gábor. Láng Éva, Juhász Gyöngyike. Komlóssy Zoltán. Tenk Sarolta és Erzsébet, Dietrich Gábor, Simon Miklós, Hámori Veronika, Hodászi László. Sebestyén Albert. Szerepelt még Autós Kálmán vezénvletével a gvermekkar. Szeged ez. kir. város közellátási hivatala. 1111-1942. ké. H rdetmény F. hó 14-én közzétett 23.266—1942. sz. alatti hirdetményi, mely minőség? hentesáru nagybani (viszonteladói i árának ujabb megállapítására vonat, kőzik, közbe jött rendelet folytán hatályon kivül helyezem. Szeged, 1942. május lö-áu. r' Dr. Pálfy József polgánnestoá