Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-10 / 80. szám

l)Rl.MAliV AROhsZA <i Péntek. 1«J2 április jó. Délvidékről csempészett kerékpártúmé kai és gépszijakkal követtek el árdrágítást A négy vádlottat 100—100 pengő pénzbüntetésre ité'ték (A Délmagyarország munkatársitól) ld, Csorna Lajos 49 éves szegedi cipészmester, felesége, id. Csorna Lajosné és fiatalkorú fiuk, valamint Csorba Imre 41 éves szegcdi műszerész árdrágító visszaélés liiintette miatt kerültek szerdán a szegedi törvényszék nzsorbíróságának Nóvák-tanácsa elé, amelyben <t. elnökön kivtil dr. Újvári István liírvényszéki bíró és Lukács János műszerészmester mint ülnök foglalt helyet. A Csorna házaspár, valamint fiatulkorú fiuk az ügyészség vádira I a szerint 1941. június, júliusában löbbizben átutaztak a felszabadult Délvidék városaiba. Újvidékre. Macyarkanizsára, Zomborba. Adára és ott összevásároltak nagymennyiség w kerékpár gumit, gepszijat, jutazsákot. Az összevásárolt árukat lakásukon elrejtettek, majd jóval a megszabott áron felül áruba bocsátották. A vád szerint a 4. 5, 9 pengős hiciklimumit 7. 8. 21. 23 pengőért árusították, a szíjat és a jutazsákut is magasabbra tartották a maximális árnál. A bicikligumik egy részét Csorba Imrének adták át, érintkezésben állottak ezenkívül Kövesdi Andor zsihárussal é» FiscHbein Sándor kisteleki kereskedővel ls, akik ellen ugyancsak vádiratot ;ul(jtt ki az ügyészség, akik azonban a csütörtöki tárgyaláson nem jelentek meg. Kihallgatásuk alkalmával a vádlott ak részben beismerték a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését. Kimondották, hogy a Délvidékről hozott árukba 2(/00 peugö készpénzt és némi kölcsönt, amit délvidéki rokonaiktól kaplak, fektetlek be. Az áruk nagyrészét n fiatalkorú vádlott hozta át Szegedre, azzal a szándékkal. hogy apján segítsen, mivel abban sz időben id. Csornának nem volt elegendő keresete. Szakértő kihallgatása után a vadat képviselő dr. Szarvas János -/«égi alelnök vádbeszédében '•ámntatntt. hogy u vádlottakat nye ••s/.kedési szándék vezette az árdrágítás elkövetésénél, emiatt kér•e szigorú megbüntetésüket. A védő felmentést, kért. mivel szerinte nem bizonyult be a nyerészkedési szándék. Rámutatott azonkívül, bogv a behozott kerékpárgumi külföldi áru volt, aminek Magyarországon nem volt megszabva az ára, tehát luxuscikknek tekintendő, a jutazsák pedig szabadforgalom tárgyát, képezi. A törvényszék bűnösnek mondotta ki a vádlottakat, árdrágító lisszaélés vétségében és az enyhítő körülmények figyelembevételével 100—100 pengő pénzbüntetésre ítélte 'iket. Elrendelte a törvényszék a <n •.maradt bicikligumik és szíjak elkobzását, a jutazsákokat viszont viadni rendelte a vádlottaknak. Az ítéletben úgy a vádlottak, mint lie-vész megnyugodott A rendőrség elfogta a nyilas mázoló társaságot A polgármester indítványára megindul ellenük a büntető eljárás I (A Délmagyarország munka tár- | sától) A csütörtökre virradó éjsza- | káu ismét működtek Szegeden a há zak falára kátrányfestékkel nyilas jelszavakat és jelvényeket, mázoló társaság tagjai. Amint ismeretes, a tavaly több ízben előforduló hasonló cselekmények nagy felháborodást váltottak ki a városban és a háztulajdonosok panaszt is tettek illetékes hatóság előtt házaik falának elcsúfítása miatt. Az ügyet ani akidejón a város közigazgatási bizottságában is szóvátették és akkor a rendőrkapitányság vezetője megígérte. hogy a legszigorúbban fog "1 járni a kátráuyos mázolok kai szemben. Ezen az ülésen felsz.ólalt a polgármester is, aki sziutén megbélyegezte a házfalakat és járdákat esúfílő. hosszú időn át lemoshatutlan felírásokat és azok elkövetőit. Éppen ezért most, hogy a mázolások ismét előfordultak, a rendőrség fokozott igyekezettel fogott hozzá a tettesek kézrekerítéséhez. Az igyekezetet siker koronázta, mert a délelőtt folyamán o detektíveknek sikerült elfogniok a mázofókat négy fiatalkorú személyében. A gyanúsítottakat őrizetbevették. Tekintettel arra, hogy a város tulajdonát képező Oroszlán-utcai bérház, meg a Szent István-tcri víztorony falát is bemázolták nyilas jelvényekkel és ryilas jelszavakkal, a város polgármesterének magániridítványára megindítják ellenük a büntető eljái ást • Ezzel kapesolatban 'érdekesnek találjuk leközölni a Pesti Újság című nyilas lap csütörtökön délután Szegedre érkezett számának alábbi .mozgalmi hírét": Szeged. Március 29 én Farkas Józ.sef megyevezetőbelyettes testvér pártszemlét tartott a szegedi szervezetben. Megállapította. liogy a fegyelem és a hűség töretlen és a szervezési munka lelkesen folyik. • • Ót fcstatnüvés'z kiállítása CicLíly* uabáz&as vzépsiyít UiuUti (A Uclnuigj árui szag munkatársától) Lrdckcs kiailitus vonzza a művészetekért még lelkesedni tudó közönséget az oioszlunutcai bérház ai verést cs tritckuba. A Szatmári képzőművészek Egyesületének kiállítása vau otl uiég néhány napig, nálunk szinte szokatlan siker mellett. A siker titka talán abban rejt.k. hogy Erdély levegőjét hozták cl a szatmári fcstöinüv,»z<U Szegedre a messzi, tiszta levegőjű aegyvidéki tájak üde szépségéi és vaiazsos vonzerejét. Olyan ez a kiállítás, ír int egy nyitott ablak, amelyen at Erdély hegy koszorúzta, megejtő tájait szemiellteijuk s amely elölt elvo >u nak Kalotaszeg jellegzetes alakjai, a Szuinosnieutc idillikus pauoiauiaja es a még mindig visznvart délerdélyi tájak mélabús szépsége. Öt kiváló erdélyi festőművész cozla el Szegedre művészetének legértékesebb dokumentumait s vele az eidélyi barbtzon lelkét, alkotó szellemét. A festőművészek szűkebb palitaja ugyan Szatmar, amely csak a trianoni ileiel árnyékában tartozott szorosan Erdélyhez, azonban valamennyien be. járták a tavolabbt bérces ország leg kiesebb vidékeit és évek hosszú során át ölelkeztek az erdélyi nep Icikévei Az öt festőművész közül a legmarkánsabb Liltecki Endre, Erdély és keletmagyarország egyik legkiváiówb portréfestője, aki személyesen reprezentálja a kiállítás mestereit. — Bolondja vagyok a pikiur.unk — mondja lelkes, közvetlen modoréban —, miuél inkább öregszem, annál szerelrncscbb vagyok a festőművészeibe... Különösen a portré érdekel. A különböző egyéniségű és külsó megjelenésű emberek arcvonásaiban é.ö akarat, szellem, lélek.., Liltecki Endre mint újságíró kezdte pályafutását, később feslö lelt. Kizárólag tájképeket festett éveken a(, azután áttért a figurális témákra és most már harmadik művészeti fázisánál tart. a portréfeslésnél Arcképei valóban művészi alkoláuok, csupa lélek és élet minden ecselvoiiásu é« öiöm nézni, ahogyan a hus és ver, a lüktető eleven élet kisarjad vioő M ecselie alól Dc rendkívül érdekesek lajkrpc. és Lgurális rajzai is. El tének egv-egy korszakát jelentik ezek a képek, így nyilatkozik rólukf — A naplómat irtani bem:dk . . Itt ián közöttük, rajtuk az ogé-z eletem... Littccki Endre eddigi pályafutása -ok elismerést és sikerl hozóit már íz érdekes művészembernek A magkor állam 1932-ben vásárolta meg egyik munkáját, a román állam gyűjteményében három müve is szerepel — ma. gyar festő volt. kisebbségi piktor Erdélyben; a debreceni, marosvásárhelyi. bánéti muzeumokban, a kolozs- I vári etnográfiai múzeumban, az aradi kultúrpalotában s számos bel- és külföldi magángyűjteményben, valamint Nftyv várad. Szatmár. Temesvár és Felsőbánya városok képtárában meg lehel találni műalkotásait. Hasonlóan érdekes müvészegvéuiség a felesége: L 111 c e k i n é K. Ilonka, akinek genre-müvészete elgondolkoztató és rendkívül markáns Festék helyett «zines fonalat használ képeihez, mégsem asszonyi kézimunka ez, hanem egy vívódó, mélységekben járó művészietek gyapjufonállal leirt meditációi. színes. kavargó, eleven álmai... Tájképei és genre-képei egyenként feltűnő konipozicióbcli erősséget domborítanak ki. S ahogyan a szines gyapjufonál színskáláján játszik, az valóban művészi! A vörös színek tomboló öröme ragyog a »l'ir"sk»lapos asszony* képmásán és az ázsiai aszszonylélpk félénk elnyomóitsága vibrál a sárgakinionós gésa alakjában. De csodálatosan lilák s szinte illatosak virágzó magnóliái és szimbolikus alakjaiban is a szinek domborítják ki az értelmet. Benvovszky Islván festőinfimüvész Kormányzó urunk lovas portréjával szerepel s még néhány markáns tájképpel. Sok szint, elevenséget és finom hangulatot áraszl Sarkadv Sándor néhány könnved. ragvogóan derűs akvarell;** Az akvarel'ek puha színfoltját után szinte el sem hisszük, hogv S a e k a d y miire a/. » markáns avasi o'óh figura, am'lv "getett agyasban rcm-ezentálj, ., «zat cári szohrászmüvé^zetet is. G > I á n < a i Pirk János paraszttigurái, figura** rajzai az őstehetség tagadhalatían jelenségei. Ez a kiállítás _ amely még néhány napon át reggeltől estig nyitva van —, a visszatért Keleímagya rorsz.ip s Erdély lelké' hozta el az alföldi ho mokra. Mindenkinek, aki érdeklődni tud azért, ami szép és szellemi érték, meg kell néznie. (es. n.) MAGYAR NYILVÁNOSSÁG A BON Y VaHOL ujabban egyre ionb izó hangzik el a magyar nyilvánosság előtt. Ma már nemcsak békebeli, kipróbált ponyvarol van szo, haltéin már c 11 e n p o n y v ál ó I is, mert cz is megjelent a magyar közönség vigasztalására. Egy vállalkozás ellenponyvával akar védekezni a hétpróbás kivénhedt ponyva ellen, sőt mi több, egy kiváló tehetségű márkás iró is vállalkozott arra, hogy beálljon az ellenpouyvások .-orába, védekezésül a régi ponyva ellen. Ma erről a kérdésről ujahá cikket ir a >Magyar Nemzei« csütörtöki számában Nomád (Lendvai István). Lelkes bangu levélben üdvözli Lölkös István multheti ponyvaelleni cikkét, majd rátér az cllenponyva diadalára. Elmondja, hogy a közelmúltban egy hamisítatlan >népi« származású takarítónő a kályhába hajitolt egy könyvet, az autodafét már nem tudta az iró megakadályozni. Az egyszerű asszony kérdésére elmondotta, hogy a máglyahalálra ilclt könyv tartalmát olyan »köpcdelemnck« találta. amelyet nem vihet haza szcgényes lakásába, nehogy valabugv elolvassa az ö tisztességesen nevrii iskolás leánya, akiből nem akar >rossz nőt nevelni*. A könyvről kiderült, liogy 00 fillér az ára és azt a hivatkozott tekintélyes iró irta, az ellenponyva lelkes propugátora. Erre Nomád megszerezte a •Cigánylány csókja* cimü füzeit l. • Már- az első harminc oldal bőségesen meggyőzött arról — ifja —, hogy a derék takautónö megsemmisítő kritikája és fizikailag is megsemmisítő cselekedete tökéletesen érthető. Ez az írásmű nemcsak erkölcsileg, hanem irodalmilag ;s szégyenteljes nyomdaiéi mék — u ja cikkében Nomád —, aki — akaimit mondanak is az egykori .baloldali* destrukció mai szellemi o'ökösei, miközben persze folyton erkölcsi szólamokat hangoztatnak — rendszerint együtt jár*. Nomád ezután a következőket írja: •Tekintettel arra. hogy a mi újságpapírunk cppugy nem tűr cl usár« mit, mint ama >népi« és egyáltalán nem »romlot középosztálybeli* dolgos anyáé, nem szolgálhatok részletes idézéssel. Elég, ha összefoglalóan elmondom azt, a iut satjóper esetén bőségesen bizonyíthatok: ennek a hatvannégy nyomtatott oldalnak túlnyomó rcszc * sátoroscigányok ismert szekszuális promiskuitas á n a k. egy fiatal cigánylány válogatatlan szeretkezéseinek a rég megbukott vetizrnus vaskosságaval való papirraturkáI á s a, megspékelve olyan kitétel"kkcl, amelyeket nem lehet egyébnek minősíteni, mint egyoldalú társadalmi izgatásnak — a szegény szánandó, mindenünnen csak üldözött, pedig dolgozni vágyó, de hát még » zsueori parasztok állal is üldözött s így kénytelen-kelletlen rablást a szoruló sátoroscigánvoknak*. Varoa Mihály kmderklkfttil*, kötéláru0ir é* Bccfaan^kaihálógyár StSAEO, Aradi atca 4. n.