Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-05 / 77. szám

Megnyílt Dóczi Rum- és Likőrgyár Iktggd, Duitaleftir iUb alatt Rumok, likőrök, pálinkák nagyban és kicsinyben. INÍIO r.mlekek egyike a két költő bat.itságaról az, hogy közvetlen a rrfl( ÍIIIMS alatt Juhasz Gyulanak egy V.is tanulmanya következik Ricbepmröl. A tanulmany mintha azt jeleniettu volna a műfordítással kapcsoiit1. m a versolvasó közönségnek: ime barátom, a költő, fogadjatok kellő itutaMal és tisztelettd. Ezután Babitsnak aranvlag elég sűrűn jelennek meg műfordításai, kritikai cikkei, vérééi. A Babits emlékkönyv Babits bibliografiaja kicgészitéseképf.- a legyen szabad itt megemlítenünk a költő Wait Witlmann: lialalének i (ordítását, csak a Szeged és Vidékeben jelent meg. (1907. marc. 3t) A 1 .Ints altal sajtó ala rendezett apróbb műfordítások között sem talai1. ilo, azonkívül a másutt is megjciont Turáni induló (1908. XII. 20), C-ak én (1908. XII. 25), Kútban 1'.*•>. III. 19), Oda a bűnhöz (1909. ÍV 20.) c. költeményeket, melyek szinten megjelentek a fent említett lapban. Tanulmányai közül különösen |i'gvel kell kiemelnünk, melyben a köllö szól a költőről, kritikus a kritikusról és barát a barátról. (Juhász Gyula veései. 1907. okt. 20.) » Vz üj magyar költészet, mint a virág, egy éjjel kibimbózott... a rnae'var kerten üj hajtas nőtt...< írja Babits. Juhász Gyula költészete 'kora hatásait mulatja, mert érzékeny a iclhe. mint a Chladni lemez, érzékenv mindenre, amit lát. hall. olvas, :llon cgv sora. egy név... egy szó, egy akkord, agvában zenévé rezonál. S a sok benyomás... mint nyugodt tó néma karikái, ritmikus ringássá egyeséi Gvaszolja mint más, keleti származása átkát, a magyar pusztaságot: r óhajtja Parist ö is irt szonetteket. franciás, herédiás szonetteket s izgat'.a Zarathustra »moral-kontrasztja« Ezek után Babits kitűnő kritikai i izékére vall az a megállapítás, hogy Juhász Gyulát >éles vonások választják el társaitól! A külső világ hatásait tobban felfogja, több oldalról megérzi Ady Endrénél: de hangulatában inkább' felolvasztja s tompítja, mint Kosztolánvi Dezső. S ha tán az egyiknél kevésbé eredeti és a másiknál színtelenebb, viszont az elsőnél gazdagabb s az utóbbinál közvetlenebb... Nyelve viasz, nem márvány. A mondat, a strófa elömlik, mint kfinnvű öltöny s az érzés meztelen maiad...' Azután Babits kifejti, hocvan olvad Juhász Gvula költészetében minden eggyé, a környezet és iror Imi hatások s hogyan >nver költészete az irodalmin tul nagvobb em1" ri jelentőséget'. Íme. ami akkor a f a!a! Juhász Gyulára érvényes megállapítás volt, érvényes ma is, egész kcltészeiére. Baoits a Szeged és Vidékétől mint kritikus 1908 marciusában roegva.ik, helyét Domokos László foglalja el. Lelép »a díszes méltóságról, újságoktóí, színháztól bosszú időre idios/inkiaziat kapva<. Ebben az időben Babits fáradt is, a beteg Veszprémi tanártársát kell heJyettesilenie a VIII. c^zlalvbao s a magyar irodalom taMta-» a lelkiismeretes tauarnak fok n unkát jelent. Mindennek ellenére, dolgozik. Irt >egy ig. n testes és tartalma' tanulmanysorozalot. Magvar r savk címmel és jelleggel, amelyben megkísérelte, hogv programniot adj.-n a nemzet) művelődésünknek, az i re a lomnak, a képzőművészétnek. a ra -élésnek 3 jövőre (\ magyar véde'em prosrammia is benne volt, dc persze nem hallrri. hanem Icrmrszetesen babit-i alapokon"! Ebben a r'-mrCbe kés zült tnnulrnánvsorozatban, amely irodalmunk nagv karára elves/eU. Babits töbliek Között szokatlanul él es es találó bírálatot mond az ekkor meg-kialakulófélben levő modern magrar líráról és a próbálkozó -.-ji, stílusbeli törekvésekről is Egységes világszémlélr! és egyetemes szePem találkozik ebben a fiatalkori k bérletben izzó magvar érzéssel és önt dattal'. (Juhász Gyula: Csevegés ) Bár Babits megvált a Szeged és Vi'étekeUn, a lap továbbra •» a legnacvebk jóakaratbal és a nagv költő teVetcegenel: értékelésével kísért további út tán. 1908. VII. hó 22-én egy rövidke hír jelzi, hogy >Babits Mihályt, ezt a rendkívüli tudású, de végtelenül szeré i.y írót... áthelyezik. Periig őt nem bhrt egy szürke névvel pótolni, rfm mint tanárt, sem mint frót.« Nemsokára aztán, ez a baljóslatú hír valóra válik. Dr. Major Károly, az akkori fogarasi igazgató a Baross Gábor főreáliskola Igazgatóságához intczelt átiratában a nm. V. K. M. 78915 sz. rendeletére való hivatkozással érleriti és felhívja Babits Mihályt, hogv hivatalánál »eskújcnek« letétele végett haladéktalanul jeelntkczzék. A Baross Gábor főreáliskola igazgatója eriől értesíti 'tekintetes Babits Mihálv helyettes tanárt...' és az iskola 'érdekében két éven át kifejtett buzgó munkálkodásáért' köszönetét nyihünítja. (1908. július 90.) íme egy emberélet két akta között „Ez a rettenetes hir" egyébként is rossz kedélyállapotában annyira leveri a költőt, hogy vigasztalásra van szüksége. E'ogarasi száműzetéséről azonnal értesíti Juhász Gyulát, vígasztalast várva tőle. 'Légy éfives, írj és azonnal. Elénk, kedves leveleid mindig felhangolnak. Ugv cizem magamat mint Ovidius, mikor Tomiba készült: <chaszé du paradis latin.< Megyek a barbár oláhok közé.. (Szekszárd, 1908. júl. 24.) A levélírás napján jelent meg a hivatalos lapóan kinevezése. Babits Mihalvt a Szeged és Vidéke kedves és talán a kritikusok között elsőként, komoly elismeréssel méltató sorokban búcsúztatja. Irodalomtörténeti érdekességénél fogva teljes egészében idézzük: • Babits Mihály. A hivatalos lap ma közli. Babits Mihály szegcdi főreáliskolai tanár kinevezését Bogarasra. Ez a kinevezés nagy veszteséget jelent Szeged kulturális életébon. Babits Mihály nem csupán mintaszerű, a szürke átlagon magasan felülemelkedő tanár és nem csupán végtelenül szerény, kiváló emberi egyéniség, akinek szuggesztív hatását tanítványai és barátai egyaránt érezték és maradandóan érezni fogják, de mindezeken felül a modern magvar irodalomnak egyik, bár még széles körben nem ismert, de az irodalmi decemvirek által annál inkább csodált es szeretett alakja. Ady Endre, a legnagyobb élő poétának és mások, elsőrendű magyar írók a legerősebb egyémiségek egyikét látják ebben a rengeteg szorgalmú és páratlan sokoldalú iróművészben. A közeljövőben iát napvilágot az új magvar líra szenzációja. a Holnap című antológia, amelvben Adv Endre mellett Babits Mihálv a legegyénibb, legtöbbet jelentő költő. Szerényen, szó nélkül roppant irói munkát végzett már Babits Mihálv. Többek között lefordította Oscar Wild lecszehb verseit és most a nemzeti stílusról szóló nagv értekezésén dolgozik. Az ilyen kiváló európai stílű egyéniségnek kulturális Alapíttatott: 1850. Teleion: 10-13. WAGNER F. A. ÉS FIA szesefl, Kiauzai ier i Vászon és sajátkészitmányü • kész fehérnemű M*nyMit«tiyi Reléntytk. »07! IMfflM ft&liZfRKfNfe levegő, a központ közelsége kellene, azonfelül annak lehetősége, hogy munkáihoz a kellő forrásokot megszerezheti. Es most, mégis, szomorúsággal kell hírül adnunk, hogy Babits Mihályt a távoli Bogarasra helyezte át a magas kormány. Pedig Babits Mihály. mint tanár és ember mindenben megfelelt és ő maga nagyon szeretPtt volna tovább is Szegeden mükődui. Elhelyezték. Babits már készülődik száműzetésébe, hol »római szó kopik a szennyes aiWon«, midőn a Szeged és Vidéke 1998. aug 28-án a Holnap irodalmi társaságról hoz hírt és megemlíti, hogy »hét poétá ja — köztük négy szegedi — egv könyvben, egy gárdában lép a közönség elé'. természetesen Babits a négy szegedi poéta közé tartozott. Szeged nem felejtkezik meg róla, Szeged számontartja és magáénak vallja. Szeged és Vidéke 1908. szept. 13-án ismerteti a Holnap íróit és Babits Mihályról olyan elismeréssel ír, mint ez időben róla nagyon kevesen, vagy aligha írtak. A mai Babitsról is el lehetne mindazt mondani. A kritika először is büszkeséggel kiemeli, hogy Babits Mihály verseit: >eddig csak mi szegediek, a lapnak olvasói élvezhettük' s hogy 'neki még nincsenek ellenségei'. >Bará-» tai is talán éppen csak heten vagvunk, olvasóim. heten». A kritika ezután kiemeli Babits költészetének rxntikumát, lendületét, zenéjét, poéz.isét, melyen >valami rengeteg monista. pantheista grimasz ü!...« mint a hindu Isten szemöldöke körül, vagy a Feketeország üldözöttje areán. Valami nagvszerü fénv-árnyék hatása a mosolynak és elátkozottságnak, valami igazán definiálhatatlan sajátosság. Alig reszket verseiben a köllői alanvjság scjtéletc. De egyénibb, mástól etütőhb költői hangja még sincs az övénél. Ezek után a kritika védelmébe veszi Antal Sándorral »az elől járó beszédek' Írójával szemben, mivelhogy az Babits ritmusát kicsinyelte S kérdezi 'Vájjon tudja-e Antal Sándor, mi a ritmus —ha ennvi vei be nem éri»» Nyelvéről megállapítja, hogy >magvar és üj, mint Ady Endréé és mégis egészen más. mint A'dré'. Végül megállapítja: »Kár és sajnálni való. hogy olv kevés verse van a kötetben« s hogy >több teret követel magának az 6 tehetsége. . Ime Szened így fogadta fiának Babits Mihályt, akit >az ujitók minden balsorsa elért, a kétfelöl támadtatás keserűsége ís: a régieknek nagyon új volt és az újaknak nagyon régi és hideg tudatosságának müvészet-ethikai értekét a szeinérmességben tökéletes forma mögött rejlő igaz érzésvilagot kevesen értették meg.« (Szerb Antal.) Szegeti elsőnek értette meg, Juhász Gyula Szegede. ahol az új magvar irodalom annyi hőse keresett és talált megértést, erőt a harchoz és a győzelemhez. Nem sok, amit a szegedi Babitsról nyújthattunk, de elég ahhoz, hogy megállapítsuk: Babits Juhász Gvula barátságánál ilt a szpgedi földón próbálgatta először, igazán, akkor már az eihivarottak martirtudatával europaian magyar költészetének sötét fényű. óriási szárnyait, ez a város Ízleltette meg vele először nz elismerés és a megérdemelt köllöi dicsőség miudrn szenvedést felejtető italat. Ez a város adta meg neki halhatatlan fia barátságával az önmagához való hitet. mely a »Tomiban« a 'másodklasszikusok és fegye'ucek' kőzött való elsüllvedéstől megóvta. A nagybeteg Babits a >messzi "útra készülök' tompa lázában is fájdalmas örömmel gondol Juhász Gvulára 'felejthetetlen' barátjára és amint írja: »néha magam is szemrehányásokat teszek magamnak. hogv miért nem fogtam meg jobban?' B. M. Kilénvi Irmához irt levele. 1938. dee 31.) •Szeged — hogy Juhász Gvula szavait idézzük — ...méltán és igazán Wiszke lehet íróira és poétáira és szinte lehetetlen. ho~v ez »z ősi magvar eröve' telies vidék ne teremjen egást*n különös, egészen magvar és egészen diadalmas műré«ri m'gnvilatkozásokat. Az a mélységé; titkokat rejlő szent hallgatás, amely e tiszamenti tájon él, az a szomorúan szépséges zeoe, amely az útszéli nagy jegenyék szavában zúg, még sok ó{ formára és lényegre fogja tanítani * magyar művészt, akit jó végzete ide hozott'. (A magyar holnap, 1908. XII, 31.) Sajnos, hiába kerestük a Zerg** utcábaD azt a házat, amelyben valaha Babits Mihály lakolt, hogy majdan szebb időkben emléktáblával jelölhessük meg, meg a »vadszöllö« se vezetett rá, melyről Juhász Gyula regéli. A kezünkbe került levelekből, valaitiint Babits kenevezésével kapcsolatos hivatalos írásokból sem állapítható nicg a házszám; az élők emlékezetében elmerült, az akkori hivatalos írás pedig még nem tartotia fontosnak. (Különben Szeged önmagát tisztelné meg azzal, ha a Zerge-utcát Babils Mihályról nevcznéel!) Az a lelkes, bolondos és dalos csapat, melv együtt indult a költői hegyre s melyet 'énekre hangolt bú cs balszerencse' és ment 'felhők, csillat gok alatt', Juhász, Kosztolányi, Babits hova lettek? Ami belőlük földi volt. a földé. d< ami isteni, az örök magyar léleké. Abban az iskoláhan, melvben valaha annyi tudással, megértéssel én az ifjúsághoz való körrledéssel nevrlt. tanított Babits, még ma is ta nít és tanítani fog. A felsőbb osztályú tanulók ragyogó szemmel vallják magukénalt irodalmi tanítását büszke öntudattal idézik verseit. A: eldobott szépség újabb hullámoka' idéző ereje a fiatal lelkekig ért. á szép, a jó s az igaz igv diadalmasko dik egvszer minden rosszon és halálon. Qy ermekjáték választani írógépet Varrógépet Kerékpárt a nazy raktárból — csere — hitei MARKOViCS Tisza Lajos kGut 44. Te efon: 30-20 Gazdasági Konyhakerti Virág a g v a k szaküzlete, Ákos magkereskedés Szeged, Kiss ulca 2. Virágpiacnál. Kerje díjmentes árjegyzékemet. 172 Í

lagyar Kender-, en- és Jutaipar Részvénytársaság Újszeged. Testvér gyárai": PESTSZENTERZSÉBET és DUNAFÖLDVAR + Gyárt: * mindennemű len-, kender-, jula- és pamutszövetekef, gyapjú- és divatárukat, vizmen'es ponyvákat, sátrakat, zsákokat stb. Központi iroda és eladási ssetály: Büdipist- V, UJftUfiiie l