Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-29 / 96. szám

0 61. M AGY A 15 0 H > Z A ( Szerda, l»ta Ápiili* 29 HÍREK Szegedi utmutató A Somogyi-kőnyvtáJban és az egyetemi könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtárszol­gálat. A Városi Mii/.euin egész évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Lein­nnger örök. k. Tiikats NAndorné Horváth Mihály n. 9. Pósa Balázs Kslvária n. 17, Korsis .1. F.ndréné Földműves u. 17. Scimeezi Béla Snmo. gvt-telep IX. n. 4S9. Színház és mO/ik műsora: Belvá­rosi Mozi: A z 5-ös számn őrház, kOrzó Mozi: 1) r. kovács |st­v á n, S/éettem j Mozi: A M « n d e r ­I e y báz asszonya. Varost Szín­ház: szerdán: Ballag már a vén diák. csütörtökön; A s e a k ii v ő­dön én is ott lessek, pént« ken. Az eskü vödön én is ott leszek. —oQo— — Csütörtökön városi kisgyűlés Csütörtökön, a hónap utolsó napján tartja Szeged város törvényhatóság április havi kisgyülésétj, amelynek ! irgysorozatán a városi intézmények teszére az év második negyedéber > nkséges élelmieikkeknek, a llorthv Miklós-laktanva, az,alsóvárosi és nió­rnvurosi elemi iskolákban és a szafv ma i mezőgazdasági népiskola talaio­z-saval és kibővitésével kapcsolata* ipari munkák vállnallbaadásn szere­pel. továbbá tenyészállatok beszerzése vasári hitel terhére, a Közjóléti Szö velkj'zet telekvéleli ajánlata a Horluv 'elep eddig be nem épített területe. i \ izieserk észtelep használatának meg­mssznbbátása. több építési engedély kér>'lem és egész sor apróbb jelentősé pü ügy. — Az Akadémia Wodianer-dijának idei nyertesei. Budapestről jelentik: A Tudományos Akadémia összes ülést t.irtott különböző tanilói jutalmak ki­D:>ztasa alkalmából. József főherceg, az Akadémia elnöke méllatta a kitün­U lettek munkásságát, majd a Wodiu­ner-julalmat átadta Gáspár Jenő sep­siszentgyörgyi igazgató-tanítónak, ak i 119 éve működik pályáján és Fiola Sándor szombathelyi igazgató-tanitó­nak, aki immár 31 éve tanít. A Berz''­vic/.y-jutalmat Kelemen Mihály 38 eve működő kunágolai igazgató-tanító é* Nóvák Frigyes 3*3 éve működő sümegi iga/gató-tanitó, a báró Wlassies-julal mai Weltner János 38 éve működő győri igazgató-tanító es Kruppa Né­tus 36 éve működő hódoscsépánvi ta­niló kapta. A kitüntetett tanítók ne­veben Finta Sándor mondott köszöne­tet. majd felolvasó ütés követkeett. amelynek keretében megemlékezí.:k Körösi Csorna Sándorról. — Eltemették Hunyadi-Vas Hu gciyt. Kedden délutun kimerlek öro.v nyugovóra a tragikus hirtelenséggel e.hunyt Hunyadi-Vas Gergelyt a bel­városi temetóhen. A temetési szertar­tást BashO irnndor nagyprépost végez­te lenyes papi segedlettel, majd a oze gedi Ügyvédi Kamara nevében Lazai Jstván, a MŰNK nevében Szabó Mi­hály, a Nemzetvédelmi Keresztesek nevében Bokor Fal, a 'Tömörkény-Koi in vében Nemedy Gyula és vegúl egv asztaltársaság nevében Hajnal István mondottak utolsó istenbozzudot a ko­porsó meiett. — Hétéves egy olasz város. Rómá­ból jelentik: A ttónia közeieben levő Gridouia olasz repülöváros bélfőn iit:. repelte fennállásának hetedik évfor­dulóját. A város nevét Alessandro Guidoni olasz repulötábornoktól kap­ta, aki 1923 április 27-én egy uj ej'ő­ernvö modell ktpróbálasánál halálos sznncsétlensée áldozata ietL Zsúfolt ház előtt mutatkozott bt íue-íeíeu Cy a német írcnisz nház (A Délmagyarország munkatársától) Kedden Szegedre érkezett a német • Kraft durch Freud e« mozga­lom autókaravánja a német frontsziii­hnz niuvcszeivel. A kiváló erőkből ol­ló artlstaesoport bemutatkozása zsú­folt ház előtt történt meg kedden este a Városi Színházban. A piros-fehér­zöld zaszlókkal és horogkeresztes lo­bogókkal díszített nézőtéren ott volt a város társadalmának valamennyi ve­zető egyénisége, ami ünnepi szint köl­csönzött az estnek. A műsorban pompás válogatásban volt látható mindaz, ami az artis'a­ptodukciók színe-java. A testi erő, ügyesség, bátorság, ötlet és humornak finom keveréke volt a kitűnően össze­állítóit niiisor, amely megmutatta, mi Iven jól gondoskodik a német nép frontkatonáinak szórakoztatásáról A nagyon sok számból álló műsor vala­mennyi pontja preeizen kidolgozott ar­tistaprodukció volt, kiemelkedett be­'öle a két Solveniger kerék pá r-jelenc­•e. a két Grcosa kézügyesség-száma, a két Alvarcg trapézmulatványa. Kirü­•ifíen szórakoztatta a közönséget a nagyszerű muzsikusokból álló llerns­lorff-zenekar, Ina Falk énekesnő, n Gerard-ballet, a jódlizó Kari I.ropold >s Hllen Ickel, a nagytudásu táncos­nő. A zsúfolt ház közönsége mindvé?'" 'ól szórskozolt és felszabadultan t'ta­•oit a» ü-vves mntatvárvoknak — Csendes napok a reformátusuk uál. Dr. \ u:tor János budapesti lelki­pásztor csüturtöklől kezdödöleg úgy­nevezett csendes napokat tart a sze­gi-di reformátusok számára. CsUtörto­„uu, penteken és szombaton reggel 8— j-ig bibliaora lesz az egyház lauács­tenneben, ugyanezeken a napokon es­te 8—9-ig a keresztyén élet néhány gyakorláli kérdésről lesz szó. Kzek az alkalmak a gyülekezet minden tagjá­nak szólnak. Csütörtökön délután 0 orai kezdettel külön az asszonyok és leányok számára lesz összejövetel, penteken délután 6 órakor a fél fiak számára, végül szombaton délután 6 órakor az ifjúság számára lesz eiü­adas. Az összejövetelek és előadások helye az egyház gyülekezeti terme, hálvin-ter 2. szám. középső kapu, toldszint. — Martina götlingai professzor elő­adása az egyetembarátok szukiil's a, Az Egyetem Barátai Egyesületének orvosi szakosztálya ma, szerda óéi után 6 órakor szakülést tart a női kli­nika tantermében. Előadást tart d H. Martius professzor, a götting u női klinika igazgatója. A szűkülést u Kávnay Tamás professzor elnökié. — Gyöngyösbokréta vendégszerep­lése Szegeden. A horgosi Gyöngy-.­bokréta, amely a felszabadulás otu már Kassan és Komáromban is nagy sikerrel szerepelt, május 17-én mutat­kozik be Szegeden a Katolikus Nővé­dö Egyesület rendezésében a Városi Színházban tartandó ünnepi matinén. Az elöadas ünnepi szónoka dr. Ha­las/. Fal kanonok, belvárosi plébános lesz. Véres féltékenységi jelenet a konzei\gyárban. Kedoen délután ö óra tájban a rókusi konzervgyárban véies féltékenységi jelenet játszódott le: Berta Julianna 22 éves munkásnöl vőlegénye féltékenységből több kess u rással megsebesítette. A sebesült nőt a mentők a közkórházba szállították, a szurkáló féltékeny vőlegényt előál­lították a rendőrségre MAGYAR NYILVÁNOSSÁG UEKC/hG FERENC nagy Ügyelni, i keltő vezércikket irt a »Festi iiu lapc vusáruapi szamában »Neni/iu elit* ennen. Elöljáróban rámutat, hogy milyen mertekben terjed groi Tisza István egyéniségeitek ét fé­kelése az utolsó időkben. Méltatja azt a lényt, hogy a legutóbbi li­sza-cm lek vacsora alkainiabol a Kormányzó úrral az elén a nemzet kozélclenek legjobbjai gyűltek Ti­sza emlékéhez. >Tisza — írja a magyar irodalom great old nianje — a magyar közélet alapjanak a történelmi alkotmányosságot tok in tette 'tudta, hogy ez a faji tens legjellegzetesebb megnyilatkozása Meg volt róla győződve, hogyan kipusztítanák a nemzet Iclkcbői a/ az alkotmányos ösztönt, megnyo­morítanák at egész magyar életet. Az cmleklakonia résztvevői abban a kivételes és felemelő élvezetben részesültek, hogy egy nagy magyar alakját egy fényes elme mcgvilág:­tásában láthatták. Bárányi Liout bizonyára az ország legélesebb sze­mű és legműveltebb férfiai közé tartozik... Bárányi a nemzeti elit fogalmát ugy határozza meg, hogy az független minden nemeslevéltől és diplomától és egyesíti magában mindazokat a magyarokat, akik tu­datosan szolgálják a nemzeti szo­lidaritás gondolatát... A vezér a geszti kriptában pihen — fejezte' he Herczeg Ferenc —, de hadsereg, a nemzeti elit, ifjabb vezérek zászla­ja alatt ma is a régi célért kiizd. A cél: a magyarság jobb jövője. Eb­ben a harcban ellenség mindenki, aki jellem cs tudás nélkül követe! helyet a közéletben, ellenség min­denki, aki a politikában nem szol­gálni, hanem uralkodni akar.* TÓTH LÁSZLÓ, a kiváló katolikus köziró a >Nemzeti Újság* vasárna­pi számában hasonló célkitűzésű cikket irt »Legjobbak előre* cimen. • Az úgynevezett elittől való ide­genkedés — irja — legfőbb oka vaió­szinüleg abban volt, hogy mindig valamiféle társadalomfölöttiségnck, holmi elkülönült szellemi társaság­nak a képzete járt vele. Sokan az értelmiségi osztály uralom végy át képzelik mögéje és olyanok 's akadnak, akik valami születési, le­származási, vagy mozgalmi és pá'i­arisztokrácia fenyegetését érzik mögötte Tisza István azokat ér­tette a társadalom elitjén, akiket a nemzeti szolidaritás tudatos és ön­tudatos képviselőinek ismert. Azo­kat, akik minden egyént és osztaiv­érdekojj felül emelkedve illeszked­nek bele a nemzet közössésáb?: akik nem kikényszerítőit engedel­mességből. hanem az erkölcsi f-le. lősség érzetéhöl vállalják a nem­zet közérdekeinek szolgálatát .. Léguiabb történi tünkben is ott von a példa, hogv a kereszténv nemzeti megújhodásba n, amelv az országot talp ranllilotta az összeomlás és a forradalmak után, olyan elit tört az élre, amelyben tudatos volt a nemzeti szolidaritás érzése. 11a núr most ennek a mai kornak képét nézzük — folytatja Tóth László —, éreznünk kell. hogy a jelen rendkí­vüli erőpróbái és a jövő különle­gesen nagy feladatat megint esők azt kpvetelik, hogv igenis a nem­zet legjava ve/esse állatni, társa­dalmi, gazdasági és szellemi éle­tünket. De éppen ezért meg kell érteni, hogy az elitnek ez a szerep­lése semmiképpen sem jelent és nem jelenthet egyoldalú osztálvpo­litikát. vagy valami elkülönítő kaszturalmi helyzetet. Egy zenien arról van szó. hogv a legjobbak, a legkiválóbbak, a legjellemesebbek. legtehetségesebbek mindenütt meg­kapják a munkára, az alkotásra a teret, a nemzet sorsába való bele­szólásra a lehetőséget. Az elit gon­dolata nem sz.orulhat össze egy bi­zonyos társadalmi rétegre, hanem a társadalom minden részében az elit gondolatának kell érvényesülni. Legjobban ezt — fejezte be fejtege­téseit — gróf Teleki Pál szavaival lehet kifejezni: hogy próbáljon és akarjon mindenki emberebb ember és magyarabb magyar lenniIt —«Oo­— Ualasy-Nagy pru|rfj-/,0r előadó** i uoi divat lélektanaiul. Szeged hölgy­uirsadaima elciik érdeklődéssel kiseile i Magyar Asszonyok Neuiziti Szövet­vége rendezéseben lefolyt crlékes elö­adussorozatot, amelynek keretében minden alkalommal neves előadók vzoltak a legaktuálisabb női problé­mákról. Legutóbb dr. H a I a sy­Nagy Józset professzor adott elő a uivat lélektanáról s czalkalommal is zsúfolásig megtelt a MANSz helyisé­gé hallgatósággal, amely élénk figye­lemmel hallgatta a prolesszor érdeke© fejtegetéseit a női divat kialakulásá­tól. A professzor bevezetésként hang­súlyozta, hogy az öltözködés ez egy:* legjellemzőbb emberi szokás, amely megkülönböztetést jylcnt az állatvi-t lúgtól cs szellemi színvonalbeli kü­lönbséget is jelent az ember javara. Az előadó megállapította, hogy az öltöz­ködésnek minden korban mély lélek­tani háltere volt, mert az öltözködés azon felül, hogy az ember szemernn­éizeténck megnyilvánulása, lüzonyos egyéniségre is utal mindenkinél. Az öltözködésnek az a szerepe is meg­volt minden korban, hogy általa ki­fejezzék azt a társadalmi osztályt, amelyhez a ruha viselője tartozott. Ebből kiindulva az következik, hogy az öltözködés jelentősége abban az aranyban emelkedik, minél tagoltabb egy társadalom s minél szabadabbak az életformák- Ezért volt a középkor kötött társadalmi formái mellett ki­sebb jelentősége az öltözködésnek s napjainkban, az úgynevezett szabad társadalmi formák mellett ez a je­lentőség megnövekedőit. ilalasy-Nagy professzor megállapította meg, nogy az öltözködés iránt minden időben a nők mutattak nagyobb érdeklődést s ebből a nők erősebb ösztönéletére és a realitások iránti fogékonyságra kö­vetkeztetett. A nagyszabású, rendki­viil érdekes előadást a MANSz clnök­asszonva: dr. Széchenyi Istvánné az előadó munkásságát ismertető sza­vakkal vezette bc és ugyancsak ő kö­szönte meg. — Kamarai ülés. A szegedi Keres­kedelmi és Iparkamara véleményező bizottsága április 30-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor a kamara közgyűlé­si termében ülést tart, amelyen dr, Kocsondy Gyula miniszteri osztályta­nácsos, miniszteri biztos elnököl. Az elnöki megnyitó után dr. Demény Ala­jos főtitkár terjeszti bc jelentését a kamara negyedévi működéséről, majd az április 23-iki kamarai nap lefolyá­sáról cs a közellátásügyi niiniszte. rel folytatott tárgyalásokról. Dr. Cserzy Mihály karaarai titkár a nagykereske­oői iparigazolványok kiadásáról, dt. Szekeres Ferenc segédfogalmazó a bornagykereskedelem átállításáról, dr. Lengyel István scgédfogalmazó a vas­kereskedelem átszervezéséről fog be­számolni, majd az aktuális adóügyi kérdéseket és az ipartestületeknek az. anyagellátási ügyek intézésével kap­csolatos anyagi támogatást tárgyalják meg. — A szegény jegyesek megsegítése. A Magyar Kurir irja: Seréd* Juszti­nján biboros-hereegprimás ugy érte­sült, hogv a házasságkötés előtt köte­lező orvosi vizsgálat, illetve a vizs­gálat költségei miatt némely helyen a vadházassáaok száma növekszik. Mi­vel a szegény jegyesek támogatásával és tanácsadással kell megsegíteni, a hercegprímás felhívja a papságot, hogy ilyen esetben a Caritas vagy más forrásból nyújtott, segítséggel fedezzék a szegény jegyesek ilyennemű kiadá­sait.

Next

/
Thumbnails
Contents