Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-29 / 96. szám

» I1M M .4 liVAKIIRS 7. A C * l+r 1912 április 2!) ">s*mmmsmmmmsmsmsmmmmmmmmmmmmmm Mit lehet kapni a vendéglőkben zsirváltójegy nélkül és mennyi jegyet kell beszolgáltatni? (A Bélmagyarország munkatársától) Kétszer huszonnégy óra telt már el a zsirváltójegy élofbelépteté »n óla, de megállapítható, hogy a közönség még a keddi napon is a legnagyobb tájékozatlansággal tilt be a vendéglőkbe. Sokan ki sein váltották a zsírjegyeiket, mások pedig abban reménykedtek, hogy egy-két napos türelmi idő előzi meg a ren delet Rzlgorúbb alkalmazását. A reménykedők alaposan Csalódlak, mert kedden már az egész városban nem akadt egyetlen étkező helyiség, ahol zsírjpgyköteles ételeket váltó jegy nélkül kiszolgáltattak volna. A közönség tájékoztatására itt sdjuk a zsírváltójeggyel kancsola fos főbb intézkedéseket. Zsirváltójegy nélkül kiszolgáltatható ételféleségek: egyszerű levesek és habart főzelék féleségek, vízben főtt belsőségek, forrázott halak, főzelékek és tejföllel, vagy saját z-oriukhan készülő gulyás, tokány, és pörköltTólék és hasonlóan párolt húsok, továbbá saját bőrében sült. ka :*sn. liba és nyárson, vagy roston sült bármiféle ételféleségek (belső ségek, bús. bal főzelékfélék), végfii ^gyhensiilt. sbrtéshús (malac). Zslrráltójegy ellenében: zsírral rántott főzelékek (adagonként •> zr-os jegy), n-rvnnez feltéttel (III gr), azok a pörkölt- ós hpcsinóHfríék. amelyek nem tartóznak a tejfö'lel. vagy saját zsírjukban készülő étele), közé. így a bor jó é< eslrbkölfrköli becsinállak, belsőségek (máj. stb). •lzsea húsok HÓ gr) az egvbonslilt párolt húsétólok n sorté-hús kivé elével (10 gr) a frissensült, illető cg frissen ké*zlilt hús és bal (1."i gr), a baromfi és vndszárnvas siilt 10 gr). A tojásé(elék knz.iil a 2 te vshél készült ránlivfInért 5 gr. om lettért 10 gr. önálló té-ztafelesé gekérl fid. niaka,,őni. spagetti) és 'SÍr felbas/aiil-'i--íval készült *ü'f lősz Iá kéri 20 gr hs jogyet kell le nini. Zslibnnsfllt burgonyát és tészta* 'fánkféléket) egyáltalán nem szabáil készíteni és kis-"-' ••'•liil. még meg •endf'ésre Fa;qya ázásért 15 napi fogház (A Ddmágym ország munkai áruitól) Kedden délelőtt fnjgya'dzás' íigyel tárgyalt a szegedi törvény szék Rónay fatiáesa. A vádlott Lévát f'éza 4.1 éves kevermesi izraelita vallásé gyógys/preszsegéd volt akit fa.igyálázás vétségével vádolt az ügyészség. A tárgyalást zárt aj tók mögött tártolták meg. az ítéletet azonban nyilvános tárgyaláson hirdette ki Tlönfl.v tanácselnök. A törvényszék 15 nanl fogházra ítélte Lévai Gézát- fnjgynlázás vétsége mintt, mert a fajvédőim! törvény életbelepte titán viszonyt tartott fenn TCevcrmescn egy keresztény nővel. A törvényszék enyhítő körülménynek tudta bp. hegy a viszony régebbi keletű volt és a törvény életbelépte ntán á gyógyszerész levelet írt barátnőjének, amelyben bejelentette. hogy szakítani akar véle. a nŐ azonban még ezután is többször felkereste. Az ítélet jogerős. Amig Dsugasviliből — Sztálin lett (A honved haditiiriórilósitószáüari közlése.) Wludimir Jnsszupov Kalmadzsaui volt a vczelónk e roppanl ipartelepek vilagában. Mikor a német katonai parancsnokság engedélyévé! végigkíséri bei. nünltet a Krivoy—üog-i bányában, nem is gondoltok volna róla, hogy a szakszem mérnöki magyarázatokon kívül milyen érdekesen ludja elmondani a régi orosz világ históriáit. Meghívott bennünket háromszobás lakasába, amely a vasvaros legszebb lakásainak egyike. Ezt persze csak itteni fogalmakhoz kénest lehet mondani. Magyarországon nagyon szerény bajlék volna ez. Még pianinó is van benne. Az asztalra taninos izü vörös bort lett Kalmadzsani és bozontos szemöldöke alól vidáman pislogott ránk. élénk fekete szemével. Történetekei mondott el a georgiai regi világról, imikor — még a cári uralom alatt — kegyellen elnyomatásban éltek honfitársai: a grúzok, georgiaiak és örmények. Akkor azt hitték, hogy annál nagyobb zsarnokságot elképzelni sem lehet. Azóta más véleményre. jutottaK. — Huszonnyolc évvel ezelőtt kerültem el hazulról — mondja Wladitnii Ju sszupov Kalmadzsani. — Akkoriban erős szabadságmozgalmak vágyai égtek a tanult fiatalság lelkében. Elviselhetetlennek érezték az orosz uralmat. De az régen volt és ma már az orosz nép is megtanulta azt, hogv mi az, elnyom.itás. Én a sors iróniájának tekintem, hogy éppen egy georg at adta vissza a kölcsönt az oroszoknak Igaz. hogy erre a geoigitíira nem vagyunk büszkék, mert esak mi tudjuk igazán, hogv kicsoda. Szoszo — mert akkoriban ilt igv becéztük Dsttgasvili Jóskát, a mai Sztálini — ugv indüli az életnek, mint georgiai szabadságharcos. A Gori.i csizmadia papnövendék-fia szenvedélyes lázító beszédeket lartott a tiszfliszi kolostor udvarában nz orosz uralom és a cári rendszer elten. Akkoriban magam is gyakran találkoztam vele. Dsttgasvili hogy-ho^y nem. még Tifliszhen hozzájutott Maiz i's Engels Írásaihoz s ezek Itatására egyre forradalmibb hangon beszélt. Már nem a grúzokat és az. örményeket akarta felszabadítani, hanem a világ proli tarjait. A nyughatatlan sérti. erőszakos Dsiigasvili! kidobták a papnöveldéből, mert nyíltan islentag 1dó eszméket vallott Elhagyta vattá sos szilleinek a házal is és belekeveredett a kaukázusi szo- láblemokrala mozgalmakba. A rendőrség öl is fisyclte. Menekülnie kellett Georgiái). I. de lefogták és Irkitlzkbn száműzték Száműzetése illán Szentpétervárra vefödött s ilt az anarchisták, kofiimunis. Iák, szociáldemokraták forradalmi mozgalmaiban vett részt. Az OM.S/ politikái rendőrség állandóan a nyomában volt és minden lépéséről judoit. Mi azonban nem sókat ludlunk róla. Sajnáltuk, hogv elzüllött és volt osztálytársai, elöljárói éppúgy, min' szülei megállapították róla, hogy Jóskából nem lesz sentmi. Házigazdánk néhány lapát szenet vetett a kályhába, aztán ismét visszaült az asztalhoz és vastag ujjai kö-.c vette a borospoharat, koccintottunk. — Huszonnyolc eves tehetett Dsugasvili. amikor egy forró augusztusi napon Tifliszbcu találkoztam vele Rettenetesén te volt rongyolódva. Alig lehetett kihúzni belőle egy-két szol Mogorván válaszolgatott, volt társai után nem is érdeklődőit és azt s"tu árulta el, hogy mit akar itt a varosban. Azóta sc láttam újra. — Közismert — vetettük közbe —, hogy Sztálin merényletet követett rí a tifliszi állami bank ar-anyszállitmánya ellen s abból nngv összeget rabolt el. — Ezt mi is hallottuk — mondja a házigazdánk -—, de erről huszonöt cvig nem volt tauacoos beszélni, ókkoriban ez a rabias történt, nem is gondoltunk volna arra, hogv a mi Dsugasviliuk még rablásra is vetem'dfitt, N«j« is bíUuk. hogy <ti volt az. .Mendemondának véltük. Egyébként sr ha sem felejtem cl azt az izgalmas napot. A vasúti pályaudvar felöl a ff utcán hosszú szekérsor haladt az állami bank felé. A kozákok hangoszidalmakkal siettették a kocsisokat. A szekereken, súlyos vasládákban, tóbbmillió értékű aranyrubelt hozlak Egyszerre csak borzalmas robbanás rázkódtatta meg az egész környék 1 \ környező epületek ablakai bezáródták, embert és állati testrészek borítottak az utcákat. A haldoklók hörgésébe, a sebesültek jajveszékeléséin hamarosan lovak patáinak csattogása vegyült. Katonák vették körül a merénylet színhelyét és lelövéssel fenyegettek meg mindenkit, aki helyéről cl mer mozdulni. • Félperc szünetet tart Kalmadzsani Mélyről bányássza elő c régi bünléj.x emlékét. Majd igy folytatja: — Sem a katonaság, sem a rend őrség nem találta meg akkor a merénylet végrehajtóit és kitervelőit. Periig azt kétségtelenül megállapították hogy a tettesek: Kraszin, akit Lenin a Szovjet első párisi követének neve zett ki, Wallach-Finkelstein-Meier Mózes, aki Litvinov néven frakkban képviselte a szovjetet a népszövelséghcn. ma pedig Roosevelt egyik n in dennapos látogatója nagyköveti minőségében és végül — mint ntobb hallottuk: Dsttgasvili, vagyis Sztálin a szovjet birodalom teljhatalmú zsarno ka. ü volt a merénylet értelmi sze>zíjje. Harminchat ártatlan ember meg gyilkolásának terhét cipelte végig Európán. Azóta milliók kiontott vén szárad lelkén... Erősen alkonyodik A szoba felhő ruályában a mult emlékei lengenek ál Wladimir Jnsszupov Kalttiadzsantt megkínáljuk egy (Honvéd del. Há gyújt, élvezettel szijja le a filstöt. N'é zi a hamvadó cigaretta narazsál és megszólal: _ Elmúlik ez is, mint cgv rossz álom. Nem a cigarettára mondja, hanem árra. antil a tiflis/i rablók és bűntársai csinálták cgv régi nagy hirndniom romiain. Naíybátvla vé^m^ben gyilkolt ely saikáslakt cigány (A D'lmagyarnrszág inunkalár sál ól) Tűrni tg Mii ifin szerb anya nyelvű cigány napszámos 19)0. jó Húsában egy éjszaka arra ébredt ál mából, liogy háza előtt nagy vesző kedés folyik. Kiment a ház elé. hogy megtudja a veszekedés okát és lát ta hogy nagybátyját, aki akko volt hazatérőben, valaki megtámad ta és meg akarja verni. Dimity l>ics kát rántott és nagybátyja támadóját hétszer hasbaszúrta. A hasbaszúrt VIajkon Veszolin rövid idő mulv; megholt. A szerb törvényszék T)imilye? 3 évi fegyházra ítélte. Bácska felszabadulása ntán az idevonatkozó rendelet értelmében az ügyet a ntn gyár királyi törvényszék újratár gyalia cs TJimityet szándékos cin berölés miatt 4 éri. valamint 6 hó napi [egyházra itétte. Fellebbezés folytán kedden a szegedi ítélőtábla Curr.yTanácsa elé került az ügy. A tábla tárgyaláson a vádlott védője hivatkozott árrá. hogy a magyar bii n tefó törvénykönyv idevonatkozó szakasza enyhébb hiiutetcst állapít meg a szóbanforgó bűncselekményre. mint a jugoszláv büntetőtörvény, enyhébb törvény alapján pedig nem lehet súlyosabb büntetést kiszabni. A tábla megváltoztatta a bűncselekmény minősítését, erős felindulás ban elkövetett emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek Diniltv Militir.it és 4 éri fegyházra ít-'lte. A? ítélet nem jogerős. Ujabb tárgyalások a Szegedi Művészeti Hetek megrendezéséről (A Déhnagyarország munkatér' sótól) Tegnapi számunkban részié tesen beszámoltunk arról a megbeszélésről, amely a városházán zajlott le a Szegedi Művészeti Hetek megrendezése érdekében. Az akciót mint ismeretes. Temesvár)/ József festőművész, a Délniagyarország munkatársa kezdeményezte abból az elgondolásból vezettetve, bogy Szereden az ismert körülmények miatt stagnáló szellemi életet, illetve a város művészi érdeklődését a lehetőségek figyelembevételével regenerálja. A hétfői értekezleten, amelyen dr. Tukats Sándor főispán, dr. Pálfy József polgármester, dr. Pálf), György tanáFsnok, valamint dr Banncr János egyetemi tanát, v Dugonics Társaság elnöke, dr. Batizfalvy János egyetemi tanár, a Délvidéki Szemle kiadója és szelle mi irányítója és dr. Széchenyi István kormánybiztos, a DMKF. szellemi vezetője vett részt, szinte egyhangú határozat született, amelynek eredményeképpen még ebben az évben, az ősz folyamán megrendezik Szegeden a kultuszminisztérium által néhány éve kezdeményezel! Miivészi Heteket ,-V rendkívüli gazdag művészi program főképpen két pilléren nyugszik: a képzőművészeti tárlat, alföldi tájat és kőrakat átfonó reprezentatív felvonulása, valamint a zenei események kihangsúlyozása. Az előbbi főleg a budapesti Szépművészeti Mézen 111 hnyagát fogja majd a szentlé'ö elé térni olyan keretben, amelyet Szegeden még nem láttak, az ntól-'> brftllg a Szegedi Filharmóniai .Társaság rendezésében sor* i-nkei-ülö hangverseny sorozatból á'l tnajd A hétről értekezlet folytatásaképpen kedden délelőlt Temrsvár.y József újabb megbeszélést tartott a város kntt-i riigyhsztályAn. F.unek eredményeként valószínűnek lát-zik, bogy dr. Pátf'i György tanácsnok és Trnirsváry József féstöthfivész a •övfi hónap első felében ellátogatnak Kolozsvárra, ahol a táros hivatalos '•ikiihlüttjeként, megtekintik a május első napjaiban megnyíló Kn'"zsvári Művészeti Hetek anyagai 's tanulmányozzák a refiflezés körüli adminisztratív és művészeti teendőket. Egyébként még e héten Szegedre érkezik dr TTaász Aladár miniszteri Osztályfőnök, akivel a város Illetékes tényezői megkezdik a tárgyalásokat a Szegedi "Művészeti Hetek mogrendozé-érr. A kultüszminisztéritím, amelynek képviseletében Haász Aladár jár el. minden valószínűség szerint felkarolja Szeged kultrtrtörekvéseit s a Szabadtéri Játékok városában remélhetőleg hamarosan szemléltetően is előttünk áll tnajfl a város legjobbjainak kii!' tnraszeretete. illetve ennek gyümölcse: a Szegedi Művészeti Játék. Itt említjük meg. bogy dr. Baft;falvy Jánotf professzor a Szegedi. Művészeti Hetek tárgyában tartóit hétfői értek'-rtefon képzőművészeti, zenei és néprajz? bemutatásokat ajánlott a Mflré-zetl Hetók keretében, téves tehát az a beállítás, rniptLa képzőművészeti és zénéí program elhagyását ajánlotta volna.