Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-26 / 94. szám

» KI M AGY A ív«> R S /. A f Vasárnap, lwa á p r i I j * gó. anjely azóta a történelem döntő csatájának színterévé változott... Az egyik a finom japáni selymek­be öltözött tokiói divatdámát ábra­zolja, a másik kettő pedig a frizu­ra és faeipő-divatot mutatja be. — íme, milyen bájos, könnyű és praktikus a fatalpú cipőviselet, — mondja mosolyogva Zúdorné dr. Karvas Etelka. — Megtanulhatjuk a japán hölgyektől, hogyan kell ke­csesen hordani... Felvonulnak még a színes kimó­ttokba öltöztetett japán hölgyek úti ládái is, amelyek nem ruhákat, ha­nem praktikus és ismeretterjesztő holmikat tartalmaznak. A japán se­lyemhernyó-tenyésztés minden fázi­sát bemutatja az egyik láda, tussal remekbeírt japán magyarázószöveg­gel... A másikban valamennyi va­lódi selyemszövet mintája büszkél­kedik, pompásnál pompásabb min­tázattal és színekben. Aztán megcsodáljuk még a nép­viseletbe öltöztetett norvég és észt, habákat. s a tápéi, torockói. kalota­szegi, mezőkövesdi ruhákban pom­pázó magyar babák képét, amelyek eredetijét a gimnázium növendékei -iek szorgalma és ízléses kezemum kája öltöztette fel s cserebabákként mosolyognak most az ilvog mögött valamelyik norvégiai, észt. francia, lengyel, vagy amerikai város Teány­gimnáziumának hasonló gyűjtemé­ny éhen. Az emberszeretet jeeyében ... Végül még néhány szót kérünk a tanár-elnöknőtől az ifjúsági Vö röskereszt jótékony munkájáról: — Állandóan dolgozunk és gyűj­tünk a szegények számára. Felku­tatjuk a szemérmes szegénységet és segítünk azokon, akik rászorulnak. Négy vándor babakelengyénk van. sokgyermekes családokhoz juttatjuk el ezeket. újal>b családi áldás ese l-én. .4 kelengyéket mindig javítjuk, új darabokkal pótoljuk s ezeket gyűjtés útján szerezzük meg és az ifjúsági vöröskereszt-egylet tagjai >w u n kaórá n kon elkészít ik Dr. Karvas Etelka csupán né­hány adatot omlit arra vonatkozó­lag. hogyan vett részt a leánygin* i'ézium ifjúsági vöröskereszt-egyle­te a harctéren küzdő honvédeink számára rendezett karácsonyi gyűj­! c-ben. 2420 cigaretta, 24 csomag do­hány. 27 darab szappan, 15 kiló sü­temény, 10 liter rum. bor és likőr és ezerféle apróság szerepel a gyűjtő ren .. . Az egészségvédelmet felolvasá­sokkal. hetenként egyszer i«meret­jesztő előadásokkal szolgálják. Az ifjúsági egyesületnek könyvtára is van s a vöröskereszt hivatalos fo lyóiratát "fi példányban járatják. így dolgozik az ifjúsági vörös kereszt. Az elmúlt húsz év munká jávai a segítést, az emberek és né T>ek egymás közötti megértését és az i gészség védelmét szolgálta a ne­mes vöröskeresztes eszme: az em­berseerelet jegyében.., CSANY1 PIROSKA Tömörkény, ember Ahogy nitilik az ulü, ugy uo em­lékemben az alakja, az egyéniségű •gyie nagyobbra, vilagosouik meg, mennyire egész ember volt. Akkota tehetséggel. mint az övé, a legszeré­nyebb, szinte szemérmes, mintha res­iclné a feléje sugárzó elismerést, di­cséretet. Soha önmagáról nem beszélt, társaságban az Írásairól nem csheieit szó, mert nyomban közbevágott. — Jól van , nó, sokkal íoutosabb ennél, hogy előkerült-e a rengetegből a bujdosó felségsértő? A felségsértő a borz külsejü Kal­már Antal volt, foglalkozására néz­ve zentai származású ügyvéd, de leg­inkább publicista és a köztársasági eszme hive. Mint ilyen gyakran került összeütközésbe a a törvénnyel, hatal­mas lendületű cikkei meglehetősen gorombák voltak, szegedi látogatásai­nak ebedutánjait pedig Tömörkénynél kvaterkázta át. Az akkor még Oroszlán-utcai kis ház udvarának fenekén három, vagy négy fiatal fácska nyújtotta gyenge ágait a nap felé, hol melegért imád­kozva. hol esőcseppet várva. Előttük volt jó időjárásban egy kis asztal el­látva minden alkalmatossággal, ami ilyenkor megkivántatódik. de nem hi­ányzott a folytonos működésben levő. törökös kávét főző, masina sem. — Tóni, mondta Tömörkény a fa­csemetékre mutatva, ha nagyon üldö­zőbe vesznek, itt a rengeteg, elbujdos­hatsz benne, bár. hogy szót értsünk, köztársasági párti nem vagyok De szalonnát mindig találsz az cgvik ágon s ha megszomjazol, csak fütyülj, italban is megérkezik az elégtétel. Hőt ezt a Tónit rángatta mindig elő. ha személyére akarták terelni a szót. kedves témája volt a bujdosó felségsértő, aminthogy végtelenül sze­rette a kis sarkot az udvaron, ahová naponta átköszönt a szomszédos rác­templom harangozója, mintha csak lesné a felbukkanását. — Kedves egészségére, tekintetes ui. az éjszakai nyugodalmat, — Kako szí. goszpodine? — kér­dezte Tömörkény. Mire a harangozó, meghalva, hogv anyanyelvén érintik, buzgó fcjbó'intá­sokkal válaszolta. — Takó laganó. Azl jelenti ez minden nép nyelvén, hogy ugv lassan, aminthogy a célsze­rű szegények élete meglehetős lassan telik, nagyobb emóciók nélkül. — Az emóció nála az. hogv be­teg a jószág. — állapította meg Tö­mörkény. Érdekes, hogy szerelte a szláv sz.1t. >mi nyilván boszniai katonáskodása alatt plántálódott belé. de hallhatta •leget a Tiszanarton is. Ónozó Poldi tösszes termeibonr, pihenő hajósné­ocktől. mikor a belső hűvös szoba sarkában elbeszéléseit irta és feije­"vezte a jelesebb kifejezéseket. Mikor halála napjának reggelén utoljára látogattam meg s bronzvö­rösre izzó homlokát megcsókoltam, akkor is ezzel az egy szóval búcsú­zott: — Zbogom Kevés emberre lehet annyira al­kalmazni az >ur» kifejezést, mint reá Ur volt a gondolkozásában, egyénisé­gében, minden cselekedetében, aki akkor sem lépte át ezeket az erőszak­kal felénithetetlen korlátokat, amikor cgvmagában volt. Szóval nem kifelé játszotta meg az annyira ismert rneg­iátszandóka amik rendszerint váratla­nul buknak meg vagy egy mozdulaton, vagy egy szón. A jelenlétében illetlen szót kaej­tini nem liogy nem mertünk, de alka­lom se nyílt rá, pláne viccek forina­jaban. önkéntelenül is alkalmazkod­tunk hozza. Legszigorúbb szava »a jórcggclét neki< volt, méiy, de távol­ról sem mutatós vallásossága uem engedte meg a káromkodást, akár­mennyire rászokhatott volna a ne­gyedfélcves katonáskodás alatt, in­kább a német nyelvet tanulta meg tö­kéletesen, még pedig Jókai németre fordított regényein gyakorolva ma­gát a bécsi időkben. Emberről soha rosszat nem mon­dott, még ha bántották is. ö maga senkinek az útjába egy szalmaszálat nem tett. azért nem kerülhette el... bogy is mondjam?... talán az irigye­ket. Igy aztán őt is érték holmi ki­csinyes piszkálódások, amik ahil azon­ban mindig kilátszott a lóláb. Hava­laki szóba hozta, még ő kelt a védel­mére. — Nem kell bántani, nem rossz ember az. csak havonta egyszer ki­tör belőle a másik természete. A ko­zákról is kiderül, hogy muszka, ha megvakarják. Tizenhét év soha meg nem zavart, megtisztelő barátsága, bizalma len geteg mindent kitermel, hát ismerem jól az életét, habár ezekben a vázla­tos sorokban csak virágszálakat kö­tögettek össze, hol ide nyúlva, hol amoda. mint a kertész, mikor csokrot készit. De tudok az életének egy kor­szakáról, amit úgy néztem kívülről, néha megdöbbenve ártatlannak tetsző megnyilvánulásokon, mintha tudato­san ártani akartak volna neki. Tro: erről ma még nem lehet nvillan. d'. idővel nyoma marad valahol. Hogy miről lehetett vele beszél­getni — mert szívesen beszélgetett —. ha önmagára nem terelhette a szót? Istenem hát a gyerekekről, a Lász­ról. meg a Csinnadrattáról, aztán az élet apró eseményeiről, régi dolgok ról, emlékekről, tanyai tapasztalatok ról, mikor megeresztett szakállal és meztélláb járta a homokot, néha még irodalomról is, de nem a ma is diva­tos, vesékbe mélyedő, stílusban. A ta­nyai dolgok aztán felbukkantak az Írásaiban, mintha előbb kipróbálta volna őket. bár senki sem állt ná'á­nál távolabb a hatáskeresétől. Ismeretes a jelente Kóbor Ta­mássá I. aki csak azért rándult le Sze gedre. hogy megismerkedjék vele. A Tisza-kávéház középső termének sar­kában ültünk ebéd után, várva, hogv milyen érdekes irodalmi kijelentéseket tesz a két neves iró? Azok pedig esak nézték, mustrálták egymást, Tömör­kény az egyik cigarettát sodorta a másik után. Kóbort körülölelte a szi­varja sürü füstje. Végre is Tömörkény szólalt meg Ahá. most jön az irodalmi szenzác ó — Mondja. Kóbor ur, süti-e a ha­ját. vagy természettől ilyen göndör? Babits Mihály két évig élt Szegeden, de nem tudok róla, hogv találkoztak volna-e valamikor. Babitá min­deneseire nem közeledett. Tömörkény pedig senkinek sem ajánlkozott. El­lenben mindig akadt nagynevű iró. feslő. szobrász, sokszor politikus, aki az ő kedveért kisérte le n havonta kétszer-háromszor is leránduló T.ip­CKoy Ádámot, mikor is szombat este Ritó Jánosnál, vagv a régi Kis-Knss­b'an tarlóit az intim szórakozás, sok­A tavaszi szél tönkretette bőrét? Néhány nap alatt rendbehozza A <-M »-> KAPHATÓ: DUDÁS, Széchenyi-tér 2. *E.2 CREM (WNCOSOCAÍ EU-EN 2— Villanykörték gramofon lemezek (ócska lemezeket megvásárolok) 2 seblámpaelemek rádiócsövek es alkatrészek gátekaruk olcsó beszerzési helye HHRSCOV3CS Tisza Lajos-körut l». Tel.: 30-2l>. szor hajnalig. Asszonyostul, persze, ez volt bennük a legkedvesebb. S ha Tömörkény spórolt is a szóval, an­nál jobban bugyogott B e c k Pistából, a humor ősforrásából, legfeljebb ar­ra kellett fölöttébb vigyazui, hogy Beck sógor le De szakítsa törté­netei elmondásakor az ember kabát­gombját. Általában a jókedv, a benső derű. jellemezte a kort, meg az összejöve­teleket. Hatalmas és különálló fejezet, nem is tartozik most ide, bogy az a bohémkorszak hány társaságot is­mert. Jóbarátok serege legfeljebb vé­letlenül került együvé, de rendszere­sen soha. Az ember tartozott néha ehhez is, ahhoz is, de a törzscsoport­jri nem vegyült. Sok ilyen alakulatot szétrobbantottak álbohémek, okvetet­lenkedők. talán még jobban puritán résztvevők, akik a szinjózanság go­noszságával nézték a >fürge mókuso­kotc, — azt a jóreggelét neki! Rosz­szabb ez a gorombaságnál is. Dc lesz még róluk szó egyszer. Kártya soha, annál több muzsika, a virágjában levő Urbán Lajos há­takban se muzsikált szivesebben, mint itt, viszont Emma asszonynak nvndig e' kellett énekelnie meleg szép hang­ján a hires Dankó-dnlt. a >Volt ne­kem két ökröm«-t. Sok verse van Pó­sa bácsinak, de a >célszerii szegény ember- dolgát kötetekre menő vezér­cikkek sem mondhatnák el különben. Potttika? Hát hiszen akkoriban függetlenségi párti volt titokban min­denki. Tömörkény is ebben a szettem­ben irta vezércikkeit — bár az elsők köz£ tartozott, akik a gazdasági ér­dekek me'lett a társadalmi témákat keresték jobban —, mégis, Tisza I-t­ván valamelyik beszédje megkívánta volna a függetlenségi párti állásfog­lalást. — írja meg, Pista, mondta neki Kulinyi Zsigmond, én elrontanám mnyira becsülöm Tiszát. — Igy vagyok vele magam is, fe­lelte Tömörkénv. egy sort sem tud­nék ellene irni. Másnap aztán, ha jól csalódom, sí pályaválasztásról, az. ipar és a ke-' reskedelcm fontos meggondolni va'ói­'ól szólt a vezércikk. Ez se utolsó féma, bár akármennyit ir is róla cs ember, sose fogadják meg. amint ni a közéleti szereplők cselekedeteiből innvira kivilágosodik Imám tovább is, ha nem gátoln? száz akadály, a megszabott hely. d9 végezni is csak azzal tudom, arfiivel kezdtem: Egyre jobban nő az alakja, az egyénisége, a lelkemben, az Ajnlé­kezetemben s áldom azl a tizei'bét esztendőt, amely együtt fa tolt vjríe. Vntintbogv kevés örömömben a leg­nagyobbak közé tartozik, tiogv rf"1"! a gyermekeink folytatják azt a jóba' rátságot. amit köztünk m: g-zakitótt -ors. I SZ. SZIGI THV VITMÍLRI » NW* Ha költözködik Kérjen a'ánlafot az Alföld legnagyobb keresztén!! szálllfmámiozó t vállalatától Vállalunk bútorszállításokat ny tott. vagy zárt butorszállitó csíkkal helyi, vidéki é • külföldi i szwnylatokban. Fodor Odoo ós Társít SZEGÉI), FEKETESAS UTCA I* Telefonok: Iroda 11-21, lakás Jfi ff k

Next

/
Thumbnails
Contents