Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-23 / 91. szám

Szegedről Fiúméba—hajón Másfélévszázados utópia a megvalósulás küszöbén (A Délmagyarország munkatársától) Kz emberiség legnagyobb ha borúját vívja világszerte s ez a há ború fogja kialakítani Európa ú.i arculatát is. Nem kétséges, hogy a háború után Európa képe nemcsak i politikai földrajz, de a gazdasági életberendezkedés szempontjából Is teljesen megváltozik. Az európai ujjárendezéssel kapcsolatos tervek most vannak kialakulóban, de hinnünk kell abban, hogy az új Európa a népek testvéri szolidaritásának és békés együttműködésének szilárd talaján épiil majd fel, azon a talajon, amelyből az emberi bol dogulás elősegítése sarjad. Mindez ma még csak utópia. «bonban az élet szükségszerűsége valóra váltja mindazokat a terve ket, amelyek a civilizált emberiség könnyebb boldogulását szolgálják. Ezek között a tervek között nem egy van olyan, ami már régi keletű s eddig a népek egymás iránti köl csönös bizalmatlanságán és egymás tói való elzárkózásán szenvedett ha jótörésfc Európát átszelő csatorna Az Európa új arculatát kialakító tervek sorában elsőrendű fontossá giiak az egész földrészt átszelő szá razFöIdl és vízi útak, amelyek nem csak a gazdasági fejlődést szol gálják majd a nyersanyagok, mező gazdasági és ipari termclvények gyors továbbításának lehetőségével, hanem az általános kulturszínvonal emelkedését is. Az ezzel kapcsolatot, tervekben szerencsés fekvésénél fogva erősen érdekelt Magyarország Is. A legfontosabb kontinentális légi útvonalak közül több ma is Magyarország területe fölött vouul át. ugyanígy vasúti és közúti hálózatúnk Is szerves része az európai közlekedésnek. Legelmaradottabbak vagyunk víziútaink tekintetében, pe dig az országot ézsaknyngat-délke lett irányban átszelő Duna szinte őriként kínálja a természetadta szál lítási lehetőségeket. Németország a Duna—Rajna— Majna víziúttal s ezzel kapcsolatban * Duna volt ausztriai szakaszánnk kiépítésével lényegében megteremti az Európát átlósan keresztülszelő Ksatornát. Magyarország azonban szorosan beletartozik az olasz érdekszférába is. ezért egyre nagyobb szüksége mutatkozik annak, bogy a Duna vonalán ne csak a zárt és gazdaságilag kis jelentőségű Feketetengerbe. hanem a világforgalom szempontjából sokkal számottevőbb Adriába s ezen keresztül a Földközttengerbe, annak nyugati medencéjéhez is rövidebb és megszakítás nél küli víziúton lehessen eljutni. Ez az elgondolás nem is újkele Ifi. meri már Mária Terézia idejében felvetődött ez a terv, hogy Fiume, amely 172ű-ben nyerte el szabadkikötői kiváltságát, ennek az akkoriban Inkább közjogi, mini gazdasági előnynek gyakorlatilag is hasznát vehesse. Ezt a célt. szolgálta az 1771-ben épült és egészen az Adriáig vezető első küút. amely azon ban nagyobb terhek számára túl nagy — 250 promilles — meredek ségc miatt, nem volt alkalmas. 1820 ban elkészült az úgyuevezett ,,Lu,i tu-út", amelynek maximális emelke iétie már csak uegyveti ezrelék volt Ettől az időponttól lett az anyaor szagból a tengerpart felé irányuló forgalom gyűjtőpontja: Károly varos. Türr tábornok -Száva-csatorna terve ek megvalósításának. A most folyó világháború azonban ismét felszínre vetette, mint nagyjelentőségű gazdasági szükségszerűséget. A je 'ek arra mutatnak, bogy ez a másfélévszázados utópia belátható időn belül mégis a megvalósulás stádiu mába jut és ba mindbárom útszakasz megépül, akkor nemfsak BudaDELMAGYARORSZAG C Csütörtök, 1942 április 23. U pestről, de Szegedről is közvetlen ás megszakításnélküli víziúton lehet majd szállítani a terményeket éárúcikkeket a rendkívül nagv fejlődési lehetőségke előtt áDló finmei kikötőbe . . , DunaEzidőtájt merült fel először az a gondolat is, hogy Fiumét az, or szág szivével víziúton kellene ösz szekötni. Komoly formát ez a ter\ akkor öltött, amikor Türr István tábornok, a múlt század egyik leg zseniálisabb viziméraöki szaktekin télye felhívta rá a kormány figyel mét. Türr tábornok meglátta e tervben a felmérhetetlen gazdasági le hetőségeket. így került 1879-ben is mét tanulmányozás alá a már-már feledésbe merült, régi terv. Volt egy időszak, amikor úgy látszott, hogy az elgondolás megvalósul. Már a részletes munkatervet is kidolgoz ták. Eszerint három részletben végezték volna az áttörési és csatornaépítési munkákat. A Duna Vnko várig természetes hajóútat jelentett s itt, ahol a Boszna ömlik a Duná ba, tervezték az első csatorna építé sét a Száváig. A második feladat a Száva hajózhatóvá tétele lett volna és érdekes, hogy ez a sorrendben másodrendű feladat a tervből meg Is valósult: 1906. és 1914. közötti •vekben Samat! és Sziszek között el készült, a Száva szabályozása. ITa a terv első feladatát megállották volna, a víziút 420 kilométer, rel lenne ma rövidebb, mert a halliknak ma a Dunán egészen Zimouyig le kell úszniok s Csak onnan mehetnek fel a Száván. A vukovár—samaei átvágás költsége 1908 ban 24 millió aranykoronát tett volna ki. A Düna—Száva összekötő csatorna ma a legidőszerűbb feladat s eunek megvalósítására most van a legtöbb eshetőség már csak azért is, mert a régi Bosznia és fjszerbia nyugat felé irányuló kivitelét nemcsak időben rövidítené ineg, de lényegesen meg is olcsób bítaná. Igen nagy jelentősége volna ennek különösen a bányászati termékek új piacainak megterem lése céljából. Ezzel egyébként a Szá va szabályozásának gyakorlati jc lentősége is nagy mórtékben emel kednék. Hátra volna még a régi terv harmadik pontja, a Kulpa folyó szabályozása. Szintén koves híjjá, hogy a mnlt század végén meg nem való sult a Kulpa szabályozása is. Még 18110—1840 között elkészült a szakasz műszaki felvételének munkája s a kilencvenes években a részletes ter vek Is tárgyalás alá kerültek. 1908 ban külön törvénycikk rendelte el a Kulpa hajózhatóvá tételével kaposo latos munkák megindítását. Az ere deti tervek szerint az összes költ ségek 9 millió aranykoronát tettek volna ki s egy francia részvénytár sasiig fel is kínálta pénzügyi közre működését. A terv mégis kútbae/ett Jelentőséire pedig nemcsak közieke ilési, hanem villamosenergia termelési szempontból is beláthatatlan len ne. mert a 18 ós félméter esésű folyammeder szabályozásával a kii iünbséget kiküszöbölő zsilipek éven lc ló millió kilowattóra villamos energiát tudnának szolgáltatni. Az 1914 es háború útját állta a nagyszabású és nagyjelentőségű terA Kúria helybenhagyta Kovaehich Imre halálbüntetését Dr. Csányi Mátyás gyilkosa a bitófa árnyékában Budapest, április 22. A Kúria büntető tanácsa szerdán tárgyalta Kovachiéh Imre szegedi városi adó hivatali volt tisztviselő bűnügyét. aki tavaly február 27-én francia kulccsal agyonütötte dr. Csányi Mátyás szegedi ügyvédet és édesanyját, özvegy Csányi Sándornét A gyilkosság után elrabolt néhány ezüst tárgyat, egy arany lorgnont. és egy szinbázi látcsövet és a rabolt holmikat a zálogházban értékesítette. Á szegedi törvényszék Kova•hichot kétrendbeli rablógyilkosság bűntettéért kötéláltali halálra te. Az ügyet szerdán tárgyalta a Kuria, amely a halálos ítéletet jogerőre emelte. A Kuria ezutác kegyelmi tanáccsá alakult át, amelynek határozata titkos. Húszmillió pengő az árvízkárosultaknak Vitéz Bonczos Miklós államtitkár Hódmezővásárhelyről ma Szegedre érkezik Hódmezővásárhely, április 22. A/ országnak különösen délkeleti é> •léli részeit ért belvízikatasztrófa következtében az eddigi jelentések szerint mintegy 10.000 lakóház pusz hilt el, vagy van pusztutóféWen é* 36.000 lakóház rongálódott meg. A belvízkárosultak támogatására a kormány húszmillió pengőt bocsá tott az Országos Szociális Felügye löség rendelkezésére, hogy ennek az összegnek a felhasználásával a törvényhatóságok ugyanúgy, mint a mult esztendőben, megszervezzék azt a segítési akciót, amely lehetővé teszi, hogy a károsultak legszegé nyebbjei a szükséghez képest ka matmentes és hosszúlejáratú kölcsönök nyújtásával lakóházaikat, tanyáikat felépíthessék. Az Országos Szociális Felügyelőség ügyvezető elnöke vitéz Bonczos Miklós államtitkár végigjárta a belvíztől leginkább sújtott törvény hatóságokat. Mindenütt személyesen győződött meg a kár mértéké ről, továbbá a törvényhatóságok ve zotőinek és az érdekelt szakemberek bovonásával tartott értekezleten részletesen tárgyalta le a már megindított segítőnkció mielőbbi gyors és eredményes lebonyolításához szükséges tennivalókat. Az államtitkár és kísérete április 21-én Szentcsen és Orosházán, 22-én pedig Hód tnezővás'árhelycn jelent meg. A törvényhatóság vezetői részletesen tájékoztatták az államtitkárt arról, hogy eddig milyen intézkedéseket tettek az árvízkárosultak megsegítése érdekében és vázolták, hogy milyen további tennivalókra van szükség. Vitéz Bonczos Miklós államtita kár nyomatékosan hangsúlyozta, hogv az állam nagy áldozatot vállal, amikor már harmadik esztenleje jelentős összegeket bocsát rendelkezésre az árvízkárosultaknak. A törvényhatóságoknak arra kell törekedniük, hogy a károsultak közül i legnagyobb alapossággal válogassák ki a leginkább rászorultakat, ikiknek házai újjáépítésére átlag 1000, maximálisan 4000 pengő erejéig nyújthatnak kamatmentes kölcsönt, t melyet az illetőknek húsz esztendő alatt kell visszafizetniük. A meg rongált házak kijavítására eunól kisebb kölcsönök 1—10 esztendő alatti törlesztés mellett nyújthatók. A kölcsönöket főleg építőanyagban, illetve szakmunkában kell adni és az anyagot keresztény kereskedőktől kell beszerezni. Letartóztatott vclutacsempész Budapest, április 22. A budapesti kir. ügyészség szerdán délelőtt az alábbi közlést adta ki a MOT útján a nyilvánosság részére; A budapesti királyi ügyészség Judovics Pál 21 éves szászlekonoei születésű izraelita órássegéd ellee fizetési eszközökkel elkövetett viszszaélés büntette miatt az előzetes letartóztatást rendelte el, mert Besztercén. Budapesten és Szászlekencén 1942. márciiis és április havában több esetben összesen 21.*b0 német márkát vásárolt zugforgalomban és nyereséggel továbbadta 'Schwab Gusztáv. Wermeseher Félix és Lech ni Károly szészlekencei lakosoknak. Midőn az utolsó esetben tízezer márkát akart eladni^ a nyomozó hatóságok tettenérték. A gyanúsított az előzetes letartóztatási határozat ellen felfolyamodást jelentett be. A nyomozás az ügyben tovább folyik. Előfizetőink havi 8 O fillérért mindennap cserélhetnek könyvet a UÉI.M AGVAROKSZAO kölcsónkönyv tárában.