Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-19 / 88. szám

tmlék&eS utazás a tégi Szeded Icővú között... l^HOfták ködlovasai a „líass-itifrado asztalainál tó (A Delmag.iartHvtns Munkatársától) A bontók nem alkalmas ax emléke* ttégorzfeáére. Nincs nemes kőanyag, márvány, nincs biztos és sziláid alap. bt emberek ia váltóiénak, a /törxsökriKéik* kevesednek, vagy meghúzódnak a tanyákon, • város körül, —így aztán alig Van száné vnél régibb emJéfcá, Épülete Szegednek. Hiányzik a tradieió. ahogy mondani szeretjük, a /patina*, meg aztán egy kicsit — a hagyományok tisztelete is... Ami Szegeden ötven esztendőt megélt, az már körülbelül rrnlékszAmba mehet, az múg a /régi világol*, majdnem a /történelemből* való. De a gondozás. « gondoskodó emlékezés vágya hiányzik jobbára ezért van aztán az is. hogy szinte félemheröltőnkint kicserélődik a város, tij arculatot kap. a régi utas. ha néháirv évtized múlva visszatér, alig ismer rá gyermekkorának meghitt falaira, fis éppen mert kevés »r. emlék és a hagyomány, an r.ál több és mindenesetre szeretőbb gonddal kellene őrködni fölöttük Hiszen egy város rangját, knltiirszeilemét és historiknmét azok az omln dozó. mohos falak őrzik bizonyos tekintetben. amelyekre annyival jobbár kellene vigyázni az emlékekben olv szegény Szegeden... fe fis éppen ezért, ezen az illanó, to vaszálló, kftnyelmüen és könnyen ál szitálható homokon sokszorosan nagyobb jelentősége van annak a keTésnrk, ami megmaradt. Ballagni próbálunk a régi Szeged egyenetlen kövein, nmelveknek zökkenőiben feltámadnak a tovatűnt tegnapok kőd lovagjai, ahogy a nyírségi múlt, a magyar biedermeier költője: Krudy Gy.iia mondaná Néhány vázlatos emlékezésben feltámadnak a* eltűnt ködlovagok és talán elfelejtett élettel telnek meg ezek az omladékok és mn hos maradványok, fis talán megelevenedik egy korszak is a maga alak jaiban. az azóta átvállorott falak kó rótt Jó emlékezni ezekre az areélek rá. amelyek valamikor, nem is olvan régen, voltaképpen még a gyorsan elröpült félmnltban élettel levegővel, munkával, szinel és egyénsésgelH lótték meg ezekel a falakat. Ahogy holorkálunk a régi kövek között, elsőnek hadd keljen éleire a /Kasa Viendő* emléke amrlvnüszintere majdnem érintetlenül itt van még közöttünk, éppen csak étfestet «ék szinelt. éppen csak eltűntek be jffle a szereplők Hololl ez a Vigadó félszázada nagyon is hozzátartozott Szeged életéhez. a varos életének középpontja. Szétnézett a városban, kercsgci lehetőségei a fejlődéshez és igy löi tént, bogy amikor 1883-ban krauss Jirasek építészmester elkészült a •Tisza-nagyszálló* hatalmas objeútu mának épilésével az egyre jobban k; alakuló és városias képel öltő euró pai szabású Széchenyi-téren. 6 jelent kezett első bérlőként. Megindította és megalapozta ezt a máig is nevezetes szállodát és vendéglőt, amelyet ha marosan felvirágoztatott és tizenhá rom éven keresztül bérelt. 1896-ba r azután bérdifferenciák miatt mcgváll az egyre fejlődő komplekszunttól és A ,.Fcke<e Sasitól a Kass eÖi<jadóig Az ötvenes évek elején Csehországból egy törekvő, jó megérzésü vendéglős érkezeit Szegedre, aki nemsokára már magyar hangzással irta nevét imigyen: Kass Vencel. O volt a legöregebb Kass ebben a ven riéglős dinasztiában, amelynek háiom tagja formázta tovább azt a forgalmai. amit Miskolcon mondjuk a »Böeögőc, Debrecenben a nemrégen meg szűnt /Angol Királynő* képviselt. Ak kor már régi hires intézmény voit j Szegeden a .Fekete Sas*, amclycek zzobáiban, termeiben és ivóiban sokszor döntöttek a város sorsa és politikája fölött. A legidősebb Ka** ezt i hires intézményt bérelte ki először és utolsó virágzása fűződött nevéhez. I'.z az utolsó virág/ás körülbelül a •Ű-ae évekig tartott, amikor már Kass Vencel Igen jelentékeny vagyonnal és tekintéllyel is rendelkezett. A törekvő rlínaruttiafő akkor már a család fejlődésére, fiának jövőjére, vagyonának biztos alapokra helyezésére gondolt A* tisztában volt azzal hogy a m?g•ónült. hetywikint dohosán omladozó már nem sokáit lehel elhatározta, hogy annál is szebbéi, rlökelöbhet éa modernebbet iétesit majd a maga szakállára, a maga ere jé hői. Meg is volt a módja hoz/á. Itt szen ekkorára már fiával. Kass J á n o s s a I együtt jelentékenyen megró velte vagyonát, elképzeléseihez köny nyen kapott banktámogatást is azei, ban a* alapításokra és építésekre ol\ kedvező korszakban. így kezdődött meg a /Kass* építése Ü*es teikek es fatelepek között Hosszú ideig keresgélt a két Kass alkalmas telek után, míg vegie is megegyezett az akkori időkben jól ismert hatalmas Tombácz. fateleppel, amelynek mészégető és fatelepei majdnem a színház mai helyéig nyúllak el a sok üres és beépítetlen, rendezetlen telek között. Kassék megvásárolták a Tonibácz-fatelep legkülső részét és most már az, életrevaló terv vei jelentkező, vagyonos szegedi polgárnak szívesen adott nagyobb kői esönt a Szeged-Csongrádi lakai ek hogv megvalósíthassák álmukat: a modern Kass Vigadói. A közben tel jesen megszerzett Fekete Sas-t már korábban dr Go I d s c h m i d I Gyö'gy orvosnak adták el, egy darabig még működött, a húszas években elősző: a szálló sziínl meg, nemsokkal ké sőbb eltűnt a vendéglő Is. 1898-ban már készen állolt a Kass ™j Vigadó Sokan nem jósoltak hosszú töl.l életet ennek a gavallériával berende zett tágas és a társas élet számára emelt épületnek, hiszen abhan az idő ben a környéken szinte csak két ház állott, a többi mind üres telek, ká tyus homok, szabad gyermekjátszótér \ színházzal szemben, a sarkon a Pfann-hóz. a mai kamarai bérház mellette már készen volt az ügyvéd kamara, amely a millencunira készüli el. de a Vigadópalota mögött még ott virull a. hatalmas fatelep, mellette é' mögötte hosszú sorban rendezetlen "Icák. lápvlrágns árkok és burjánnal ékes iires telkek... Amikor az épület elkészült, Kass János még nem gondolt arra. hősi az nj modern venriéglálóipari intéz, ményt szállodával is felszerelje, erre csak jóval később, a világháború kedvező konjunktúrájában. 1915-ban került sor. A megnyitás idején a földszinti nagy tágas teremben megnyílt az első modern »\Vieoer Knffé*. amely még ma is az országnak egyik leglá gnsabb. legcélszerűbb kávéházi heivi sége. a kávéház meghosszabbításában, az épület északi részén pedig berendezték a hamarosan nagy hirre szert tett »Kiss Kass*-t. annyi vidám este és annyi nlánnzhnlntlan történet meghitt színhelyét. (A mai /modern csárdák* első ősét.1 Az emeleten podíc. nhol a mai szállodai szobák sorakoznak. két fontos hivatási! kaszinó kapott helvet: a Tisztviselők Otthona r* a Lteyd Tár-iilaf. Mindkettőnek fontos szerepe volt a város életében, az '911 bon hivatása nyilvánvaló vnll a /tisztviselő városban*, a T.lo'd szerepe P»dig a kereskedelmi éiel fejlődésével fcgvre fokozódott. A két kaszinó békésen és a leenktfvobh harmóniiHogy csak mondjuk el, ott az úgynevezett rattól balra, a kályha mellett, naponkinti alakjai közül l issé meghatottan is ban megféi é egymás mellett majdnem két évtizedig. A fehér teremben rendezték a város legelőkelőbb farsangi mulatságait, voltak bálák, amelyeknek idejére mindkét kaszinó szívesen odaadta a maga helyiségeit, fis a két ttub .olvasó, társalgó és játékszobáiból varázsolta busz évvel később Kass János a mai előkelő és orsz. igosan ismert szállodai szobáit. (Ezért van azután az. a késői átalakítás miatt, hogy az ország egyik legjobb hirii szállodájának van — a legkevesebb fürdőszobája.) Híres asztatok Kass János a békebeli értelemben értett ahhoz, hogv a legrövidebb idő alatt az nj intézmény asztalaihoz gyűjtse a város társadalmának vezetőit. Nem volt napszak, hogy Kass f a ni bácsi alacsony dupla gallérjában, mindig mosolygós arccal, szcrcletreméltóan végig ne ment volna az asztalok között és a maga legkedvesebb mosolyával ne üdvözölje, tisztelje vendégeit Olykor maga is letilt a vendégek közé. a maga eredeti alakja is amelyről még szó lesz az alábbiakban — törzsvendége volt ennek a kávéháznak és tagja ennek a társadalomnak. így alakult ki a legrövidebb időn tjeiül a hires törzsasztalok egész sora. a legnevezetesebbet állt hosszú éveker át •nagyasztal* a bejánagv ablakok és a amelynek jellegzetes emlékezzünk Ta sch 1 e r Endrére, a Nagy tatára, a város bölcs fője^vzöjére, Brauswetter Ottóra, a híres órásra, akit S p i n g I i néven nevezlek. Fe 1 m a y e r Jánosra, a /tarka tímárra*, akiről Mikszáth rajzolt elfak.ilhatatlan képet, itt üt E ngel Lajos, a hires szegedi írók kiadója, aki Compaetor r.évre hallgatott és aki ezzel a szignummal szeretett volna saját lapjában írni. ha saját szerkesztői engedték volna... Volt idő. amikor a nagyhatalmú kiadó csak az npróhirletések között mondhatta el véleményét... fis idejárt nap-nap után tiehtenegger Gyula, \V i m m e r Eillöp, Balogh Károly, a hires sze iá tor. a város pénzügyeinek művésze. itt tfint fel a lapát szakállú hnnkdirektor Dési Géza. akivel •ffvütt eltűnt a Szegedi Hitelbank is s a kávéházban jelent meg minden váron nébánynapra hétköznap is szürke cilinderében a város hires rlsó kerületének képviselője: há.-ó Bánffy Dezső, aki a fülledt nyári estéken kint vacsorázott a Stefániára néző rögtönzött /ferrasszon*, mert •tkkor még ide vonult ki nvaranta a Kass Vigadó étterme minden asztalával és messzire illatozó halnaprikásával... A középen állott a huszártisztek asztala, örökké vidáman és mindenkor készen valami uj attakra, a tisztek kö/ött az első helyeken Fráter Lóránd a nótaköltő, mellette sokszor Borhélv Maezky F.mit mostani borsodi főispán, akkor daliás huszárfőhadnagy és itt volt a másik legendás huszárkapitány, akit ak kor Tomhárz sógornak mondogattak... Az első fénykora a kávéháznak 1S99-brn volt. a nagyszabású mezőgazdasági kiállítás idején amikor itt ffvütt össze az ország as rárfflnemessége, heteken át vitatva a tenyésztés legfontosabb kérdéseit és rendületlenül fogyasztva « legfrissebb P o m m e r y-s/ai llitmányokat. .. A tágas, levegős kávéház, mellett külön fejezet illeti meg az északi szárnyon, a mély földszinten meghúzódó csárdát, amelv a maga Vödto. ragjaival együtt. mint »Kis Kas«* került a történejemben. Ez a humornak, a színészetnek, a vcgnélkuli trátáknak és a rekord-vadasztörténetcknek volt a helye. A Kis kass tulajdonkeppen, hogy ma is érthető megjelölesat'J illessük: » Gólya birodalma Joli, korpássy Elemér, a hires anekdo.ainondó itt szítta tele magát egy gazdag. életre vidám történetekkel, tréfás mesékkei, amelyeken sokszor Hetekig kacagott a félváros és amelyeket ma is olyan jóleső ballapi, a kif Kass modorában. A Kts-Kass A vadásztörténetekre berendezett csárda lalan ott állt a híres harang, amelynek nia már külön irodalma van és amely minden olyan alka-ouimal megszólalt, amikor az uraságok, •az, igazmondók asztalánál* rázeuditettek a legigazabb történetekre . Ehhez az asztalhoz iilt le minden este Gólya Tascblcr Jóska járasbiróval, hogy aztán hajnalidé valamelyik valóságos tiszaparti csártíaban kössenek ki. Itt volt törzstag B á r d o s s Béla, a tb. főjegyző, az örökké vidám szegény jó Szel ess Jóska és az igazmondók asztalánál volt verhetetlen bajfnok Almássy Endre színigazgató, akinek történeteire talán a legtöbbször szólalt meg az igazmondók harangja... A színészekről se feledkezzünk meg, akik nem vetették meg a Kiss Kass homoki nedűit, nem nagyon tak programokat a művészetről, de annál inkább művészek voltak: U jházv Ede, Mczey Pcler, Kenyéri Mór, Csórt os Gyula, aki abban az időben verhetetlen karanibolhajnok volt a Kass billiárdmezőin, ennek az asztalnak volt tagja többek között Müller Matyi a karmester, aki akiiv huszártisztből lett színházi dirigens és aki a világháborúban a 1-es huszárok egyik legszebben dekorált tisztje lett megint... Ide járt le hosszú ;dőn keresztül minden szombaton az akkori /Szegcdi Iliradó* szónoki publisz. tája. Lipcse y Adám, a Borsszem Jankó akkori oiiszágosan ismert szerkesztője, egy-egy paprikásért Szegedre utazott munkatársaival zwee. kendre és itl iilt együtt annyi estéken át Tömörkény Istvánnal. Kukat Nem volna világos a vázlat, ha kttclejtenök az egykori hires szegcdi cigányokat. Hiszen az utolsó béke hangos éjszakái el sem képzelhetők jó muzsika, csöndes nótázás nélkül, — sőt az arszlánok hölgyeikkel, a mamák kis lurkóikkal jobbára a habot kávé vagy az eperfagylalt mellett a hires cigányokért is kiültek nyári vasárnap délutánonkint a Kass teraszszára. amelyet akkor még nem választottak el kerítések és barrikáiiok és amely akkor még kinyúlt a Kass Vigadó előtti háromszögletű járdasziget legvégéig, egészen az ivlámpáig és sürii asztalok között öt óra után már alig volt hely a későn érkezők részére... Itt hegedült annyi éven át a leg híresebb szegedi cigány: Kukac, lirbán Lnjos. fis azt is el tehet mondani. hogyan ragadt rá erre a pöttömnyi árva cigánygyerekre a Kukac név. amellyel muzsikája országos hírűvé emelkedett. A 70-es években gróf T> á d a v Gedeon egyik enyhébb estéjén kiült a Kuss elé levegőzni. Ott muzsikált az utca szögletén az akkor 10—12 éves" és még pöttömnyibb cigánygyerek. a hetvárüldöző gróf egy onrabig csak hallgatta a hegedűszót, megtetszett a gyerek a félelmetes vállalónak, odaintette és így szólt: — Gyere ide kis Kukac, ülj a* ölembe, ugy muzsikálj!... Kukac mellett a Kass terasszán muzsikált Erdélyi Kálmán, később Vajda Jancsi is. majd a hi-es bandákban felnőtt Károlyi Árpád, akinek hegediiszaVa már hozzátartozott a /Kass* fénykorához. Fz a fér.vkor a nemzeti feltámadással kezdődik. ezt is elmondjuk legközelebb. (Tiwapzrti)