Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-02 / 75. szám

28 iiaialos itélei Lengyelországban Tlroniberg, április 1. A Német TI Jelenti: A bromberpi rendkívüli tör­vényszék most hozott ítéletet több len­gyel ügyében, akik a Thornhól Varsó­ba vezető uton géppuskával és "zn­ronnyal német népcsoporthoz tartozó személyeket gyilkoltak meg. 31 vád­lottat halálra Ítéltek, egy vádlottal ötévi szigorított büntetőtáborral súj­tottak. a többi 16 vádlottat pedig fel­mentetlek. (MTI? Háborús vakok pápai kihallgatása Vatikánváros, április 1. A Stefani­iroda jelenti: A pápa szerdán délelőtt együttes kihallgatáson fogadott mint­egy száz. a háborúban megvakult kato­nát. akik a római átképző intézet ven­dégei. A pápa megható beszédben in­tézett vigasztaló szavakat hozzájuk, majd apostoli áldását adta Olaszor­szág és az egész világ háborúban meg­vakult minden katonájára. 'MTT> ferencjqzsef KESERŰVÍZ ® Kávé-, tea-, kakaómesével csapta be a kereskedőket a szélhámos kereskedősegéd — (A Délmagyarország munkatár­sától) Furfangos szélhámos Kigyé­ve) foglalkozott szerdán a törvény­szék Ungvári/-tanácsa. A szélhámos: Kakuszl János 28 éves szegedi ke­reskedősegéd. végigcsalta az egész Dél Vidéket. Szeged környékét, sőt Erdély egy részét is. Hiszékeny ke­reskedőket azzal csapolt be, hogy olcsó áron kávéi, kakaó!, teát, bő­rökéi és egyéb, ma nehezen besze­rezhető cikkeket tud nekik eladni. A biztos fellépésű fiatal szélhámos fanliszlikus meséket adott elő kül­földi összeköttetéseiről, idegen álla­mok katonáival való barátságáról, amely réven hozzá lud jutni ezek­hez a külföldről behozott árúkhoz. Idegen nyelvű leveleket mutatott és sekket bizonyította, hogy nz áruk már úton vannak és nemsokára megérkeznek címére. A kereskedők rendkívül megörültek a. ritka be­szerzési alkalomnak és kisebb na­gyobb összegű előlegeket adlak Ka* kuszinak a leszállítandó árukra. Persze, a szállításból semmi sem lett és a kereskedők számára nem maradt más hátra, minthogy felje­lentsék Kakuszit. A feljelentések áradata indult^meg tavaly ősszel és előbb a szabadkai törvényszék Csa­lás miatt 10 hónapi börtönre, a sze­gedi törvényszék 1 évi börtönre, a marosvásárhelyi járásbíróság 2 hó­napi. fogházra ítélte Kakuszit csa­lás miatt. Mindhárom büntetés jog­erőié emelkedett, de Kakusz.inak si­került meglógnia a büntetések kitől" tése elöl. Neinsokkal ezelőtt körözés folytán elfogták és ismét bíróság elé állították. Az IJngváry-tanács szerdán összbüutetésül 1 évi és 11 hónapi börtönt szabott ki reá. Ka kus/i belenyugodott, az ítéletbe és nyomban meg is kezdte büntetésé­nek kitöltését HUN6ARIA KA VE H AZ és 6 R I L L B E Nj április 1-151 minden este fellépnek Budapest kedvencei: p PULAY ETA és SZILAGYI EVA Zene : a hangulatos Burger-trió. Orosházán a vadviz átszakította a gátat ts benyomult a községbe A KOzseg Központjában siheröll megállítani a vízáradatot Orosházáról jelentik? A belvizek örvendetes apadása közben nédány nehéz órát élt át még Orosháza, ez h vizektől harmadik esztendeje so­kat szenvedő nagyközség. Mint ismeretes, a község köré közmunkával és katonai segítséggel széles földtöltést emeltek, hogy a Pusztaföldvár, Csanádapáca és Tót­komlós felől tengerként áramló bel­vizeket visszatartsák. -Éjjel-nappali munkával építették és azóta is erő­sítgették ezt a gáttöltcst. A Nagyatádi-telep víztelenítése után már úgy látszott, hogy Oros­háza az ujabb vízbajokat elkerüli, amikor szerdán a déli részeken Bo­gárzó felől a sokhelyen mé­ternél magasabb vadvizek nyo­mása átszakította a gáttöltést és a viz benyomult a községbe. Sziréná­val és harangszóval riasztották fel a közerőt, a légoltalmi segédszolgá­latosok pedig házról-házra járva riasztották körzetüket. Perceken be­lül ásókkal, lapátokkal, talicskak­kal felszerelt férfiak százai siettek a veszélyeztetett részek felé és bosz­szas küzdelem után a betörő vizet a nagy területen fekvő Orosháza központjában, az ecetgyárnál sike­rült megállítani. Franciaország a gyarmatok felé néz ... Kepek Páris és a meg nem szállt terület életéből {A Délmagyarorsság munkatár­sától) Franciaország megint a leg­nagyobb figyelemmel, várakozással és reménykedéssel néz gyarmatbiro­dalma felé. Talán öntudat alatt is emlékezik arra. bogy az 187Tes de­bacle után a mai gyarmatbirodalom egy része tette lehetővé, hogy Ber­linbe kiildhesse a Bismarck által Versaillésben kiszabott 5000 millió frank hadisarcot. Franciaország tudja, hogy Európa egyik legszor­galmasabb és legtakarékosabb nép­csoportja. a francia kispolgár erö­megfeszítése mellett a gazdag és ki­aknázatlan gyarmatok értékei já­rultak hozzá elsősorban, hogy olyan példátlanul gyorsan ki tudta fizetni a harmadik köztársaság az addig el­képzelhetetlennek tartott hadisarcot és utána mindjárt, alig tíz évvel az első Sedán ntán olyan virágzásnak indult a köztársaság, amely meg­szerezte számára a gazdasági gloi­ret ós a világhatalom jórészét, amely egészen — a második Scdanig tar­tolt, 1940. júniusáig. És Franciaor­szág ma ismét gyarmataiban re­ménykedik, bár . . . ma kissé más­képpen néz ki ez a gyarmatbiroda­lom. legalább is jelenleg. Szíria angol és degaulleista megszállás alatt van. Nyugatafrika legnagyobb része ugyancsak, Dzsibutit és a bá­rom északafrikai gyarmatot, Wey­gand volt birodalmát napról-naprö a válság és kétség, a bizonyatlanság felhői terhelik, de még ennél is sú­lyosabb helyzetet ígérnek a távolab­bi gyarmatok. Indokina, Tonkin, a leggazdagabb távolkeleti birtok valójában japáu fennhatóság alatt van, bár a közigazgatás részben francia, Uj-Kaledoniát angolszá­szok szállták meg. két atlanti szige­tet De Gaulle amerikai hallgatóla­gos segítséggel és emellett állandó veszedelem kísért Dakar és uiost már Madagaszkár fölött is. Mégis. Franciaország bízik és reménykedő arccal fordul a birodalom felé. Mert mindennap olvassa Páris címeré­ben: Fluctuat nec mergitür . . . Legalább is erről tanúskodnak a mostanában ideérkező francia la­pok. Például a „Gringoire" most Szegedre érkezett legutóbbi számá­nak főattrnkciója az a hatalmas, egész lepedőoldalas beszámoló, ame­lyet Reymond fíecoüly írt „Algír­ban PuZ'heu miniszter úrral" címen. A francia köziró beszámol arról az útról, amit a közelmúltban abszol­vált Puebeu miniszterrel nz afrikai gyarmatokon. Pueheu Pétain mar­sall megbízásából szemlét tartott a gyarmatokon és útjára magával vitte Bccoulyt is. Részletesen meg­világítja a beszámoló az algíri pro­blémát, rámutat arra. bogy Algir­ban nyolcmillió lélek lakik, egymil­lió európai és hétmillió muzulmán. Ezt a világot kell most megmenteni és továbbra is biztosítani Francia­ország számára. Végigjárták Ordnt, megszemlélték az idegen légiókat, fíiskrát és Tuggurtot, Végül is az­zal a konzekvenciával zárták le a szemleútat, bogy az afrikai gyar­matbirodalom változatlanul a köz­társaság jövőjét szolgálja, de az első fontos teendő: megteremteni az északafrikai birodalom egységét, biztosítani Algír. Tunisz és Marok­kó szoros együttműködését a köz­társasággal. Valóban alig lehet ma biztatóbb olvasmány az összeomlott ország polgára számára, mint ez a bizakodó, múltra gondoló és jövőre reménykedő afrikai beszámoló. * Persze, az összeomlás változat­lanul ott kísért a francia fórumo­kon. Most már kevesellhet foglal­koznak Riómmal, talán el is mult már ez az új „parlamenti tribun", de annál izgatottabban keresik más­hol a vereség okait. Most Jean Fabry. aki hadügyminiszter volt az egyik féljobboldali kormányban, eln^ékezéseit közli a „Griugoire"­ban „A Coneorde-tértől az össze­omlásig" címmel. Abból a két jele­netből indul ki, amikor 1934-beri Albert belga király állott a Concor­de-téren, majd nemsokkal később Sándor jugoszláv király nézte végig a francia csapatok díszszemléjét. És Fabry ettől az ünnepségtől kezdve végigveszi azokaÉ az eseményeket amelyek szerinte feltartóztathatat­lanul vezettek Compiegne felé Egyelőre nyolc bosszú hasábon em­lékezik meg .Teán Fabry, de bejelen­ti, bogy emlékezéseit még jtovább folytatja. * Néhány apróság PárisbóL A Monceau színházban új színművet mutattak be. ,,Három hónap fogság, ban", irta Charles Vildrac. A C© médie Frnneaise továbbra is kla-z­szikus felújításokkal tündökölj je­gyet alig lehet kapni Fjabb rekordok a vagyontnenti vásárokról: Egy amatőr bélyeg gyűjtő, aki nem akarta megnevezni magát áróbabocsájtotla gyüjtemé­méuyét és egy 1858-ból való külön­leges lebélyegzésű egy frankos blok­kért 225 ezer frankos árat ért eL Ez volt eddig a legnagyobb rekord, jegyzi fel a krónikás ... Az ama­tőrnek sürgősen pénzzé kellett ten­nie gyűjteményét, amelyet egy él© ten át istápolt. Az ékszer- és értéktárgy vá«'$­ron is rekordárak születnek. Egy ovális alnkó amei! skatulya, amely­nek ötvösművészi értéke vitathatat­lan. 25 ezer frankért cserélt gazdát Három faliszőnyeg 190 ezer frankért kapoti új gazdát. Egyetlen na por 2 millió nnonno frankos forgalmat értek cl az értéktárgyak árverésén. * És a mindig jellemző apróhirde­tések egy újabb Csokra: TTjságvál­lalat volt igazgatója. 45 éves, elve­szítette állását a megváltozott vi­szonyok között, titkári, vagy más­fajta állást keres. Nagy intelligen­cia, széles látókör, gépírási munkát is vállal. ,,ötvenkétéves özvegy, harminé­nak látszik, testben-lclekben töret­lenül fiatal, férjhez menne, vagyona egymillió frank" .., • Eufin, egy kis ismeretterjeszt? cikk, amolyan entrefilé, a szedés balszélén újfajta iniciáléval, rajta két elegáns borosfiveg, — a cikkecs­ke fcíme: „Miért nem iszunk bort".. Tehát a francia lapokban a bor el­len kell írni felvilágosító cikket: a bor ellen, amely minden francia polgárnnk és kispolgárnak nemzet itala. Vin rouge . . . minden étke­zéshez hozzájár . . . Voltak helyek ahol a cohvertben már benne volt egy üveg vörösbor ára . . . Most arról világosítják fel a francia pol­gárt, bogy nem érdemes bort inni, ártalmas, gyorsabban öregít, rossz közérzetet okoz. azonfelül le is kell szokni róla mert jelenleg a francia bor ojfogyott, í-í

Next

/
Thumbnails
Contents