Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-08 / 55. szám

DRLMARYAttORS 7. A 0 Vasórnup, 1912. március 8. hoz. fcjvillnn előttem az a képsorozat, amint a bordeauxi állomás oszlopos előcsarnokában megpillantottam felém jönni, aztán az ut. melv házához nagy. szerűen megművelt szőílöföldek közö't vezetett, majd a tenger, a város ódon házaival, a római császárok korabeli emiekekkel, Montaigne szobrával, a könyvtár épülete, hol Montaigne emlékeit őrzik, a kikötő, a posta, ahonnan hazairtani és az egész város, melynek életritmusában volt valami számomra egés en különös, franciaországi utazásaim alkalmával sohasem tapasztalt. Még látlak tó Luoien, amint Ar"aeho'nhan. ahova szintén elvittél, a 'rngerbeh fürdesz, a nap már éppen lernrnöhcn vnn és a tenger mintha vérré változott volna mögötted.., MADAÜHY LÁSZLÓ Ne káromkodj ! (A Délmagyarország munkaldtsálát) Az Aktió Catolika vasárnap délelőtt rendezi Szegeden a káromkodás elleni tömeg-gyűlését a városháza nagytermében. A gyűlés 11 órakor kezdődik. Dr. Halász Pál kanonok-plébános nyitja meg a gyűlést. Az ünnepi szónok dr. Rosta Lajos országgyűlési képviselő. A város hatósága részéről dr. Tóth Béla polgármesterbőlyettes mond beszédet. Felszólalnak még dr. Csikós-Nagy Józsefné. Beák János, valamint. a munkásság és az ifjúság képviselője, Hogyan szerezhetnek a cukorbetegek inzulint (A Délmagyarország munkatársától) Nemrég foglalkozott a Délmagyarország az inzulin-ellátás kérdésével. Cikkünk most érdekes nktualftáit kapott a Budapesti Közlönyben megjelent belügyminiszteri rendelet, kapcsán. A rendelet az iozulinellátásban a külföldi inzHli tibebozatalnak a háború következtében beállt nagyfokú csökkenése folytán előállt hiányán akar segíteni. A rendelet előírja, bogv a jövőben csak a cukorbetegek kaphatnak inzulint és azok is Vsak olyan mennyiségben, amennyire eletük fenntartása érdekében feltétlenül szükségük van. A rendelet az inzulin kiszolgáltatását orvosi engedélyhez köti. A hatósági orvosi engedélyt községekben a körorvos, vagy n községi orvos, városokban a városi orvos adja ki. Hatósági orvosi engedély nékiil kaphatók inzulint az OTT-betegck akkor, ha nz intézet terhére a biztosító intézet orvosa engedélyezte nz Inzulin kiadását. Engedély nélkül szerezhetik be inznlinsziilcségleteiket a kórházak és a tudományegyetemi klir 'kék is. A hazai tmuilinszüksé'jrlet megállapítása végett a rendelet előírja a cukorbetegek egyszeri bejelentését. Minden orvos é« minden gyógy intézet vezetője köteles a március lé. és április lé közölti időszakban a kezelés alatt levő vncy jelentkezett Pnkorbetegekot bejelenteni. Bejelentő lapot a nyilvános gyógyszertárak nrúsítanak. Minden Híkorbetegnek érdeke, liogy a megjelöli idő alatt orvosnál, vagy valamelyik gyógyintézetben jelenthez t.ék, mert. c*ak ilyen módon lesz biztosítható számára a szükséges ipzulinmenriy iség. n MüGyoRossy JMZZ és ARTISTA OLJ) TRIÁSZ ma déíetőii sarakor Iesz megtavtva a Belvárosi Moziban. közreműködnek Budapest legelső művészei és szólistái Néhány jegy még a Mozi pénztáránál kapható. Nyolcvan éves Maeterlinck, a »Kék madár« költője (A Délmagyarország munkatársától) Valahol Amerikában most ünnepli nyolcvanadik születésnapját egy öregember. Érdekes feje van: fényképét a világ minden kirakatában mutogatták, amikor az öregúr megkapta a Nobel-dijat. A dinamit feltalálójának adományát nem azért kapta aieg, mert valami uj találmánnyal, felfedezéssel tetle gazdagabbá a tudást és egy illúzióval szegényebbé a világot. Nem bolyongott soha ez az /great old nutn® a technika világában, az orvostudomány csodái közt az etnberi kutatóösztön egyéb gyakorlati területein. Egy Íróasztala volt csupán egy belga városkában. S naphosszat, hónapokig, évekig ült az Íróasztal mellett és írt. Furcsa mondatokat, amelyek egészen más világból jöttek elő, mini az a világ, amelyben élt. Ügyvéd volt s ha végeértek a pörös ügyek, a mindennapi élet marakodó bajai, akkor visszavonult az Íróasztala cs nz önmaga valódi világának bástyái mögé s papirra rótta a végtelenség hangjait. A csönd nem tartott sokáig körülötte. Amikor 1911-ben megkapta a Nobej-dijat: ezt az eseménvt már világhír név előzte meg. A flamand Származású M a e ! e r linek ezzel a világhírnévvel a ralién kelt át az Óceánon. S most életének 80.ik állomásához éH. Nemcsak az fí iinnepe ez: mindenki ünnepe, aki ismeri a /Méhek életét®, a /Kék marinr»-t s Maelrrlink többi szimbolista drámáját cs bölcseleti müvét. AZ ÉLET nem sokat tagadott meg tőle. A belga király még grófi rangra is emelte a nemzet hálája és elismeréseképpen. A világ mélvséges hódolattal vette körül személyét. Minden oka megvolt tehát, hogv a /napos oldal® csodáiban lássa meg az élet értelmét. S mégis, ez a költő, aki ragyogó színekben csillogtatta meg az önmaga világának konglomerátumát. annyira filozófus volt. hogy vad és sötét peszsziniizmus szőtte át. meg át azokat a sorokat, amelyeket az emberiségnek adott. Ez a pesszimizmus azonban nem volt végzetes: inkább az önmagával vívódó lélek különös borongása, mintsem a világgal szemben elfoglalt elutasító álláspont megnyilatkozása. Meglátta a szépségei a földön is. de r.em tudta hinni, hogy ezek a szépségek meg tudják értetni az emberiséggel. hogv értük kell élni. Nem a szenvedést kifogásolta, mert hiszen a szépség a benne rejlő emberi boldogság nem érhető el szenvedés, a küzdelem szenvedése nélkül. Csupán annak a fájdalmas hitének adott hangot. hogy az emberiség nem a szépség, a boldogság eléréséért szenved. Valami van a dolgok mélyén, amelyet filozófns-lelke megérez, köllő-lelke megfogalmaz, de amelyet emberi — mindennapi lelke nem ért. /A szegények kincse®, a /Méhek élete®, a /Virágok intelligenciája® — mind egy-egy példája annak, hogy miképpen keres, hol kutat a költő-filozófus a szépség, a lehetséges tökéletesség, a boldogság megnyilatkozásai után. Valami furcsa érzés vonul végig szimbolista drámáin is: nem a görög tragédiák fátumszeriisége irányítja itt az emberi sorsokat, hanem egész ujkeletü végzet, megállíthatatlan sodrás, ismeretlen titkos erő tartja markában az etnberi sorsokat. Csakhogy a mnelerlineki drámákban — szemben a görög tragédiákkal — az ember a maga küzdelmével megmásíthatja a végzet útját, de a végzet akkor is beteljesedik. mert az emberi küzdés képleien arra. hogv végső eredményben jó irányba terelje a dolgok menetéi, EGYIK FRANCIA kritikusa a róla és müveiről szóló beszámolójának ezt a mottót adla: •Soha ne legyünk nyugodtak, míg a jó jnl/bá és a jobb legjobbá nem válik*. Erre a törekvésre nem tudta alkalmasnak látni Mneterlinek az embereket. Mint köftő. az emberek elé rajzolta a jó. jobb és legjobb-olmélet gyakorlati eredményeit, de mint fi'ozófus ugy látta, hogv ennek az iratIán törvénynek soha nem tud majd eleget tenni az ember. Pályájának kezdetén hurcol ez ellen és felliinő, hogy éppen pesszimizmusa serkenti erre a harcra. Később azonban — a lélek ismeretlen mélységeiben végbement metamorfózis következtében — különös megnyugvás kap otíhont a küzdő sorok közt. A méhek és virágok életének adja olyan rajzát, mint senki előtte és senki utána. Szimbólum ez: emberi szivekhez szóló szimbólum. Elérhetetlenség és távoli illúzió. Ezentúl többé nem ö harcol, hanem a szépség megrslllogtatásáva'l nagyszerű harcra szólítja az embereket. Megszületik a Kék madár, amely minden idők legcsodálatosabb zmesé- ÉFOLIK-RAJI-ÁÖ-L-'LIH V'W Spitzer Lajosné sz. Gyémánt Margit mérhetetlen fájdalommal közli, hogy egyetlen támasza és vigasza, a legodaadóbb és önfetá'dn. zóbb férj SPITZER LAJOS T. K ENI) E n N AG Y Kl.lt ES K EDÖ élele f.ít-ik és boldog házaséletének 37-ik évében hosszas betegség után f. hó 7-én elhunyt. Imádott egyetlenemet f. hó 8-án d. u. fél 1-ko: a Cinteremből temetjük felejthetetlen Pali fiunk melle. Gyászolják: testvérei, sógorai, sógornői és kiterjedt rokonsága. Részvétlálogalások mellőzését kérjük. Külön villamoskocsi a Dugonics-térről indul. m j je®. A szépséget, a boldogságot má»*' ' hol kell keresni, nem a külső csillogás örömei között. Muló dolgok ezek, amelyek még egyetlen nemzedék éleiét sem tudják szebbé tenni, mert gyorsabban repülnek, mini a madár és nagyobb az iramuk, mint a tűnő időnek. Valahol benn, az emberi lelkek, az emberi ismeretlenség homályában húzódik meg a /kék madár®: a boldogság szimbóluma s hiába kergetjük ezt a földek felett, felhők alatt: bennünk lakik, az álomtalanság nyugalmas csendjében. Nem álmodoznunk, nem álmodnunk, nem vágynkoznu k keli. hanem csupán megismerni a saját lelkünk ismeretlenségét. Ez a kincse a kunyhóknak s ez a nyugalma » palotáknak. HARMÓNIÁBA olvad most már minden Maelerjinek' müveiben. Nem lázad a végzet ellen, Az ember amúgy is kicsiny és jogosulatlan ahhoz, hogy a végzet titkait, a felsőbb hatalmak akaratát kifürkéssze s az egyetemesség rejtelmei* nek nyomára jusson. Irlozatos börtön lenne a világ, ha minden titkát ismernék az emberek. Ne a külső viJ lág titkait kutassa, hanem az önmaga! belső rejtélyeit. S tökéletesítse önmagát, mert ezzel tökéletesebbé leheti a földet is. Mig önmagát meg nem javítja, addig a világot hiana, akarja megváltani, mert csak rombol-' ni képes. Vad ösztönei vezeti, mert csak érzi — mint egv állat a dzsungelben — ezeket az ösztönöket, do nem ismeri őket. A belső tökéletes* ség a bölcsességgel egyenlő s a böt-j cscsség derűt ad, helyes életfelfogást/ amely táplálhatja azután a boldog-ági gyökereit. Ne a világnak kívánjunk; urai lenni, hanem önmagunknak, nz önmagunk gondolatainak. A gondo'.ktfdás megóv a vakhiltöl és elvezet an-1 nak a világnak földjére, amelyet megismerni szándékunkban van s amelyet itt akarunk magunknak berendezni. Mactcrlinck kutat az emberi isme* rctlenség erdeiben. Nem látja a véget: a magasságok túl messze vannak,' a mélységek félelmetesek. Az öink erő. az istenség felé vonzza minden megnyilatkozás. S hirdeti, hogy uz emberiségnek nem az a feladata, hogy crnek az örök lénynek, ennek a folyton ható erőnek nevével visszaélve rábízzuk minden emberi kétség clsimitását. hanem az, bogy az istenséget fellelve az önmagunk lelkében; megtaláljuk a belső tökéletességet. 1 KÖNNYŰ ÉS KÖNNYELMŰ filozófia az, amit Anatole Francé az-f zal a jelenettel szimbolizál, hogy) /Kant sokáig kereste Istent s mar* már lemondott arról, hogy megtalálja, amikor egyszer Königsberg utcáin nagy verekedésnek és rómbolásnak ta-J nuja lön. Gyorsan hátntforditott az utcának s rábizta Istenre a véres verekedés megszüntetését*. önmagunkat kell annyira tökélcte*' sitenünk, hogy urai legyünk mindég romboló ösztönünknek — tanítja Msietcrlínck s akkor megtaláljuk az egyetemes nyugalomban, a jobban és legjobban berendezett világban a legfelsőbb jót * Sokat utazgat Maetertinck Am?riJ kában. Vonatok ablakán keresztül, ismeretlen és ismerős emberek beszédében, kinn a farmok küzdelmében s benn a gyárak szürke gépei mellől fut a szemébe, a lelkébe a világ. Aztán leül az Íróasztala mellé és ir. Mint egekor a belga városban, ahol ügyvédeskedett. Mini költő és mini filozófus nézi ma már q világ gigantikus pőrét. Tolla tán meg-megáll egy pillanatra. Várja, hogv belülről melvik hang bújik eiő; a régi pesszimizmus é, vagy az ujabb megnyugvás? Emlékek veszik körül, a világ niindeu részéből jönnek ide ha]k suhnntíssnl. S az ősz Mneterlinek feláll, az ablakhoz lép. nézi a világot. Nézi, hogy kinvitbqtjfl-e már a Kék madár kalitkáját MARON FERENC