Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-06 / 53. szám

I) EL M AGYAR OftSZAM Péntek, 1942. március 6. Vendégfogadás Már íeloraja álldogálsz az állo­máson, türelmetlenül varod a délelőt­ti gyorsot, percenkint nézegeted az jradat. Ideges vagy és kicsit ünne­pélyes. tíeaiutottail magad mar oda­luiza, szinte kívülről ludod a monda­nivalódat, azt a néhány kedves, egy­szerű mondatot, mellyel majd a ven­degedet logauod, aki egy felvidéki vá­losliol jon ma hozzad lalogaloha. Ide­grs vagy es lelsz, hogy ebben a lü­• elineüeu várakozásban elröppen ez biztos hangulat, a kedvességnek és szeretetnek ez a szinte kézzel fogható bizonyossága. Még megnézed egyszer mz oradat s ijedten látod, hogy a inu­i.ilo lúlhaladla a pontos érkezés ide­jét Újra megnézed a mutatok állását, meghallgatod az óra ketyegését s mindezt csak ugy a magad megnyug­'.itusára, hisz tudod jól, hogy azórad pontos, alig egy lélóraja, hogy ösz­^zehasonlitottad az állomás Olajával. Mások is türelmetlenkednek s aho­gyan cgymasra néztek, kölcsönö* nyugtalanságokkal nyugtatjátok meg egymást, hogy egyet gondoltok, nem ti vagytok a hibásak, sem a ti órátok, hanem a vonat. Végül megjelenik a portás és tőle megtudjátok, hogy a gyors valóban késik, kereken tíz pere cet. Mcgegyszer átgondolod, hogy mi­ket mutogatsz meg majd a vendéged­nek, mi legyen az, amit emlékül ma­gával visz az Alföld metropoliszából. Kicsit félsz, hogy a látnivalók nem töltenek ki egész napot, márpedig a vendéged holnap továbbutazik. Igen, lásson meg mindent, ami sajátosan szegedi, vigyen magával valamit, amit csak innen vihet s amit más városban nem találhat meg. Megmutatod majd a Hősök Kapuját, a püspöki palotát, a dómot és a történelmi csarnokot, a muzeumot és a Tiszapartot s talán ta Csilíagibörtönt Talán nem is tud mást Szegedről a paprikán és a pa­pucson kívül. Ugy intézed majd a sé­tákat, hogy lehetőleg sokat üldögél­hessetek a Széchenyi-téren, az ország­nak ezen a ritka szépségű, hatalmas, beépített parkján. Igen, ezt mind meg kell néznie. Látnia kell, hogy mi Sze­ged, De hirtelen benned is feltámad a kérdés, a gyanú: — vájjon ezek a dolgok jelentenék Szeged lényegét? Hiszen ez csaknem mind ujabb épít­mény, hol van ezekben a hagyomány, a mult. a történelmi íz? Talán a cson­kalorouy. De ez kevés. Meg kell mu­tatnod a vár romjait a Stefánia-park­ban. Ijedten látod be, hogy mindez néhány töredék a város gazdag muit­jnból. Eszedbe jut az Alsóváros: igen, itt kell keresned a lényeget. Megmu­tatod a Mátyás-templomot, a Fekete Máriát s ha lehet, megmutatod az ősi építkezés nyomait is a parasztháza­kon. Igen, majdcsak eszedbe jut még valami, hiszen szép ez a város. De most itt a vonat Belekarolsz a vendégedbe és ngy lépegettek lefelé a lépcsőkön. Látod rajta, hogy minden tekintetével az uj benyomásokat, az uj élményeket sziv­ja magába, frissen, vidáman meséti az utazással kapcsolatos apró ese­ménveket előad viáalatosan néhány gondolatot, reményt és aggodalmat, te biztatod és megnyugtatod. Beszél, beszél, de szemével állandóan cser­készi a falat külön megnézegeti a pla­kátokat hirdetéseket Kívülről Is megnézitek az állomást, vendégednek feltűnt, hogy az állomás itt /emele­tes®, a vonat nem földszintesen fut be. mint más állomásokon. Te is örülsz: már is egv érdekesség, amire te nem is gondoltál. Hazafelé gyalog mentek", tekintet­fel a kellemes időre. Közel laktok, mindjárt a belváros elején, fölösleges ta nagy sietség s tudod jól, hogy az fefas mindig hálás éffv kis friss íeve­^RV Kikanyarodtok a Boldogasszony­sugárutra. Megmondod az ut nevét, vendégednek fölragyog a szeme: gyö­nyörű utcanév. Valóban, Szegeden sok utcának van szép neve. De nem­csak a név, maga a sugárut is gyö­nyörű. Vendéged kiszaladt az uttcst­le, bogy végignézzen a nyílegyenes uton és rajongva beszél a benyomás erejéről, a lenyűgöző látványról. Ha­talmas, zsinóregyenes ut, régi római építkezéshez hasonlóan beletorkolva a Hősök Kapuján tul látható püspöki palota homlokzatába- Az ut mentén két oldalt gondosan ápolt sövény és virágágyak, növényfákkal. Mindenütt művészi gond nyomai lálhatók. Cso­dálatosan szép, mondja a vendéged és uira megindultok a járdán. Most már mindent látni akar, sűrűn meg-meg­szakitja a beszélgetést megáll és ami! csak lehet alaposan megnéz. Kezdetben örülsz ennek a zabolát­lan lelkesedésnek, te is megállsz és csodálkozol magad is, mintha most látnád először Szegedet. S amint né­zegettek. egvszerre elhűl benned a vér. Pillanatra oldalra néztél és te­kinteted régigszaladt a Galamb-utcán, a sugárut egyik mellékutcáján. Mind­járt a járda mellett tengelyig érő sár. Sajnos, vendéged Ts meglátta, de nrm szóltok", csak egy nillanatra el­csuklik' bennetek' az előbbi rajongás. Megint a sugárnlal dicséritek, de most már titokban a mellékutcákat is figvclitek. Jön a kivetkező, a Sri. rárránv-otca. Magadban Igazán és véglegesen elszomorodsz. A sarkon gvönvöT-ű. modern magánlakás s köz­vetlenül előtte, a nyúlfarknyi mellék­utcában óriási sár, pocsolva. Ugvan­igv a túloldalon fs, a Szentháromság utca felé. Az útkereszteződésnél máp a sugámf kövezete is csupa <ár. mert a kocsik" kikanyarodva a lehe­tetlenül élhanvagolt ' mellékutcákbél. ráhordják a sarat, (önkéntelenül Is meggvorsitod a léoést. A körut bejá­ratára tereled a figyelmet, dc egy ératlau pillanatban az Oldal-utcába Pillantasz: ueva—^ az élhanvagolt állanot, közvetlenül egy Hatalmas hée­nalota mellett. Azután jön a Bokor­utca. Több" nem is gondolni* rá. A Li­liom-utcát már meg se nézed, tudod föl, hogv milven. Titkolni akartad, dc a vendéged végül mégis megjegyzi: — milven kár, hogy igy elhanvagoliá­tok! Belátod, igaza van, elhanya­goljuk! Belenyugszunk, bogy a város igy foga dia vendégeit... Útba esik s isrv megnézitek a Hő­sök Kapuiát a püspöki palotát, a 'dá­mot és környékét. Vendéged igazán hálás, mindent megnéz jö alaposan és mindent megdicsér. Neked azonban nem megy ki a fejedből a megindu­lás rossz ize, elképzelhetetlennek" tar­tod. hogy más ne iffv járt volna ezzel, mint te. De mindettől függetlenül is: hogv a n lehet megtűrni a B ol d o gafs s zo ny - sugárut mellett olyan el Hanyagolt, c s u p a s á r - v i z utcákat"?... Szeretnél fölháborodni, de most nem teheted. Vendéged van s neki a vá­ros szépségeit kclf megmutogatnod. Kán-Molnár Sándor Megjelent a nyugdíjpótlék fizetéséről szóló rendelet Budapest, március 5. A' Buda pesti Közlonu március fi-t számi közli a magánszolcálnft jogviszony alapján járó nyugdíjak után nifíta dijpótléfi fizetéséről szóló Tcndcle tet. Á ren'delef aztriut a vállalat' n yugdijnén ztámk nyugdíjasainál 'és azok hozzátartozóival'? a nyugdíj, után hillőn vvVadljpótléhof is tartó zih fizetni. Zsidók csak olyan ősz­szegy nyugdíjpótlékot kanhatnak hosry nyugdíjuk az esetleges más egyesületekkel, valamint nyugdU I pótlékkal együtt az évi 6000 pengőt I vem haladja meg. A nyugdíjpótlék 11941 december 1-től visszamenőleff jár HIREK Szegedi utmutató A Somogyi-könyvtárban éa az egyetemi Könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtárszol­gálat. A Városi Muzcnm egész évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Ta­kács István Klauzál-tér 3, Just Fri­gyes Petőfi Sándor-sugárut 59, Srl­meezi Béla Somogyi-telep IX. ti. 48!), Török Márton Csongrádi-sucáriit 14. Szinház és mozik miisora: Belvá­rosi Mozi: Az ördögtorony. Korzó Mozi: Behajtani tilos. Széchenyi Mozi: „Z" a fekete lo. vas. Városi Szinház pénteken: Boi­doggiá teszlek. Szombaton: Kaland. Vasárnap délután és. es­te: Nagymama. —OO«— — Bcnkóczy Dániel esperes a szegedi evangélikusok nj lelkipász­tora. A szegedi evangélikus lelkészi állás Egyed Aladár th. főesperes­nek Ceglédre való meghívásával megürült. Az egvház presbitériuma a megüresedett állásra csütörtökön egvhangn bizalommal Benkórzv Dániel makói evangélikus lelkészt, a csanád—csongrádi egyházmegye esperesét hívta meg. — Szegedi nap « rádióban. "A magyar rádió március 18-án, szer­dán „szegedi napot'' rendez A nap teljes műsora Szegedről kerül ki: lesz orgonahangverseny, helyszíni közvefilés az egyetem tudományos intézeteiből, a SzET otthonából az egvetemi könyvtárból. Kiviszik a mikrofont Tápéra, ahol a gvekény­fonást mutatják be rádióriportban. Este a Baross-étteremből közvetí­tenek cigányzenét. Budinszky Sán­dor a rádió riportere március 17-én, kedden érkezik Szegedre a heivszí­ni felvételek viaszlemezre rögzítése végett. A viaszlemezekről másnap közvetíti a rádió a szegedi műsort. Szeged rádióbani szereplését a vá­ros idegenforgalmi hivatala készíti elő. — A Budapesti Közlöny hirei. A hivatalos lap szerdai száma közli az égetett agyagtégla és a mészhomok­tégla, valamint az égetett agyag te­tőcserép gyártmányok gyári eladási árához felszámitható felár ujabb sza­bályozása tárgyában kiadott közellá­tásügyi miniszteri rendelkezést. Ugyancsak közli a hazai mészégető üzemek által termelt és forgalomba­hozott égetett mész, mészpor és mész­hidrát legmagasabb gyári eladási Arának kiadott közellátási miniszteri rendeletet. Rendeletet adott ki a köz­ellátási miniszter a kendermag 1912— 43. gazdasági évre érvényes legmaga­snhh termelői áráról. Az aszódi álla­mi javítónevelő intézet X. fizetési osztályú gazdasági szaktanári állásra pályázatot hirdet. Zombor thj. város közkórházánál hat osztályos főorvo­si, hat segédorvosi állásra hirdetnek pályázatot Ugyanitt kórház-gondnoki állásra hirdetnek pályázatot. Győr sz. kir. város Szentháromság közkórhá­zánál elhalálozás folvlán megürese­dett boncoló és laboratóriumi főorvo­si állásra hirdet pályázatot. Ugyan­itt két segédorvosi állásra is lehet pályázni. Közli a hivatalos lap 9 bu­dapesti állami gróf Brunszvik Teréz kisdedóvónőképzö intézet 1912—43. tanévi felvételi hirdetményét. A sze­gedi orvosi kamara közhírré teszi, hogy tagjai sorába felvette Görhönv József hódmezővásárhelyi, Kővári Fe­renc, Mórócz Jenő, Gieszer Nándor, Bálkv László, Borbola József, Gara­zsi Mária, Argav István, Varga Gyu­la, Frcimann Ferenc, Erényi Julian­na, Jeszclity Gojkó szegedi. Majoros Ferenc makói, Kádár Ernő dombegy­házi. Sinkovics. György sxaryasi la­kosokat^ Sorozatos házSsszeomlásoli Szabadkán a talajvíz miatt Szabadka, március 5. Az olvadás M az ezzel kapcsolatos talajvízfeltörés — mint az előrelátható volt — nagy károkat okoz.ott már eddig is Sza­badkán. A talajvíz által átáztatott házfalak annyira megrongálódtak, hoigv több mint száz háznak beszakadt a teteje, megrepedt a fala, és kidőlt egy-egy oldala. 51 házból ki kellett hatóságilag teleptíeni a lakókat, mert a házak teljes összeomlással fenye­getnek. A kilakoltatott személyek szá­ma eléri a 20ű0-ol. A mérnöki hivatal véleménye szerint további é« tömegei házösszeomlásokkal kell szám°lni. A talajvíz olyan magas, hogv a szabad­kai és körnvéki kálakban a földdel egvszinlen áll a víz. sőt egves helye® ken a lakásokban is feltört és 20—2(1 ccntimtéer magasságban lepte cl a la® kószobákat. Emberemlékezet óta nem volt ilven magas talaivízállás és ilyen árvízveszély. Szabadkán. " _ A TISZA VTZALTASA. A szegedi rendőrség révkanitánvsár* jelenti január 5-én reggel 7 órakor: hőmérséklete: 0. a leve* gö hémérséklefe: 1 fok Olsiua. — A Hélmüködés Szabályozása és it gyomoremészfés előmozdítása eét'áhóf ajánlatos időközönként néhár-v napon át reggel felkeléskor egv pohár ter­mészetes /Ferenc József, kcserüvizct inni. Kérdezze meg orvosát! — Megindult a jég... Az enyhébb' idő beálltával minden pillanatban várni lehetett a tiszai jég meginduló® sát. A jégréteg erősen tartotta maga! mostanáig, de rövidesen megindul a zajlás. A zajlás megindulására az ad okot. hogy csütörtökre virradó éjs/ak;J 9 közúti és a vasúti híd közé /be­állt® jég megindult és utat adott a víznek. A közúti híd fölött még min­dig áll a jég, csak kisebb csatornák vannak, a teljes zajlás megindulása azonban bármelyik pillanatban bekö­vetkezhetik. A zajlás megindulásának a két híd közöti jégréteg volt a lej? főbb oka. _ Csehó Károly pere a Délmagyar, ország ellen. Emlékezetes még, hogy az 1910. év őszén a városba érkézé tűzifát elrekvirálták a szegedi pék­iparosok részére. A Délmagyarország annakidején több cikkben tette szóvá a rekvirálással kapcsolatos visszás­ságokat s megemlékezett arról a bün­tető ügyről is, amelyik Csehó Ká® roly ellen árdrágító visszaélés miatt indult meg. A felmentéssel végződő büntető eljárás befejezése ulán Csehé Károly 6000 pengő iránt pert indítotl a Délmagyarország Hírlap® és Nyomdavállalat Rt. ellen, előadván keresetében azt, hogy va­gyoni s erköldÜ kár címén érvénvesíli ezt » követelését, miután a Délma­gyarország cikkei neki ily ösz­szeggel kifejezhető anyagi és erkölcsi kárt okoztak. Az alperesként perbeidé­zctit Délmagyarország védekezésének a szegedi törvényszék helyt adott és csütörtök délben kihirdetett ítéletével Csehó Károlyt keresetével e 1 v t a s í­'otta és a felmerült perköltségek megfizetésérc kötelezte. A törvényszék ítéletében kimondotta, bogv a kiadótu­lajdonost a lapban megjelent közle­ménnyel okozott kárért csak akkor lehet felelőssé tenni, ha vagy maga a kiadó, vagv ar.nak intézkedési jog® gal felruházott megbízottja követ el olyan cselekvést, vagy mulasztást, nmi őt a magánjog általános sz.abá® lvai szerint kártérilésre kötelezné. Mivjpl pedig Csehó Károly nem is ter­jesztett elő olyan bizonyítási indít­ványt, mely a kiadót saját Személyé­ben megállapítható vétkességének megállapítását célozta volna, a fel­perest alaptalan keresetével el_kellett utasítani.

Next

/
Thumbnails
Contents