Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-29 / 72. szám

Tukats Sándor főispán nyilatkozata Szegőd időszerű problémáiról és budapesti tárgyalásairól Tukats főispán és Széchenyi kormánybiztos koszorút helye­zett Teleki Pál sírjára (A DélmagyrtYország munkatár­sától) Dr. Tukats Sándor főispán legutóbb néhány napon át, Buda­pesten tartózkodott ós Szeged fon­tos, időszerű kérdésében folytatóit beható tárgyalásokat illetékes kor­mánytényezőkkel. Dr. Tukats Sándor főispán az alábbi nyilatokz.atot adta budapesti útjáról; — A városnak" vannak különböző függő kérdései — kezdte nyilatko­ratát a főispán —, amelyekre vonat­kozólag már a mult, héten is megbe­s?élések»t folytattam. Legelsnsor­bao a belügyminisztériumi tárgya­lásaim eredménye érdemel említést Ennek lényege nz. hogy a belügymi­nisztérium jóváhagyta a szegedi rendőrségi székház továbbépítéséhez szükséges 500.000 pengős MAfíl köl­csön folyósítását. A legfontosabb­nak tartom ezt azért, mert a szék­ház továbbépítésével kapcsolatban Szeged iparának igen sok ága nyer foglalkoztatást ós talál munkaalkal­mat. — Megjegyzem, — folytatta To­ka ta főispán —, hogy ugyanakkor ígéretet kaptam a belügyminiszté­riumban, hogy az építkezéshez szük­séges további 400.000 pengős köl­Bsöut rövidesen szintén jóvá fogják hagyni. Ezáltal a rendőrségi szék­ház felépítésének egész költsége biz­tosítva van. A hűtőház műszaki be­rendezésének kérdése is szőnyegre került. Az épület, már tető alatt van ta most a szigetelési munkák van­nak folyamatban, meg a gépekkel való felszerelés van bátra. Ennek beszerzése a város részéről ismét na­gyobb kölcsön felvételét teszi szük­ségesség 900.000 pengőre van szüksé­günk erre a célra. Fa?ga József miniszter úrral és Lo­sotíVzy Tstván államtitkár úrral folytatott, megbeszéléseim során meggyőződhettem arról, hogy ennek as összegnek az előteremtése érde­kében a legnagyobb mórtékben tá­moga In ok benn ün ket. A nyilatkozat további során aa egyetemi építkezések ügyére került sor. Szegednek arra az érzékeny problémájára, amely körül az utób­bi időben a város közigazgatási hl­Belvárosi Mozi. EGY CSAPÁSRA nőket, férfiakat egyaránt meghódi­tolt a bátor kiállású C3ARY COOPER legújabb filmjében: Emjbar a láthatáron Igazi férfiak izgalmas harca földért. Izgalmas, pompás. UFA HÍRADÓ H( vasárnap és hétföo is 5. 5,7.9 zottsági és közgyűlésein, Talamint a sajtóban is annyi szó esett. — Az egyetemi kérdésekben ís —1 mondotta ezzel kapcsolatban a főispán — folytattam tájékoztató megbeszéléseket. Az ideggyógyásza­ti klinika tervpál/lázat ónak sürgős kiírását, és az építkezésekre fordí­tandó összeg biztosítósát helyeztek kilátásba A többi egyetemi ügyben folytatott tárgyalások anyaga olyan természetű — tette hozzá a főispán •. amelyeket egyelőre nem közölhe­tek a nyilvánossággal. — Az árvízi helyzeten való sür­gős segítés érdekében — folytatta a főispán — a közgyűléstől kapott fel­hatalmazás alapján eljártam az ille­tékes tényezőknél, akikben megvan a jóakarat, bogy minden lehető esz­közzel segítségünkre legyenek az árvízveszély és pusztításai enyhíté­se és elhárítása terén. Szólt ezután a főispán arról, bogy csütörtökön szeged-ataóvárosi gazdaküldöttséget vezetett Losonczy Tstván közellátási államtitkár elé. Hangoztatta ezzel kapcsolatban a főispán, hogy a korpakiutalás tercn { megnyugtató választ kapott a kül­döttség, amennyiben az államtitkár közlése szerint a korpakiutalás ügyében a legrövidebb időn belül rendet fog teremteni, úgy, hogy az a korpa, ami kiutalható, esab kizá­rólag az arra rászorult jószágtartó gazdákhoz jusson olyan mértékben, amilyen mértékben a készlet meg­engedi es a szükséglet, megkívánja. — Felvetettem az ítélőtábla el­helyezésének ügyét is, mert hiszen a Ferenj József-tudományegyetem Kolozsvárra történt, visszaköltözé­sével a Dugonics-téri épületet már vissza kellett volna adni az ítélőtáb­lának, amelynek területe Bácska visszatérésével jelentősen megna­gyobbodott és így ügyforgalma is nagymértékben mognövekedott. Az ítelőtábla épületére vonatkozólag esab annyit, közölhetek — mondotta a főispán —, bogy a közeljövőben a kultusz és az igazságügyi kormány­zat között megindulnak a tárgyalá­sok. amelyeknek uem vághatunk elébe. — Fővárosi tartózkodásomat, hi­vatalos ügyek intézése mellett fel­használtam arra is — mondotta nyilatkozata végén dr. Tukats Sán­dor főispán —, bogy dr. Széchenyi István kormánybiztos úrral együtt kimentünk a knrepesinti temetőbe, hogy ott Szeved nagynevű volt, or­szággyűlési képviselőjének sírjára koszorút helyezzünk. Gróf Teleki Pál sírjánál halálának közeli egy­éves évfordulója alkalmából lerót­tuk Szeged város közönségének mélységes háláját és kegyeletét. D fí ü M A c, v A R O R S 7 A 0 Q Vasárnap, 1942. március *9. O Parragi György: Istanbul helyett Ankara Papén ankarai német nagykövei ulja, a berlini és római török követek jelcutéstélele Ankarában, a londoni török es az ankarai USA nagykövet­ségek élén bekövetkezett személyi vál­tozások eléggé ruegvfiágilják, hogy lázas diplomáciai tevékenység közép­pontjában áll Törökország. Ez a te­vékenység mozgalmasságában, intcuzi­vitásában semmivel sem marad el ama diplomáciai harctól, amelynek Istanbul volt a színhelye az első világháború kezdetén. Ma csupán any. nyi ban különbözik a Törökország kö­rül folyó diplomáciai küzdelem az 1914. évtől, hogy az izgalmas játszma nem tslanbulban, hanem Ankarában zajlik le és hogy nem három hónapig tart, mint 1914-ben, hanem már rövid három éve folyik. A felületes szemlélő nem lát semmi különöset abban, bogy a nagyhatal­mak diplomáciai képviselői ezúttal nem Islaniiulban, hanem Ankarában fejtik ki tevékenységüket. Aki azon-. ban ismeri a nagyhatalmak mult vi­lágháború elölti istanbuli játékának kulisszatitkait, az tisztában van az­zal, bogy a török külpolitikának C háború alatt mutatott állhatatossága, rugalmassága és nemzeti öncélúsága nagvrészlien arra a lényre vezethető vissza, hogy Törökország politikai központja nem az Aranyszarva part­ján van, hanem az anatóliai fennsi­Korzóban Ma a monumentális olasz filmóriás! ItálóisjcrclciR Magyar és UFA világhiradók kon, Ankarában. Ez a főoka anuak, hogy Törökország ma is kívül van a háborún, bogy nem hallgatott semmi­féle csabitó szirénhangra, fenyegetés­re, bogy a reá kifejtett nyomást ki­állta és szilárdan, megingatbatatlauul kitart nemzeti politikája melleit, mely. nek lényegét a török allamtérfiak igy fogalmazlak meg: /Törökország kivul akar maradni a háborún, jóviszonyban kiván élni a hadviselő felekkel, de nemzeti függetlensége és területi in­tegritása elleni bármely oldalról jövő támadással szemben minden rendelke­zésére álló erővel szembe száll.« Kissé talán furcsának fest az az állításunk, hogy ezt az öncélú nemzeti politikát Törökország számára első­sorban az a körülmény tette lehetővé, liogy fővárosa ma nem Istanbul, ha­nem Ankara. Világos lesz ennek az állításnak az értelme és háttere ak­kor, ha emlékeztetünk Kemal pasa ama elhatározásának indító okára, amellyel az egykori elhagyott Ango­rába, a hegyi pásztorok városába tet­te át kormányzata székhelyét. Kemal pasa drámai elbeszélésben mondotta cl ezt az inditó okot az egyik ameri­kai nagykövetnek, aki emlékirataiban megörökitette ezt a beszélgetést. A világháború után történt Az Agamemnon brit hadihajón 1918 október 30-án az antanthatalmak képviselői és a VI. Mohamed szultán kormányának megbízottai aláírták azt A hires bör Duplatalpas DERMATA-férfictpdk és a legújabb tavaszi nöi modelcipök megérkeztek Dermata Gaal Eva cipöiizlelébe, Széchenyi-tér 14. Arkádokalatt a fegyverszüneti szerződést, araeiyel a török kormány kert az összeomlás után. E szerződes értelmében az án­tántcsapatok november 3-ikan bevo­nultak Konstantinápolyba, hogy tcob évig ki se mozduljanak onnan. A szultán paiotaját, a hires Dol­ma Bagcse-t ántantkatonak szuronyai őrizték. Az igazi Istatibulban nem a szultán, hanem a brit /High-comis­cioner*, a főbiztos volt, akinek ren­delkezéseit végre keltett ba]tani a török kormánynak. Ebben az időben Istanbulban telepedett le Kemal Musz­tafa tábornok, akit a /Dardanellák hőseként* tiszte.lt a törők nép. Keraa' forradalmár hívekhez méltóan ellen­állásra tüzelt az angolok rendelkezé­seivel szemben és különösen ellenez­te a török hadsereg lefegyverzésére, a Dardanellák erődjeinek lebontására irányuló ántántr.sapalnkat. Nézeteit nemcsak tiszttársai előtt hangoztatta, hanem legfelső helven, a szultánnál is előterjesztette. Mint Kemal pasa később elbeszélte, a szultán helyeslően fogadta azt az előterjesztést, hogy a török hadsereg lefegyverzéséről szóló űntántparancsot nem szabad végrehai­tn, meri ez az ottomán birodalom ön­gyilkosságát jelentené. Hadsereg né' kül a görögök, örménvek. arabok, az antanthatalmak könnyű szerrel széltP­pik Törökországot, Konstantinápolyt az angolok máris odaigérté.k a görög Venizelosznak, Sinirnát is Görögor­szág kapja. Adonát az olaszok. Siriát. Moszult, a Bagdadot, az angolok, a Kaukázusba behatolnak a bolsevikok. Bekövetkezik tehát Törökország vég­leges felosztása, ha szélnek eresztik a hadsereget. A szultán érezte, hogy mindez, amit Kemal pasa jósol, csakugyan be. következik. Néha helveslően hólora tott is annak jeléül, hogy egyetért tá­bornokával. Nyugtalanul járt fel « alá a terpmben. Közben Kemál észre­vette. hogv mindannyiszor, mikor ki­itekint a szultán a terem ablakain, nie­( Ivek a Boszporusz tengerszorosra néz« lek és visszafordul, szemében valósá­gos rémület gyullad föl. Kemal elein­te nem tudta megmagyarázni, mi okoz­za a szultán meghökkentő hagulat­vnltozását mindannyiszor, mikor az ablakon lenéz a Boszporuszra. U?v igyekezett tehát, hogv inasa is az ab­lakok közelébe kerüljön és hogv meg­tudhassa a szultán areán visszatük­röződő rémület és kétségbeesés okát. Mikor végre lopva ő is kitekinthe tett az ablakokon, nagvot dobbant a szive és mindent megértett. Az abla­kokon át bele tehetett látni azokhn az ásító ágvutorkokba. amelvek a Bosz­poruszban horgonyzó ánfánt hadiha­jókról egyenesen a szultáni palotára meredtek. Ezeket a hajóágyúkat látta a szultán mindannyiszor, amikor a nalotáiából kinézett." Ezek töltötték' el Csak akkor lesz szép a lakása, tm bútorát nálunk vásárolja t ASZTALOSMESTEREK CSARNOKA Siesdrenyl 86a et TárstJ Szeged, Dugonics.tér n. lelefooeziao li-28. _ Széchenyi Mozi Ma 3,5,7,9, hétfőn 5,7,9 órakor) A legjobb magyar vígjáték! j eladó birtok i Mikszáth Kálmán regénye után. j Főszereplök: I SZELECZKY ZITA PAGEE ANTAL V4SZRY PIRI

Next

/
Thumbnails
Contents