Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-25 / 69. szám

S

pfilMAfi) A R U ki> 1A G it'rűi, ha. nurrtm 3$. •• a 1 Tötök nemzetnek, öt azonban ellenkulyoíta a kormánv esze, 3 mohamedánná áttért Dsavid boy aki kimondott németbarát volt. Dé ántántbnrá tok voltuk addig a szultánhoz cs nagv. vezérhez közelálló ótörök pártok, áz ozmán birodalom különböző autono-' mis la mozgalmai: a szir, a kurd. az örmény, az arab nemzeti mozgalmak is. Churchill török politikája 1914-ban Nem volt tehát konuyii feladat Wangenheim szamára a torok 'közvéleménynek teljesen némitbarat irányba vaió terelése. Természetesen Waugeuhcim aktivitása nem kerülte el a l oreign Office, különösen pedig a tengerészeti minisztérium élén álló Winston Chuschtfl figyelmét Érdekes, hogy amig Asquitta brit miniszterelnök és Grey külügyminiszter nem tulajdonított túlzott jelentőséget Töiök01 szag magatartásának és holtbiztosva vették, hogy Törökország a szarajevói merénylet után már biztosra vett európai konflitkus esetén semleges marad, addig Churchill erősen ag. gódott a törökök részéről bekövetkezhető meglepetések miatt. A török kérdés miatt kabinetülést hivatott egybe, amelyben azt indítványozta, hogy jegyzékben szólitsák fel Törökországot- küldje vissza a német katonai missziót. tWorldcrisis* cimü nngy müvében Churchill a háború után megindokolta, hogy miért tette ezt a javaslatot, ^hurehilf mostani kíméletlen politikájára is jellemzői ézek a mondalek. Leírja, hogy tudatában volt annak. hogy ez a jegyzék azzal a következménnyel is járhat, hogy Törökországot semlegességének megváltoztatasara vezeti. >Kz azonban csak hangulatkénléa — irja Churchill elképesztő őszinteséggel —, a politika azonban nem hangulati, hanem hafalj.i kérdés ós ezért helyes minden nyomás igénybevételével a török kormány szeme elé láfni tehetetlenségét. Ezáltal a kalandra kész ifjutörökök esetleges mozgalmait csirájában ei lehel fojtuui*. Grey külügyminiszter azonban ellenezte Ghurchiil brutáli* módszereit és a kormány nem intézett demarsot Törökországhoz. Limpus, aki Churo chiliéi együtt alulmaradt, kétségbevsetlen táviratozza Konstantinápolyból: »A német katonai missziónak él kell tűnnie. A németek kellemetlenül ügyesen dolgoznak. Mindent elrontanak ba az országban hagyják őket*. Churchill ismerte fel az akkori angol államférfiak közül egyedül Törökország fekvésének sztratégiai jelentőségét. Tudta, hogy az orosz hadiipa rgyártás ejy napon összeomlik, ba az angol acél "nem juthat ei a Dardanelákon át Oroszországba. Kapóra jött Churchtllaek az az ajánlat, melyet Venizclosz görög miniszterelnök terjeszti ft elő és amelyben felajanlotta, hogy a görög hadsereg kész megtámadni Törökországot és megszállni Gallipoli félszigetet. A görög ajánlatit! azunban Oroszország tiltakozása ' miatt ekkor Londonban nem vehették figyelembe. A Néva pariján ugyaiua féltékenyek voltak Görögországra. Veuizelos* ugyanis a görög segítség ellenebfa Konstantinápolyt. Szmyrnát Wö> etet le. azt a Konstantinápolyt, ami ly »tán az oroszok sóvárogtak. A pánhellén és a pánszláv törekvések összeütközése miatt az angolok török politikája holtpontra jutott. Mert Londonban viszont az évszázados brit politika hagyományai alapján nem sziveaen látták volna, ha az oroszok egyedül hódítják meg Konstantinápolyt és a tengerszorosokat Ezért ajból és njból halogatták a végső beleegyezés megadását az Í944 febrnár Síén elfogadott NikoJáj Nikolajevicsfélc lerr végrehajtásához. Az oroszok ngvanis teljesen fel voltak készülve »rrt, A fekete tengeri hadikikötőkbea Lheekardt wu admirális aaraseancAsaga átáll fi ezer tengeieetkat© nat vontak ö6sze. Eberiuidt tórelmetlenül várta, mikor adják meg angol részről a hozzájárulást a Konstantinápoly elleni rohamra Londonban azonban haboztuk és Churchill hiába akarta rávenni in:nisztertársuit hogy az angol—francia flotta induljon támadásra a tengerszorosok ellen. 1914 szeptember 21ikén levélben sürgeti Kitcheqert, aki elene volt a Dardanellák megtámadásának: > Előbb vagy később abba a kényszerhelyzetbe kerülünk, hogy támadjunk a Boszporusznál és a Dardanelláknál és akkor ez a támadás lényegesen kedvezőtlenebb körülmények mellett fog bekövetkezni*. A legkényesebb kérdés azonban a törökök szempontjából az volt, bogy ntikép védik meg a tengerszorosokat az esetben, ha a Boszporusz Felöl az urosz flőtta, a Dardanellák bejáratánál a brit flotta támadást kezdene. Igaz. hogy a német misszió mindent megtett a Dardanellák megerősítésén. Ez azonban még nem biztosította volna a DardaHclákat, mert a törökök két modern hadihajóját az angolok lefoglalták, a többi hajója pedig képfelen lett volna harcbabocsátkozni az orosz és angol hadiflottával. A Goaban és a Braslau történalmi utja Ekkor történt meg az az elhatározó tépés, amely végleg a központi hatalmak mellé kötötte le Törökországot. Augusztus 4-ikén a >üoeben» német nehézcirkáló és a »Breslau» bönynyiicirkáló parancsot kapott. hogy mindenáron igyekezzék eljutni a Dardanellákba A német számítás az volt, hogy ha a Gocben és Breslau vállalkozása sikerül, szétiöszlanak az utolsó török nggáiyoskodások a hab© ruba vaíó beavatkozással szemben, sőt a török közvéleményt is egy csapásra meg lehet nyerni a németek oldalán való beavatkozásnak, mert el fogják híresztelni, hogy a tíoebent és Breslaut a nemei császár ajándékozta a török nemzetnek az angolok által lefoglalt két sorhajó fejében. N'em részletezzük itt a két német hadihajó odysszeáját a Földközi-tengeren, mert hisz ez ma jó) ismert hősi legenda mindenki előtt, aki a világháború kiemelkedőbb eseményeit ismeri. Augusztus 10-én Kannengiesser német alezredes Euver pasa elé terjeszti rendes napi jelentéseit, amikor megjelenik a hadügyminiszter dolgozó*z© bájában izgalomtól kipirultán Kress von Krcssenstein német alezredes és lihegve jelenti: <A Gocben és Breslau megérkezett a Dardanellák bejárata elé és szabad bebocsátást kér. A Csanakkale-i vár parancsnoka utasítást kér. mitévő Tegyen*. Envcr pasa szive nagyot dobban. Érzi, elérkezett a történeti pillanat, ahol háborúról és békéről kell dönteni. >Ezt jelentenem kell a nagvezérnek* — felelte a német tiszteknek a belső izgalomtól szintén sápadtan. A két német ugyanazt érzi, amit a Hadügyminiszter: a végső elhatározás pillanata ez. Ezt nem szabad elveszíteni, mert a központi hatalmak elvesztik a legfontosabb sztratógiai szövetségesüket s talán a háborút. N'em engedik a nagyvezérhez készülő pasát az ajtó felé, elébe állnak és azonnali parancsot kérnek tőle: heengedjék-ea német hadihajókat vagy nem. Enver agyán még egyszer átvillan: béke vagy háború, Németország gvőzzöji-e vagy Oroszország, a bagdadi vasút koncepciója kerekedjék-e felül avagy a nagypéteri testamentum: Tstanbuíból Cárígrád legyen-e. És néhánypillanatnyi belső feszültség ulán kiadta a parancsot: >A hajókat he kell engedni*. Ez volt a világháborúnak egyik legnagyobb horderejű fait accomplija. Enver pa«a befejezett tény elé állitotta a nagyvezért, aki pár órával később hiába akarta visszavonatni a parancsot. Befejezett tény elé állította a hadügyminiszter parancsa a kormányt, a törők nemzetet, az Husvétra borok. Kkörök és párlatok legjobb beszerzési helye 7Sándor Béla italáru Ü2lé»c a Föpostánál. Tel. Eladás viszonteladók részére is. egész ottomán császárságot. A Gocben éa Breslau bebocsáttatott a Márvány-tengerbe. Tőrökország feladta szigorú semlegességét. 1911 október 28án a Szultán Javusz és Midiili néven töiök tulajdonba átment két hajó már Eberhardt orosz admirális tengerészcsapatait bombázza és ezzel meghiúsította a Konstantinápoly ellen tervezett orosz. rajtaütést. November b ér Anglia, Ő-áD Franciaország üzen nadat Törökországnak. November'12 én pedig a sejk ül iztam felolvassa a clsi; kadot, a mozlim világ szent háborújának kihirdetését. A próféta zöld zászlója alatt utoljára indult -meg az ottomán birodalom a hadak utján .. (p - gy ! Tarlós ondolálást:" franc,a-gepemmclcsinálta85anEstélyi frizurák gyönyörűen készülnek. j nem törik és természetes fényt kap. Heréül Gizella ŐRtWSfS A SZEGEDI UTCÁK FIGURÁIBÓL W

A kórház huzamos vendégei k© • között a legérdekesebb figura volt Papdi János öreg koldus. Valamikor hajós ember, hogy ugy moodjam parti szónok, amennyiben a felsővárosi részeken hajójavitás közben állandóan szóval .tartolta a népeket. Aztán ráesett egy gerenda és szörnyen megcsúfolta, titokzatos károkat okozva a belsejében. Sose lett egész ember, sok volt neki a negyed is. Meg a közönségesebb munkánál is elöntötte a vérbányás, — mit cifrázzuk, n<* ez az ut vezet a koldusi sorba. Egyházban laktunk, 6 az udvar fenekén ócska fészerben bu/.la. meg magát, de ez az udvar is a lehető legkellemetlenebb, mert lefelé lejtett és éppen Papdihoz vezette esős napok on a vizeket. Volt hát oka zsörtölődni, bár e tekintetben sose jött zavarba. Az egyik lakó munkáslányával kötekezedett a legtöbbet, sehogy" sem tudott belenyugodni a kisasszonyos allűrökbe, a lakkot utánzó viaszkosyászon félcipőkbe. — Mi baja a jányommal. maga vén tökéletlen? — förmedt rá a gyermekét védő anya. — Az a bajom, ha tudni akarja, hogy az ilyenekből lesznek az olyanok. — Csak kend ne beszéljél* mert megveri az Islne. — Van ö szent Fölségének nagyobb gondja is. hogy velem törődjön. — Látja, hogy törődik, még pedig a mocskos szája miatt, mert hogy felváltva mondja az imádságot a káromkodással, ha feljön a hava Kisebb elgyengülések idején Papdi János nyomban a kórházba vonnít, uri ellátásra. Kinyomozták, hogy valahol messze földön él egy asszonylánya, azon be lebet hajtani az áp© lási költségeket. Nem ugyan első készséges szóra, mert tiltakozással, fcanáledzással, fellebbezéssel járt minden tétel, főleg annyira elhúzódott valamennyi, hogy talán ma is tart a törlesztésük. amikor öreg János réges rég- a menybéli levesosztó helyen nyújtja a porciójáért a csajkáját. Maga lévé" aa örök elégedetlenség, a kórházzal is kikezdett, akkorákat sóhajtva, hogy beleremegtek az. ablakok. — Mi baj, Papdi? — kérdezte, meg valaki gyanutlanul. Finlorgatásokkal felelte. — Nem ér ez a koszt egy hagyitóíát se. Odakint akárhányszor sokkal jobbat ettem. De hamar kiismertek, hogy aem szabad komolyan venni; Papdi, valóban, olykor nagyzási mániába esett és cifra kalandokat mesélt >koldus korából*, amikor fényesebb és elviselhetőbb volt az élets nem olyan ny© mornságot, mint most. A közös szoba, abol Papdi konferánszai lefolytak, meglehetősen népes volt, oda sokszor gyorsírót kellel' volna rendelni, hogy hitelesen feljeaxz• lessenek az események és a kijelentések. Akiben maradt egy kis szusz, at ucm engedte magát, türelmetlenül, hallgatta meg az épp aktuális szón© kot és nem késett közbevágni. — Az mind semmi, de ami énv® lem esett meg, az a valami. ' Elesett nyomorultak voltak mindnyájan, itt .mentek át a csodálatok átalakuláson. Történetek keringtek példátlan fölényekről és önérzetekről^ mindenki megmondta felettesének, vagy kenyéradójának a magiét*, mi« kor is a felettes,' illetve kenydrártó csak kapkodott a levegő után, dé zólani képtelen volt. — Na ja, mert nekem volt igai zarn! — harsogott tanulságként a befejező mondat s ugv csillogtak • szemek, de ugy az igv szerzett elégtétel hallatára, ahogyan csak a szegény páriák tudnak őrölni, amikor •magukra hazudják a boldogságot. Egyik-másik ilyen fölény-leírt Ker, dicsősége teljében, ráripakodott a kórházi kosztot fpmigáló Papdira. ... — 'Ha olvan végtelenül utolsó a» itteni ellátás, miért türi mégis r és hogv van hozzá lelke, hogy igényl/f vegye* _ Szamár kend ehhez, vágott visasza Jánosunk, flreg is vagyok, gyenge is azért a pár rongyos esztendőért, ami még hátra van, nem érd** mes marakodni az emberekkel. Hát ezért, ha olyan nagy-okosan tudó." akarja. ... '• • Papdi ágv-szomszédja volt táján » legelesettebb az egész társaságban Viharvert öreg, aki sürün látogatott meg az Isten s most azzal akarta le-: vezekelni a bűneit, hogy éjjel-nappal imádkozott. Hangosan, hogy mind-nt ki hallja, fokozva a hangot, mikor ' János z.sörtölödései uj strófájába k-zdett. • — Csendesebben, hé! — rivalt rá a koldus. Az ember nem érti ' meg kendtül a saját szavát se. Az imádságos ember pihenőj tartott. — De gonosz szájú létek .szállj magába! Nem hogy hálát adna az Istennek e sok jóért, amiben itt része van. Inkább tenné össze a kezéf és imádkozna velem. Erre már Papáiból is kitört a* önérzet. de lenéző, sajnálkozó, lett » hangja. — Ne tanítson engem, bályö Kend kérheti az Istent ameddig él. de- én kiimádkoztam már magam kódi? koromban! fszV.) Előkelő biztosító intézet keres szegedi vezérügynöksége részére olyan őskeresztény középkorú nyugalma'z'él! urai; aki az irodát ellátná és a biztosjlárí szakmában is némileg tevékenykedne. Sürgős ajánlatokat >ApriHs 1* jeligére Haarénéfein és Vogler rt. bitde'ö. iiodáha Budapest, V., Darottya-u. 8 kérünk. 19