Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-25 / 69. szám

Népi vagy nemzeti? Irta: Lendvai István «orunk zűrzavarára jellemző többek közt az is, bogy időnkint felbukkan az újságokban, folyóiratokban, szóbeli vitákban egy-egy kifejezés, évekig kísért mint irányzati jelszó, mint csaknem testi tettlegescgig menő szellemi duiakodasok toborzó zászlaja egyik oldalon, indulatok vörösposzloja a másik oldalon, mígnem végül egy újabb efféle szó divatja éppoly hirtelenül feledésbe meríti, amilyen hirtelenül előpattant a homályból. Mostanában a »ncpi« kifejezés játsziza ezt a szerepet hazánkban. Jóidejc szinte egyébről sein olvasunk, eltekintve a világháború fordulataitól, mint nepi politikáról, népi irodalomról, népi költészetről, népi gondolkozásról, népi erről és népi arról. Legutóbb láttam már egy debreceni felekezeti napilapot is, amelynek címe alá mindennap azt nyomtatják alcímül: »A népi Magyarország független napilapja*. Mintha lehetne szó igaz magyarok közt másféle Magyarországról is, mint arról az egyetlen ezeresztendős Magyarországról, amelynek neve és gondolata egyszerre, együtt jelent miDden magyar társadalmi osztályt, tehát legmagasabb méltóságokkal együtt legszigorúbb értelemben vett népet: a faluk, tanyák, puszták népét is. Végtelen, de mégis ádáz harcok dúlnak e szegény, önmagában igazán ártatlan szó nevében és jegyében — * a legmulatságosabb ezekben a sok más szempontból is mulatságos, ám a nemzeti közszellemre nézve veszelyes szellemi szálfaöklelésekben az, hogy akik a népiség netovábbjainak gc-rálják magukat, 8zok vannak, kijelentéseik tanúsága szerint, legkevésbé tisztában azzal, hogy mit is jelent, hogyan is értendő, milyen és mekkora területen alkalmazandó hát jogosan és kötelezően ez a kifejezés? Dc inert ennek az egészen tisztázatlan >népiség«-nek nevében és jegvében embereket emelnek pajzsra és emberek fölött törnek pálcát, sokszor iiiány elmemüveket és nem éppen patyolattiszta múltú férfiakat magasztalnak égig és komoly írásokat próbálnak szerzőikkel együtt a sárga földig lecsepülni, a nemzeti élet közösségéből kiátkozni, kénytelen néhány szót ejteni az egész >népi« tohuvauoluiról olyasvalaki, aki évtizededek éta szolgálja írácban és szöban azt, amit a legkomolyabb nemzeti értelemben, de csakis abban, népiségnek lehet nevezni. Amennyire egyáltalán ki lehet hámozni valamit a most divatos és — ismétlem — nagyon is >ködős-homáIvns* népi jelszavakból, ezek a mos. tani népiskedők nem is éppen szent Belvárosi Mozi Szerdán és csütörtökön n t o I j á r a nevethet a KÁDÁR Kontra KEREKES remekbe sikerült magyar vígjátékon VASZARY, MALY, TOLNAY, SZI LA ss V, stb. Szerdán 3, S, T, 9. csütörtökön 5, 7, 9 Jön! GARRY COOPER a nyakigláb óriás..-. Ember a láthatáron célzatú szimplicitással úgy vélekednek, hogy a paraszti nép, mondjuk: >a föld népe* az a társadalmi réteg, amely egyesegyedül hivatott ebben az orszagban dominálni, vezetni, irányítani, amelyhez minden más rétegnek alázatos odaadással igazodnia és alkalmazkodnia kell, amely egyesegvedül méltó az író tollára, a költő énekére és aki nem igy gondolkozik, az okvetlenül népáruló, elnyomó, sólet és számkivetni való gonosztevő. Legalább is ez az, ami valamelyest megfogható módon kicsendül zűrzavaros szólamaikból. Igen sokszor olyanokéból, akiknek bölcsője igazán "em nádfedeles paraszti házhan ri"gott, akik egyáltalán nem a Gyöngyösbokrétába illő népi ruházatban róják a budapesti aszfaltot, nem egyszer kényelmes balatoni saját vilíából rándulnak >le« vidékre, az eke szarvát soha nem tartották s még ba paraszti sorban születtek is, a legelső adódóit alkalmat felhasználták, hogy a iparaszti életforiná«-bó! átváltsanak arra, amelyet több-kevesebb joggal »úri*-nak vélelmeztek s nagyon is hamar elsajátítsák, életük alkotó elemévé tegyék az »úri huncutságok* erkölcsiségét. Akadtak niár ezek köz.t a népi lelkendezők közt olyanok is, akik még kétségtelen paraszti származású irótársaikat is gyanúba fogták népisCgiik hitelessége és megbízhatósága tekintetében azért, mert nem bizonyultak eléggé istáílószagúaknak, úgynevezett >őstehctség*-ük szűzi érinleti lenségét szorgalmas önműveléssel mer. ték veszélyeztetni, — mintha a leghitelesebben népi származású Arany Já. nost örökre elidegenilctto volna a magyar földtől és népétől az a költői művészete, amely latin, görög, német, olasz és angol remekművek olvasásán is tökéletesedett és Aris'ophanes, Shakespeare, Tasso müveinek mesteri fordítására képesítette. Azt hiszem, ezekkel az idétlenságckkcl nem is kell részletesen foglalkoznunk, hanem megelégedhetünk néhány alapvető kijelentéssel is, amelyeket, éppen a nép bensőséges ismerete alapján mondhatjuk, a falu népének legértelmesebb elemei fbgnuK. teljes helyesléssel fogadni, ha eléjük kerülnek. Politikai tekintetben: minden igaz járatban levő magyar csak azt a npmzeti felfogást szolgálhatja, amely természetesnek tartja a szellemi kiválóság, rátermettség országos j és helvi vezetőszerepét s minden társadalmi osztály jogos érdekeinek érvényesítését abban a nemzeti összhangban. amelyben a falusi népnek természetszerűen megvan a része és amellyel velejár, hogy maga a paraszti származás éppúgy ne lehessen akadálya a valódi tehetség felemelkedésének, mint az egyéb származás, de éppúgy nc lehessen születési előjog, kiváltság, mint bármely más származásé önmagában. Irodalmi, általában szellemi vonatkozásban periie, tekintettel arra, hogy ezen a népi fronton a leghangosabban némely protestánsok vitézkednek, egyszerűen Erdély volt református püspökét, Makkai Sándort idézzük, aki a Református Élet hasábjain legutóbb ezeket irta: — >Az igazi irodalom, mint a niagvar természet és szellem művészi tükrözője, nszfálytalan szemléletű. A magvarság létérdeke pedig ma az Korzóban Szerdán—csütörtökön A legnagyobb varieté film Az izgalmak és baláltmegvető bravnrok filmjel 3 CODONA osztályiaían testvér! nemzetközösség megteremtése. Ehhez a nagy kötelességhez és feladathoz az irodalom éppen azzal járul hozzá, hogy egyetlen társadalmi rétegnek sem adja oda magát kisajátitott propagandaeszközül, hanem az egész és örök magyarság ábrázolója és szószólója kíván lenni*. Az >időszerü népi szociális problémák* egyeduralmáért kardoskodó irodrttomzsandárok a magyar nemzeti társadalomnak, egységének nem tesznek jó szolgálatot, az irodalmát pedig magát lényegétől idegen kényszerítés jármába szorítják*. Azoknak, akté évtizedekkel ezelőtt is így gondoiKOztak a magyar politika és irodalom feladatairól, akiknek tehát nem kellettek az uj világháború tapasztalatai ahhoz, hogy minden hamis, jogosulatlan és veszedelmes népiséggel szemben az átfogó nemzeti gondolkozás és irodalom mellett kardoskodjunk s az, ujabb nemzedék velünk együtt érző és gondolkozó tagjainak mindenesetre elégtétel, hogy Makkal Sándor szózata után nem ic1 décmagyabobszícii Szerda, 1942. m á r n i n s 2S. J Csak akkor lesz szép a lakása, re bútorát nálunk vásárolja I ASZTALOSMESTEREK CSARNOKA Sftndraayl Btia aa Tártai Sitfad, Ougasloa-tér il r«WM«i® > i 1-28. . het toronyalatti »klfrikalizmus«-DaK minősíteni, ha azt mondjuk: akik nem ói tik meg a neinzeli közszellem szükségességét minden osztőlyérdeken túl, azokat ebben vagy értelmi, vagy erkölcsi hiányok gátolják. Egyik esetben sem alkalmasok arra a vezéri vagy prófétai szerepre, amelyet maguknak igényelnek s amelyhez balekokat verbuválnak, nem az egyetemes nemzeti, hanem esak a legsajátabb, önérdek szolgálatábanGyőzelmes tengeri csatákról számai be a német és olasz hadijelentés Cripps tanácskozott az indiai fejedelmekkel Berlinben még nem adtak ki nvata. los közlést Borisz boigár király ismeretes útjáról. Papcn ankarai német nagykövet hétfőn tovább indult bzofiábol és nyilván amikor ezek a sorok megjelennek, meg is érkezett Berlinbe, aliol különös nyomatékot adlak a legnagyobb befolyású német dip.omata utazásának a jelenlegi helyzetben. Szófiából csak annyit közéltek, hogy Papén megbeszélest folytatott PiJov miniszterelnökkel és I'opov külügyminiszterrel. Majd csak a hivatalos jelentések megjelenése után icuet lemérni, vájjon kapcsolatba és milyen kapcsolatba hozható a két voltaképpen egyidöben történt utazás. Szófiából jelenti az NST, hogy Tosev volt bolgár miniszterelnök cikket irt az egyik lapba a török—bolgár barátságról. Cikkében kifejti, hogy Törökország és Bulgária között nélkülözhetetlen a jószomszédi viszony. Bulgária semmi olyat nem követhet el, ami sérthetné Törökország érdekeit. Butgárának és Törökországnak együttesen kell megvédenie érdekeiket. ' A keleti fron Kedden szórványosaira jelentések érkeztek a téli hadjárat utofsó szakaszáról. A jelentések még megegyeznek abban, hogy egyelőre még az ismét fellépett kemény fagy határozza meg a hadmüveletek mereteit. A N I i jelentése szerint a szovjet ugyanazokon a helyeken folytatta támadásait, ahol már az előző napokban is kemény csatak zajlottak le. Tartottak a kemény elhárító harcok az Ilmen-tólól délkeletre és északkeletre is. Ujabb szigorú figyelmeztetés hangzott el a néiuet közönséghez az vasúti utazások tekintetében. Göbbels rendeletet adott ki, hogy azokat, akik indokolás nélkü! próbálnak utazni, szigorúan megbüntetik, súlyosabb esetekben koncentrációs táborokba viszik. A húsvéti ünnepek alatt csak külön engedéllyel tehet utazni. Egy jelentés közli, hogy a német vasutak egyelőre beszüntettek minden forgalmat Dánia, Svédország és Norvégia felé. Ezek az intézkedések természetszerűleg a tavaszi nagyarányú készülődéssel van összefüggésben. Berlinből jelenti az NSTí Angol és szovjet hírforrások ismételten terjesztettek" olyan híreket, hogy nagy szovjet lovasesapatokat vetettek a télen sikeresen harsba és továbbfolyik nagy lovascsapatok szervezése a tavaszi harcokra, Berlini politikai körökben ezeket a híreket nagv kétkedéssel fogadják. Kétségtelen, hogy a szovjet a tél folya mán kisebb lovasalakulatokkal megkísérelte a német vonalakon való áttörést, de nagyobb ilyen alakulatokat még nen« vetettek harcba. Télen ezek a lovascsapatok jobban kihasználhatók voltak, mint a gépe sített egységek, azonban tavasszal nagyobb lovásegységek harcbavetését megkísérelni gépesített erők ellen, teljesen hiábavaló dolog. Csupán propagandahíreknek minősítik febát a 10 milliós új szovjethadse regről és a nagyobb lovasalakulatokról szóló híreszteléseket. Az NST berlini híre szerint, mint illetékes helyről közlik, már sokszázezer szovjet hadifoglyot állítottak munkába úgy a német birodalom területén, mint a megszállott keleti országrészekben. A hadifoglyok munkaerejét a használhatóságot tekintve, ezideig kedvező ta pasztalatokat szereztek, bár kétségtelen, hogy gondos kiválogatára volt szükség a munkábaállitás előtt. A tapasztalat szerint a foglyok közi valójában igen kevés a meggyőző déses kommunista. inkább csak azok, akik az ifjúmunkás szervező tekben nevelkedtek. A többiek Jámbor és készséges" emberek, akit örülnek, hogy dolgozhatnak. A japán-szovjet viszony A legutóbb aláirt halászati egyez ménnyel némileg enyhülés következet be a japán—szovjet feszültségben. Wa. shingtonban azt mondották ezzel kap csolatban, bogy az egyezménynek nenkell politikai jelentőséget tulajdoiúSzechenyí Mozi Ma % 3, 5, 1/48 és +4 10 órakor, csütörtökön 5, Vi 8 és H 19 órakor Viktor Hugó halhatatlan remekműve RNOTREDAMEt TORONYŐR Csak 16 éven felülieknek! /