Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-25 / 69. szám

Népi vagy nemzeti? Irta: Lendvai István «orunk zűrzavarára jellemző töb­bek közt az is, bogy időnkint felbuk­kan az újságokban, folyóiratokban, szóbeli vitákban egy-egy kifejezés, évekig kísért mint irányzati jelszó, mint csaknem testi tettlegescgig menő szellemi duiakodasok toborzó zászla­ja egyik oldalon, indulatok vörösposz­loja a másik oldalon, mígnem végül egy újabb efféle szó divatja éppoly hirtelenül feledésbe meríti, amilyen hirtelenül előpattant a homályból. Mostanában a »ncpi« kifejezés játsz­iza ezt a szerepet hazánkban. Jóide­jc szinte egyébről sein olvasunk, el­tekintve a világháború fordulataitól, mint nepi politikáról, népi irodalom­ról, népi költészetről, népi gondolko­zásról, népi erről és népi arról. Leg­utóbb láttam már egy debreceni fele­kezeti napilapot is, amelynek címe alá mindennap azt nyomtatják alcí­mül: »A népi Magyarország függet­len napilapja*. Mintha lehetne szó igaz magyarok közt másféle Magyar­országról is, mint arról az egyetlen ezeresztendős Magyarországról, amelynek neve és gondolata egyszer­re, együtt jelent miDden magyar tár­sadalmi osztályt, tehát legmagasabb méltóságokkal együtt legszigorúbb értelemben vett népet: a faluk, ta­nyák, puszták népét is. Végtelen, de mégis ádáz harcok dúlnak e szegény, önmagában igazán ártatlan szó nevében és jegyében — * a legmulatságosabb ezekben a sok más szempontból is mulatságos, ám a nemzeti közszellemre nézve vesze­lyes szellemi szálfaöklelésekben az, hogy akik a népiség netovábbjainak gc-rálják magukat, 8zok vannak, kije­lentéseik tanúsága szerint, legkevés­bé tisztában azzal, hogy mit is jelent, hogyan is értendő, milyen és mekko­ra területen alkalmazandó hát jogo­san és kötelezően ez a kifejezés? Dc inert ennek az egészen tisztázatlan >népiség«-nek nevében és jegvében embereket emelnek pajzsra és embe­rek fölött törnek pálcát, sokszor ii­iány elmemüveket és nem éppen pa­tyolattiszta múltú férfiakat magasz­talnak égig és komoly írásokat pró­bálnak szerzőikkel együtt a sárga föl­dig lecsepülni, a nemzeti élet közös­ségéből kiátkozni, kénytelen néhány szót ejteni az egész >népi« tohuvauo­luiról olyasvalaki, aki évtizededek éta szolgálja írácban és szöban azt, amit a legkomolyabb nemzeti értelemben, de csakis abban, népiségnek lehet nevezni. Amennyire egyáltalán ki lehet há­mozni valamit a most divatos és — ismétlem — nagyon is >ködős-homá­Ivns* népi jelszavakból, ezek a mos. tani népiskedők nem is éppen szent Belvárosi Mozi Szerdán és csütörtökön n t o I j á r a nevethet a KÁDÁR Kontra KEREKES remekbe sikerült magyar vígjátékon VASZARY, MALY, TOLNAY, SZI LA ss V, stb. Szerdán 3, S, T, 9. csütörtökön 5, 7, 9 Jön! GARRY COOPER a nyakigláb óriás..-. Ember a láthatáron célzatú szimplicitással úgy véleked­nek, hogy a paraszti nép, mondjuk: >a föld népe* az a társadalmi réteg, amely egyesegyedül hivatott ebben az orszagban dominálni, vezetni, irányí­tani, amelyhez minden más rétegnek alázatos odaadással igazodnia és al­kalmazkodnia kell, amely egyesegve­dül méltó az író tollára, a költő éne­kére és aki nem igy gondolkozik, az okvetlenül népáruló, elnyomó, sólet és számkivetni való gonosztevő. Leg­alább is ez az, ami valamelyest meg­fogható módon kicsendül zűrzavaros szólamaikból. Igen sokszor olyano­kéból, akiknek bölcsője igazán "em nádfedeles paraszti házhan ri"gott, akik egyáltalán nem a Gyöngyösbok­rétába illő népi ruházatban róják a budapesti aszfaltot, nem egyszer ké­nyelmes balatoni saját vilíából rán­dulnak >le« vidékre, az eke szarvát soha nem tartották s még ba paraszti sorban születtek is, a legelső adódóit alkalmat felhasználták, hogy a ipa­raszti életforiná«-bó! átváltsanak ar­ra, amelyet több-kevesebb joggal »úri*-nak vélelmeztek s nagyon is ha­mar elsajátítsák, életük alkotó elemé­vé tegyék az »úri huncutságok* er­kölcsiségét. Akadtak niár ezek köz.t a népi lelkendezők közt olyanok is, akik még kétségtelen paraszti származású irótársaikat is gyanúba fogták népisC­giik hitelessége és megbízhatósága te­kintetében azért, mert nem bizonyul­tak eléggé istáílószagúaknak, úgyne­vezett >őstehctség*-ük szűzi érinlet­i lenségét szorgalmas önműveléssel mer. ték veszélyeztetni, — mintha a leghi­telesebben népi származású Arany Já. nost örökre elidegenilctto volna a magyar földtől és népétől az a köl­tői művészete, amely latin, görög, né­met, olasz és angol remekművek ol­vasásán is tökéletesedett és Aris'o­phanes, Shakespeare, Tasso müveinek mesteri fordítására képesítette. Azt hiszem, ezekkel az idétlensá­gckkcl nem is kell részletesen foglal­koznunk, hanem megelégedhetünk né­hány alapvető kijelentéssel is, ame­lyeket, éppen a nép bensőséges isme­rete alapján mondhatjuk, a falu né­pének legértelmesebb elemei fbgnuK. teljes helyesléssel fogadni, ha eléjük kerülnek. Politikai tekintetben: min­den igaz járatban levő magyar csak azt a npmzeti felfogást szolgálhatja, amely természetesnek tartja a szel­lemi kiválóság, rátermettség országos j és helvi vezetőszerepét s minden tár­sadalmi osztály jogos érdekeinek ér­vényesítését abban a nemzeti össz­hangban. amelyben a falusi népnek természetszerűen megvan a része és amellyel velejár, hogy maga a pa­raszti származás éppúgy ne lehessen akadálya a valódi tehetség felemel­kedésének, mint az egyéb származás, de éppúgy nc lehessen születési elő­jog, kiváltság, mint bármely más származásé önmagában. Irodalmi, ál­talában szellemi vonatkozásban periie, tekintettel arra, hogy ezen a népi fronton a leghangosabban némely pro­testánsok vitézkednek, egyszerűen Er­dély volt református püspökét, Mak­kai Sándort idézzük, aki a Reformá­tus Élet hasábjain legutóbb ezeket irta: — >Az igazi irodalom, mint a nia­gvar természet és szellem művészi tükrözője, nszfálytalan szemléletű. A magvarság létérdeke pedig ma az Korzóban Szerdán—csütörtökön A legnagyobb varieté film Az izgalmak és baláltmegvető bra­vnrok filmjel 3 CODONA osztályiaían testvér! nemzetközösség megteremtése. Ehhez a nagy köteles­séghez és feladathoz az irodalom ép­pen azzal járul hozzá, hogy egyetlen társadalmi rétegnek sem adja oda ma­gát kisajátitott propagandaeszközül, hanem az egész és örök magyarság ábrázolója és szószólója kíván lenni*. Az >időszerü népi szociális problé­mák* egyeduralmáért kardoskodó iro­drttomzsandárok a magyar nemzeti társadalomnak, egységének nem tesz­nek jó szolgálatot, az irodalmát pe­dig magát lényegétől idegen kénysze­rítés jármába szorítják*. Azoknak, akté évtizedekkel ezelőtt is így gondoiKOztak a magyar politi­ka és irodalom feladatairól, akiknek tehát nem kellettek az uj világháború tapasztalatai ahhoz, hogy minden ha­mis, jogosulatlan és veszedelmes né­piséggel szemben az átfogó nemzeti gondolkozás és irodalom mellett kar­doskodjunk s az, ujabb nemzedék velünk együtt érző és gondolkozó tag­jainak mindenesetre elégtétel, hogy Makkal Sándor szózata után nem ic­1 décmagyabobszícii Szerda, 1942. m á r n i n s 2S. J Csak akkor lesz szép a lakása, re bútorát nálunk vásárolja I ASZTALOSMESTEREK CSARNOKA Sftndraayl Btia aa Tártai Sitfad, Ougasloa-tér il r«WM«i® > i 1-28. . het toronyalatti »klfrikalizmus«-DaK minősíteni, ha azt mondjuk: akik nem ói tik meg a neinzeli közszellem szük­ségességét minden osztőlyérdeken túl, azokat ebben vagy értelmi, vagy er­kölcsi hiányok gátolják. Egyik eset­ben sem alkalmasok arra a vezéri vagy prófétai szerepre, amelyet ma­guknak igényelnek s amelyhez baleko­kat verbuválnak, nem az egyetemes nemzeti, hanem esak a legsajátabb, önérdek szolgálatában­Győzelmes tengeri csatákról számai be a német és olasz hadijelentés Cripps tanácskozott az indiai fejedelmekkel Berlinben még nem adtak ki nvata. los közlést Borisz boigár király isme­retes útjáról. Papcn ankarai német nagykövet hétfőn tovább indult bzo­fiábol és nyilván amikor ezek a so­rok megjelennek, meg is érkezett Ber­linbe, aliol különös nyomatékot adlak a legnagyobb befolyású német dip.o­mata utazásának a jelenlegi helyzet­ben. Szófiából csak annyit közéltek, hogy Papén megbeszélest folytatott PiJov miniszterelnökkel és I'opov kül­ügyminiszterrel. Majd csak a hivata­los jelentések megjelenése után icuet lemérni, vájjon kapcsolatba és milyen kapcsolatba hozható a két voltaképpen egyidöben történt utazás. Szófiából jelenti az NST, hogy To­sev volt bolgár miniszterelnök cikket irt az egyik lapba a török—bolgár ba­rátságról. Cikkében kifejti, hogy Tö­rökország és Bulgária között nélkülöz­hetetlen a jószomszédi viszony. Bulgá­ria semmi olyat nem követhet el, ami sérthetné Törökország érdekeit. But­gárának és Törökországnak együtte­sen kell megvédenie érdekeiket. ' A keleti fron Kedden szórványosaira jelentések érkeztek a téli hadjárat utofsó szaka­száról. A jelentések még megegyez­nek abban, hogy egyelőre még az is­mét fellépett kemény fagy határozza meg a hadmüveletek mereteit. A N I i jelentése szerint a szovjet ugyanazo­kon a helyeken folytatta támadásait, ahol már az előző napokban is ke­mény csatak zajlottak le. Tartottak a kemény elhárító harcok az Ilmen-tó­lól délkeletre és északkeletre is. Ujabb szigorú figyelmeztetés hangzott el a néiuet közönséghez az vasúti utazások tekintetében. Göbbels rendeletet adott ki, hogy azokat, akik indokolás nélkü! próbálnak utazni, szigorúan megbün­tetik, súlyosabb esetekben koncentrá­ciós táborokba viszik. A húsvéti ün­nepek alatt csak külön engedéllyel te­het utazni. Egy jelentés közli, hogy a német vasutak egyelőre beszüntettek minden forgalmat Dánia, Svédország és Norvégia felé. Ezek az intézkedé­sek természetszerűleg a tavaszi nagy­arányú készülődéssel van összefüggés­ben. Berlinből jelenti az NSTí Angol és szovjet hírforrások ismételten terjesztettek" olyan híreket, hogy nagy szovjet lovasesapatokat vetet­tek a télen sikeresen harsba és to­vábbfolyik nagy lovascsapatok szer­vezése a tavaszi harcokra, Berlini politikai körökben ezeket a híreket nagv kétkedéssel fogadják. Kétség­telen, hogy a szovjet a tél folya mán kisebb lovasalakulatokkal meg­kísérelte a német vonalakon való áttörést, de nagyobb ilyen alakula­tokat még nen« vetettek harcba. Té­len ezek a lovascsapatok jobban kihasználhatók voltak, mint a gépe sített egységek, azonban tavasszal nagyobb lovásegységek harcbaveté­sét megkísérelni gépesített erők el­len, teljesen hiábavaló dolog. Csu­pán propagandahíreknek minősítik febát a 10 milliós új szovjethadse regről és a nagyobb lovasalakula­tokról szóló híreszteléseket. Az NST berlini híre szerint, mint illetékes helyről közlik, már sokszázezer szovjet hadifoglyot ál­lítottak munkába úgy a német bi­rodalom területén, mint a megszál­lott keleti országrészekben. A hadi­foglyok munkaerejét a használható­ságot tekintve, ezideig kedvező ta pasztalatokat szereztek, bár kétség­telen, hogy gondos kiválogatára volt szükség a munkábaállitás előtt. A tapasztalat szerint a foglyok közi valójában igen kevés a meggyőző déses kommunista. inkább csak azok, akik az ifjúmunkás szervező tekben nevelkedtek. A többiek Jámbor és készséges" emberek, akit örülnek, hogy dolgozhatnak. A japán-szovjet viszony A legutóbb aláirt halászati egyez ménnyel némileg enyhülés következet be a japán—szovjet feszültségben. Wa. shingtonban azt mondották ezzel kap csolatban, bogy az egyezménynek nen­kell politikai jelentőséget tulajdoiú­Szechenyí Mozi Ma % 3, 5, 1/48 és +4 10 órakor, csütörtökön 5, Vi 8 és H 19 órakor Viktor Hugó halhatatlan remek­műve RNOTREDAMEt TORONYŐR Csak 16 éven felülieknek! /

Next

/
Thumbnails
Contents