Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-22 / 67. szám

r>Fi»» AGY A RORSZ AG Vasárnap. 1912. március 22. Hosszú nappalok és mégliosszabb éj­szakák követkeitek a mozgó hernigcs­iiordóban. Jótékony eszmék'llcnscg ke. vi tett hatalmába, ezekre a dolgokra esak nagyon homályosan s leginkább (iiesanyám elbeszéléséből emlékezem Menekülő embertípusok vonulnak el lelki szemein előtt, ha visszagonöo­ick... Az egyik asszony az ezüstne­niáit akarta menteni, de valami torz véletlen folytán — egyedül az ébresz­tőóráját hozta magával zátonyralutoit otthonából. A másik gyermekét szo '•ongalta a karján, kis pólyás gyeime­kél — legalábbis ö. szegény igy kép­zelte —, viszont a pólya iires volt és senki sem tudta, bogy volt-e herme valaha gőgicsélő. mosolygó gver­mek ..f Volt. aki a zongoráját si­ritta — talán szegény apám volt az? —, másik meg az apját, anyját, akit valahol, a zűrzavarban elveszített... Így vonulnak el előttem a menekülés dantei poklánnk árnyalakjai, gyer­mekkorom első. szomorú árny-emié­kei... A vöröskereszt árnyékában ,.. A zürzavaiban élesen kiválik egy pnlyaudvar korvonalainak emléke. Vonulunk itt vesztegelt néhány óráig s engem a vöröskeresztes szolgálat leszállittatott a vagonnak nevezeit he­ringeshordóból. Apám nem adott ki t karjából, ő vitt be, az állomás mö­gött [elállított tábori kórházba, amely­nek — pöttömnyi lányka létemre — hónapokig lakója leltem... Széparcú kedves nővérre emléke­iéin. apum »méltósngos«-nak szólitot la ö volt a vöröskeresztes főápoionö is energikus, de végtelenül megnyug­tató hangon küldte vissza apámat a kis esaJád vonaton maradt részéhez. Engem pedig gondjaiba vett. Tiszta, íchérhuzatú ágyba fektettek — a tá­bori ágy hűvös keménységére olyan jól emiékezem! —. lemosdaltak és... ...illatos, forró feketekávét kap­tam. frissen siilt. fehérhiisn lányos­sal! Sokszor kérdeztem édesanyámtól, miért nein tejet? — Mert nem volt tej. fiam, bet. kic Min is láttunk tejet... é> prousti emlék, a jelenné vált multunk visszatérő zenéje...* Azóta sem ismerek üdítőbb. illatosabb, éde­sebb italt és finomabb, omlósabb tész­taételt, mint a — bzonyára akkor ci­kóriából készült — »febetelevest« és az édes anyaföld fekete lestél; a ke­nyértézztából készüli lángost! Éppen ebben rejlik szerintem a prousti él­mény megrendítő varázsa; a jeten is "/ép lesz a mull újraéledésének fényé­ben... Bajtársaim „.. Hónapokig voltam a vöröskereszti s tábori korh,'/ legifjabb lakója. Az el­ső hetekben mozdulatlanul, az első él­mény feleszmélő meri v görcs* ben fe­küdtem, aztán lassan megtanuilam mozogni, eiöbb kél mankóval, majd egy mankóval _ járni s késő Ősz volt, amikor a iebullott levelek pulia szőnyegén megkísérel Lem az c|ié ön­álló lépéseket... Fehéiarcú, jóságos­mosoly ú kedves nővér fogta a ke­zem s szép homloka főlotl a vörösue­ifcszt büvos jelvénye ragyogott... A s/i retet es emberiesség bihorsugora voJi ez számomra ',. Bajtársakra is jól emlékszem. Egy fiulal katona a s/omszédteieaiben uem láthatta az ablakokon beömlő friss napsugarat s ncha az én gyermeksze­memet ikérte kölcsön*, hogy mesél­jek róla ... Egy másik, idősebb kato­nabacsival esyiilt tanulniuk járni. Ne­ki is két mankója volt s nekem is. He nekem volt még a mankók mellett két kis eérnavékonyságu lábam, amely reszketett, mint a fákról lehulló fale­vél a szélben; s neki — nem volt egy •••m... Mindig biztatott, hogy dobjam ©J a mankókat, ö is eldobja majd. ba kinő s két lába .. Nekem kellelt m'-g­mutatnom, hogyan íog ő ,|arwaini. h« majd n bét Iába ujra kinő... Ö prousti élmény, a mult jrle.nfor, duló. visszajáró emléke... Ez adja nekem azl a csodálatos hitet, hogy az egykori bajtársaknak mi sem lehetet len: ma ujra ?'nrk és százszor, ezer szer é.lriek s ha akarják, szárnyuk is nő, hogy elszálljanak a csillagos ha­dfkutján a visszafoglalt, régi határok fele... CSANYf PIROSKA Siirg0sfénvhilD».nSiii)Oí!!ii„iiprs"ioií! Czéchattvi-tér 8., Korzó Mozival szemben. 84hl A nagy per szenvedélyei Franciaországban »Beszélj nekik kedves fiam* — Paris és az Azur-ország a tavaszi szezont varja (A Delmagyarország munkatársá­tól) Franciaországban a szabad zó­nának nevezeti terület, amely a vi­cliyi kormány fennhatósága alatt áll. természetesen a riomi pör hatása alatt van. Természetesen egészen más szempontból, mint azt a legutóbbi berlini kommentárok megrajzolták. Nem arra keres feleletet, hogy miért cs hogyan kezdődött a háború, na­ncm igen széles moderben latolgat­ja, vádolja és marcangolja a kérdést: Franciaország miért nem tudott el­lenállni és kik a bűnösök azért, mert nem volt eléggé felkészülve. Termé­szetesen nem esik szó azokról az uta­lásokról. amelyekre a riomi vádlottak hivatkoztak, Pctnin tábornagy állam­fői nem engedik belevinni a szenve­délyes vitába a viehyi kormány te­rületén megjelenő lapok, ellenkezően a >Gringoire« cimü jobboldali boti revü jelmondatokat közöl feltűnő ti­pográfiává!, például ilyeneket: »Lc De Gaullc-Ia) — Éljen Pétain*. de hogy mennyire mardossák egymást a franciák a gloire aláhanyallásáéi I és a legmélyebbre zuhant összeomlásért, arra rámutat a iGringoire* most ér­kezeit március elejei uj számának egész első oldala. öt hasábos cimmel irt vádoló és felelősségre vonó cikket Henri Bé­rand •Beszélj nekik kedves fiam* cím­mel A vádirat középpontjában most Dnladier áll, ugyanolyan hévvel tá­mad neki a >vauclusi bikának*, mint amilyennel az első háborús miniszter­elnök elmondotta szónoklatát a riomi különbiróság parlamentje előtt. Mel­lette mindjárt még egy szenvedeiyes és elkeseredett cikk. amelyet Paul Lombard irt »A puskás Daladier, a hadsereg főnöke, puskák nélkül* eim­mel. Mindjárt néhány számmal is te­tézi a kiáltást, amelyeknek hitelessé­get persze ma még nem lehet ellen­őrizni. Mindenesetre érdekes az a fel­sői olása, hogy amikor évekkel ez­előtt a hadseregfőparancsnok dOO ezer llKfC-os lipusu modern fegyvert kért, akkor a francia hadseregnek ebből a modern 7 milliméteres fajtából csak 80 ezer állott rendelkezésére, — Lom­bard szerint. És hozzá teszi szenve­oélyescn, hogy a mozgósítás pilláim­tában a francia hadseregnek nem volt egyetlen modem nehéz bombázó gépe sem ... Egy 25 ezer ember fö­lött rendelkező parancsnoknak csak 2500 automatikus pisztolya volt és mindössze 52 gránátvetője, irja tra­gikusan... Azóta kissé változott a helyzet Riómban és talán Vicbyben is és számolni kell ma már a mara­dik »Buzain-per< esetleges leállításá­val. Hangsúlyozzák is, hogy az 1879 —71-es debacle után csak akkor ke­rült sor a >mefzi áruló* perérek tár­gyalására. amikor mar egyetlen nmg­szálló katona sem tartózkodott fran­cia földön. • Dc « nagy per elkeseredett latol­gatása mellett széles keretben kap helyet a lap hasábjain a megválto­zott párisi élet rajza is, amely oly éles színekkel világítja meg a »Fény városának* mostani életet. »A pári­sink legnehezebb napjaikat élik most* — irja a >PnrÍ8, ma grand ville* ci­mü állandó levél. De hozzáteszi biz­tatóan a lehangoló tudósításhoz, hogy a tavasz már nincs messze és majd csak elmúlnak a gondok a párisink napjaiból. A vagyonértékesítés tovább fart Párisban sohasem képzelt intenzitás­sal. Március első hetében például egy Wattcau-kép 1 millió 50 ezer frankért cserélt gazdát. Egy tizennyolcadik századból való szőnyeg á la Téuieis 300 ezer frankért, egy kinai porcel­lán készlet 510 ezer frankért! Fantasz­tikus árakon értékesítik az arany is drágakő ékszereket, jellemzésül abban összegezi a párisi levél az ékszervá­sárt, hogy az egyik árverésen 6 mil­lió 900 ezer frank ériekben szerepelt ékszervásárlás... • Mindig érdekesen jellemzik a pá­risi életet a lapok apróhirdetései, amelyik mondhatni keresztmetszetét adják a párisi életnek, a párisi c.ito­yen minden tartózkodás nélkül ke­resi fel a napilapok apróhirdetési ro­vatát. amely a béke boldog idejében sokszor több hatalmas lopcdőoldalra terjedt. Jellemzésül most ezeket az apróhirdetéseket idézi a »Gringoire«. • .Tóházból való úriember, kul­turált, világlátott, minden szép­re szomjas, házasságot keres érdekes, eredeti hölggyel.. .< • Altiszt betonozott szobát keres jó polgári házban. Házasság lehetséges a ház szép fiatal leányával, csetteg fiatal özveggyel..* • Kitűnő metódus kapható gombák termesztésére a ház pincéjében, biz­tos utasítások csak 5 frank ...« * És persze a könyvek... Amelyek annyira hozzátartoznak Franciaország életéhez. Most is bő beszámolók fog­i Ialkoznak az újonnan megjelent iro­. dalommal, dc a könyvrovatban első j helyet kér most a viehyi kormány po­j Etikájáról szóló kiadványok. Két ha­sonló könyv jelent most meg Marscil­leben. az egyik >111 London*, irta Pnul Allard, a másik >ltt Páris*. írla Jean Damase és mindkettő azzal az erőfeszítéssel foglalkozik, amellyel az angol rádió francia nyelvű hírszolgá­lata igyekszik éket verni a francia nép és Vichy közé és igyekszik nem­zeti piedesztálra emelni De Gaulle-t. A két könyv leleplezi azi angol rá­diók kisérletejt. Az irodalom uj kö­tetei között beszámolnak Paul Achard uj nagv sikeréről, >Mahomct< cimeu irt uj könyvet, Joscph Pcyré a Mont Everestről adott ki izgalmas regényt és most számolunk be Le Corbusier sikeréről »Négy uton...* * Még egy pillanatkép. A •Gringoi­re* közli a cannes Casino Municipal egyheti műsorát. Vasárnap: A fekete domino (Matiné), vasárnap este: A caiincsi balett, főszereplők; Besobra­sova, Didion, Babllée, — csütörtökön vigjátékest, pénteken; Pnblo ch.viis egyetlen hangversenye a francia Vö­röskereszt javára... Vasárnap me­gint a cannes! balett szerepel a mű­soron, utána klasszikus koncert kö­vetkezik, dirigál Jean Clcrqiie... A francia riviéra, a napsütötte Azur­ország a tavaszi szezont várja és ug» látszik az élet is feléledt a tengerpn­ton Jegy nélkül TALPALOK A M. Kir. Közellátási Miniszter által engedélyezett talppal Szögi Zoltán cipész, Dugonics-tér 1. A szőregí-ut árvizes lakói a polgármesternél (.4 Délmagyar ország munkalár* sőlól) Síró asszonyok cs komoly­arcú férfiak tolongtak szombaton délelőtt dr. Pálfy József polgármes­ter előszobájában. A szőregi-út f vámházon túl cső, belvizes terület lakóinak küldöttsége volt ez, azért) jöttek a polgármesterhez, hogy en­gedélyt kérjenek a házaik előtti be­kötő-útak, átjárók átvágásához é* arra kérjék a polgármestert, hogy utasítsa a mérnöki hivatalt a sző* regi-uti köves út át vdgatdsára. — A víz már hont van a szo­bánkban — mondották —, az istál­lók falai düledeznek, már az alátá­masztott gerendák sem tartják és olyan hatalmas vtztengor veszi kö­rül házainkat, hogy tutajon közle­kedünk . . . Mintegy 30 ház. áll itt árvízve­szedolembrn. amint a küldöttség tagjai elmondották, minden perc­ben összeomolhatnak házaik és el­sodorhatja őket az ár. Dr. Pálfy József polgármester utasított* a város mérnöki hiva­talát. hogy helyszíni szemle alap­ján azonnal kövesének el mindent, ami nz ár víz. veszély meggátlására­szolgál. A küldöttség tagjai ilyen­formán megnyugodva távoztak a a városházáról, liogv otthon felve­gyék a további küzdelmet az árvíz­veszély ellen. A> bizíysithat magának és egész családjának, ha ke­zében van az Osztálysors­jálek szercncscszáma. Legnagyobb nyeremény: 700.000 P Jutalom: 400.000 P Főnyereracnvck: 300 000 P 100.000 P Stb. Stb. Ifuzás iifdr április 9.-én. V

Next

/
Thumbnails
Contents